A törvényszegés jutalma
Túl azon, hogy Strasbourg, s rajta keresztül a „haladó” Európa mennyire semmibe veszi a magyar törvényeket (s ha a törvényeinket, akkor hazánkat is), van ennek a jogtipró ítéletnek egy nagyon kézenfekvő, nagyon aljas és nagyon kártékony gyakorlati következménye is. Bizonyos önkényuralmi jelkép viseléséért ezentúl nem büntetés, hanem publicitás, hírnév és nem kevés pénzjutalom jár, hiszen aki vörös csillagot, sarló-kalapácsot aggat magára, az okkal számíthat Strasbourg vele szemben nagyvonalú, a magyar állammal, nemzeti önérzetünkkel szemben kemény és lenéző ítéletre.
Ugró Miklós
Magyar Nemzet
Sarkosan fogalmazva
El kell ismernem, az önkormányzatok többsége nem jókedvében és vallási okokból szeretne megszabadulni az iskolafenntartás nyűgétől, az egyházaknak pedig súlyos problémát jelent még az is, lesz-e és honnan elég hitoktató a hit- és erkölcstan tanrendbe állításának idejére. Az biztos, hogy a kisegyházak, szekták, nevezzük őket bárminek, kapva kapnak a lehetőségen, hogy terjeszkedjenek, a tanulókon keresztül megnyerjék (megtérítsék) a szülőket is, de az alapproblémát a régi, teljesen elhibázott koncepció jelenti, amely sok egyéb mellett a balliberális oktatáspolitika kínos öröksége. Csendben azért megjegyezném, hogy a liberális ateizmus tesz igazán erőszakot a gyerekek lelkén, az ideológiai megerőszakolásban pedig a létező szocializmus évtizedei hoztak óriási, felülmúlhatatlan eredményeket.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Nemzet
Bankcsapda
A világot fenyegető veszély ma már tehát nem a bankrabló, hanem a „rabló bank”. A modern pénzrendszerekben azonban a kamat valójában folyamatosan és exponenciálisan növekvő profitot feltételez, hiszen a felvett hitelek csak akkor és csak úgy törleszthetők, ha az adós valami olyan tevékenységbe fektette, amelynek hozadéka tartósan magasabb, mint a fizetendő kamat. Ha ez nem így van, márpedig az esetek döntő többségében ez valójában kizárható, akkor ez azt jelenti, hogy az adósok többsége igazából eleve adósságcsapdában vergődik, amely végtelenített pénzszivattyúvá vált.
Bogár László
Magyar Hírlap
Felülvizsgálhatják az állampárti vezetők nyugdíjpótlékait
A parlament hétfőn elfogadta fideszes és jobbikos képviselők azon kezdeményezését, hogy vonják meg a nyugdíj-kiegészítés helyébe lépő pótlékot azoktól, akiknek az 1990 előtti tevékenysége összeegyeztethetetlen a demokratikus értékrenddel; a zárószavazás erről a jövő héten lesz. A fideszes Wittner Mária és Iván László, valamint a jobbikos Sneider Tamás, Novák Előd, Murányi Levente, Szilágyi György és Hegedűs Lórántné előterjesztése alapján az illetékes miniszternek október 31-ig felül kell vizsgálnia a nyugdíjpótlékra való jogosultságot.A pótlékot akkor kell megszüntetnie, ha az abban részesülő részt vett 1945 és 1949 között a demokratikus államberendezkedés felszámolásában, illetve az 1956-os forradalom leverésében és a megtorlásokban. Ugyanez vonatkozik arra, aki 1948 és 1989 között végzett titkosszolgálati tevékenysége, abban az időszakban betöltött állami vezetői tisztsége vagy az állampártban, illetve a Kommunista Ifjúsági Szövetségben ellátott vezető tisztsége miatt érdemtelen rá. Indoklásuk szerint noha 1991-ben felülvizsgálták a nyugdíj privilégiumokat, olyanok is megtarthatták kiegészítésüket, akik az 1990 előtti rendszerben végzett tevékenységük miatt méltatlanok erre.
Patrióta Európa
Az egyházak a támogatottságukkal arányos számú intézményt működtessenek!
Kormányzati javaslat készül arról, hogy egy egyház ne vállalhassa jóval több intézmény fenntartását annál, mint amennyi a tényleges támogatottsága az országban - közölte Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő kijelentette, az egyházak által működtetett intézmények ügyét nem tekinti sem ideológiai, sem vallási kérdésnek. Mint mondta, a szociális és az oktatási ügyekért felelős miniszter, Balog Zoltán és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közös javaslatot készít az arányosság érdekében, vagyis hogy egy egyház ne vállaljon jelentősen több intézményt annál, mint amennyi a tényleges támogatottsága az országban, ellenkező esetben ugyanis az adott felekezet hitéletben elfoglalt szerepe és a hitélet alapján nyújtott szolgáltatások mértéke elválik egymástól.
Orbán Viktor brüsszeli nyilatkozata
Magyarország nem várhat a saját növekedési programjának elindításával az európai uniós döntésekre. Magyarország érdekelt abban, hogy növekedés legyen Európában. Az eltökéltség eziránt szavakban erős, tettekben azonban még gyenge.
A 2013-ra szóló magyar költségvetés, amelynek a vitája már zajlik a parlamentben, tartalmazni fogja a frakcióval folytatott tárgyalások eredményes lezárását követően azokat a növekedési programokat, amelyekről Brüsszelben beszélni fogunk, és Magyarország ezeket a programokat el is fogja indítani. Ezek elindítása magyar részről nem függ attól, hogy Európában ezeket a programokat a többieknek sikerül-e elindítaniuk vagy nem.Ma még minden részletkérdés tisztázatlan azzal kapcsolatban, hogy milyen fajta jövő irányába halad az Európai Unió. Egyelőre nem szabad túlságosan előre szaladni, és túlságosan okosnak lenni. Európa integrációs történetében időnként hatalmas bejelentések hangzanak el. Mi magunk az óvatos, mértéktartó beszéd hívei vagyunk ebben az ügyben. Akik bent vannak az eurózónában, nem tudnak életben maradni másképpen, csak ha létrehoznak egy erőteljes bank-, fiskális és politikai uniót.
Nekünk, magyaroknak azt a kérdést kell tisztázni, hogy mi mit akarunk. Mi kormányozzuk magunkat, vagy valaki más kormányozzon bennünket? Ez itt a döntő kérdés. Ezért mi most óvatosságot és kivárást javaslunk.
Nem vagyunk tagja az eurózónának. Nézzük meg, hogy mire jutnak, tanulmányozzuk a részeredményeket, és majd ha eljön az idő, ez évek múlva lesz, döntsünk arról, hogy kell-e valamit lépnünk.
Otthon eközben egyetlen perc veszteség nélkül cselekedni kell a növekedési program beindításával.
Euró, vagy nem euró
Orbán Viktor szerint Magyarországnak a következő egy-két évben érdemi vitát kell folytatnia arról, hogy a jellegében teljesen megváltozott eurózónához akar-e csatlakozni. A miniszterelnök szerint az eurózónában egy nagyon erős, a nemzeti függetlenséget, szuverenitást jelentősen korlátozó központosítás zajlik le.
hvg.hu
Levontuk a tanulságot a déli országok válságából: az eurócsoporthoz való túl gyors csatlakozás katasztrófához vezet – jelentette ki Orbán Viktor Presse-interjújában. Egyelőre nem tudni, hogyan vészeli át az euróövezet a jelenlegi válságot, és hogy belül lesz-e jobb, vagy kívül. Magyarország csak akkor csatlakozik az euróövezethez, ha már teljesen készen áll rá.
Magyar Nemzet
Polgárháború felé közelítenek az események
Bogár László szerint a világ uralmi elitjei képmutató módon hazug elbeszélési módokkal, hamis adatokkal és álságos tettekkel próbálnak úrrá lenni a válságon, mindhiába. Görögország után a következő áldozat láthatóan Spanyolország lesz. Közben persze zavartalanul folyik Portugália kifosztása is, és a jelek szerint Olaszország sem kerülheti el a sorsát. 2008 vészterhes őszén a nemzetközi pénzhatalom a globális média segítségével sikeresen zsarolta a világ államait. Az Európai Unió államai ötezermilliárd eurónyi összeget juttatattak bankjainak, ami brutálisan megnövelte államadósságukat. A globális pénzhatalmi rendszer egy év hatásszünet után hatalmas médiakampánnyal elkezdte hiszterizálni a világ közvéleményét azzal, hogy a PIGS-országok államadóssága veszedelmes gyorsasággal növekszik.
Ennek az oka, hogy az állam és polgárainak „túlfogyasztása”, lustasága, hedonizmusa s léha, felelőtlen életvitele. És mivel a „felelősen gondolkodó” befektetők ezt nem tűrhetik, meg kell fegyelmezni ezeket az országokat. A fegyelmezés legfőbb eszköze az államkötvények kamatainak drasztikus emelése lett, amelynek nyomán, ha addig nem volt válság, ezután lett! A második világháború óta soha nem tapasztalt dimenziójú társadalmi robbanás, polgárháború felé közelítenek az események.
Magyar Hírlap
Európa ördögi körben
Egy olyan gazdasági közösség, amelyben egyszerre vannak benne a németek, a franciák, az olaszok, a portugálok és a görögök, hosszútávon aligha működhet – nem azért, mert egyik nép jobb vagy rosszabb, mint a másik, hanem azért mert mentalitásban, hagyományokban, kultúrában nagyon különböznek egymástól. Ma már nagytekintélyű közgazdászok sora állítja: közép- és hosszú távon mind az eurózónának, mind a görögöknek jobb lenne a szakítás. Akiknek ez rosszul jönne, azok egyrészt az európai döntéshozók, hiszen nekik így be kellene ismerniük, hogy az eddigi válságkezelési receptjük elbukott; másrészt a görögöket hitelező bankok, amelyek zsebébe nem folyna tovább a pénz a mentőcsomagokból. Athén ugyanis a közvélekedéssel ellentétben nem segélyt, hanem hitelt kap az EU-IMF-párostól, az pedig nem nyugdíjakra vagy szociális kiadásokra, hanem – szinte kizárólag adósságtörlesztésre megy el, és így csaknem teljes egészében a hitelezők zsebében köt ki.
Világ Gazdaság