Tornácos parasztházak a Kárpát-medencében
[gallery]
Határon átnyúló egészségügyi együttműködés EU-forrásból
A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma (DEOEC) és a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház együttműködésének eredményeként a két intézmény uniós támogatással fejleszti a szülészeti és nőgyógyászati ellátást. Az erről szóló dokumentumot hétfőn Debrecenben írták alá a két fél képviselői.
A Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013. (www.huro-cbc.eu) megvalósítása mindkét országban kiemelt fontosságú - mondta Tóth Attila, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke és Stef Mihai Adrian, a Szatmár Megyei Tanács elnöke az aláírást megelőző sajtótájékoztatón.
Az elnyert 1,96 millió euró összegű támogatást az intézmények egyebek között egészségügyi eszközök beszerzésére, infrastruktúra-fejlesztésre fordítják - jelezte Tóth Zoltán, a DEOEC női klinikájának igazgatója és Matiz Vasile, a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház nőgyógyászati osztályvezető főorvosa.
Tóth Zoltán hozzátette: a DEOEC szülészeti és nőgyógyászati klinikáján a műszerbeszerzésre fordítható 251.965 eurós összegből lehetővé válik - többek között - a legkorszerűbb sebészeti műtőasztal beszerzése, ahhoz szükséges eszközökkel, valamint laparoszkópos felszerelések vásárlása.
Az épületberuházásra elnyert 1.181.511 euróból összkomfortos kórtermek, egyágyas szülőszobák létesítése, vizesblokkok kialakítása, a klíma és tűzvédelmi rendszer korszerűsítése valósulhat meg - tájékoztatott a professzor.
A Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház 294.188 eurós összegből berendezésekkel, eszközökkel fejleszti egészségügyi ellátó rendszerét - fűzte hozzá Matiz Vasile főorvos.
Kalapáti Magdolna, a VÁTI Nonprofit Kft. igazgatója a határon átnyúló projektek stratégiai céljaként jelölte meg, hogy közelebb hozzák egymáshoz a határ menti régiókban élő embereket és az ott működő szervezeteket. A pályázatoknál prioritásként veszik figyelembe a határ menti infrastruktúra-fejlesztést és a gazdasági kohézió erősítését - jegyezte meg.
Az igazgató elmondta azt is, hogy a négy magyarországi, illetve négy romániai megyét érintő projekteket - köztük a debreceni és a szatmárnémeti közötti együttműködést - az Európai Regionális Fejlesztési Alap 85 százalékban támogatja. A társfinanszírozást a két állam biztosítja, míg a pályázóknak magyar részről öt százalék, román részről két százalék önerővel kell rendelkezniük.
MTI - fidesz.hu
A Beneš-dekrétumokról tárgyal az Európai Parlament szakbizottsága
Brüsszelben szeptember 20-án vitatják meg a Beneš-dekrétumok ellen benyújtott petíciót. Juhász Imrét, európai jogi szakjogászt, a petíció egyik kezdeményezőjét kérdeztük az előzményekről és a várható eseményekről. Magyar kezdeményezésre szeptember 20-án vitatja meg az Európai Parlament Petíciós Bizottsága azt a Beneš-dekrétumok elleni beadványt, amelyet két magánszemély adott át Brüsszelben a szakbizottság elnökének ez év januárjában.
A Beneš-dekrétumokat fenntartó szlovákiai jogszabály ellen Hahn-Seidl Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör képviselője és dr. Juhász Imre PhD európai jogi szakjogász adott át petíciót Brüsszelben Erminia Mazzoni szakbizottsági elnöknek.
A civil kezdeményezést - amelynek célja, hogy az Európai Unió érdemben foglalkozzon a jelenleg is érvényben lévő, diszkriminatív intézkedéseket tartalmazó Beneš-dekrétumokkal, továbbá gyakoroljanak nyomást az azokat fenntartó jogszabályok megszüntetése érdekében -, Bagó Zoltán Fideszes EP- képviselő karolta fel. Hosszas egyeztetés és szakmai lobbi eredménye, hogy az Európai Parlament Petíciós Bizottsága szeptember 20-i ülésének napirendjére tűzte a Beneš-dekrétumok ellen benyújtott petíciót.
Dr. Juhász Imre a petíció szerzője a Felvidek.ma hírportálnak elmondta, hogy nem először próbálták meg a döntéshozók figyelmét felhívni a témára.
„Ez a második próbálkozás, 2008 áprilisában egy nagyobb társadalmi megmozdulás keretében átadott petíció ugyanis nem járt sikerrel. Akkor 170 civil szervezet nevében közel 50 ezer aláírással nyomatékosított a Beneš-dekrétumok elleni petíciót nyújtottak be civilek és közéleti személyiségek a Strasbourgban az Európai Unió Parlamentjéhez, köztük Wittner Mária országgyűlési képviselő, Andrásfalvy Bertalan volt kulturális miniszter, Fehér Csaba szlovákiai és Hunyadi István strasbourgi történész, Hahn-Seidl Alida a Hunnia Baráti Kör részéről és jómagam az egykori Civil Jogász Bizottság tagjaként.
A jogfosztó rendeletek ellen tiltakozó dokumentumban többek között kértük, hogy az Európai Parlament tűzze napirendre a Beneš-dekrétumok, a Szlovák Nemzeti Tanács és egyéb (cseh)szlovák hivatalos szervek által a kérdéses időszakban alkotott, és a magyar és német kisebbséget súlyosan diszkrimináló jogszabályok ügyét, valamint a parlament vizsgálja meg azok európai uniós jogrendszerrel való összeegyeztethetőségét. A petíció átadását akkor világszerte tüntetések kísérték, békés tiltakozást tartottak Szlovákia helyi nagykövetségeinél Európa számos városában, az Egyesült Államokban és Kanadában is" – emlékezik Juhász Imre.
A dekrétumok egy része összeegyeztethetetlen az uniós alapszerződéssel és az alapjogi chartával, ennek ellenére a szlovák parlament 2007-ben, már uniós tagállamként, erősítette meg sérthetetlenségüket, mintegy kőbe vésve azokat az emberi jogi jogsértéseket, amelyek 1945-ben, az akkori Csehszlovákiában élő magyarok és németek ellen irányultak.
„Az Európai Uniót jellemzi, hogy szava sem volt eddig a kollektív bűnösség elve alapján készült jogszabályok szlovákiai megerősítése kapcsán. Az új petíció felépítésében, jogi érvrendszerében is más, mint az előző" – mondja Juhász Imre.
Hozzátette: „Igyekeztük a gyermekbetegségeket kiküszöbölni és megelőztük néhány ismert, az érdemi vizsgálatot elutasító EU-s panel alkalmazásának a lehetőségét. Fontos megemlíteni, hogy míg Csehország uniós csatlakozásakor az EU vizsgálta a Beneš-dekrétumokat, Szlovákia esetében ez már nem történt meg.
Az egykori Csehszlovákia két utódállamának 1945-ben sem volt azonos a jogrendszere, mint ahogy nem azonos ma sem. A Beneš-dekrétumokat nem szabad egyfajta jogtörténetként szemlélni, hiszen nagyon sok tekintetben ma is az élő jog részét képzik (pl. szlovák háborús bűnösök büntetlensége), és a dekrétumok következményeit ma is elszenvedi a felvidéki magyarság, akárcsak a negyvenes éveket követően. Ezek miatt is fontos, hogy az Európai Unióban most napirendre vették a kérdést" - tette hozzá az európai jogi szakjogász.
A petíció benyújtói bíznak benne, azzal, hogy most az EP napirendre tűzi ezt a kérdést, nemzetközi figyelmet kaphat a téma és sikerül a bizottsági meghallgatáson a Beneš-dekrétumok megtárgyalását egy szakmai vitává tenni.
A szeptember 20-i brüsszeli meghallgatás történéseiről az eseményt követő héten sajtótájékoztatón és konferencián számolnak be a résztvevők. Hogyan tovább felvidéki Magyarság? címmel a Hunnia Baráti Kör konferenciát szervez szeptember 29-én, szombaton 14 órától Budapesten a Polgárok Háza Dísztermében (1089 Budapest, Visi Imre u. 6.), amelyre szeretettel várnak minden érdeklődőt. Ez a tanácskozás is azon konferenciák sorába tartozik, amelyeket a Beneš-dekrétumok 2007-es szlovákiai megerősítésének évfordulója tájékán, 2008 óta minden évben megrendeznek a szervezők.
A konferencia pontos programját bővebben Eseménynaptárunkban találják.
http://www.felvidek.ma/idopont/esemenyek/details/2305-hogyan-tovabb-felvideki-magyarsag
Felvidék.ma
Gyurcsány Ferenc és kormánya nem volt beszámítható állapotban
Rogán Antal szerint 2008-ban a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodásnak radikális megszorító intézkedések lettek az eredményei. Erről a Fidesz frakcióvezetője hétfőn napirend előtti felszólalásában beszélt a parlamentben. A kormánypárti politikus a megszorító intézkedések közé sorolta, hogy a szocialista kormányok 2009-ben eltörölték a 13. havi nyugdíjat és bért, megszavazták az ingatlanadót, jelentősen megemelték a személyi jövedelemadót (szja), illetve bevezették a félszuperbruttót.
Rogán Antal felidézte, 2008. október 9-én Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke azzal hívta fel a Nemzetközi Valutaalap központját, hogy „elszabadult a pokol, jöjjön az IMF!” A frakcióvezető hozzátette, ha jól értelmezi a mai MSZP-s szóhasználatot, mindezt valahogy úgy kellene lefordítani, Simornak azért kellett 2008-ban az akkori pénzügyminiszter helyett felhívni a washingtoni IMF-központot, mert Gyurcsány Ferenc és kormánya, illetve a mögötte álló parlamenti többség „nem volt beszámítható állapotban”.
Az akkori IMF-tárgyalás következményeiről szólva elmondta, 2008 októberét követően az akkori magyar kormány gazdaságpolitikai intézkedéseiben radikális megszorítások jelentek meg, például 2009-ben eltörölték a 13. havi nyugdíjat, amivel mintegy nyolc százalékkal csökkentették az akkori nyugdíjasok nyugdíját, és eltörölték a 13. havi bért, amivel több mint nyolc százalékkal csökkentették a közszférában dolgozók fizetését.
Úgy folytatta, az akkori kormányzat jelentősen megemelte a személyi jövedelemadót, és bevezették az úgynevezett félszuperbruttót. Ez a Bajnai-kormány egyik igazán nagyszerű találmánya volt, hogy az embernek még azután is adóznia kellett, amit egyébként jövedelemként meg sem kapott – fogalmazott a nagyobbik kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője. Rogán Antal kitért rá, a szocialisták ugyanebben az időszakban benyújtották a parlamentnek az általános értékalapú ingatlanadóról szóló törvényt, ami végül nem valósult meg.
Az itt ülő MSZP-s képviselők miért szavazták meg akkoriban a nyugdíjak vagy a bérek csökkentését, az ingatlanadó bevezetését, vagy a személyi jövedelemadó jelentős megemelését? – tette fel a kérdést Rogán Antal, hozzátéve, talán azért, „mert úgy gondolták, sok volt az emberek nyugdíja, a közszolgák bére, vagy nem fizetnek a magyar állampolgárok elég adót.”
A fideszes honatya az akkori adatokat ismertetve elmondta, 2007-ben a munkanélküliség körülbelül 320 ezer fő körül mozgott, amely 2009 végére 470 főre emelkedett. A foglalkoztatási rátáról szólva arról beszélt, 2007-2008 fordulóján hazánkban 50,7 százalék körül mozgott, 2009-2010 fordulójára viszont 49,2 százalékra esett. Magyarországon sokkal több ember veszítette el az állását ennek a gazdaságpolitikának az eredményeként, mint ahány munkahelyet meg tudtak őrizni a szocialisták – összegezte gondolatait Rogán Antal.
A fideszes honatya végül arról beszélt, „elgondolkodtató” az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a központi költségvetés eladósodásáról augusztusban közölt jelentése, amelyben az olvasható, hogy a szervezet szerint 2008-ban szükségtelen lett volna olyan nagy sürgősséggel megkötni az IMF-megállapodást, mert a központi költségvetés akkori adóssághelyzete ezt nem tette indokolttá.
Mi a Fidesz képviselőcsoportjában azt gondoljuk, ezek alapján válaszolniuk kell, miért volt akkor olyan sürgősen szükség a nyugdíjak és a fizetések csökkentésére, ezért az Országgyűlés gazdasági bizottságának jövő heti ülésén az ÁSZ és az akkori pénzügyminiszter jelenlétében ezt a kérdést mindenképpen szeretnénk megvitatni – zárta felszólalását Rogán Antal.
fidesz.hu
A Kárpát-medence egységes oktatási tér
A magyar kormány számára rendkívüli jelentőségű, hogy szülőföldjén saját nyelvén tanulhasson a magyarság - hangsúlyozta Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára hétfőn Csíkszeredában, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) központi tanévnyitó ünnepségén.
"A Kárpát-medence egységes oktatási tér, függetlenül az országhatároktól, és mi ebben a térben szeretnénk a magyar hallgatók számára magas szintű képzést biztosítani" - mondta az államtitkár.
Hozzátette: az oktatáson túlmenően az egyetemnek fontos közösségszervező szerepe is van, a kulturális és tudományos élet számára is teret biztosít, segíti a modernizációs törekvéseket. Budai kiemelte: fontos lenne a Székelyföld jövőformáló kezdeményezéseit összehangolni, ezért is tartja fontosnak, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium erre irányuló kezdeményezése pozitív visszajelzést kapott.
"A júliusban Magyarországon megtartott Székely Kerekasztal és a mai agrár-innovációs fórum egy olyan párbeszédnek adhat újabb lendületet, amely összefoghatja a térség modernizációs kezdeményezéseit. Ezek a fejlesztések elképzelhetetlenek egy jól képzett szakmai gárda nélkül" - mondta az államtitkár.
Dávid László rektor a Csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományi Kar aulájában tartott ünnepségen rámutatott: a Sapientia első alkalommal rendezhette meg akkreditált intézményként a tanévnyitóját.
"Románia legjobb magánegyetemét választottátok, azt az egyetemet, amely párhuzamosan fejlesztett, támogatta a fiatal oktatóit, tanította a fiatalokat, és nem utolsó sorban kereste azt, hogy miként lehetne leginkább hasznára ennek a közösségnek" - mondta a rektor az elsőéves hallgatókhoz intézve szavait.
A magyar állam által finanszírozott - Romániában jogilag a magán oktatási rendszerhez tartozó - egyetemen mintegy kétezer hallgató, köztük 671 gólya kezdte meg hétfőn a tanévet.
A három helyszínen - Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában - 28 alapképzési szakon és négy kihelyezett mesteri szakon kezdődött meg az oktatás a Sapientián. Újdonság a marosvásárhelyi karon induló tájépítészet szak, amelyik illeszkedik az ott működő kertészmérnöki szakhoz és a kampusz 27 hektáros területének adottságaihoz.
A Sapientia EMTE intézményi akkreditálásról szóló törvényt 2012 elején fogadta el a román parlament: ezáltal vált lehetővé hogy az egyetem államvizsgát szervezzen az akkreditált szakokon és oklevelet állítson ki az itt végzett hallgatóknak.
A Sapientia EMTE-t a magyar történelmi egyházak által 2000-ben bejegyzett Sapientia Alapítvány hozta létre. Az egyetem 2001-ben ideiglenes működési engedéllyel kezdte meg tevékenységét. A magyar kormány és az Országgyűlés 1999-ben döntött úgy, hogy támogatja az önálló erdélyi magyar egyetemi oktatást, és létrehozza az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet.
MTI-fidesz.hu
Akadálymentes lesz a választás
A választási eljárási törvény egyik legfontosabb alapelve, hogy minél többen vehessenek részt Magyarországon a választásokon, és minél nagyobb felelősséggel adhassák le a szavazatukat – mondta el Lázár János Kósa Ádámmal közösen tartott sajtótájékoztatóján. Kósa Ádám fideszes EP-képviselő fontos előrelépésnek nevezte, hogy a törvény előírná, hogy szavazókerületenként legalább egy szavazókört akadálymentessé kell tenni.
Így a választási eljárási törvény nagyobb lehetőséget biztosít a választáson való részvételre, annak a nagyjából 600 ezer magyar honfitársunknak, akik valamilyen fogyatékkal élnek – mondta el Lázár János.
Emlékeztetett, Kósa Ádám hosszú évek óta lobbizik azért, hogy a választások és más alapjogok gyakorlása könnyebb, hozzáférhetőbb legyen minden fogyatékkal élő honfitársunk számára. Ezért várhatóan a törvényjavaslat jelentős könnyítéseket tartalmaz számukra – húzta alá az államtitkár. Szeretnénk lehetővé tenni, hogy minden településen akadálymentes legyen a választás. A választási eljárás és a választási eljárási törvény teljes akadálymentesítésén leszünk mind az elektronikusan történő joggyakorlás, mind a személyes voksolást tekintetében is – hangsúlyozta a politikus.
Lázár János elmondta, a tervek szerint legalább három szakaszból fog állni a választás; a választási feliratkozásból, a kampány időszakából, és a magából a szavazási napból. Mindhárom esetben speciális szabályokat alkotunk a fogyatékkal élők közössége számára – fűzte hozzá. Az államtitkár ezeket a szabályokat európai értelemben egyedülállónak nevezte, mert a jogok minden típusa itt fog először összeállni egységes rendszerré.
Kósa Ádám emlékeztetett, a korábbi választási eljárási szabályok semmilyen formában sem feleltek meg a fogyatékossággal élő emberek igényeinek. Ez nyilvánvaló, köztudott dolog volt – jegyezte meg. A jelnyelven kommunikáló EP-képviselő azt is közölte, a választási eljárási törvénytervezet tartalmazza, hogy a látássérültek Braille-írásos választási segédletet kapnak majd, hogy önállóan tudják leadni szavazatukat.
Eddig csak kísérővel tudtak szavazni, mely megsérti a választási titok jogát – fűzte hozzá. Fontos előrelépésnek nevezte azt is, hogy a törvény előírná, hogy szavazókerületenként legalább egy szavazókört akadálymentessé kell tenni. A képviselő ezt szintén fontos előrelépésnek tartja, mert eddig csak a mozgóurnás megoldás volt biztosítva az érintetteknek – fejtette ki Kósa Ádám.
A fideszes EP-képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az eljárási törvényjavaslat akadálymentességet biztosít az információhoz való hozzáféréshez is. A politikus arról is beszélt, hogy nemcsak magát a szavazást, hanem az előzetes tájékozódást is akadálymentessé kellene tenni. Példaként említette, hogy a választási hivatal honlapja jelenleg csak a látássérülteknek akadálymentes, ezért a jövőben a hallás- és az értelmi sérülteknek is biztosítani kell az információkhoz való teljes körű hozzáférést. A tervek között szerepel továbbá az egész választási eljárás és a kampány akadálymentesítése is – mondta el Kósa Ádám.
Újságírói kérdésre válaszolva Lázár János elmondta, azt fogja indítványozni, hogy szűnjön meg az ajánlószelvény-gyűjtés, így egyszerűsödne a rendszer, és nemzetközi példák alapján tesznek majd javaslatot arra, hogy mi legyen helyette. Az államtitkár aláhúzta, az európai joggyakorlat több megoldást is ismer a jelöltállításra, példaként említette néhány száz aláírás összegyűjtését, kauciót, korábbi országgyűlési képviselők vagy közéleti személyiségek ajánlását, vagy azt, hogy a már parlamentben levő pártoknak ne kelljen aláírást gyűjteniük. "Sokkal könnyebb lesz jelöltté válni, mint volt az elmúlt 22 esztendőben" – jegyezte meg.
Kérdésre válaszolva Lázár János arról tájékoztatott, hogy a feliratkozás általános választástól általános választásig terjed, és 2013 szeptemberétől indul. Az első időszakban, amikor az időpontok egymástól nem válnak el, egy feliratkozással három választásra jelentkezik be valaki 2014-re, az országgyűlési, az európai parlamenti és a helyhatósági választásokra – fejtette ki.
fidesz.hu
A magyar állampolgárság jogos örökség
Hende Csaba védelmi miniszter vasárnap beiktatta hivatalába Gergátz Istvánt, Magyarország sarasotai tiszteletbeli konzulját és jelen volt 14 új magyar állampolgár eskütételénél a floridai Venice Petőfi Magyar Klubházában. Gergátz István doktor, aki korábban New Orleansban volt tiszteletbeli konzul, az Észak-Floridában élő, mintegy 50 ezres magyarság képviselőjeként fog eljárni a jövőben.
A honvédelmi miniszter az eskütevőknek kijelentette, hogy a magyar állampolgárság nem ajándék, hanem juss, jogos örökség, amelyért a jelenlévők és felmenőik a vérükkel és a munkájukkal szolgáltak meg. "Arra kértem őket, hogy éljenek az állampolgári jogaikkal, tegyenek meg mindent a választott hazájukért, Amerikáért és az óhazájukért, szülőföldjükért, Magyarországért" - nyilatkozott Hende Csaba.
A miniszter kitért arra, hogy Magyarország legszorosabb szövetségese az Egyesült Államok és hogy az új állampolgárok különleges helyzetben vannak, mert Amerikában ők értik a legjobban a magyarokat és Magyarországot, a magyar állampolgárok közül pedig ők ismerik a legjobban Amerikát, ami "nagyon komoly szerepre predesztinálja" őket.
MTI-fidesz.hu
Egyre szánalmasabb
Minden empátiámra szükség van, hogy ne hahotázzam a balliberális őrület és gyűlölet egyre szánalmasabb kitörésein. Szerintem már néhány száz emberen kívül a maradék híveiket is zavarja kissé ez a hamis kórus, mentálhigiénés szempontból is riasztó lehet a saját mondanivaló és program hiánya. Ugyan kit érdekel, hogy az őszödi rém nem jelölteti magát 2014-ben miniszterelnöknek? Talán szegény Mesterházy kicsit megkönnyebbül, de ez magánügy.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Együttműködés a miskolci és a kassai kulturális intézmények között
Kassa Európa Kulturális Fővárosa (EKF) lesz 2013-ban, ahol Miskolc is bemutatkozna. A kultúrára és turizmusra összpontosító együttműködési megállapodást Kriza Ákos miskolci és Richard Raši kassai polgármester Miskolcon írta alá .
A kulturális és turisztikai együttműködésen túl a szerződés kitér a miskolci és a kassai kulturális intézmények közötti szorosabb kapcsolatra is, elsősorban azért, mert a két települést testvérvárosi viszony is összeköti.
Az aláírás után mind a miskolci, mind a kassai városvezető azt hangoztatta: az a cél, hogy a jövő évi kassai rendezvényre minél több magyar látogasson el, illetve a Kassára érkezőknek nívós miskolci programokat is kínáljanak.
A már tradicionális miskolci kocsonyafesztivál jövő évi díszvendége Kassa lesz, a miskolci szimfonikus zenekar Kassán ad koncertet, miként a miskolci teátrum is fellép a szlovákiai városban 2013-ban. Mindezek mellett számos egyéb rendezvény, kiállítás csatlakozik az EKF-programhoz.
Kassa a gazdaság fejlődését, az idegenforgalom fellendülését egyaránt várja az Európa Kulturális Fővárosa címtől.
Kassa főpolgármestere magánszemélyként is baráti városnak tarja Miskolcot, a két város politikai helyzettől függetlenül mindig jó viszonyt ápolt egymással. Mint Richard Raši fogalmazott, személy szerint a leggyakrabban megforduló polgármester a borsodi megyeszékhelyen. "Bízom benne, hogy a megállapodásban kiemelt területek, azaz a kultúra és a turizmus fellendítése mellett gazdasági célokat is kitűzhetünk és megvalósíthatunk. A Kassa 2013 még közelebb hozhatja a két település lakóit egymáshoz, akik a programokon kívül is ellátogatnak majd a másik városba, akár több napra" – mondta Richard Raši.
Az együttműködési tárgyalások már jóval korábban elkezdődtek. Tavasszal a Kassán megrendezett "Történelem és kultúra –multikulturális és határon átnyúló együttműködés modellje Kelet-Magyarország és Kelet-Szlovákia között" című konferencia is ezt szolgálta. Országhatárokon átnyúló egyetemi szövetséget is létrehozott a Miskolci Egyetem, valamint két kassai felsőoktatási intézmény, melyet az egyetemek rektorai 2012. július 9-én aláírásukkal meg is pecsételtek.
Marek Maďarič szlovák kulturális miniszter a 2012. júniusban tartott ünnepélyes sajtótájékoztatón elmondta, hogy Kassának ajándék az Európa Kulturális Fővárosa cím. "A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a cím legtöbb város számára fejlődést hozott" - hangsúlyozta.
Kassa kulturális kínálata hét alappilléren nyugszik. Központban a színház, a tánc, a zene, az irodalom, a vizuális művészet, a kreativitás, a turizmus, a történelmi események és épületek bemutatása, a bor, a gasztronómia, és nem utolsó sorban a perifériára szorult emberek felkarolása.
Kassán mintegy 350 rendezvényt tartanak majd az EKF 2013 program keretében, a rendezvénysorozat 2013. január 20-án kezdődik.
Az EKF-program keretében például önálló Márai Sándor-projekt készül, valamint megjelenik a kassai születésű író életműsorozata szlovák nyelven. Nagy várakozás előzi meg a Fehér éjszaka címet viselő programot, amelyen interaktív fényinstallációk segítségével a látványt maguk a látogatók is alakíthatják.
Felvidék.ma