kattints a VIDEÓRA: https://www.youtube.com/watch?v=Vob9RW18-XI
Vasárnaptól a miniszterelnök is szabadságra vonult – Orbán Viktor szombaton még hivatalos kötelezettségeinek tett eleget, a vasárnap azonban már a családé. Ilyenkor csakis akkor dolgozik, ha valamilyen vészhelyzetet kell kezelnie - írja a blikk.hu.
A kormányfő a Parlament Munkácsy termében pénteken nyilatkozott Hajdú Péternek, két aktuálpolitikai téma között pedig azt is elmesélte, hogyan töltik a karácsonyt a családjával. Pont úgy, mint egy átlagember. Orbán Viktor elmondta, ez az a nap, amikor mindegyik gyermekük hazatér.
Hárman még otthon laknak közülük, azonban a két legnagyobb, Orbán Ráhel és Gáspár már a családtól távol, önállóan élik életüket, de karácsonyra mindannyian a budai családi házban gyülekeznek. A szenteste kizárólag a „szűk” családé. A húsételeket Orbán Viktor minden évben magára vállalja, a többi fogást Lévai Anikó vezetésével közösen készítik el.
Karácsony második napján hagyományosan Szolnokra utaznak Lévai Anikó családjához, december 26-án pedig Székesfehérvárra, ahol a miniszterelnök családtagjait járják végig. Orbán Viktor a két ünnep között ismét munkába áll.
Orbán Viktor Hajdú Péternek adott interjúja december 23-án, vasárnap, 22.25 perckor lesz látható a TV2 Frizbi című műsorában.
blikk.hu,magyarhirlap.hu,fidesz.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Spekuláció helyett, könyvelési trükkök helyett munkaalapú társadalom kell
Orbán Viktor az oktatás megújításáról, az Európai Unió és Magyarország kapcsolatáról, a szegénységről és a válságból való kijutásról is beszélt a Kossuth Rádiónak adott vasárnapi interjújában. A miniszterelnök szerint Európának muszáj lesz visszatérnie a keresztény értékekhez. "Európának a spekuláció és könyvelési trükkök helyett a munkaalapú társadalomban kell hinnie".
Az oktatás átszervezését nevezte az elmúlt két és fél év egyik legnagyobb tettének Orbán Viktor a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának adott interjújában. A miniszterelnök szerint jövőre már gazdasági növekedésben lehet reménykedni, és jó eséllyel teljesíthetőnek tartja a tíz év alatt létrejövő egymillió új munkahelyről szóló tervet.
Hozzá kellett kezdenünk az oktatás megújításához
A rádióinterjúban a miniszterelnök hosszan magyarázta az oktatás átszervezését, amelynek szükségességét a köz- és a felsőoktatásban jelentkező sok problémával, a rendszer rossz megszervezésével indokolta. Példaként említette, hogy az általános iskolát gyakran az alapvető képességek elsajátítása nélkül hagyják el a diákok, a szakmunkásképzőt pedig úgy, hogy sokszor alapvető szakmai ismereteik hiányoznak.
Azt is megjegyezte, hogy a gimnáziumot végzettek egy része a rendkívül alacsonyan meghatározott, 240 pontos felsőoktatási felvételi határt sem éri el. Emellett - folytatta - sokan úgy jönnek ki az egyetemről, főiskoláról, hogy olyan a diplomájuk, amelyet a gyakorlatban nem lehet használni, többen pedig azért nem kaphatják meg diplomájukat, mert nincs meg a szükséges idegennyelv-ismeretük.
"Ezért mondtam azt két évvel ezelőtt, hogy hozzá kell kezdenünk az oktatás megújításához, minőségének feljavításához" - mondta. Szerinte eközben Magyarország tele van tehetséges gyermekekkel, szerető szülőkkel és odaadó tanárokkal, akik "a nemzet napszámosaként" törődnek a diákokkal. Mindezek alapján az elmúlt két és fél év egyik legnagyobb tettének az oktatás lényegében teljes átalakítását nevezte, 2013 feladatának pedig ennek bejáratását tartja, azt, hogy gördülékennyé tegyék az új szisztémát.
Harminc évvel ezelőtt ő is részt vett a diákmozgalomban
A kormányfő megemlítette az elmúlt hetek hallgatói tüntetéseit, amelyeken ugyanolyan mondatokat is felfedezett, mint amilyeneket ő és társai az 1982-ben szervezett diákmozgalmuk során hangoztattak. Könnyen lehet - utalt vissza a Fidesz 1988-as, szintén diákmozgalmi múltjára -, hogy a mostani diákmozgalmak "felszínre dobnak olyan tehetséges embereket, akik majd (...) egyszer odakerülhetnek, hogy rájuk lehet bízni a nagyon fontos közös ügyeinkből nagy szeleteket, vagy akár az egészet".
A devizahitelesek sohasem fognak megbocsátani a szocialistáknak
A devizahitelesek helyzetére rátérve Orbán Viktor azt mondta, addig, amíg a kommunisták, majd a posztkommunisták az államot és az önkormányzatokat adósították el, azt még az emberek hajlamosak voltak felejteni. Azt azonban, hogy a devizahitelezés miatt az adósság ma már nem egy távoli jelenség, hanem "minden hónapban ott kopog a konyha ajtaján", az emberek szerinte nem fogják elfelejteni, és soha nem is fogják megbocsátani a szocialistáknak.
Viszont végtörlesztéssel 150 ezer ilyen szerződést sikerült megszüntetni, az árfolyamgáttal is egyre többen élnek, és további lépéseket is tervez a kabinet, hogy segítse azokat a családokat, amelyeket becsaptak, és "beszorultak a devizahitelbe".
Vallja, hogy a szegényséből csak munkával lehet kijutni
A szegénységben élők sorsát firtató felvetésre a miniszterelnök megerősítette, továbbra is azt vallja, hogy a szegénységből csak munkával lehet kijutni, ezért a bajban lévőknek elsősorban munkalehetőséget kell adni. Ma 160 ezerrel dolgoznak többen, mint a kormányváltáskor. Szerinte jó eséllyel teljesíthetőnek tartja a tíz év alatt létrejövő egymillió új munkahelyről szóló tervet. Mint fogalmazott, "óvatos duhaj", ezért vállalták tíz évre ennek megvalósítását, de titokban arra gondolt, sikerülhet hat-hét év alatt is, az európai válság azonban óvatosabbá teszi.
Brüsszelről: Ha az ajtón nem lehet, bejövünk az ablakon
Szólt a magyar érdekek megvédéséről is. Azt mondta, "Brüsszelben nem megyünk fejjel a falnak, de mindig kiállunk a magyar érdekekért. Ha nem lehet jobbról, akkor balról próbálkozunk, ha az ajtót eltorlaszolják, akkor bejövünk az ablakon". Fontos, hogy "küzdelmünket ne fogcsikorgató izzadságszag", hanem a keresztényi derű hassa át - fűzte hozzá.
"Több támogatást érdemeltek volna a magyarok Európától"
Elégtételnek nevezte ugyanakkor, hogy a korábban kifogásolt magyar intézkedések - például a bank- és a multiadó, vagy éppen a most bejelentett rezsicsökkentés - egyre-másra nyernek polgárjogot más európai uniós tagállamokban. "Több támogatást érdemeltek volna a magyar emberek Európától" - állapította meg Orbán Viktor, aki úgy látja azonban, hogy a magyar sikerek és eredmények visszaadják majd az európai támogatottságot.
Európának vissza kell nyúlnia a keresztény értékekhez
A kormányfő egyúttal kifejtette azt a véleményét, amely szerint a válságból való megújuláshoz most is arra van szükség - ahogyan a történelemben már többször -, hogy Európa visszanyúljon keresztény gyökereihez. Felfogása szerint a kereszténység a cselekvés kultúrája, így "spekuláció helyett, könyvelési trükkök helyett" Európának keresztény kontinensként ismét tisztelnie kell az értékteremtő munkát, és munkaalapú társadalmat kell építenie - mondta.
A miniszterelnök összegzése szerint az elmúlt két és fél évben sikerült Magyarországot úgy átszervezni, hogy 2013-ra már gazdasági növekedésben lehet reménykedni.
MHO, Kossuth Rádió
Mert ha hétszer elesik is az igaz, mégis fölkel... (Példabeszédek 24:16)
Amíg le nem győzöd a kudarctól való félelmet, képtelen leszel a kockázatvállalásra. A legfontosabb dolog, amire emlékezned kell, ha kudarc ér: ne add fel! A történelem azt mutatja, hogy a kudarc igazából a sikerhez vezető híd lehet. Iskoláskorában Napóleon negyvenkettedik volt egy negyvenhárom fős osztályban, mégis olyan hadsereget épített fel, amivel meghódította a világ nagy részét.
George Washington elvesztette csatái kétharmadát, ám az ellene szóló esélyek ellenére megnyerte a Függetlenségi Háborút és megváltoztatta az amerikai történelmet. Albert Einstein annyira nehezen tanult, hogy azt javasolták neki, fizika helyett válasszon inkább valamilyen más tantárgyat, mégis őt tartják az atomkor atyjának.
Amikor ezek a nevek eszedbe jutnak, nem a kudarcaikra emlékszel, hanem arra, mivel járultak hozzá a világ fejlődéséhez. Az igazi kudarc az, ha a kudarcot véglegesnek fogod fel. A kudarc nem egy esemény, csak egy vélemény, és amíg nem a te véleményed, addig képes leszel visszatérni és sikert elérni.
Mert ha hétszer elesik is az igaz, mégis fölkel. Székfoglaló beszédében Franklin Roosevelt ezt mondta a nemzetnek: Egyedül a félelemtől kell félnünk.
A kudarc nem végzetes, lehet újrakezdeni. A kudarctól való félelem azonban végzetes lehet a céljaidra nézve, mert visszatart attól, hogy újra megpróbáld.
Miután listába szedte az összes elképzelhető rossz helyzetet, mint például: nyomorúság, szorongattatás, üldözés, éhezés, mezítelenség, veszedelem, fegyver(es támadás), Pál ezt írja: De mindezekkel szemben diadalmaskodunk az által, aki szeret minket (Róma 8:37).
A mai ige tehát számodra ez: ne félj a kudarctól!
maiige.hu
Áldott karácsonyt mindenkinek!
Töhötöm
Kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=kR-Ao1ZV7Y4&list=PL_zrtXnm74tuNfflar2RF1G2XznJHazMb&shuffle=1732
kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=z-lga-tJQkc
A magyar ember szereti a hazáját, még akkor is, ha nagy a baj. Együtt kell építenünk, mert csak egy haza van: Magyarország! Teremtsük meg a feltételeket úgy, hogy valóban áldott legyen a karácsony, s a megbékélést jelentse a világ összes magyarjának.
Vámos György
Magyar Hírlap
Homoródremete olyan a napokban, mint egy békebeli karácsonyi képeslap. Az érintetlen hó elpihen az ágakon, befedi a patakmedret is. A gondosan sepert, kétlépésnyi ösvény felé lábnyomok vezetnek: a kultúrház ablakain meglibbent a függöny: éreztük, várnak a felnőtt betlehemezők mellett a gyermekek is. Olyan híres volt a remetei betlehemes játék, hogy 1943-ban Benedek András hosszú tanulmányt írt róla a Magyarságtudományban. Két éve újra betlehemeznek Homoródremetében. Benedek Andrástól tudjuk: „Az erős és mély vallásossághoz bizonyos missziós öntudat is társul: a remetei betlehemesek – főként a múltban – többnapos vándorútra indultak a szomszédos falvak templom nélkül szűkölködő katolikusaihoz, mintegy megújítva a betlehemezés ősi értelmét. Szívesen fogadták azonban a szomszédos unitárius falukban, Keményfalván, Almáson is.” A helybéli öregek még mesélnek a sokszereplős régi játékról. Nyolc-tíz pásztort emlegetnek – tudtuk meg Gáspár Csabától, aki a jelenlegi csoport szíve-mozgatója. Felesége tanítónő, és mert nem sikerült a régi betlehemes eredetijére bukkanniuk, ezért az iskolában használatos szövegkönyvet használják. Mi a pásztorjelenet kosztümös próbáját láthattuk a borókákkal ékesített színtéren. Nagy élmény, hogy nem (csak) gyermekek, hanem meglett férfiak és asszonyok-lányok játsszák. A játékot kellő komolysággal, sőt liturgikus igénnyel adják elő, együttérzést keltve, amely ugyanakkor a hitbéli megerősítést szolgálja. A csillagénekes furulyaszava mellett indulnak a betlehemezők. „Hesska, hé, hé…” szólnak szerre a pásztorok: Bandi, János, Marci. Miközben elköltik az estebédet, az ősi Megváltó-jóslaton évődnek: „Ha eljönne mihozzánk”. A kultúrház kályhájában duruzsolt a tűz, miközben a pásztornép egy kis pihenőre ledőlt. Aztán énekkel mondja Gábriel arkangyal a betlehemi éjszaka történetét. Láthattuk-hallhattuk, milyen, ha „paradicsom közepén a magyarok ünnepelnek”. Értesítenek arról is: „támadt a világ sebeire ír”. Mária régi altatódala elérzékenyít egy pillanatra, és a pásztorokkal azt is elképzeljük, milyen lenne,ha „Erdélyországban, Remete kis faluban jött volna a világra” az Üdvözítő. Nem kemény szalmaszál lenne a vánkosa! A jászolbölcső körül áldást kérő és Jézusnak szép nótát zengő pásztoroknak elhisszük: Isten fia a földre költözött. Erre a karácsonyi ünnepkörre felettébb igaz a fenti állítás: a kárpátaljai születésű Kiss Albert Homoródszentmártonban szolgáló református lelkészt láthatjuk József szerepében. A Magyarországról hazatelepült és Homoródremetében otthonra talált Gáspár család apraja-nagyja részt vállalt a betlehemes játékból – ők szintén reformátusok. A helybéli katolikus férfiakkal és asszonyokkal-lányokkal a remetei katolikus templomban is bemutatták a születéstörténetet, és a homoródszentmártoni református egyházközség gyülekezeti termében is láthatták az előadást. Molnár Melinda székelyhon.ro
Az operettszocialisták – jelzem, ez a szó is apró gyilkosság, bár igaz – szóhordója például márciusi ifjúnak vagy talán az új arculatnak megfelelően pesti srácnak képzelte magát, és a tüntető-sztrájkoló diákokhoz fordult. Nem, nem azt kiáltotta Török Zsolt, hogy aranyszájú gyerekek, a szívem van veletek. Nem. Hanem egyenesen beleordította a világháló képébe: Fegyverbe! Fegyverbe! Elfoglalni mindent, szöcskét, gyárat, tornyot, vad laktanyát!
...Labdázunk a szavakkal, dobáljuk őket oda meg vissza, nem törődve vele, hogy azok bizony veszélyesek.
Kiss László
Magyar Hírlap
Giró-Szász András: Az értetlenségből és bonyolultságból fakadó problémát a miniszterelnök kérésére a kormány leegyszerűsítette. Az a döntés született, hogy egyetlen korlátozó tényező legyen a felsőoktatásba belépés kapcsán: a minőség, vagyis a ponthatár."
Pintér Balázs interjúját a Magyar Hírlap 2012. december 21-i számában olvashatjuk.