Amerikai, izraeli, török és más államok közvetett agressziója folyik Szíria ellen - felkelésnek álcázva
Külföldiek harcolnak egy iszlám állam megteremtéséért Szíriában - számolt be tapasztalatairól Jacques Beres francia orvos. Az Orvosok Határok Nélkül szervezet társalapítója mostani pácienseinek 60 százaléka felkelő volt, és legalább a fele külföldi. „Nem érdekli őket Bassár el-Aszad bukása, hanem már arról gondolkodnak, miként ragadják magukhoz a hatalmat utána, és hozzanak létre egy sarián alapuló iszlám államot.” A francia orvos kijelentette: korábban elutasította Aszad állítását hogy a felkelés résztvevői zömmel „külföldről támogatott terroristák”, ám kénytelen felülbírálni véleményét. Aleppóban civilek is áldozatául estek a lázadók akciójának, amikor hatalmas erejű robbanás döntött romba két kórházat és egy iskolát.
Magyar Hírlap
Az amerikaiak söpörjenek a saját házuk táján! - lapszemle
Paul Shapiro, az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma igazgatója szerint Horthy Miklós egykori kormányzó világos szerepet játszott a holokauszthoz vezető események alakításában, illetve a magyarországi holokauszt végrehajtásában is. Emlékművek állítása a holokauszt-korszak gyilkosainak olyasminek számít, amivel kötelességünk szembeszállni. Azt kérték levelükben, hogy a kormány állítsa le a Horthy-emlékműavatásokat. A kormánynak lehetősége volna stabil parlamenti többségére építve törvényt elfogadtatni arról, hogy a holokauszt időszakának gyilkosainak ne állíthassanak emlékművet.
„Nem a mi dolgunk, hogy megmondjuk a magyar kormánynak, mit csináljon. Készen állunk ellenben arra, hogy segítsük a magyar kormányt bizonyos kérdésekkel való szembenézésében, olyan kérdésekkel, amelyek Magyarországon talán ellentmondásosaknak tűnhetnek”.
Népszabadság
Az Egyesült Államok archívumának közétett dokumentumai szerint az amerikaiak tudtak arról, hogy a katyini mészárlás nem a nácik, hanem a szovjetek műve volt. Roosevelt amerikai elnök inkább a hallgatást választotta, minthogy vitassa Hitler-ellenes szövetségesének állításait.
Népszabadság
Magyar gazdasági kilátások egy külföldi vezető szemével
Laurent Frexie, a Nestlé európai regionális igazgatója szerint Magyarország sokkal jobb helyzetben van, mint a déli államok, és látják a fejlődést is országukban. Meggyőződésük, hogy közép- és hosszú távon a magyar gazdaság megerősödve fog kikerülni a krízisből. A magyar piac ma már sokkal stabilabb, a forint is erősödik, az utóbbi évek gazdasági problémái után jövőre már piacbővülés is bekövetkezhet. Az ország jó pár gazdasági mutatója zöldre váltott. „Reméljük, hogy ez egy trendforduló kezdete”. A chipsadó bevezetése a Nestlét is érintette, de Európa-szerte hasonló drasztikus módon próbálták kezelni a válságot a kormányok, azaz megszorító intézkedéseket hoztak, vagy változtattak bizonyos gazdasági keretfeltételeken. „Tudtunk alkalmazkodni. Hosszú távon mi lehetőséget látunk Magyarországban, így folyamatosan befektetéseket tervezünk”.
Népszabadság
A szocialisták remegve várják, mikor lesz végre megszorítás
A miniszterelnök szerint Magyarországnak a saját gondjai miatt nincs szüksége a valutaalapra, ugyanis „stabilan állunk a lábunkon”. Hazánknak valójában az unió problémái miatt van szüksége egy biztosítási hitelkeretre, hogy megvédje magát az Európát nyomasztó válságtól, amelyet nem mi okoztunk, és nem is mi tartunk életben. Az EU jelenleg inkább a probléma forrása, mint a megoldás. Amiben előreléptünk, az is csak azért sikerült, mert tudatosan mást csináltunk, mint azok, akik a válságot okozták. Magyarországnak nincs szüksége egy MSZP-típusú, megszorításokhoz vezető paktumra az IMF-fel. Az IMF ma pontosan azt követeli a kormánytól, amit szocialista elődjétől. Orbán szerint a szocialisták szinte remegve várják, „mikor lesz már végre megszorítás, csak hogy az orrunk alá dörzsölhessék: ti sem tudjátok jobban, mint mi. Ez lenne az ország érdeke?”
Magyar Hírlap
Lapszemle a társadalmi normákat elfogadni nem kívánó, a cigányságot is lejárató bűnelkövetésekről
Tanóra közben, a diákok előtt vert össze három dühös asszony egy tornanádaskai tanárnőt a helyi iskolában. Részben az iskolai erőszak megfékezésére is szolgált volna a Belügyminisztérium áprilisi javaslata, amely szerint kötelező jelleggel iskolaőrségeket állítottak volna fel a közoktatási intézményekben. A köznevelés törvénybe végül nem került be a módosítás. Tura belterületén egy szabadnapos rendőr zászlós lopáson ért tetten egy helyi lakost, a tolvaj épp a bentről kihozott kábeleket pakolta össze. Rövid üldözés után elfogta, de 6-8 helybéli közeledett fenyegetően felé, egyikük elővett egy bicskát is, ütlegelni kezdték, a földön megrugdosták. A megtámadott rendőr segítséget kért, 240 rendőr érkezett a helyszínre. A támadókat – egy kivételével – még az éjszaka elfogták, kettőt őrizetbe is vettek.
Magyar Nemzet
Egy nappal azután, hogy napvilágot látott a hír a Roma Gárda megalapításáról Pécsett, kommandósok csaptak le a szervezetet alapító Bagó Ferencre. „Közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenység jogellenes szervezésének” vétségével gyanúsítják. Az első hírek arról szóltak, hogy a férfi büntetett előéletű, ezért nem is alapíthatott volna ilyen szervezetet. Bagó a Facebookon fegyverkezésre is gyűjtött adományokat.
Népszava
Orbán Viktor nem hajlandó visszalépni, olyan rendszerbe amely tönkretette Magyarországot
Gaskó István, a Liga elnöke szerint az egykulcsos adó nem szolidáris nem igazságos – mindezt a miniszterelnöknek is elmondták. A Liga Szakszervezetek elnökségével való találkozója után Orbán Viktor azt mondta, hogy az adórendszert érintő véleményeket ugyan kész megfontolni, az egykulcsos adót nem fogja másra cserélni; arra nem hajlandó, hogy „visszalépjenek azon rendszer irányába, amely tönkretette Magyarországot”. Szerinte 2010-ig család-, munka-, és vállalkozásellenes adórendszer uralta az országot, erre válaszol a kormánya azzal, hogy a munkát terhelő adókat elkezdte a forgalmat és a fogyasztást terhelők irányába terelni. Szóba került a sztrájktörvény, ami a Liga szerint „elvonja” a sztrájkjogot. Orbán kijelentette, a sztrájktörvényt a kormány nem akarja módosítani. Az IMF/EU tárgyalásokról folyamatosan tájékoztatni fogják az érdekképviseleteket.
Népszava
Népesedéspolitika kérdésében közmegegyezésre lenne szükség hazánkban is
Révész Máriusz a miniszterelnök családpolitikai tanácsadója egy demográfiai munkacsoportot hoz létre, amely minden, a családokat érintő törvényjavaslatot véleményez majd. Az első feladat a lakáshelyzet javítása, ezen felül javítani kell a fiatal anyák munkaerő-piaci helyzetét. A többgyermekes anyák jelentős hátrányban vannak a nyugdíjrendszert illetően is.
A családpolitikának most két, egymástól jól elkülöníthető feladatot kell megoldania. Az egyik, hogy azok a családok, amelyek munkából, a jövedelmükből képesek felnevelni a gyermeküket, hozzásegítjük, hogy több gyermeket tudjanak vállalni. A másik feladat, hogy azokat a nagyon szegény családokat, amelyeknél a gyerekek megszületnek, de még a szakmunkásképzőt sem végzik el, olyan helyzetbe jutassuk, hogy a gyerekek tanuljanak és szakmát szerezzenek.
Ahhoz, hogy a magyar családpolitikában ötpárti egyezség jöjjön létre, el kell jutni odáig, hogy az MSZP is elfogadja: a családpolitika nem csak szegénységpolitikát jelent. A szocialisták azt mondják, hogy a szegény családokat támogatni kell, a középosztálybeliek pedig oldják meg maguk.
A nálunk szerencsésebb baloldallal bíró Németországban vagy Franciaországban nem vitatják, hogy a közteherhez másképp kell hozzájárulnia annak, aki a jövedelméből három gyereket nevel, mint annak, aki egyet sem. Az előjelek sajnos nem biztatóak, hiszen mikor Révész azt az egyszerű dolgot felvetette, hogy érdemes lenne valamilyen módon megfontolni, hogy csökkentsük a több gyermeket felnevelő édesanyák hátrányait a nyugdíjrendszerben, a szocialisták minősíthetetlen hangnemben ugrottak neki. Pedig valóban fontos lenne a népesedéspolitika kérdésében megegyezni.
Magyar Nemzet
A szocializmus és a liberalizmus a demokrácia fogalmának páratlan megcsúfolása
Czakó Gábor szerint a szocializmus és a liberalizmus láthatóan a demokrácia fogalmának páratlan megcsúfolása: mindkét rendszer az irányítást pár tucat rejtőzködő ember kezébe játszotta, akik teljhatalmat kaptak – nem a gazdaság vagy a politika, ugyan! – hanem a gyomrok és az agyak ellenőrzésére.
Nem választotta őket soha senki, semmiért felelősséget nem viselnek, általában azt sem tudjuk, hogy kik ők. Francois Mitterrand 1994-ben kijelentette: Bár a franciák ennek nincsenek tudatában, de háborúban állnak.
Permanens és öldöklő háborúban. Az ellenfél kíméletlen és vérszomjas, korlátlan világuralomra tör. Czakó szerint a dolog többé nem volt tagadható, s Mitterrand francia hazafiként nem kívánta leplezni népe előtt a leggyakrabban globalizáció álnevet viselő világfolyamat egyik legfőbb vonását.
Magyar Nemzet
A modern demokráciák válsága kódolva van - Lapszemle
Fricz Tamás szerint a modern demokráciák válsága kódolva van a rendszerbe. Az általános választójog talaján, az atomizált fogyasztópolgárok többségére épülő tömegdemokrácia korában szinte nem lehet választást nyerni okos, árnyalt elemzéssel, a realitások bonyolultságának érzékeltetésével, hanem döntően ígéretekkel.
A pártok nem mutatják be árnyaltan, valósághűen programjaikat, mert azt a tömegember nem érti, és nem is foglalkozik vele. Ördögi kör ez, az ígérgetés – nem teljesítés – általános csalódás ördögi köre, ami viszont destabilizálja a demokráciákat.
A pártok nem mutatják be árnyaltan, valósághűen programjaikat, mert azt a tömegember nem érti, és nem is foglalkozik vele. Ördögi kör ez, az ígérgetés – nem teljesítés – általános csalódás ördögi köre, ami viszont destabilizálja a demokráciákat. A bizonytalan talajon álló, bizalmi deficittel küszködő nemzetállami kormányok, amelyek az ígérgetések és választások előtti osztogatások miatt hiteleket vesznek fel, és eladósítják a költségvetést, kiszolgáltatottá válnak éppen azoknak a nemzetközi és pénzügyi köröknek, amelyek amúgy is arra törekednek, hogy a nemzetállami kormányzatok meggyengüljenek és globális kormányzás jöhessen létre.
Magyar Nemzet
Bogár László a hazai példán pontosítja az „ígérgetés-nem teljesítés” dolgát: a munkavállalót a mindenkori kormányzat azzal gyanúsítja meg, hogy a valójában az ő „túlfogyasztása” vezetett a deficitek és az adósságok növekedéséhez.
Azért van szükség bizonyos „intézkedésekre”. Ez a „majdjobb” vésődött bele most már nagyon mélyen lassan negyven éve a magyar alávetett és kifosztott többség tudatalattijába. Az ország népének többsége ugyan saját tragikus sorsán át zsigerileg érzékeli, hogy nagy a baj, de hogy valójában mi is a baj gyökere, legfeljebb a pusztító hamis magyarázatok szintjén ismeri.
A 2014-es választás ebben az egyre lehangolóbb színjátékban kritikus elágazási ponttá válhat. 2013 őszén már bizonyosan elszabadul a hisztéria, amely a jelenleginél is reménytelenebbé teszi a helyzet emberséges őszinte feltárását és konstruktív megvitatását.
Magyar Hírlap
Magyar szecesszió épületei - I. - Kecskemét - hírös házaiból
[gallery]