"Fieldszerző" hadművelet
Országunk egy jól meghatározható, évek óta súlyos identitászavarral küzdő és ennélfogva mérhetetlenül lelki beteg, minek okán eddig egészen kiszámíthatatlanul viselkedő köre Bajnai Gordon képében végre a vezérére lelt. Vidámsággal tölt el engem is, ahogyan a vezér színre lépése felvillanyozza ezt a társaságot (elég csak Mester Ákos és Bolgár György szerkesztőségére gondolni, amely a héten kvázi egy teljes 168 Órát szánt a főtitkár elvtárs köszöntésének).
... Az Echo Tv Hangos többség című műsorában azt mondta kérdésünkre Gulyás Gergely, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagja, hogy a Bajnai Gordon választási egyletét segítő Richard Field – amerikai üzletember – színre lépésének nemzetbiztonsági vonatkozása is van.
A fideszes politikus Molnár Zsolt MSZP-s bizottsági elnök beszédes hümmögése közepette egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy ha külföldről egy pártnak van támogatója, az nem feltétlenül jelent nemzetbiztonsági vonatkozást, „ám Field esetében nem ez a helyzet”.
...A patai hisztéria után parlamenti vizsgálóbizottság állt fel, amelynek elnöke, Kocsis Máté ugyancsak utalt a Field körüli kockázatokra. A kormánypárti többséggel elfogadott bizottsági jelentésbe bele is fogalmazták, hogy a „humanitárius tevékenység csak megtévesztés volt. Richard Field tevékenysége Magyarország és a kormány hazai és nemzetközi közvélemény előtti lejáratását célozta”.
Huth Gergely
Magyar Hírlap
Meg kell tanulni Európában írni-olvasni … ez nem gén
Czeizel Endrét a Radnóti-díj átadásakor, amit antirasszista (!) tevékenysége elismeréséért kapott – támadták meg, mert merte jelezni: „cigányok pedig nem azért értelmi fogyatékosok, mert rosszak a génjeik, hanem egyszerűen azért, mert a zsidó kultúra tudja, hogy a tudás és a tanulás a legfontosabb.
Az Indiából jött cigányaink azok meg ragyogóan táncolnak, énekelnek… dalolnak, de… de nem tudják azt, hogy meg kell tanulni Európában írni-olvasni … ez nem gén”.
Népszabadság
Amennyiben az agyament PC beszédet nem számoljuk fel, az a "fehér ember" kultúrájának végét jelenti
Csermely Péter szerint Jeszenszky Géza mondatával nincs semmi baj. Jeszenszky Gézával van baj, mégpedig az, hogy Orbán Viktor kormányzása idején, éppen Magyarország nagykövete Norvégiában. Ez a baj.
Az őt most falkában körbevonító ordas polkorrektek ezer mentséget találnak Kertész Ákos számára, amikor leírta, hogy a magyarok genetikailag alattvalók, noha ez a mondat maga a nácizmus. Jeszenszky inkriminált idézetére egyetlen komolyan vehető tudományos cáfolat sem érkezett, csak a hörgést tekerték egyre nagyobb hangerőre.
Aztán Andrassew Iván a Népszavában kibökte az igazságot: ezt, itt Európában már nem illik… Csermely szerint ez a polkorrektek világának a magva.
Nem illik leírni, kimondani, hiába igaz.
Magyar Nemzet
Rövid lapszemle a cigányság marginált helyzetének okairól
A Magyar Faluszövetség szerint a cigányság beilleszkedése és legális jövedelemszerzése előtt akadályok tornyosulnak.
Az áldatlan állapotokért a társadalompolitika a felelős, amely nem képes sem az antiszociális magatartást szankcionálni, sem érdemben támogatni a tisztességes munkára vágyó romákat.
Népszabadság
Marosán György szerint a mai roma közösségekben tetten érhető szinte minden olyan környezeti gond – a szegénység, az alultápláltság, marginalizálódás, a magas szintű stressz, a pozitív hatások hiánya, a betegségeket előidéző rossz higiéniai feltételek, az anya kiszolgáltatottsága, a rendszeres orvosi felügyelet és a későbbi szocializációt segítő közösség hiánya –, amely előidézi azokat a problémákat, amelyeket sokan – tévesen – genetikainak minősítenek.
Népszabadság
Czeizel Endre „A magyarság genetikája” című könyvében úgy fogalmaz: a cigányság körében a társadalmi elszigeteltség beltenyészettel társul. A rokonságon belüli házasodás gyakorisága miatt a cigányság körében bizonyos rendellenességek fordulnak elő.
Magyar Nemzet
A magyarok szerint a legfőbb értékek: létbiztonság, a környezetvédelem, az emberi kapcsolatok
A European Social Survey szerint a magyarok által legfontosabbnak tartott érték a létbiztonság, amit a környezetvédelem és az emberi kapcsolatok követnek. Az erős állam, a kormány által biztosított biztonság és az egyenlő lehetőségek is az élmezőnyben vannak.
A magyar társadalomban máig nagyon erős az egyenlőségpárti beállítottság. A hagyomány a kétezres évek első felétől egyre fontosabbá vált. Stabilan utolsó helyen a piacgazdasághoz köthető értékek állnak: a sikeresség, az anyagi jólét, a kockázatvállalás, az újdonság és a változatosság.
Népszabadság
Rövid lapszemle arról, hogy a liberálisok kártékonysága mit sem változott hatvan év óta
Ludwig Erhard, a szociális piacgazdaság megteremtője az ötvenes évek elején minden erejével ellenállt az akkor is kísértő liberális gazdasági nézeteknek: „Nem vagyok hajlandó fenntartás nélkül és a fejlődés minden szakaszában elfogadni a piacgazdaság ortodox játékszabályait… Éppen ez a hamisan értelmezett szabadság vitte sírba a szabadságot és az áldásos szabadelvű rendszert.” Lóránt Károly szerint úgy tűnik, hogy Európa, és különösen Németország vezetői már elfelejtették az egykori leckét.
Magyar Nemzet
Szabó Gyula (1907-1972) losonci festőművész képeiből - Felvidék
[gallery]
Csak érdeklődnek?
Pilhál György: Lehet más a politika? Talán igen, de azt nem az LMP-nél kell keresni, hiába ők találták ki annak idején a leleményes elnevezést. A párt valódi arculata bizony semmiben sem tér el a hatalomért foggal-körömmel küzdő többiétől. (Legföljebb annyiban, hogy ők több láncot, bilincset, konfettit, pánsípot, miegyebet használnak, mint a többi politikai szervezet.)
Pilhál György
Magyar Nemzet
Kelet felé tekintve
Most, a második Orbán-kormány idején sok szó esik végre a keleti nyitás politikájáról. Már annak magában is van bizonyos eszméltető jelentősége, hogy ez a közbeszéd tárgya lett. Még inkább annak, hogy rendre jönnek a hírek tárgyalásokról, megegyezésekről, aláírásokról elsősorban gazdasági, részben kulturális téren, ami nyilvánvalóan megalapozza a politikai kapcsolatok javulását is
Bíró Zoltán
Magyar Hírlap
A legtöbben nem vesznek el számunkra, ugyanis visszajönnek
A Tárki kutatása szerint 2012 elején minden ötödik magyar felnőtt hosszabb-rövidebb időre külföldre költözne, ami a valaha mért legmagasabb értéket mutatja. A 18-29 év közöttiek közel fele szíve szerint távozna Magyarországról. A befogadó országok statisztikái alapján 1994 és 2006 között legalább háromszázezer magyar hagyta el az országot.
A visszatérők számát nem ismerjük, de a kinn tartózkodást mindenképp hosszabb távra tervezik. Juhász Attila, a Political Capital elemzője szerint a számokban benne van a gazdasági helyzet miatti elkeseredés; jobban jelzi a közhangulatot, mint bármilyen pártreferencia.
Eddig a magyarok voltak a legkevésbé mobilak a térségben, még a szomszéd településre sem szívesen költöztek. Ebben történt most jelentős változás. Felnőtt az a generáció, amelyik tud pár nyelvet, és nincs lelki gátja elhagyni az országot.
Sík Endre, a kutatás vezetője szerint szó sincs tragédiáról, nemzethalálról, a legtöbben nem vesznek el számunkra, ugyanis visszajönnek.
168 óra