Áll a bál az új SZDSZ-ben - rövid lapszemle az LMP-s belharcokról

Mile Lajos szerint azok közül, akik kisebbségben maradtak, egy csapat azonnal elfogadhatatlannak tartotta a kongresszusi döntést. Érkezik egy hadüzenet a platformosok részéről, amelyben gyakorlatilag minden frontot megnyitnak, ha belegebed az egész LMP akkor is. Hogy egy kisebbségbe került csapat ilyen erőszakosan viselkedjen, az párját ritkítja. A legalapvetőbb közösen elfogadott szabályokat sem hajlandók betartani. A kiváltságosok gőgjével tahóznak le mindenkit, akinek éppen eltér a véleményük az övéktől. Ezeket a viselkedésjegyeket összesítjük, virtigli bolsevik mentalitás áll össze. Népszabadság

2012. December 28. 17:36

Magyarországon az éves gazdasági teljesítménynek a negyede nem adózik - rövid lapszemle

                                  Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő szerint muszáj volt új adónemeket bevezetni, hogy a költségvetési hiány három százalék alatt maradjon; nem lehet a következő generációkra hátrahagyni a magas adósságot. Számos „új résre” bukkant a kormány, olyan helyekre jutnak el az új közterhek, amelyek eddig nem voltak részei a magyar adórendszernek. Támogatható, hogy a vállalkozások között a készpénzben teljesíthető kifizetések havi minimuma 1,5 millió forint lesz. Magyarországon az éves gazdasági teljesítménynek a negyede nem adózik. Magyar Hírlap, Patrióta Európa Mozgalom

2012. December 28. 14:15

Rövid lapszemle a a nagy baloldali kultúrkampfról

                        Bayer szerint a nagy baloldali kultúrkampf része az is, ami a Nemzeti Színház körül zajlik. Alföldi Róbertnek most lejárt a mandátuma Miképpen tudni lehetett előre, hogy az előző kormány regnálása alatt Alföldi fog nyerni, úgy most sem okozott túl nagy meglepetést Vidnyánszky győzelme.   Vidnyánszky tehetséges, alkalmas, de nem az ő emberük. Tehát emberileg akarják majd kicsinálni, és nem fognak válogatni az eszközökben. A kultúrkampf része mindaz, ami a felsőoktatás körül folyik. A „diákforradalom” nem az oktatásról szól. A kormány – nagyon helyesen – lényeges kérdésekben visszakozott, ám a diákság nem akar tárgyalni. Helyette ülősztrájkol, vonul, tüntet, balhézik. A diákság mögött az ellenzék vigyorog és vicsorog, amely most véli megtalálni a fogást a kormányon, két év meddő küzdelme és hazudozása után. Magyar Hírlap

2012. December 28. 14:06

Tukacs István ne riogassa valótlanságokkal az embereket!

Joggal rémülhet meg bárki, amikor azt olvassa Tukacs István képviselő mai közleményében, hogy a szocialisták nyilvánosságra hozott programja lesz az alapja az új MSZP-kormány gazdasági intézkedéseinek. Nem csoda, ha megretten az ember, hiszen mindannyian jól ismerjük már a szocialista gazdaságpolitikát - áll a Fidesz-frakció közleményében.   Csak néhány példa: a Gyurcsány-Bajnai-kormányok egyetlen évben sem tartották be a Konvergencia Programban vállalt államháztartási hiánycélt, volt olyan, hogy a hiány többszörösét tette ki a tervezettnek. Kormányzásuk évei a lakosságot sújtó sorozatos megszorításokra épültek, elég csak a 13. havi nyugdíjak és közalkalmazotti bérek eltörlésére vagy éppen az ingatlanokat terhelő vagyonadó bevezetésére gondolni. Ezzel szemben az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának köszönhetően folyamatosan csökken az államadósság, az államháztartás hiányát 2011 óta 3 százalék alatt tudjuk tartani. Ráadásul mindezt nem a szocialisták módszerével – azaz a magyar polgárok mindennapjainak megnehezítésével – értük el, hiszen a családok, vállalkozások terheit mérsékeltük az elmúlt két és fél esztendőben.   Szerencsére szó sincs arról, hogy Magyarországnak a szocialisták gazdaságpolitikai koncepcióját kellene elszenvednie a jövőben, mégis újfent megkérjük Tukacs Istvánt, ne riogassa valótlanságokkal az embereket!   MTI/OS, fidesz.hu, Patrióta Európa Mozgalom

2012. December 28. 11:57

Fidesz-frakció: Bajnaiéknak csak a remény maradt

                                    Oszkó Péter ízekre szedte az ország 2014-es költségvetését. Könnyű ellenfelet választott, hiszen ilyen tartalmú jogszabályt majd csak egy év múlva fogad el az Országgyűlés. Addig pedig a Bajnai-kormány pénzügyminiszterének csak a várakozás és a feltételezések megfogalmazása marad - hangsúlyozza  közleményében Puskás Imre, az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának alelnöke.   Mi, akik az ország sikerében bízunk, és annak érdekében cselekszünk, azt reméljük, hogy folytatódnak azok a folyamatok, amelyek 2010-ben elkezdődtek: az államadósság folyamatos csökkenése, az államháztartás hiányának 3 százalék alatt tartása és a családok, vállalkozások terheinek mérséklése - áll a közleményben. Mint írja, úgy tűnik, a Haza és Haladás Alapítvány más, kilátástalanabb jövőképet fest elénk. Oszkó Péter azzal riogat, hogy megint minden úgy lesz, mint az ő kormányzásuk alatt: növekedni fog az államadósság, újra 3 százalék felett lesz az államháztartás hiánya, és növekszik a munkanélküliség. Talán így is lenne, már ha 2014-ben ők kormányoznának... fidesz.hu, Patrióta Európa Mozgalom

2012. December 28. 10:59

Téli Páring kóstoló - A Zsil ölelésében - VIDEÓ!

                          kattints a VIDEÓRA: http://www.youtube.com/watch?v=BZqCbjRewFQ&list=PLpBqJgTiIEqwMaPTbhC-LQsD5EdAo_mzG

2012. December 28. 00:00

Kis-Kárpátok - A nyugati gyepű őre - VIDEÓ!

                            kattints a VIDEÓRA: http://www.youtube.com/watch?v=wEk8Wuq9u6I&list=PLpBqJgTiIEqwMaPTbhC-LQsD5EdAo_mzG

2012. December 28. 00:00

A nap verse: Füzesi Magda: Más-kor

                              Más-kor   Ne hagyj magamra, Istenem, szeress, mint harmatcsepp a rózsát, feltépték elgennyedt sebem, bíbor vetésem letarolták.   Fekete tájban jár az éjszaka, egymást zabálják fenn a csillagok. Fekete tájban jár az éjszaka, hazátlanok közt hontalan vagyok.    Táj gesztenyékkel című kötetből  - 1998 Füzesi Magda (1952) - Kárpátalja  

2012. December 27. 12:08

Bayer Zsolt: Cinke - (teljes cikk)

                        1915 novemberében a Porosz Tudományos Akadémián előadás-sorozatot tart egy harminchat éves fiatalember. Albert Einsteinnek hívják. Valami relativitáselméletről beszél – és Marx Károly, valamint Sigmund Freud után beveri a harmadik szöget az addig létező világ koporsójába. Csak arra nem adott választ a harminchat éves fiatalember, hogy a karácsony vaníliaillata és a halál édes-savanyú szaga között elterülő valamit miért is nevezzük egészen pontosan életnek.   A halál édes-savanyú szagában állok, egy kórteremben. Elbúcsúzom a nagyanyámtól. Már nincsen magánál, és ha nem tudnám, hogy ő az, nem gondolnám, hogy közöm van hozzá. De tudom, hogy ő az, és a tudatom hozzábilincsel a fájdalmamhoz. Fogom a kezét, beszélek hozzá. Megköszönök mindent. Elköszönök. Azt képzelem, hall engem, valahonnét a másik világból fordul felém, részvéttel. Falnak dőlök. Sírok. Siratom önmagam. – Most már ágyba kell bújni, kisfiam… Bújok… Dunyha-bárkám lágy ölén ringatózva kérlelem még Őt, hogy keltsen fel hajnalban, amikor kel Ő is, és megy a konyhába madártejet készíteni. – Hogy készül a madártej, nagymama? – Hát hajnalban megfejem a cinkét, kisfiam… Látni akarom azt, azt a cinkefejést. Azért kérlelem. És tudom, majd úgyis azt mondja, „költögettelek, kis­fiam, de hiába”, és én csalódott leszek és haragudni fogok, s persze ott lesz a harag mögött a végtelen hála, amiért nem engedte összetörni a varázslatot. S csak az aranysárga madártej maradt, a hatalmas felhőcskékkel, a hosszú, barna vaníliarúddal és a közelgő karácsony ígéretével. Állok az édes-savanyú halálszagban. Nagyanyám ágya halál-bárka, a Sztüx nyugodt vizén jár. Teste cinkényi madártest csupán, kifejte belőle az életet kilencvenhét esztendő. A rettenetes század… Akkor született, amikor kivégezték Ferenc Ferdinánd gyilkosait. Amikor a Monarchia még egyszer utoljára megmutatta erejét, és Gorlicénél áttörte az orosz vonalakat. Együtt született Szeleczky Zitával és Ingrid Bergmannal. Csak hát Ő Nagykátán született, és Lipták Magdolnának anyakönyvezték. Szép, szelíd, evangélikus tót lánynak született. Anyját, apját már gyerekkorában elvitte a morbus hungaricus, gyorsan, egyszerűen, könyörtelenül. Semmi madame Chauchat – Nagykátáról nincsen út a Varázshegyre. Nagykátáról a temetőkbe vittek az utak, és Gádorosra, nevelőszülőkhöz. Végül aztán Budapestre, a Táltos utcába, a harmadik emeletre, egy nehéz természetű sváb mellé, egész életre. Nagykátáról az én dunyha-bárkámhoz vitt az út. Ahonnét mindig lekéstem a cinkefejést – de sohasem késhettem le a tésztagyúrást. Olyan vékonyra és egyformára vágta a maga gyúrta tésztát Lipták Magdolna, hogy az csuda. Aztán feldobta párszor marokkal a levegőbe, s úgy kötötte tiszta damasztba. Szerette a maga gyúrta tésztát. Szerette az ételt. Szeretett engem. Szerette az életét, amin alig-alig volt szeretni való. És rengeteg néma panasz és jajgatás volt a mosolyában, csak ezt mi, gyerekek nem vettük észre sohasem. És gyerekfejjel még meg is mosolyogtuk titokban, ha láttuk imára borulni a kisszobában. Vagy amikor imára kulcsolta kezét ebéd előtt. S amikor Jézust hozta szóba karácsony estéjén. Mert mi az ajándékokra lestünk, ártatlanul, de gonoszan. És az Ő jézusos szava és vaníliaillata lett az örök karácsony mégiscsak, valahogyan. Adventvasárnap állok az édes-savanyú halálszagban, egy kórházi ágy mellett. Egy aprócska cinke mellett. Feleségem vigasztal. Mondanám neki, hogy jobb ez így neki is, de nem tudom. Nem tudok mondani semmit sem. Ugyanis haldoklik idősebb Bayer Ottmárné született Lipták Magdolna. A nagyanyám. Akkor született, amikor Einstein a Porosz Tudományos Akadémián valami relativitáselméletről beszélt. Csak azt nem tudta a drága Albert úrfi, hogy mégiscsak van gyorsabb a fénynél. Lipták Magdolna Nagykátáról gyorsabban lett cinke, mint ahogy a fény elhozta a karácsonyt. És elrepült ágyából, halál-bárkájából, és mostantól arra vigyáz csak, hogy össze ne törje valahogyan a varázslatot. Az én maradék varázslatomat. Sokért nem adtam volna, ha a rettenetes század halt volna meg advent vasárnapján a Nagymama helyett. De hát ezt sem én döntöm el. Én csak azt dönthetem el, hogy Lipták Magdolna mostantól örökre velünk marad. Mert nincsen karácsony nélküle. S csak akkor nem lesz nagymama, ha eltűnnek örökre a cinkék. De addigra mindegy lesz úgyis. Most viszont még nem mindegy. Egy kicsit még nem. Mert elrepült egy cinke a kórházi ágyból, az édes-savanyú halál szagból, és vaníliaillat maradt utána. És Jézus is megszületett. Halleluja… Bayer Zsolt Magyar Hírlap

2012. December 27. 11:42

Ne félj a kudarctól! (2)

Mert ha hétszer elesik is az igaz, mégis fölkel... (Példabeszédek 24:16) A kosárlabda sztárjai tízből körülbelül háromszor találnak bele a kosárba. Hogyan tudnak ekkora hibaaránnyal együtt élni? Úgy, hogy a nagy számok törvénye szerint élnek. Tudják, hogy ha sokszor kosárra dobnak, akkor előbb-utóbb beletalálnak. 1952-ben Roger Bannister futó a negyedik helyen végzett az Olimpián, így nem szerzett semmilyen érmet. Ám nem volt hajlandó feladni.   Addig sok szakértő úgy gondolta, hogy emberileg lehetetlen egy mérföldet négy percnél rövidebb idő alatt lefutni. Bannister célja azonban éppen ez volt. 1956. május 6-án megdöntötte az addigi rekordot. Azóta más sok futó elérte ezt, sőt újabb rekordok dőltek meg. Mi a lényeg? Ha egy kudarc után mégsem adod fel, végül sikert fogsz elérni. Csak hajlandónak kell lenned arra, hogy visszatérj, és folytasd az utad. 1832-ben Abraham Lincoln nem jutott be Illinois állam törvényhozó testületébe. 1833-ban csődbe jutott. 1835-ben meghalt a szerelme. 1836-ban idegösszeomlást kapott. 1838-ban nem őt választották a képviselőház elnökévé. 1843-ban nem jutott be a Kongresszusba. 1854-ben nem választották meg szenátornak. 1856-ban az alelnöki választáson is megbukott. 1858-ban ismét elvesztette a szenátusi választást. Ma azonban úgy ismerjük, mint az Egyesült Államok egyik legnagyobb elnökét. Egy bölcs ember ezt így fogalmazta meg: Tévedés azt hinni, hogy az ember csak sikereken keresztül boldogul; a célhoz gyakran a kudarcok vezetnek. Te sem vagy legyőzött, ha a múltad nem gátol abban, hogy a jövődre összpontosíts. Ne félj tehát a kudarctól! maiige.hu   Áldott napot mindenkinek! Töhötöm

2012. December 27. 10:54
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

667. oldal/867