Kifakadt a Nobel-díjas közgazdász az USA politikájára
Szokásosan fanyar és kritikus blogbejegyzésben értékelte Paul Krugman az egész pénzügy világ által nagy figyelemmel kísért Bernanke-beszédet. A Nobel díjas közgazdász hű maradt korábbi nézeteihez: szerinte a Fed-elnöke Jackson Hole-ban arról beszélt, hogy a monetáris politika nem tesz semmit - pedig nagyon is tehetne.Öt egyszerű pontban foglalta össze Krugman, hogy szeritne mi is hangzott el Jackson Hole-ban:
1. A dolgok nagyon nagyon rosszul állnak.
2. A károk halmozódnak: minél tovább tart a mostani helyzet, annál rosszabbak a jövőbeli kilátások.
3. A Fednek megvan az ereje, hogy jelentősen segítsen a gazdaságon.
4. Miközben érvelhetünk amellett, hogy a beavatkozásnak költségei vannak, addig azt is láthatjuk, hogy ezek a költségek jóval kisebbek, mint a hasznok.
5. Ezért mi a Fednél továbbra is a kezünkön ülünk, és nagyon komolyan gondolkodunk azon, hogy talán egyszer majd csinálunk valamit.
portfolio.hu
Megérdemelt juttatás
Wittner Mária egykori halálraítélt nem hiába küzdött bajtársaiért. Harcában társra talált a szintén fideszes képviselő, Menczer Erzsébet személyében. Menczer Guszti bácsi, a „gulagos”, ezt már nem érhette meg. Háromezer-ötszáz napot töltött a Gulagon, de hogy ezt a súlyos büntetést vajon miért kaphatta, mi volt a bűne, talán még azok sem tudták, akik őt odaküldték. Fentről most biztosan elégedetten tekint le lányára, aki édesapja halála után továbbviszi, az egykor a Szovjetunióban fogva tartott magyar politikai rabok és kényszermunkások szervezetét. Úgy érezhette, hogy neki, mint szellemi örökösnek, ki kell állnia az ügyért, mert nagyrészt a meghurcolt politikai foglyoknak köszönhetjük, hogy ma egy demokratikus világban élhetünk.
Vámos György
Magyar Hírlap
Hatvanöt éve történt a kék cédulás választás
Annyi bizonyos: a jogállamba, a választásokba, a parlamentalizmusba vetett hit végzetes sebet kapott 1947-ben. De a másik oldalon a "siker" a gátlástalanság jogosultságát igazolta. Innen már csak egy lépés volt 1949, amikor egy lista maradt, vagy Kádár János híres szavai a 102 százalékos győzelemről 1963-ban, amikor "lefelé kellett csalni". Nevettek, biztosan nevettek akkor az MSZMP politikai bizottságának tagjai. S innen egyenes út vezetett a gátlástalanság politikai manifesztációjáig. Hogy ők tizenkétezren mit gondolnak ma tettükről, igazán érdekes lenne tudni. Megtennék újra?
Földesi Margit-Szerencsés Károly
Magyar Nemzet
Pénzt kell teremteni
A bankok úgy teremtenek pénzt, hogy betéteket fogadnak és hitelt adnak, körbe-körbejáratva ugyanazt a megtakarítást. A kihelyezett hitelek ugyanis betét formájában előbb-utóbb újra visszatérnek a bankokhoz, megteremtve egy újabb hitel nyújtásának alapját és így tovább. A részletekbe nem belemenve: ötszázalékos kötelező jegybanki tartalékrátát feltételezve egy egymillió forintos betétből a ki- és visszahelyezési ciklus végére húszmillió forintnyi betét- és tizenkilencmillió forintnyi hitelállomány keletkezik, miközben a kört elindító egymillió forint is hiánytalanul ott lesz a jegybank tartalékszámláján.
Az alapvető banki tevékenység nyomán hússzorosára dagasztott számlapénz persze nem valóságos, mégis képes dinamizálni a nagyon is valóságos gazdaságot – nem véletlenül érezte olyan fontosnak Széchenyi István a hitelezés megteremtését Magyarországon.
Most gyakorlatilag ott tartunk, hogy újra erre lenne szükség. Hogy ez miképpen lehetséges, remélhetőleg elkerülve a válságot megelőző pénzszórást – amikor annak is jutott kölcsön, akiről szinte biztosan lehetett tudni, hogy törlesztésre képtelen lesz –, de azért megmozgatva a mostani állóvizet is, az persze nagy kérdés.
Amikor Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a hazai bankszektort legalább fele részben magyar tulajdonban szeretné tudni, sokan felhördültek, hogy na, így biztosan nem, de ha szétnézünk egy kicsit a nagyvilágban, kiderül, ez igenis alappal bíró elképzelés. Magyarországon kilencven százalék fölötti a bankrendszer külföldi kézben lévő része.
Ennél nagyobb aránytalanság, leszámítva az alig félmilliós lélekszámú Luxemburgot, csak Burkina Fasóban, Barbadoson és Madagaszkáron van. Ha mellé állítjuk, hogy az Egyesült Királyságban 57, Kanadában 42, Németországban 14, Franciaországban pedig 6 százalékban van külföldi kézben az ágazat, nem kérdés, melyik csoporthoz tartoznánk szívesebben, de a szlovák, a román, a cseh és a lengyel aránytalanság is jóval elmarad a hazaitól.
Erdősi Csaba
Magyar Nemzet
A bojkott bojkottja
Ujhelyi István, a szocialisták parlamenti alelnöke szerdán délután még támogatta, fél napra rá már ellenezte Kolláth György jogász-showman választásibojkott-ötletét. ... Pillanatnyilag tehát úgy néz ki, a gyors beszédű Kolláth doktor párttámogatás nélkül lesz kénytelen bojkottálni a 2014-es parlamenti választásokat - ami viszont nem valószínű, hogy befolyásolja a voksolás végkimenetelét. A téma - a választás bojkottja - komolyságát egyébként mi sem jelzi jobban, mint hogy korábban maga Gyurcsány Ferenc is szóba hozta azt Facebook-oldalán. Bejegyzésében a meghurcolt habzóborász azt írja, "hajlik arra", hogy nem szabad részt venni a választásokon, ha azt a "Fidesz-szabályok" alapján tartják meg... Nem kizárt: a show folytatódik. Arról egyetlen szót sem ejtettek a "választási szakértők", hogy egy ilyen bojkottnak az égvilágon semmi értelme - ha csökkenne is a részvétel, a voksolás mindenképpen eredményes lenne. Ráadásul - onnan nézve - lesújtó.
Pilhál György
Magyar Nemzet
Gyurcsány-Bajnai kormányok indokolatlanul hívták le az IMF euró-hitel milliárdjait
Az Állami Számvevőszék vizsgálata alátámasztotta az Államadósság Kezelő Központ korábbi álláspontját, mely szerint 2008-ban az államadósság-kezelés igénye nem indokolta az IMF-hitel ilyen gyors felvételét. Az államadósság jelentős mértékben megugrott – nem utolsó sorban az IMF-hitel miatt.
Napi Gazdaság
Az MSZP szándékosan hozta szinte kilátástalan helyzetbe az országot, ezzel együtt a következő kormányt, hogy most torkaszakadtából ordíthassanak, hogy milyen tehetségtelen Matolcsy, Orbán, és az egész kormánya. Ez a felelőtlenség és arcátlanság csúcsa...(szerkesztő megjegyzése)
Az azeriek magyar kötvényeket vennének?
Sajtóhírek szerint azerbajdzsáni befektetők 2-3 éves futamidejű magyar államkötvényt vásárolnának 2-3 milliárd euróért. Az azeriek az aktuális piaci ár alatt is hajlandóak lennének megvenni a magyar kötvényeket mivel így könnyen tudnák diverzifikálni a magyar kötvényt – kockázati árhoz képest – biztonságos befektetésnek találták. (
Napi Gazdaság
Borbély László András szerint az Államadósság-kezelő Központ arra törekszik, hogy a kötvénykibocsátások sikeresek legyenek, - emiatt zártkörű kibocsátás esetén – a központ üzletfilozófiáját tekintve mindig utólag számol be az eseményekről. (
Magyar Nemzet
Ha nagyobb mértékben sikerülne a kibocsátás, akkor a jövőre lejáró devizaadósság kiváltása könnyen megoldhatóvá válna. Időhúzásra tehát mindenképpen jó lehet ez a stratégia.
Napi Gazdaság
Miközben Amerika a hazai igazságszolgáltatás függetlenségéért "aggódik", példátlan módon nyomást gyakorolt a főügyészségünkre
Fenntartja állítását az amerikai és a nyugat-európai nyomásgyakorlásról a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Lázár János azt mondta: az amerikai nagykövetség szokatlan módon érdeklődött a Legfőbb Ügyészségen zajló vizsgálatokról az elszámoltatás kapcsán.
Fenntartja állítását az amerikai és a nyugat-európai nyomásgyakorlásról a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Lázár úgy fogalmazott, hogy szerinte a szocialisták fellármázták félelmükben a nyugati követségeket, miután az Orbán-kormány elkezdte az elszámoltatást. Mint kifejtette: jó néhány nyomásgyakorlással felérő érdeklődés volt az amerikaiak részéről. – Erről Budai Gyula kormánybiztos úr többször tájékoztatta a nyilvánosságot – tette hozzá.
Sőt a Legfőbb Ügyészség is tájékoztatta a nyilvánosságot arról, hogy két ország együttműködésében szokatlan módon érdeklődött az amerikai nagykövetség a Legfőbb Ügyészségen zajló vizsgálatok vonatkozásában – hívta fel a figyelmet az államtitkár. „Én úgy ítélem meg, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormányának érdeklődése egymagában egy figyelemre méltó dolog” – fogalmazott.
Lázár János Budai Gyula kormánybiztossal és Giró-Szász András kormányszóvivővel tartott sajtótájékoztatóján értékelte az elszámoltatást csütörtökön. Beszélt arról is, hogy az elszámoltatást több dolog akadályozta, többek között a Nyugatról érkező nyomásgyakorlási kísérlet.
Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete decemberben arra kért több kormánypárti politikust, hogy vizsgálják felül az új magyar választójogi törvényt – írta még januárban a Magyar Nemzet.
...Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége közleményben utasította vissza Lázár szavait.
Ugyanakkor januárban maga Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos nyilatkozta a sajtóban, hogy egy amerikai diplomata hosszan faggatta a Gyurcsány Ferencet is érintő sukorói telekcseréről. Arról pedig a Magyar Nemzet számolt be év elején, hogy statisztikai adatszolgáltatás címén az amerikai nagykövetség rendszeresen kért információkat a magyar ügyészségtől.
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
Orbán Viktor a tehermegosztás politikájáról
Orbán Viktor szerint a tehermegosztás politikája, igazságosabbá tétele nem fog eltűnni a magyar nemzetstratégiából, a pénzügyi világ megadóztatása markáns részét képezi a mindenkori közteher-viselési rendszernek. Orbán szavai jelzik, hogy a kormány tisztában van azzal: az egyik legnagyobb erőpróba a tranzakciós illeték bevezetése-megőrzése lesz, ami ellen komoly erők mozdultak meg Európában, azokat az – akár az IMF részéről felmerülő – esetleges igényeket is vissza kell utasítani, amelyek szerint a nyugdíjkasszában megtakarítási lehetőségeket kellene keresni.
Népszabadság
Az ombudsman öncélú tevékenysége kimondottan káros lehet a társadalomra
Rédly Elemér nyugalmazott plébános szerint kétséges, hogy Szabó Máté ombudsman alkotmánybírósági beadványai az együtt élő párok és a gyermekek jogait, érdekeit szolgálják. Számos nő szeretné, ha a gyermeke apja feleségül venné, de az a házasságkötést nem vállalja. Az anya érzi az elkötelezettség hiányát, a felelősség vállalásának elutasítását, de nem tud mit tenni, gyermeke és jövője ki van szolgáltatva élete párja pillanatnyi jóakaratának. Az ombudsman többletjogokat akar biztosítani olyan embereknek, akik nem hajlandók több kötelezettséget vállalni. Ha a beadványa eléri amit akar, akkor lehet, hogy néhányan anyagilag jól járnak, de a társadalom mindenképp veszíteni fog, mert a házasságkötés valóban csak papír marad, méghozzá olyan papír, amit veszélyes aláírni, mert ha esetleg mégis fel akarja valaki bontani, akkor az sok pénzébe kerül.
Magyar Hírlap