A mezőgazdaság vezetheti ki hazánkat a válságból
Budai Gyula szerint a jelenleg tapasztalható európai válságból a mezőgazdaság vezetheti ki Magyarországot.
"Magyarország egy hagyományosan mezőgazdasági ország. Magyarországot, abból a válságból amelyet ma Európában tapasztalhatunk a mezőgazdaság vezetheti ki" - mondta a vidékfejlesztési tárca államtitkára.A politikus hangsúlyozta: a magyar vidék erejét a gazdák jelentették a múltban és napjainkban is. Ők az élő bizonyítékai annak, hogy a magyar vidék erős és a magyar vidék büszke a hagyományaira.
A géptalálkozó muzeális traktorok, autók és motorkerékpárok színpompás felvonulásával vette kezdetét, illetve az érdeklődők előadásokat hallhatnak a hazai mezőgazdasági gépgyártás történetéről.
MTI-fidesz.hu
Berlin: Magyarország jóhiszeműen járt el
A német kormány szerint a magyar kormány jóhiszeműen járt el az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt azeri katonatiszt, Ramil Safarov kiadatása ügyében - derül ki a német külügyminisztérium állásfoglalásából, amelyet szombaton egy német civil szervezet közölt a honlapján.A népirtások feltárásáért küzdő Arbeitsgruppe Anerkennung - Gegen Genozid, für Völkerverständigung e.V. (Elismerés munkacsoport - Egyesület a népirtás ellen és a népek közötti megértésért) elnevezésű civil szervezet az azeri kiadatási üggyel összefüggésben állásfoglalást kért a német külügyminisztériumtól.
Thorsten Hutter, a tárca közép-európai osztályának vezetője írásbeli válaszában kifejtette: a német kormány Catherine Ashtonnal, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével együtt "nagyon aggódik" Ilham Aliyev azeri elnök döntése miatt, amellyel Ramil Safarovot kegyelemben részesítette és kitüntette.
MTI-fidesz.hu
Irán kontra ENSZ BT
Mahmúd Ahmedinezsád, iráni vezető bírálta az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerinte „nyílt diktatúráját”. „Az ENSZ BT struktúrája irracionális, igazságtalan és teljesen antidemokratikus”. „A világ vezérlőtermét néhány nyugati ország diktatúrája ellenőrzi”. A legfőbb vallási vezető azért is élesen elítélte a nyugati országokat, mert Izrael „bűnei felett szemet hunynak”. „Palesztina a palesztinoké, s folytatódó megszállása nagy igazságtalanság és a világbékét fenyegető veszély”.
Magyar Hírlap
Letartóztatták a véreskezű Biszku Bélát
Hétfőn őrizetbe vették és gyanúsítottként kihallgatták Biszku Bélát az 1956-os forradalom megtorlását követő cselekmények miatt – jelentette be Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész hétfőn Budapesten. Az eljáró ügyészek több lőszert találtak a lakásban, de jelen pillanatban a gyanúsítás tárgyát ezek nem képezik.A rendszerváltás utáni magyar büntető igazságszolgáltatás jelentős mérföldkőhöz érkezett – mondta el Ibolya. Hétfőn őrizetbe vették és gyanúsítottként kihallgatták Biszku Bélát az 1956-os forradalom megtorlását követő cselekmények miatt – jelentette be a megbízott főügyész.
Biszku nem tett vallomást, a meghatalmazott védő részt vehetett a meghallgatáson. Biszku házi őrizetbe vételére indítványt tett az ügyészség – mondta Ibolya. A Biszku elleni gyanúsítás eleme az 1956 december 6-i nyugati téri és a december 8-i salgótarjáni sortűz elrendelésében játszott szerepe – hangsúlyozta az ügyész. A gyanúsítás lényege, hogy a karhatalmat irányító ideiglenes intéző bizottság utasításokat adott a polgári lakosság elleni megtorlásokra.
Az eljáró ügyészek több lőszert találtak a lakásban, de jelen pillanatban a gyanúsítás tárgyát ezek nem képezik, de ha nem rendelkezett engedéllyel, akkor eljárás indulhat ellene – jelentette be a fővárosi főügyész. Ibolya emlékeztetett arra, hogy Biszku korábban gyakran vadászott.
„Kevesellte a fizikai megsemmisítések számát”
Biszku Béla keményvonalas kommunista politikus belügyminiszterként az 1956-os forradalmat követő kádári megtorlás motorja volt. A rendszerváltást követően neve akkor került újra reflektorfénybe, amikor két éve Skrabski Fruzsina és Novák Tamás filmet készítettek Biszkuval, szembesítve őt például azzal a dokumentummal, amelyben „kevesellte a fizikai megsemmisítések számát”.
Az egykori belügyér először letiltatta a film bemutatóját arra hivatkozva, hogy az olyan felvételeket tartalmazott, amelyeken nem közszereplőként szerepel. A Bűn és büntetlenség inspirálta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében a „a magyar történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható a személyiségi jogokra való hivatkozással”.
Később Biszku interjút adott a Duna Televíziónak, amelynek nyomán Szilágyi György jobbikos képviselő feljelentést tett az egykori belügyér ellen, a kommunizmus bűneinek tagadása miatt.
Lex Biszku
Az ügy kapcsán, Gellért Ádám nemzetközi jogász javaslatai alapján készült el az úgynevezett lex Biszku is, amely „az emberiesség elleni bűncselekmények el nem évülésének kimondásával lehetővé tenné az '56 utáni megtorlások politikai megrendelőinek és az igazságszolgáltatás szereplőinek büntetőjogi felelősségre vonását”.
Biszku Béla tudott a legfiatalabb '56-os mártír, Mansfeld Péter letartóztatásáról és kivégzéséről. Ez azokból az iratokból derül ki, amit Mansfeld Péter öccse, László kért ki a levéltárból. Mansfeld Péter és társai 1958-as letartóztatásának jegyzőkönyvében négy név szerepelt, akiknek meg kell küldeni a dokumentumot, köztük az első: „Biszku elvtárs”.
Magyar Nemzet
Lapszemle cigány ügyben
Önkéntes alapon, ingyenesen vethetnék alá magukat a sterilizálásnak azok a rossz szociális helyzetben élő nők, akik már négy gyermeket szültek, vagy csak hármat, de elmúltak harmincöt évesek. Ezt javasolja Lucia Nicholsonová volt szlovák munka- és családügyi államtitkár, a liberális Szabadság és Szolidaritás parlamenti képviselője.
Népszabadság
Vivien Reding, az európai bizottság alelnöke szerint meg kell akadályozni, hogy 12 éves roma lányok gyereket szüljenek, és hogy az iskola helyett az utcákat járják. A sikeres integráció egyik feltétel a többségi társadalom normáinak elfogadása. „Abban biztosnak kell lennünk, hogy ahelyett, hogy az utcákon lófrálnának, munkában vannak, és hasznos részévé válnak a társadalomnak és a népnek”
Magyar Nemzet
Nem talált kivetnivalót Reding a romák kitoloncolásában. Az illegális romatelepekben valóban tarthatatlan állapotok uralkodtak, a francia hatóságok pedig bírósági döntés alapján jártak el. Tiszteletben tartották az eseti kivizsgálás kérelmet, nem tömeges intézkedések voltak.
Népszava
Angliában már üldözik a kereszténységet
Négy brit állampolgár panasszal fordult az Európai Emberjogi Bírósághoz, mert vallási meggyőződésük miatt elveszítették állásukat. Egy repülőgép-utaskísérő és egy kórházi ápoló azért vesztette el az állását, mert nem volt hajlandó levenni nyakláncán viselt keresztet munka közben. A két másik panaszos egyike azért vesztette el az állását, mert megtagadta az egynemű felek élettársi kapcsolatának anyakönyvi bejegyzését, a másik, mint házassági tanácsadó és szexuálterapeuta úgy érezte, hogy nem tud gyakorlatra vonatkozó tanáccsal szolgálni homoszexuális partnereknek.
Magyar Nemzet
Basescu a kisebbségek nyelvhasználati jogáról
Traian Basescu a román diplomaták éves találkozóján mondott beszédében a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem magyar tagozatának ügyére is kitérve kijelentette, egy kisebbségnek alapvető joga anyanyelvén egyetemen tanulni. Az elnök szerint Románia stratégiai partnerségi kapcsolata Magyarországgal ma már megkérdőjelezhetetlen.
Magyar Hírlap
Ukrajna és a kisebbségi nyelvek esete
Ukrajnában a nyelvtörvény végleges változatának kidolgozására létrehozott 42 tagú szakbizottság szinte egyhangú szavazással véglegesesítette az állami nyelvpolitika alapjairól szóló jogszabályban végrehajtandó módosításokat, amelyek révén lényegében teljesen új törvénytervezet született. A dokumentum már nem rendelkezik a nemzeti kisebbségek nyelvének regionális státusáról. A még érvényben lévő jogszabály szerint az ország tizennégy keleti és déli megyéjében – teljesítve a Régiók Pártjának választási ígéretét – az illetékes tanácsi testületek az orosz nyelvet már regionális státusra emelték, s ez az alkotmány szerint a törvénymódosítás elfogadása esetén sem változhat meg. Viszont a nyelvtörvényben felsorolt többi 17 kisebbség, köztük a kárpátaljai magyarok joggal érezhetik úgy, a hatalom, saját politikai céljai érdekében egyszerűen csak kihasználta őket.
Bizonyos közigazgatási területen élő nemzeti közösségeknek, feltéve, ha létszámarányuk eléri a 30 százalékot, jogukban áll kezdeményezni nyelvük védelmét biztosító intézkedések megtételét. Ez azonban meglehetősen hosszadalmas és bonyolult folyamatot jelent majd, mivel a kérdésben csak a parlamentnek van joga dönteni. A nyelvtörvény egyik társszerzője, Vadin Kolesznicsenko szerint a javasolt módosítások egyszerűen kivégzik a dokumentumot, amely elfogadása esetén nem csupán a kisebbségi vagy regionális nyelvek európai chartájának mond ellent, hanem alkotmánysértő is.
Magyar Nemzet
Lapszemle Mikó-ügyről
A jogállamiság elvének érvényesítését, a teljes visszaszolgáltatást, a visszaállamosítási kísérletek megszüntetését és az igazságtalan bírósági döntés orvoslását követelte a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítási kísérlete kapcsán Markó Attila, Marosán Tamás és Silvui Clim, valamint az ingatlan-visszaszolgáltatási bizottság tagjainak elítélése ellen tiltakozó tömeg. György Attila szerint hosszú idők óta az első olyan politikai esemény volt ez, amely testületileg és egységesen jelenítette meg az erdélyi magyarság akaratát. Mind az RMDSZ, mind az Erdélyi Magyar Néppárt, a Magyar Polgári Párt, az összes történelmi egyház és a civil szféra közös akarattal sereglett össze. Hároméves börtönbüntetésre ítéltek két magyar embert, akinek egyetlen bűne, hogy jogszerűen és az igazságosság szellemében dolgozott, és visszaadta a magyar közösségnek azt, ami az övé.
Magyar Hírlap
Eckstein-Kovács Péter önmaga ellen kért vizsgálatot a Mikó-ügyben, hiszen miniszterként ő kezdeményezte a kollégium restitúcióját, ezért ha a jogszabály végrehajtóinak büntetőjogi felelőssége felmerül, akkor a kezdeményező szerepét is tisztázni kell. A legfontosabb román civil szervezetek bejelentették, hogy Ecksteint támogatják a nép ügyvédje tisztségre „szakmai felkészültsége, kompetenciája, az emberi jogok terén kifejtett munkája, integritása függetlensége, kiemelkedő ügyvédi munkája folytán.
Az Európai Bizottság szerint a restitúció tagállami hatáskör. A romániai magyar politikusok nem fogadják el, hogy egy kisebbségi közösségi ügy kizárólagos tagállami belügy, de nem értenek egyet a Bizottság azon álláspontjával sem, miszerint csak az államfő iránti támadások fenyegetik Romániában a demokráciát. Az RMDSZ az Európai Néppárttól kért támogatást. Az RMDSZ szerint a Mikó-ügyben nemcsak személyeket ért igazságtalanságokért kell szót emelni, hanem a közösségi és egyházi tulajdonhoz való jogért.
Népszava