Zavar

Határozott zavar érződik a Gyurcsány-brigád háza tájáról. Egyik pillanatban még lelkesen éhezik a vezérkar a Parlament előtt, a pártelnök lánglelkű beszéddel zárja az éhkoppot, s bojkottot hirdet a készülő választójogi törvény ellen. Aztán a másik pillanatban (még el sem ül a közvélemény kacagása) már ahhoz keres ideológiát a párt, miért farolt ki mellőle a körüludvarolt MSZP. Valamiféle kuszaság veszi körül a gyurcsányi csapatot, maga a vezér is zaklatottnak látszik, szemében megfejthetetlen küldetéstudat, hangjában el-elcsukló harsonaszó. Gagyog, s ragyog... A hírnévvel sem könnyű megbirkózni. Pilhál György  Magyar Nemzet

Orbán Viktor beszéde az Opel új motorgyárának avatóján

Az Opel új szentgotthárdi motorgyárával Magyarország újabb lépést tett abba az irányba, hogy Közép-Kelet-Európa egyik autóipari központja legyen. Szentgotthárd ezzel az üzemmel Európa egyik motorgyártó központjává válik -mondta Orbán Viktor Opel új motorgyárának avatóján.Hozzá tette: az új motorgyár átadása reménykeltő irányt mutat a bajban lévő, válsággal küzdő Európának is, ugyanis a kontinenst éppen Németország és Közép-Európa egyre mélyülő együttműködése fogja kimenteni a bajból. A motorgyár 800 új munkahelyet teremt az üzemben, a magyar beszállítókon keresztül pedig akár további több ezret. Több száz magyar családnak biztos lett a jövője ezzel a beruházással, ez nagy dolog, hiszen Európában ma gyárakat zárnak be, munkásokat bocsátanak el, ezért köszönet és elismerés az Opel-gyárnak, hogy úgy döntött, dacára az európai válságnak, Magyarországon nem gyárbezárás lesz, nem elbocsátás, nem leépítés, hanem a világ egyik legmodernebb gyárát építjük fel közösen. Magyarország mindig is nagy tisztelettel fogadta azokat a befektetőket, akik nemcsak gyors hasznot akartak zsebre vágni, hanem itt akartak maradni, és hosszú távra rendezkedtek be az együttműködésre. A magyarok szeretik az Opelt, amely megbecsüli a magyar munkásokat, ezért mi is megbecsüljük az Opelt. A kabinet éppen azzal a szívet-lelket beleadó és szorgalmas hozzáállással szeretné Magyarországot továbbépíteni, amit az Opel a mai napig képvisel. Mi is hiszünk abban, hogy nemcsak a németek lehetnek sikeresek, mi is sikeressé válhatunk, ha lesz erőnk folytatni a válsággal szembeni küzdelmet. Magyarország azonban csak akkor veheti sikerrel az akadályokat, ha bővíti gazdasági mozgásterét, ehhez pedig gyárakra, üzemekre, sok ezer új munkahelyre és dolgozó magyarokra van szükség. Ma 220 ezer olyan ember van az országban, aki két évvel ezelőtt még munka helyett segélyből élt. Magyarország megújításához az új munkahelyeken keresztül vezet az út, és ez az ünnepélyes gyáravató és ez a nagyszerű üzem fontos állomás ezen az úton. A szabaddá vált Magyarország egyik jelképes pillanata volt, amikor 1992-ben Antall József akkori miniszterelnök az első magyar Opel Astra kormányához ült. patriotaeuropa.hu  

Bayer Zsolt: Piacgazdaság - Álláspont - (teljes cikk)

A cseh állam százmillió eurós támogatást nyújt a cseh állami légitársaságnak. Az Európai Bizottság megvizsgálta az ügyletet, és rendben találta. A cseh állami légitársaság hozzájuthat az állami támogatáshoz. S ezzel a döntésével az Európai Bizottság egyszersmind jóváhagyta azt a 2,5 milliárd koronás támogatást is, amelyet a cseh állam még 2009-ben nyújtott a cseh állami légitársaságnak.Ugyanez az Európai Bizottság 2012. január 9-én, hétfőn a következő döntést hozta: mivel a magyar állam tiltott állami támogatásokat juttatott a Malévnak 2007 és 2010 között, a magyar nemzeti légitársaságnak „vissza kell fizetnie a jogtalanul juttatott állami támogatást”. Ez az összeg 88 milliárd forint volt. Scheiring Gábor akkor a blogjában mindjárt idézte is a legfontosabb tudnivalót: „A Bán, S. Szabó & Partners ügyvédi iroda szerint például egy esetleges csőd esetén sem fogja eltűrni az Európai Bizottság, hogy nem vagy késlekedve hajtsa végre a Malév a tiltott állami támogatások visszafizetését ….” És nem tűrte el. A Malév pedig megszűnt. Azért ilyenkor talán azok is eltöprengenek egy pillanatra, akik ájultan rajonganak az unióért és a piacgazdaságért. Akik szerint nincs jobb szabályozó, mint a „szabad” piac, s nincsen fontosabb az életünkben, mint a dereguláció, privatizáció, liberalizáció szentháromsága. Éppen a minap írtam, de megismétlem: ez a „szabad” piac intézte el a magyar cukorgyártást, amikor helyt adva a brazilok követelésének, drasztikusan csökkentette az európai cukorkvótát. (Csendben jegyzem meg, micsoda drabális, otromba baromság ez az egész kvótarendszer…) A duma közben az volt, hogy majd jön az olcsó cukor. Jött. Tavaly dupla áron érkezett hozzánk a cukor - miközben a gazemberek gondoskodtak arról is, hogy idehaza soha többé ne lehessen cukrot gyártani, ugyanis ledózerolták a gyárakat. Ez a szabad piac – őszerintük. És persze a szabad piac az is, amikor a csehek támogathatják a saját légitársaságukat, mi, magyarok pedig nem tehetjük ugyanezt. S önmagában tragikomédia, hogy az állam mit támogathat és mit nem. Itt fordul önmaga paródiájába az egész rothadó rendszer. A szemünk előtt, csak már a kérdéseket sem tudjuk feltenni. Például azt, hogy a szent piacgazdaság nevében általánosságban tiltják, hogy az állam támogassa saját vállalatait, s ugyanezen szent piacgazdaság nevében elvárják, hogy az állam támogasson magáncégeket. (Minden, Magyarországra – vagy bárhova? - települő multi állami támogatást kap, továbbá adómentességet vagy adókedvezményt.) Ha a bankok csődbe mennek - Barroso szerint azért, mert a pénzügyi szféra felelőtlen! -, akkor azonnal az államokhoz fordulnak, hogy az adófizetők pénzén konszolidálják őket. Minden haszon magánzsebekbe vándorol, minden veszteséget az államok állnak, az adófizetők pénzéből. Azon adófizetők pénzéből, akiket aztán idehaza előszeretettel bélyegeznek antiliberálisnak, antiszemitának, unióellenesnek. Önmagán messze túlmutató jelentősége van az Európai Bizottság döntésének, amellyel lehetővé tette a cseheknek azt, amit minekünk megtiltott. Önmagán messze túlmutató jelentősége van mindannak, ami napjainkban történik az unióban. És mindezek fényében kell eltöprengenünk azon, mit is jelentene számunkra, ha még szorosabbra fűznénk a kapcsolatokat, és ha létrejönne a fiskális unió. Aki eddig nem értette, mit is jelentett januárban az a mondat, hogy NEM LESZÜNK GYARMAT, az most már igazán észbe kaphatna. És belevéshetné agyába a régi, ósdinak tűnő, ám annál inkább megfellebbezhetetlen igazságot: gyáva népnek nincs hazája. Bayer Zsolt  

Szeged - Alföld

[gallery]

Kastélyok a Kárpát-medencében - I.

[gallery]

Megfelelő szakmai tudás esetén, a magyarok versenyképesek

Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke szerint a magyar kormány időben felismerte, hogy a K+F és az innováció az egyik legfontosabb kitörési pont, és az Európai Unió is eddig soha nem látott mennyiségű forrást, 87 milliárd eurót különített el erre a célra a 2014-2020-as periódusra. Ahol rendelkezésre áll a megfelelő szakmai tudás, ott a magyarok versenyképesek és ezt a hazai beszállítók révén a kormány is támogatja. Már nem agyelszívásról, hanem a magyar kutatók által külföldön megszerzett tudományos ismeretek visszahozásáról, hazai hasznosításáról van szó. Magyar Nemzet

Róna Péter szerint a húsz éve Európával kialkudott felzárkózási pálya megbukott. Alapvetően téves, de legalábbis 30-40 éve bizonyosan túlhaladott az a máig működő közgazdasági alaptétel, hogy a külföldi tőkére, az olcsó magyarországi munkaerőre építi a gazdaságot szigorú, az inflációt visszafogó monetáris politika mellett. Ebből a modellből alacsony hozzáadott érték, kevés szellemi tartalom következik, ez zsákutca. A kiút az állami milliárdok átcsoportosítása, a humántőke, vagyis a szellem fejlesztésének radikális felfuttatása. Róna második tétele az energiagazdálkodás. A kőbe vésett munkahelyvédelmi akcióterv nagy marhaság, 300 milliárd forintja az energiagazdálkodásban évente 160-180 ezer munkahelyet hozna létre. (Somogyi Hírlap) - Köllő János szerint nehezen érthető, hogy miért vonatkozik a járulékcsökkentés a meglévő munkahelyekre is. Egy ilyen program olyan munkahelyeket támogat tömegével, amiket a munkáltatóknak eszük ágában sincs megszüntetni. Nagymértékű járulékkedvezménynek inkább csak a létszámfelvételnél és olyan részpiacok esetében van létjogosultsága, ahol valami – például a minimálbér – akadályozza a piac működését. A képzetlen, tartós munkanélkülieké például egy ilyen részpiac, de esetükben már régóta létezik ilyen jellegű kedvezmény. (hvg.hu)  

Lesz végre újra magyar tulajdonú bank!

Visszavásárolhatja a Takarékbank 38 százalékos tulajdonrészét a német DZ takarékbanktól a magyar állam. A kelet-közép-európai térség valamennyi államában a miénknél jóval alacsonyabb a külföldi tulajdonú a bankok aránya. A világranglistán így felmért 137 ország közül hátulról a hatodik (!) helyet foglaljuk el. Magyar Nemzet  

A feje tetejére állt pénzvilág és EU leckéztetni kívánja a normális gondolkodáshoz visszatért hazai kormányt

Boros Imre szerint a szabad versenyt hirdető nemzetközi intézmények az IMF-fel az élen sikerrel hozták létre a szabad verseny karikatúráját, ahol adózott jövedelmekből képződő tőkék „versenyeznek” adóelkerülő tőkékkel. A világgazdaság egy jelentős része emiatt olyan sajátos helyzetbe jutott, hogy az „adómentes” tőkének további adókedvezményeket juttatni kényszerül, miközben a hazaiakat menteni a versenysemlegesség jegyében szigorúan tilos. Az IMF a forrásokért cserébe ugyanazt kéri, mint korábban: privatizálj, deregulálj, liberalizálj, fogd vissza a költést saját polgáraid oktatására, egészségügyére, nyugdíjára stb. Mindazok részére, akik az egyensúlyt az adóterhelés méltányosabb elosztásával kívánják létrehozni, mint hazánk 2010 óta tette, az EU politikai leckéket is megfogalmaz a hitelek előfeltételeként. Az IMF megállapodásért cserébe azt kéri, ismét állítsuk vissza a régi elosztási szabályokat, azaz mentesítsük a hazánkban működő nemzetközi tőkét, kiváltképpen a bankokat attól a minimális tehertől, amit az elmúlt két évben viselni voltak kénytelenek. Magyar Nemzet

Lapszemle a sikeres magyar válságkezelésről

Háromezer-milliárd forintnyi bevételhez jutott az államkassza azzal, hogy eddig még nem jött létre a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal. Giró-Szász András szerint ugyanis az IMF nem engedte volna meg, hogy bevezessék a bankadót, a szektorális adót, a végtörlesztést és az árfolyamgátat sem. Magyar Nemzet Orbán Viktor szerint miután 2010-ben az európai válság újabb hulláma érte el Magyarországot, sokan azt mondták, hogy fel kell adni eredeti céljainkat. „Mi azonban ragaszkodunk ahhoz, hogy kitörjünk az adósságcsapdából”, és az emberek segély helyett munkából élhessenek. Magyarország a válság ellenére is fontos sikereket ért el. Megőriztük a nyugdíjak vásárlóerejét és hosszú évek után sikerült három százalék alá szorítani a költségvetési hiányt. A magyar emberek százezreit szabadítottuk ki a devizahitelezés fogságából, teljesítményösztönző és családi alapú adózást vezettünk be. A válság előtti szintre szorítottuk vissza a munkanélküliséget, Európában elsőként indítunk munkahelyvédelmi akciót. Éles vitákat kellett vállalni itthon és külföldön a nemzetközi pénzügyi spekulánsokkal, multinacionális vállalat-vezetőkkel, és gyakran az unió vezetőivel is, hogy tarthassuk magunkat a saját céljainkhoz. Úgy gondoltuk, be lehet vonni a bankokat és a nagy cégeket a válság terheinek megosztásába. Ezért nem kell egy 2008-as típusú megállapodást elfogadnunk, ma nem vagyunk rászorulva. Az államkötvényeket túljegyzik, a pénzpiac működik, az ország kereke, bár nagy erőfeszítés árán, de forog. Magyar Nemzet