Botrány övezi a hazánkat gyakran támadó, az unióban hangos kirohanásairól ismert Daniel Cohn-Bendit Theodor Heuss-díjjal tervezett kitüntetését. A német alkotmánybíróság elnöke, Andreas Vosskuhle lemondta a kitüntetés átadása alkalmából tervezett díszbeszédének megtartását.
Számtalan gyermekvédő és társadalmi szervezet, felháborodott polgárok és politikusok tiltakoztak az NSZK első kancellárjának emlékét idéző alapítvány elnökségének terve ellen, hogy az európai zöldeket képviselő „Vörös Dani” megkapja az 1965-ben alapított Theodor Heuss-díjat.
A tiltakozók szerint e magas kitüntetés nem egyeztethető össze Cohn-Bendit múltjával. Mint ismeretes, a politikus a róla megjelent életrajzban elfogadhatatlan módon nyilatkozott a felnőttek és a gyerekek közötti szexuális kapcsolatról.
A gyerekboltokban dolgozó Cohn-Bendit – saját bevallása szerint – ötesztendős lányokkal is flörtölt, és ezek a kapcsolatok hamarosan erotikus formát öltöttek. Nadrágján keresztül hagyta magát simogatni, s ő is hasonlóan cirógatta a gyerekeket.
A felháborodásra reagálva az ünnepi rendezvény szónoka, Andreas Vosskuhle, a német alkotmánybíróság elnöke lemondta részvételét. Az elnök már tavaly elfogadta az alapítvány meghívását anélkül, hogy tudta volna, kinek szánja a szervezet az idei Theodor Heuss-díjat.
A prominens vendég a Cohn-Bendit életrajzában megjelentekre hivatkozva visszakozott. Ursula Enders, a gyerekeken elkövetett szexuális visszaélés ellen harcoló szervezet (Zartbitter – Enyhén keserű) alapítója kijelentette: „Számomra méltatlan döntés, hogy díjat kapjon.” A liberális FDP szerint Theodor Heuss megfordulna a sírjában, ha megtudná, kit szándékozik kitüntetni a róla elnevezett alapítvány.
Stefan Lázár - Köln
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
A rosszindulatú ostobasággal szemben nem sok mindent lehet tenni, hiába róják fel a kormánynak itthon, hogy rosszul kommunikál, mert egyrészt a teljesen alaptalan és gonosz vádakra válaszolni érdemben lehetetlen, másrészt - és ez a nagyobb baj - az ilyen válaszokat meg sem hallgatják, le sem közlik.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap, Patrióta Európa Mozgalom
A választ nehéz megjósolni, de az biztos: Robert Fico egy évvel ezelőtti visszatérésekor kevesen fogadtak volna a kétoldalú viszony javulására. Ehhez képest Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter arról beszél, hogy ma már elképzelhető az államközi kiegyezés a Benes-dekrétumok ügyében.
Pataky István
Magyar Nemzet
Laurent Louis független belga képviselő szerint Belgiumban nincs szólásszabadság és nincs sajtószabadság. A médiában a hatalomnak adnak megszólalási lehetőséget, azoknak nem, akik a rendszer ellen szólalnak meg. A közszolgálati televízióban is a politikai pártok döntenek arról, hogy ki szólalhat meg és ki nem.
Ez az a Belgium, amelyik a sajtószabadság ügyében más országoknak akar leckét adni. Louis a belga parlamentben egy éve javasolta, hogy hozzanak egy határozatot, amely elismerné, hogy Belgium II. Lipót király idején népirtást követett el Kongóban, valamint elítélné az akkor ott alkalmazott rabszolgamunkát.
Képviselőtársai azzal utasították el a javaslatot, hogy a politika nem a történelemről szól.
De más esetben persze a politika naponta szól a történelemről.
Egy hónappal ezelőtt a belga szenátus elismerte Belgium felelősségét a zsidók belgiumi deportálásáért. A holokauszt katasztrófa volt, amelyet mélységesen el kell ítélni.
És naponta el is ítéljük. Ezzel szemben a gyarmatosítás áldozatairól soha nincs szó.
„Nekem egy kongói halála pontosan olyan fontos, mint egy zsidó halála”.
Kongó rendkívül gazdag ország, páratlan természeti kincsei vannak, mégis fejlettség tekintetében a világ utolsó előtti helyét foglalja el. „Mert mi nem az ottani emberek érdekét védjük, hanem a nyugati pénzérdekeket.
Ami ma ott történik, az álarc mögé rejtett újgyarmatosítás”.
Magyar Nemzet
A Hír Tv Célpont franciaországi tudósításából kiderül, hogy ott az általános iskola felső tagozatában elkülönítve tanítják a cigány gyerekeket, és a családi pótlékot is megvonják, ha a diák lóg az iskolából. Lovas István felteszi a kérdést: a magyarok szomorúságát Trianon miatt ki érti egy olyan országban, amelyben egyetlen könyv nem kifogásolta például azt, hogy a francia kormány 2005-ben törvényt hozott, amelynek értelmében a középiskolában és az ott használt történelemkönyvekben „a francia gyarmatosítás pozitív vonásait kell hangsúlyozni”! Magyar Nemzet Franciaországban a gyarmatosításaik pozitív vonásait kell hangsúlyozni az iskolai tanaanyagban
M S mester, (M. S. mester) a késő középkori magyarországi festészet legkiválóbb mestere. Személyéről a monogramon kívül szinte semmit sem tudunk.
Egy újabban felfedezett 1507-es selmecbányai oklevél alapján csaknem biztos, hogy M. S. egy Sebestyén nevű, valószínűleg magyar festő volt, akinek művészete Schongauer, Dürer és főként Grünewald stílusával rokon.
Újabb támadást indítottak a magyar kormány ellen a szocialista európai parlamenti képviselők. A korkedvezményes nyugdíj megszüntetését jogellenesnek minősítették, és uniós fellépést követeltek. Az Európai Bizottság azonban elutasította a beavatkozást, a nyugdíjreformot pedig Magyarország belügyének minősítette.
Néhány civil és szocialista EP-képviselők igyekeztek lejáratni a magyar kormányt az Európai Parlament petíciós bizottsága előtt. Tabajdi Csaba és Göncz Kinga a tőlük megszokott elszántsággal állították, hogy a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése az állampolgári jogokat sérti, és követelték az Európai Unió közbelépését.
Bagó Zoltán néppárti képviselő szerint politikai színjáték zajlott a petíciós bizottság ülésén.
– Ez tulajdonképpen egy politikai ügy, hiszen olyan civil szervezetek, olyan magukat civil szervezetnek mondó egyesületek állnak a háttérben, akik politikai tagtoborzást folytatnak, és egyáltalán nem reprezentatívak országos viszonylatban. A másik a mindenki által ismert össztársadalmi igény a másik oldalon, ami arról szólt annak idején, hogy 37 évesen valaki ne lehessen úgy nyugdíjas, hogy mellette még munkát vállal és életerős fiatalemberként a társadalombiztosításnak erkölcstelen pluszterhet jelent – nyilatkozta a Hír TV-nek Bagó Zoltán.
Az Európai Bizottság véleménye egyértelmű az ügyben, a testület képviselője megerősítette: a nyugdíjreform Magyarország belügye.
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Bogár László szerint megtehetnénk hogy„visszavennénk” a nemzeti valutánk feletti (ön)rendelkezést, de akkor a menetrendszerű megtorlást aligha kerülhetnénk el. Éppen ennek a visszavételnek a megakadályozása érdekében van szükség a nemzeti bank függetlenségére, ami értelemszerűen azt jelenti, hogy a magyar nemzettől független.
Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy békés egyezkedéssel szülessen újfajta kapcsolati rendszer a most már a magyar nemzet érdekeit képviselni kívánó MNB és a globális pénzhatalmi rendszer között.
Ha a szuverén nemzetállam pénzkibocsátási jogának teljes visszavétele rövid távon nem is látszik járható útnak, de legalább a stratégiai manőverezés lehetősége megnyílhatna két területen is.
Az egyik a devizatartalékok, a másik pedig a nyílt piaci műveletek ügye. A devizatartalék fő funkciója az, hogy a jegybanknak legyen elég fedezete ahhoz, hogy a spekulatív támadásokat visszaverje. Az eddigi jegybanki vezetés hamis érvei mögött felsejlik a törekvés, hogy a magas devizatartalék valóságos funkciója inkább az lehet, hogy a spekulatív forró tőkének a frissen szerzett zsákmánnyal a gyors kiáramlását elősegítse.
Változásokat kellene elérni a nyílt piaci műveletekben, ami azt jelenti, hogy az MNB közvetlenül is finanszírozhatja az államadósságot, ha állampapírt vásárol. Bár a nyugati jegybankok ezt a napi rutin szintjén művelik, az eddigi MNB-vezetés ezt is kategorikusan ellenezte.
Magyar Hírlap
Itthon ülök a szobámban, tüsszögök, mert megfáztam. Csendesen, de magas vérnyomással figyeltem az elmúlt napok eseményeit. A gyomrom forog attól, amit láttam. Konkluzíve összefoglalom, ami mindenhonnan folyik:
Gyalázd a kormányt, és jó lesz neked. Gyalázd a kormányt és elolvad a hó. Gyalázd a kormányt, és mindenki megmenekül. Gyalázd a kormányt és nincs többé rossz idő. Gyalázd a kormányt és kisüt a nap. Gyalázd a kormányt és nem lesz árvíz. Gyalázd a kormányt és mindenki ért majd mindenhez.
Gyalázd a kormányt, mert ha a baloldal, és/vagy a liberálisok lennének hatalmon, akkor nem lenne március 15-én hó! (A „jobban csinálnák” azért nem érv, mert azt már megmutatták, hogy mire képesek 2006. augusztus 20-án; a diktátor Orbán meg kifizette a károsultaknak megítélt kártérítést.)
De főleg: gyalázd az Orbánt és a „civilizált világ” rád mosolyog majd. (A többi, az meg mind náci!) Ja, és ha már elolvadt a hó, takarodj tüntetni a gyalázatos kormányod ellen, amelyik márciusban havat csinált.
Az is gyomorforgató, ahogy az ellenzék nagyobb része a kormányt ekézi a hóvihar miatt. Ezen a téren a katasztrófavédelem és minden illetékes szerv igenis kimagaslóan teljesített. Mesterházy és Gyurcsány jobb, ha befogja. Annyira nem volt olyan régen az a bizonyos augusztus huszadika, amikor emberek haltak meg, mert a légiparádé és a tűzijáték szervezői magasról tettek a meteorológiai előrejelzésekre.
Mondjuk, esetleg korábban le lehetett volna zárni az autópálya-felhajtókat, de senki nem hűlt ki, és nem fagyott meg a viharban behavazott utakon. Ugyanakkor nem kellene megfeledkezni az egyéni emberi felelősségről sem, mert az nem úgy megy ám, hogy mindenáron nekiindulunk a hóviharnak, aztán meg követelőzünk és össze-vissza jár a szánk.
Aki a meteorológusok által minden lehetséges csatornán már napokkal a nemzeti ünnepünk előtt beharangozott hóvihar ellenére útra kel, az talán elgondolkodhatna egy kicsit a dolgokon.
Semelyik párt részéről sem értem, hogy mit kellene kivizsgálni. Esetleg azoknak az elmeállapotát, akik hóviharban száguldoznak az autópályán, aztán csodálkoznak, hogy tömegbaleset történik.
Respekt és dicsőség viszont azoknak, akik pártállás nélkül mindezek ellenére csak azon fáradoztak, hogy embereket mentsenek, hogy a betegek és elesettek ellátáshoz jussanak.
Akik pedig öltönyben a megtisztított, távhős fővárosból meg wellnessből üzengettek, hogy minden és mindenki milyen szar, húzzák le magukat mind!
Nem vagyok minden újdonsággal képben – mert normális emberként betakaróztam, és regényt olvastam –, de Cohn-Bendit biztos már aggodalmának is hangot adott a hír hallatán, és követelte az Európai Unió illetékes szakbizottságának haladéktalan összehívását a „magyar helyzet” megvitatására.
Göncz Kinga interpellációjában csatlakozott a kezdeményezéshez, tudomása szerint ugyanis egyes helyeken a diktátor tankjai halomra lövik az embereket. Az Európai Parlament szocialista-liberális-zöld frakciója pedig a helyzetet aggályosnak nevezte, mert a tankok megjelenésükkel táptalajt adnak a rasszista és antiszemita megnyilvánulásoknak. És így tovább és így tovább…
Jó hír, hogy mire ez az írás megjelenik, vége a hajcihőnek, itt a tavasz. (Minden bizonnyal váratlanul és a kormány hibájából.)
Pozsonyi Ádám
Magyar Hírlap
Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogi, bel- és igazságügyi biztosa "a számára egyre kínosabbá váló" Tobin-ügyben megtéveszti a közvéleményt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkársága szerint.
Az államtitkárság az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében utalt arra, hogy múlt csütörtökön a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztos szóvivője, Mina Andrejeva Brüsszelben tartott sajtótájékoztatón azt közölte: minden, a Tobin-ügyben kapott levélre válaszoltak.
A KIM közlése szerint ugyanakkor "a valóság ezzel szemben az", hogy sem a 2012. november 13-án, sem a 2012. november 26-án a Tobin-ügyben, valamint a 2013. február 14-én Bora Bora-ügyben írt levelekre mind a mai napig nem kaptak választ, mint ahogy elutasításra találtak informális kapcsolatfelvételi kísérleteik is.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a múlt héten írt nyílt levelet Viviane Redingnek, abban felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a biztos egy lapinterjúban kijelentette: nem lepte meg, hogy az ír hatóságok nem adták ki állampolgárukat Magyarországnak abban az időszakban, amikor ott komoly aggályok merültek fel az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban.
Levelében Navracsics Tibor azt is szóvá tette, hogy Viviane Reding nem válaszolt az ügyben írt hivatalos leveleire.
Az ír állampolgárságú Francis Ciarán Tobin 2000. április 9-én Leányfalun halálra gázolt két gyereket. A magyar bíróság 2002-ben a távollétében három év fogházra ítélte. A magyar hatóságok kiadatási kérelmét az ír legfelsőbb bíróság 2012. júniusban végleg elutasította.
A Bora Bora-ügy lényege, hogy - sajtóhírek és Morvai Krisztinának, a Jobbik európai parlamenti képviselőjének tájékoztatása szerint - egy magyar állampolgárságú nőt és magyar-francia kettős állampolgárságú négyéves gyermekét hónapok óta Bora Borán tartja fogva és bántalmazza a francia állampolgárságú férj, aki elvette útlevelüket, és a csendes-óceáni szigeten válópert indított, hogy megszerezze közös gyermeküket. A férfi ügyvédje ugyanakkor a magyar sajtóban korábban visszautasította, hogy ügyfele bántalmazta volna feleségét és korlátozná szabad mozgását.
MTI, echotv.hu, Patrióta Európa Mozgalom