Demszkyék csapdájában

                              A vízszolgáltatót az előző városvezetés ugyanúgy 17 milliárd forint körüli összegért értékesítette több mint 25 százalékos arányban, mint a szennyvíz elvezetéséért felelős társaságot. A vevők az Fővárosi Csatornázási Művek-nél is franciák és németek voltak. Szintén közös vonás, hogy a részvényekkel együtt az irányítás kizárólagosságát, az úgynevezett menedzsmentjogokat, valamint a törzsvagyon arányos részét is megkapták 25 évre.   Ezt tetézte még, hogy az eredeti szerződések szerint negyed évszázad elteltével a fővárosi önkormányzatnak ugyanannyiért kell visszavásárolnia a cégeket, mint amennyiért eladta azokat. A két társaság befektetői másfél évtized alatt több mint 60 milliárd forintot vittek ki Magyarországról menedzsmentdíj, illetve osztalék címén. Miközben a beígért fejlesztések jelentősen elmaradtak, a budapesti lakosság terhei a sokszorosukra nőttek ebben az időszakban. A csatornahasználati díj a kilencvenes évek második felétől kezdve több mint az ötszörösére növekedett, egy-egy esztendőben az infláció többszörösével is megemelték a tarifát. Magyar Nemzet

Jó magyarnak lenni

Régi magyar filmcsillagok - Rózsahegyi Kálmán (1873-1961)

Tavasz virágai - Tavaszi hérics

Jónak lenni jó

                                            Azt szeretném megmutatni, hogy jónak lenni jó. Böjte Csaba

Fricz Tamás: Pont a Ponta?

                              Sok mindenkit meg lehet hívni egy párt országos évértékelőjére. Válogathatnak a hozzájuk tartozó – szociáldemokrata, liberális, konzervatív, radikális, EU-szkeptikus stb. – pártcsaládok tagjainak vezetői közül, s bizonyosan találnak szimpatikus, sikeres pártvezetőt, akinek a meghívása emeli az évértékelő fényét.   A szocialisták is választhattak volna vendéget, olyat, aki a magyar választópolgárok egy része számára szimpatikus, sikeres, megnyerő – tán még a nemzeti–konzervatív oldalon is. Igaz, mostanában kevés szociáldemokrata párt ad miniszterelnököt Európában, de ellenzékben lévő pártelnökök is szóba jöhettek volna Spanyolországtól Németországon át Bulgáriáig. Szóval sok mindenkit meghívhattak volna, ám a Magyar Szocialista Párt végül „jó érzékkel” úgy döntött, hogy Victor Pontát, a román baloldal miniszterelnökét hívja meg Budapestre március 9-ére. Pont a Pontát! Ez telitalálat. Legfeljebb egyet sajnálunk: hogy nem hívta meg vele együtt Robert Ficót is, a szlovák miniszterelnököt. Így lett volna teljes a kép! Ki kell jelentenünk: az a párt, amelyik úgy tartja helyesnek, hogy éppen a magyarellenes megnyilvánulásairól és lépéseiről elhíresült román miniszterelnököt hívja meg egy, a párt számára fontos és kiemelt eseményre, annak az ország- és világlátásával, valamint erkölcsi beállítottságával meglehetősen nagy baj van. Ponta a magyarok és Magyarország iránti „szeretetének” már számos jelét adta. A tavalyi választási kampányban azzal szította a magyarellenes érzelmeket , hogy fellépett a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar karával szemben, s nem kis részben ennek köszönhette maga és pártja a választási győzelmét. Ígéretét be is váltotta: megszüntette a magyar kart. Túl ezen, kormányra kerülve kizárólag nemzetiségi alapon elküldte az erdélyi magyar prefektusokat és alprefektusokat, jelenleg küzd a székely zászló ellen, valamint a fejlesztési régiók átalakításával szét akarja szakítani a tömbmagyar székely területeket. Emellett olyan választási törvényt dolgozott ki, amely a magyar parlamenti képviseletet gyengítette volna, s ez csak azért nem lépett életbe, mert az alkotmánybíróságuk alkotmányellenesnek nyilvánította a törvényt. Lehet persze, hogy Ponta nem zsigeri magyargyűlölő, pusztán cinikus hatalomtechnikus, aki tudatosan rájátszik a romániai magyarellenes indulatokra, de ha így van, az talán még visszataszítóbb. Most végképp kiderült: Mesterházy Attila kolozsvári „kanosszajárása”, az erdélyi magyarok megkövetése 2004. december 5-éért őszintétlen lépés volt, melyet a szavazatszerzés szándéka kényszerített ki. Az MSZP igazi arca és politikája mégiscsak a 2002 decemberi, amikor Medgyessy Péter és Kovács László a Kempinski Hotelben együtt koccintott Erdély Romániához csatolásának érfordulóján. Márpedig ez az arc Kádár János arca, ez a politika Kádár János politikája, amelyet anno Ceausescuval, a Kondukátorral szemben oly „eredményesen” alkalmazott a kommunista pártfőtitkár; következményképpen az erdélyi–partiumi magyarok helyzete teljesen tarthatatlanná vált. Ennek a politikának, sőt ennek a világlátásnak a lényege a megalkuvás, az alárendelődés, a „merjünk kicsik lenni” elve, durvábban szólva a seggnyalás. Valamint a nemzeti érdekek elárulása. Vajon mit gondol minderről az RMDSZ? Mit gondol minderről Kelemen Hunor? Vagy ők is helyeslik ezt a nagy húzást? (Itt említeném Alföldi Róbert esetét: ő, mint a Nemzeti Színház igazgatója, valamelyik december elsején, akárcsak a szocialisták, a románokkal együtt akart megemlékezni – nagy ünnepség közepette – Erdély elcsatolásáról. Ezt már tervbe is vette, de az óriási tiltakozás megrémítette, és végül elállt „lélegzetelállító koncepciójától”. Ám megítélésem szerint tervével ott és akkor méltatlanná vált a nemzeti színházának igazgatói pozíciójára – amitől ő még természetesen lehet óriási színész és kiváló rendező.) Hallom és olvasom, hogy a szocialista pártban is vannak néhányan, akik ellenzik a magyarellenes Ponta meghívását. Ám ez sovány vigasz, a tények magukért beszélnek: Ponta itt lesz Budapesten. És mosolyogni fog. És a szocialisták folytatólagosan, következetesen, kitartóan nem változnak. Fricz Tamás mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom  

Kampányfilmbotrány: az MSZP nem tekintené magyarnak, de használja Bartókot

                            Puskás Ferenc világhírű magyar labdarúgó özvegye tiltakozik az MSZP kampányfilmje miatt, amelyet előző nap az RTL Klub kereskedelmi csatorna is kifogásolt szerzői jog-sértés miatt. A Hír TV és a terrorelhárítás felvételeit szintén engedély nélkül használták fel. Bartók Béla szerzői jogainak örököse a film visszavonását követeli.   Puskás Ferencné hétfőn közleményt jelentetett meg: tiltakozik Puskás Ferenc nevének kampánycélú felhasználása ellen, s egyúttal azt kérte, aki teheti, ítélje el és közösítse ki azokat, akik ilyen gátlástalan politikai eszközökkel élnek. Kifejtette, megdöbbenve értesült arról, hogy az MSZP kampányfilmjében férje nevét és arcképét is felhasználták „mindenfajta hivatalos felhatalmazás, s egyáltalán, erkölcsi alap nélkül”. Kitért arra, hogy a Magyar Nemzet hétfői száma által is ismertetett propagandaanyagot azok politikai örökösei készíttették, akik miatt férje huszonöt éven át nem térhetett haza, Magyarországra. A 2006-ban elhunyt labdarúgó özvegye hangsúlyozta, hogy Puskás Ferenc igyekezett magát a lehető legtávolabb tartani a napi politikától. Puskás Ferencné ezért kötelességének érzi „tiltakozni minden hasonló kísérlet ellen, különösen az MSZP mostani váratlan és felháborító akciója ellen” – olvasható közleményében.   Bartók Bélát ne rángassák bele Bartók Béla szerzői jogainak magyarországi örököse is tiltakozását fejezte ki a kampányfilm miatt. Vásárhelyi Gábor az MSZP elnökének címzett nyílt levelében, azt írta: mély megdöbbenéssel és felháborodással vett tudomást arról, hogy Bartók Béla nevét és fényképét napi politikai érvek alátámasztására használták fel. Vásárhelyi Gábor azt írta: az a politikai csoportosulás, amely a közelmúltban nyíltan hangoztatta azt a véleményét, hogy a Bartók Béla szülőhelyén élőket nem tekinti automatikusan magyar állampolgárnak – és politikusai ezzel azt mondták ki, ha Bartók Béla ma születne Nagyszentmiklóson, akkor az MSZP szerint nem lenne magyarnak tekinthető –, „akkor se nyúljon a mai határainkon kívül született valóban nagy magyarok nevéhez, ha ez éppen a mai politikai céljainak megfelelne”. A dokumentumban az áll: Bartók Béla hamvait két fia mindaddig nem hozta haza Magyarországra, „amíg hazájában az önök felvállalt politikai elődpártja által fenntartott diktatúra uralkodott”, és a hamvakat nem a munkásmozgalmi panteonban, hanem a Farkasréti temetőben helyezték végső nyughelyre. Bartók Bélát életében több alkalommal is próbálták belerángatni a napi politikai élet csatározásaiba, de „ő maga mindig […] távol tartotta magát a napi politikától” – olvasható a levélben, mely így zárul: „határozottan követelem, hogy azt a kampányfilmet, melyben Bartók Béla szerepel, azonnal vonják vissza a nyilvánosság elől!” mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom      

Páll Lajos emlékünnepség a Petőfi Irodalmi Múzeumban

                                        A budapesti Károlyi-palotában sóvidéki értelmiségiek, irodalmárok, a helyhez ezernyi szállal kötődő szimpatizánsok emlékeztek meg a közelmúltban elhunyt jeles korondi költőről és képzőművészről, Páll Lajosról, aki a múlt év novemberének 9. napján hunyt el, életének 75. évében. A fellépők – Havas Judit előadóművész, Deák-Sárosi László költő-nyelvész, Király Farkas költő-szerkesztő, Tófalvi Zoltán történész-szociográfus, Szekeres-Lukács Sándor történész-levéltáros – Páll Lajoshoz és a szülőföldhöz kapcsolódó verseikből olvastak fel, emlékeket idéztek. Németh Viktor az általa megzenésített Áprily Lajos-művekből és Páll Lajos-költeményekből adott elő, amelyeket az Üzenet, másképp című előadóest és hanglemez jóvoltából ismerhetett meg korábban az anyaországi és székelyföldi kultúrakedvelő közönség. szekelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom

Elkészült az MSZP gyűlöletvideója

                                Manipulatív képkockákkal és narrációval mosná össze a kormányt a szélsőjobboldallal az MSZP vasárnap bemutatott kampányfilmje. A Fidesz szerint a videóból ordít a kétségbeesés: „A magyar emberek nem vevők többé a hazugságra, a mocskolódásra.”   Kampányfilmet készített az MSZP az Orbán-kormány tevékenységéről, illetve arról, szerintük hol tart ma az ország. A Magyarország ma című tizenkilenc perces videót tegnap mutatták be Budapesten. Mesterházy Attila pártelnök a vetítés előtt művészeti alkotásnak minősítette a kisfilmet, amely az országszerte már látható plakátkampányukat egészíti ki. (A plakátokon Orbán Viktor, Hoffmann Rózsa és Matolcsy György látható rendkívül előnytelen képeken.) Mesterházy közölte: a filmet „fiatal művészek” készítették, ám azt nem árulta el, személy szerint kik. Ugyanakkor a képsorok azt valószínűsítik, hogy a közelmúltban reaktivált izraeli kampánytanácsadó, Ron Werber is komoly szerepet vállalhatott a gyűlölettel és manipulációval teli filmben. – Interjúalanyok, tények és életképek keverednek a filmben – fogalmazott az elnök, noha a filmben egyetlen grafikon, adatsor sem látható. Mesterházy Attila azt állította: a film és a plakátkampány összesen tizenöt-tizenhat millió forintba került. mno.hu

Wass Albertre is emlékeztek a felvidéki Szőgyénben

                          Szőgyénben a Csemadok Alapszervezete és a 32. sz. Szent Mihály Cserkészcsapat szervezésében emléknapot rendeztek Wass Albert erdélyi író, költő ésa  Baden Powell a cserkészet megalapítója tiszteletére.   Az Emléknap az óvodások és az iskolások bevonásával kezdődött. Wass Albert meséket olvastak fel a legkisebbeknek az alapiskolások. Majd a 7-9. osztályosoknak Pálmai József esztergomi tanár tartott rendhagyó irodalom órát, „Wass Albert hagyatéka” címmel. Délután a helyi könyvtár klubjában szintén ő tartott igen hangulatos előadást, énekkel- verssel fűszerezve, felvázolva Wass Albert életútját. A délután folytatódott a felolvasásokkal, helyiek és régióbeliek jöttek el, tisztelegve a nagy magyar költő-író emlékének. A felolvasók között ott voltak a régió cserkész csapatainak tagjai is, Párkányból a Limes Anavum vezetői, sőt az Esztergomi Mindszenthy Általános iskola cserkészvezetői is. Szőgyénben az egyik legnagyobb magyar, Wass Albert tiszteletére,  ezt a formáját indították el az emlékezésnek, – csatlakozva a Kárpát-medence számos helyén beindult felolvasásokhoz. felvidek.ma, Patrióta Európa Mozgalom