Illyés Gyula (1902-1983): Egy mondat a zsarnokságról - a versét a költő mondja el - Archív hangfelvétel!

                            Kedves Barátaink! Így a választások tájékán, érdemes és hasznos meghallgatni a költő elmondásában a kommunizmust leleplező, a huszadik század egyik legnagyobb költeményét. Ugyanis sokan vannak, akik túl könnyen elfelejtik, hogy mit is tettek velük és családjaikkal, az országgal, a közösségekkel azok, akik most megint hatalom közelébe szeretnének kerülni! A videón kívül a verset is elolvashatjuk! kattints a videóra: http://www.youtube.com/watch?v=fSUKMkJc3tE Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van nemcsak a puskacsőben, nemcsak a börtönökben, nemcsak a vallató szobákban, nemcsak az éjszakában kiáltó őr szavában, ott zsarnokság van nemcsak a füst-sötéten lobogó vádbeszédben, beismerésben, rabok fal-morse-jében, nemcsak a bíró hűvös ítéletében: bűnös! ott zsarnokság van nemcsak a katonásan pattogtatott „vigyázz!”-ban, „tűz!”-ben, a dobolásban, s abban, ahogy a hullát gödörbe húzzák, nemcsak a titkon félig nyílt ajtón ijedten besuttogott hírekben, a száj elé hulltan pisszt jelző ujjban, ott zsarnokság van nemcsak a rács-szilárdan fölrakott arcvonásban s e rácsban már szótlan vergődő jajsikolyban, a csöndet növelő néma könnyek zuhatagában, kimeredt szembogárban, ott zsarnokság van nemcsak a talpraálltan harsogott éljenekben, hurrákban, énekekben, hol zsarnokság van, ott zsarnokság van nemcsak az ernyedetlen tapsoló tenyerekben, kürtben, az operában, épp oly hazug-harsányan zengő szoborkövekben, színekben, képteremben, külön minden keretben, már az ecsetben; nemcsak az éjben halkan sikló gépkocsizajban s abban, megállt a kapualjban; hol zsarnokság van, ott van jelenvalóan mindenekben, ahogy rég istened sem; ott zsarnokság van az óvodákban, az apai tanácsban, az anya mosolyában, abban, ahogy a gyermek idegennek felelget; nemcsak a szögesdrótban, nemcsak a könyvsorokban szögesdrótnál jobban butító szólamokban; az ott van a búcsúcsókban, ahogy így szól a hitves: mikor jössz haza, kedves; az utcán oly szokottan ismételt hogy-vagy-okban, a hirtelen puhábban szorított kézfogásban, ahogy egyszercsak szerelmed arca megfagy, mert ott van a légyottban, nemcsak a vallatásban, ott van a vallomásban, az édes szó-mámorban, mint légy a borban, mert álmaidban sem vagy magadban, ott van a nászi ágyban, előtte már a vágyban, mert szépnek csak azt véled, mi egyszer már övé lett; vele hevertél, ha azt hitted, szerettél, tányérban és pohárban, az ott van az orrban, szájban, hidegben és homályban, szabadban és szobádban, mintha nyitva az ablak, s bedől a dögszag, mintha a házban valahol gázfolyás van, ha magadban beszélgetsz, ő, a zsarnokság kérdez, képzeletedben se vagy független, fönt a Tejút is már más: határsáv, hol fény pásztáz, aknamező; a csillag: kémlelő ablak, a nyüzsgő égi sátor: egyetlen munkatábor; mert zsarnokság szól lázból, harangozásból, a papból, kinek gyónol, a prédikációból, templom, parlament, kínpad: megannyi színpad; hunyod-nyitod a pillád, mind az tekint rád; mint a betegség, veled megy, mint az emlék; vonat kereke, hallod, rab vagy, rab, erre kattog; hegyen és tenger mellett be ezt lehelled; cikáz a villám, az van minden váratlan zörejben, fényben, a szív-hökkenésben; a nyugalomban, e bilincs-unalomban, a zápor-zuhogásban, az égigérő rácsban, a cellafal-fehéren bezáró hóesésben; az néz rád kutyád szemén át, s mert minden célban ott van, ott van a holnapodban, gondolatodban, minden mozdulatodban; mint víz a medret, követed és teremted; kémlelődsz ki e körből? ő néz rád a tükörből, ő les, hiába futnál, fogoly vagy s egyben foglár; dohányod zamatába, ruháid anyagába, beivódik, evődik velődig; eszmélnél, de eszme csak övé jut eszedbe, néznél, de csak azt látod, mit ő eléd varázsolt, s már körbe lángol erdőtűz gyufaszálból, mert amikor ledobtad, el nem tiportad; s így rád is ő vigyáz már, gyárban, mezőn, a háznál, s nem érzed már, mi élni, hús és kenyér mi, mi szeretni, kívánni, karod kitárni, bilincseit a szolga maga így gyártja s hordja; ha eszel, őt növeszted, gyermeked neki nemzed, hol zsarnokság van, mindenki szem a láncban; belőled bűzlik, árad, magad is zsarnokság vagy; vakondként napsütésben, így járunk vaksötétben, s feszengünk kamarában, akár a Szaharában; mert ahol zsarnokság van, minden hiában, a dal is, az ilyen hű, akármilyen mű, mert ott áll eleve sírodnál, ő mondja meg, ki voltál, porod is neki szolgál. 1950!

2012. July 01. 14:41

Tamási Áron - Szülőföld és kötelesség

                                  "A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége." Tamási Áron (1897-1966) - Kossuth-díjas író

2012. July 01. 14:14

Ady Endrétől

                                        Tied vagyok én nagy haragomban, Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban Szomorúan magyar. Ady Endre  

2012. July 01. 14:05

Szusza Ferenc a hazáról, a hűségről

Engem ide kötött minden, a gyermekkor, a barátok, az újpesti utcák és a Megyeri úti stadion. Most megkérdezhetné bárki, hogy nem bántam-e meg ezt a hűséget. Nyugodt szívvel állíthatom, nem. Szusza Ferenc

2012. July 01. 14:02

Férfi és nő szerepe a gyermeknevelésben is Isten által kiegyensúlyozott feladat!

                                            Varga Botond írta Szatmárnémetiből: Őrizd meg, fiam, atyád parancsolatját, és anyád tanítását el ne hagyd! Péld 6,20 Egészen csodás az a kép, amelyre a szentíró itt, ebben a versben a figyelmünket irányítja: a szülői tanításra. Az édesapa és az édesanya szavára.Biztosan éreztük már, hogy az, amit elmondunk a gyermekeknek, olyan, mint a falra hányt borsó. Szülők, pedagógusok vallják meg számtalanszor: úgy, érzem nincs értelme az egésznek. Mit mond a példabeszédek írója, hogyan kell ügyelni a tanító szavakra: mint a kincsekre. Őrizd meg, ne hagyd el. Vigyázz, el ne veszejtsd, mert a világ ki akarja lopni az életedből! Hisz az atyai és anyai, vagy épp a nagyszülők tanácsára hányszor csak vállrándítás a felelet. Mégis, megmarad valami belőle. Valami mélyen beíródik a lélek legmélyebb zugaiba, és amikor szükségünk van rá, előbukkan. Hányszor eszedbe jut atyád parancsa, anyád tanítása, amikor az élet buktatói előtt állsz? Vagy már el is buktál. Hányszor cseng füledbe a nagyszülők évszázados életbölcsessége, melyet, valamikor ők is így kaptak útravalóul. Atyai parancs és anyai tanítás. Nem csak egyik vagy másik szülő feladata a nevelés. Nem lehet csak az édesapákra bízni, mert kiveszne az anyai szív empátiája. De nem lehet csak és kizárólagosan az édesanyákra sem bízni a felcseperedő életet, mert kivész a tartás, a problémákkal szembeni állhatatosság. Édesapa és édesanya feladata, férfi és nő szerepe még itt is, a gyermeknevelésben is Isten által kiegyensúlyozott feladat! refszatmar.eu   Áldott napot mindenkinek! Töhötöm

2012. July 01. 13:40

Kölcsey Ferenc az anyanyelvről

                        Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mivelni kötelesség. Kölcsey Ferenc

2012. July 01. 00:00

A demográfiai tényeket nem lehet figyelmen kívül hagyni

                                    Botos Katalin és Botos József szerint a demográfiai tényeket nem lehet következmények nélkül figyelmen kívül hagyni. A termékenységi ráta a rendszerváltáskori 1,9-ről 1,2-re csökkent, miközben a nyugdíjasok száma a 2,2 millióról 3,1 millióra emelkedett. Németországban már bevezették az úgynevezett elöregedési koefficienst: ha nem születik elég gyerek, nincs reálnyugdíj-emelkedés. Portugáliában is figyelembe veszik a születésszámot: a járulékot a szerint differenciálják, hogy hagy-e és mennyi járulékfizetőt maga után a leendő nyugdíjas. Egy, a gyerekvállalást is figyelembe vevő nyugdíjrendszer csak akkor lehet életképes, ha a mindenkori kormányok ehhez megfelelő családpolitikai intézkedéseket rendelnek, hiszen ma egy gyerekkel is azonnal a létminimum alatt találhatja magát egy család. Botosék javaslata szinte szó szerint beépültek a Nemzetgazdasági Minisztérium vitaanyagába. Az anyag kiemeli: a járulékfizetés nem öngondoskodás, hanem az előző generációval szemben fennálló kötelezettség teljesítése. Az öngondoskodás az önkéntes pénztári mozgalom és más előtakarékossági formák által lehetséges. Világ Gazdaság      

2012. June 30. 22:57

Individualizmus és a közösségi lét

Pokol Béla alkotmánybíró szerint az európai civilizáció országai az utóbbi évtizedekben már nagyon közel kerültek ahhoz, hogy az individualizmus végletesen korrodálja a közösségek létét. A közösségi élet gúzsba kötése az eredménye annak, ha az alapjogokat a közösségek létére tekintet nélkül fogjuk fel. Amíg az európai civilizáció az elmúlt kétszáz évben sokat profitált a közösségektől részben leoldódó individualizmus modernizációs előnyeiből, addig mára a közösségmegvető egyéni autonómiát egyre inkább hátrányként is kénytelen megtapasztalni. Csak a nők anyaszerepének fokozatos megszűnését kell példának hozni az individualizmus és az egyenlősítés biológiai szerepekre átvitelének túlhajtásaként, hogy megjelenjen előttünk az európai civilizáció demográfiai összeroppanásának szomorú valósága. Az egyéni autonómia és az ezt védő alkotmányos alapjogok mindig csak a közösségek létére tekintettel és harmonikus létének függvényében biztosíthatók, és nem fogadható el ezek abszolutizálása. Az alapjogvédelem csak a közösségvédelem mellett, ezzel párhuzamosan fogadható el, és az alapjogok csak a közösség fennállása érdekében, illetve függvényében biztosíthatók. Magyar Nemzet

2012. June 30. 22:56

Háttér-kép - ECHO TV - avagy a globális hatalom leleplezése

Ezt meg kell nézni!               Kattints a videóra http://www.echotv.hu/20120628_hatterkep.html

2012. June 30. 22:42

A minőség forradalma kell

Árva László szerint Németh László 1933-as tanácsa, hogy mennyiségi eredmények helyett a minőséget kellene a középpontba állítani, ma fontosabb, mint bármikor volt. Hiszen a rendszerváltást követően a magyar vállalatok nagy része összeomlott, és a magyar gazdaság a nemzetközi vállalatoknak olcsó munkaerőt kínáló összeszerelő műhelye lett, ahol a kreativitás és az alkotószellem egyre szűkebb területre kénytelen visszahúzódni. A minőség forradalmának ma azt kellene jelentenie, hogy a kormányzat igyekszik a hazai nagy a hozzáadott értékű tevékenységet folytató vállalkozásokat támogatni és helyzetbe hozni. Napjainkban az EU alapvetően szétszakadt a magas minőségi tevékenységet folytató centrumra, és az egyre inkább összeszerelő munkát végző, illetve turizmus-vendéglátás iparból élő perifériára. A minőségi szétszakadás sok közgazdász szerint a fő oka az EU jelenlegi válságának is, hiszen mindenki a centrum termékeit akarja megvenni. A centrum pedig már nem hajlandó a perifériának hiteleket adni azért, hogy azok több német és francia terméket vehessenek. A minőség forradalmát érvényesíteni kellene demográfia terén is, különben az egyenlőtlen gyermekvállalási hajlandóság a munkaerő minőségének leromlását, az ország versenyképességének további hanyatlását fogja eredményezni. Magyar Nemzet

2012. June 30. 22:26
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

780. oldal/866