A XXI. század egyháza
XXI. század egyházától sem kell digitális forradalmat várni, hanem azzal újul meg, hogy visszanyúl a múlthoz, a falusi plébániákat helyezi előtérbe. Jó papokat képez, s figyel azokra, akik életüket Istennek ajánlották, nehogy visszaéljenek a bizalommal.
Ferenc pápa egyháza egyelőre csak körvonalazódik, de az biztos, hogy ezeket a körvonalakat nem a templomok fogják kijelölni, hanem a városok, a terek, a kávézók, a repülőterek, a mobiltelefonok.
Sitkei Levente
Magyar Nemzet
Európa, és az ő "komoly" harca az "offshore-lovagok" ellen
Úgy tűnik, Európában is maradtak helyek, ahová az adózatlan pénzek szívesen vándorolnak. de mit gondoljunk az újra fellángoló, eltökélt offshore-ellenes harcokról, amikor az Európai Újjáépítési és Fejlesztési bank alelnöki posztjára egy "adóoptimalizálásáról" elhíresült volt jegybankelnököt, bizonyos Simor Andrást neveznek ki?
Pósa Tibor
Magyar Nemzet
Orbán Viktor: A stabilitás érték
Az alaptörvény negyedik módosítása nem érint lényeges kérdéseket, és nem szűkíti, hanem bővíti az Alkotmánybíróság jogkörét - mondta Orbán Viktor a Die Weltben és a Frankfurter Allgemeine Zeitungban (FAZ) kedden megjelent interjúban.
A két német konzervatív lapban hasonló terjedelmű interjú jelent meg a miniszterelnökkel. A Die Welt "Az EU rugalmatlan és doktriner" címmel közölte Boris Kálnoky interjúját, a FAZ pedig Nem vagyunk helyes fiúk címmel közölte Stephan Löwenstein anyagát. A FAZ elsősorban az alkotmánymódosításra vonatkozó részeket emelte ki a kormányfővel folytatott beszélgetésből, amelyen az osztrák Kurier egy munkatársa is részt vett, míg a Die Welt az EU-val kapcsolatos mondatokból és más gondolatokból is idézett.
Orbán Viktor mindkét német interjú szerint hangsúlyozta: a magyar kormány sok mindenben eltér a "régi Nyugat-Európa" megoldásaitól. "Nem vagyunk mi helyes fiúk a mainstreamből (fősodorból)" - mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a Fideszt mindig akkor "hívták a választók", amikor "csődbe jutott a régi rendszer", ezért "közösségünkben erős a küldetéstudat".
A választók nem is arra hatalmazták fel őt, hogy "fősodorbeli" politikát folytasson, hanem arra, hogy szembesítse az országot "a legnehezebb kérdésekkel", és megoldást ajánljon - emelte ki.
A Die Welt interjúja szerint Orbán Viktor elmondta: a kormány új társadalmi-gazdasági modellt épít, és eredményes az EU számára fontos területeken, de közben "állandóan azt kell bizonygatnom, hogy nem vagyok fekete bárány, és tudok késsel-villával enni".
A magyar próbálkozás a válság megoldására "teljesen legitim próbálkozás", és "európai sikertörténet" is.
"Nem értjük, hogy miközben Ciprustól Görögországig mindenhonnan csak kudarcról érkeznek jelentések, miért nem akar senki egy sikertörténetet" - mondta a miniszterelnök.
A Die Weltnek arra a kérdésére, hogy a magyar recepten vajon államosítást és központosítást kell-e érteni, kifejtette: az európai modell nem működőképes, és ami helyette az egyik államban beválhat, nem biztos, hogy egy másik országban is működik, Brüsszelnek ezért "doktrinerség helyett rugalmasan" kell viszonyulnia a nemzeti modellekhez. "Ez ma hiányzik az EU kultúrájából" - hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a "tagállamoknak nem adják meg a nemzetállamoknak járó tiszteletet", ami "gazdaságilag is irracionális".
Arra a kérdésre, hogy maradtak-e fékek és ellensúlyok a magyar politikai rendszerben, elmondta, hogy ebből a szempontból 1990 óta nem történt változás, és Európában azért tűnik furcsának a helyzet, mert "kétharmados többség van a parlamentben". Hozzátette: ezt kifejezetten jónak találja, nem lát benne problémát. "Sajnos ilyen rendkívüli helyzet csak nagyon ritkán alakul ki" - mondta Orbán Viktor.
Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a jelenlegi döntések "bebetonozása" más parlamenti erőviszonyok között alkotmányos válságot okozhat, kifejtette: minden politikai erő elérheti a kétharmados többséget, ennek hiányában pedig valóban nem lehet megváltoztatni az alkotmányos rend alapját. "Ezt azonban nem bebetonozásnak, hanem az alkotmányos rendszer stabilitásának nevezném" - mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy "a stabilitás érték".
Arra a felvetésre, hogy a parlament a kétharmados többséggel, katasztrófákat megakadályozandó, akár a kínzás szabadságát is rögzítheti az alkotmányban, és az Alkotmánybíróság nem tehetne ellene semmit, hangsúlyozta: ez így van, de az ilyen parlamentet "legkésőbb a következő választáson elzavarnák", hiszen "a demokrácia biztosítéka nem az alkotmány és nem is a törvényhozás, hanem maga a nép", a magyar pedig demokratikus nép és nem tűri az antidemokratikus megoldásokat.
A kormányfő az alkotmány legutóbbi módosításáról a FAZ interjúja szerint elmondta: "mi nem akartuk az alaptörvény negyedik módosítását". A módosítás az Ab döntésének következtében vált szükségessé, és volt még néhány tisztázatlan kérdés, így végül "a szokásosnál nagyobb módosító csomag jött létre" - fejtette ki.
Mindkét interjú szerint hangsúlyozta a kormányfő egyebek között azt, hogy a negyedik módosítása nem érinti jelentősen az Alkotmánybíróságot, és bizonyos területeken bővíti az intézmény jogkörét.
A Die Welt interjúja szerint azzal kapcsolatban, hogy beszámolók alapján fideszes politikusok és rokonaik előnyt szerzenek állami földek elosztása során, a miniszterelnök hangsúlyozta: állami földet csak haszonbérletbe lehet adni, és az eljárást mindenkire egyformán kötelező előírások szabályozzák.
MTI, fidesz.hu
Reding botrányos hozzáállása is téma volt az Európai Parlamentben
Gál Kinga fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő az EP hétfő esti strasbourgi plenáris vitájában az úgynevezett egyperces hozzászólások sorában foglalkozott Viviane Redingnek, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökének a magyar Népszavában április 6-án megjelent interjújával.
A magyar EP-képviselő idézte Reding azon kijelentését, miszerint az uniós bizottság Magyarországgal kapcsolatos vizsgálódása során nem szabad megfeledkezni a jogállamiság olyan garanciáiról sem, mint amilyen például a kisebbségekhez tartozó személyek tiszteletben tartása. „Furcsának találom ehhez képest, hogy amikor más tagállamok konkrét, dokumentált, kisebbségeket érintő jogsértései kapcsán fordulok a Bizottsághoz, számon kérve az alapvető értékek érvényesülését, évek óta ugyanazt az elutasító, semmitmondó választ kapom: a kisebbségek védelme nemzeti hatáskörbe tartozik, nincsen rá uniós kompetencia” – mondta Gál Kinga.
A fideszes politikus szerint ez „vagy azt jelenti, hogy bizonyítottan kettős mércét alkalmaz az Európai Bizottság – ami, ugye, elfogadhatatlan –, vagy elmozdulás történt álláspontjában a kisebbségeket illetően”.
Ez utóbbi esetben viszont Gál Kinga válaszokat várna „számos nemzeti kisebbséget ért jogsértésre, és legalább olyan szigort az érintett tagállamok irányában, mint amilyet most Magyarország esetében tanúsít a Bizottság”.
Szándékosan dezinformál Reding irodája?
A keddi Magyar Nemzet eközben arról számolt be brüsszeli forrásokra hivatkozva, hogy Viviane Reding európai uniós biztos irodája, pontosabban kabinetfőnöke, Martin Selmayr állhat azon hamis információk terjesztése mögött, amelyek szerint az alaptörvény negyedik módosítása miatt a Fideszt kizárhatják az Európai Néppártból. Az információt közlő erdélyi Új Magyar Szó Online tegnap azt állította, a Fidesz tárgyal más európai parlamenti frakcióba történő átlépésről. A Hír TV még hétfőn estre közölte: az Európai Néppárt szóvivője után a párt európai parlamenti frakcióvezetője is cáfolta a Fidesz kizárásáról szóló újságcikkeket.
Elítélték Redinget a Tobin-üggyel kapcsolatban
Támogatást kapott az alkotmányügyi bizottságban a kormány Tobin-üggyel kapcsolatos jelentése és az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat, amely elfogadhatatlannak minősíti Viviane Reding az ügyben tanúsított eljárását.
Ismert, Navracsics Tibor április 9-én közölte, Viviane Reding részrehajló Magyarországgal szemben. Navracsics egy nappal korábban pedig arról beszélt, Reding „kifejezetten és tendenciózusan Magyarország-ellenes nyilatkozatokat tesz”, amivel sérti a részrehajlás-mentesség követelményét, holott egy uniós biztos „nem politizálhat”. A biztos egyébként számos alkalommal bizonyította már alkalmatlanságát.
MTI
Orbán Viktor: El szoktam menni az Európai Parlamentbe, súlyos élmény
A magyar kormány várja a negyedik alkotmánymódosítás európai bizottsági vizsgálatának befejezését, és azt követően készen áll a kérdések megvitatására – közölte Orbán Viktor miniszterelnök hétfő este Bilbaóban tartott sajtótájékoztatóján.
A kétnapos spanyolországi látogatáson tartózkodó kormányfő emlékeztetett, hogy José Manuel Barroso európai bizottsági elnök jelezte, a testület szakértői még nem végeztek az alaptörvény módosításának jogi elemzésével.
„Megvárom, amíg elolvassák, aztán majd beszélgetünk a konkrétumokról. Mi demokraták vagyunk, ezért hiszünk a tények és az érvek erejében” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy kormánya mindig mindenkinek rendelkezésére áll a Magyarországgal összefüggő kérdések megvitatására.
Rossz tréfa
Azt a felvetést, amely a lisszaboni szerződés – a tagállamok egyes jogainak felfüggesztéséről szóló – 7. cikkelyének Magyarországot érintő alkalmazására vonatkozott, rossz tréfának nevezte a miniszterelnök. Ezt olyan országokkal kapcsolatban szokták emlegetni, amelyek nem tartják tiszteletben a demokratikus alapértékeket – folytatta –, „de soha senki egyetlen példát sem tud felhozni erre Magyarországgal kapcsolatban”.
Azt persze tudomásul veszi a magyar kabinet, hogy az európai politika nemzetközi, folynak pártharcok, és Magyarországról is zajlik egy ilyen pártvita – mondta, jelezve, hogy ezt az európai politikai élet természetes részének tartja.
Orbán: Európának néha nem sikerül uralkodnia saját magán
„El szoktam menni az Európai Parlamentbe, amikor kritizálnak bennünket. Az egy súlyos élmény… A tények nem játszanak fontos szerepet, vádaskodások vannak, érvelésre gyakran üvöltözés, ideológiai epeömlések, kidagadt nyaki ütőerekkel kiabálnak” – fogalmazta meg strasbourgi tapasztalatait, úgy vélekedve, hogy „Európának néha nem sikerül uralkodnia saját magán”.
A miniszterelnök szerint azonban, ha idén és jövőre is lesz látható gazdasági növekedés Magyarországon, csökken az államadósság, a munkanélküliség és a hiány, akkor „ezek az eredmények döntő érvek lesznek”.
Hozzátette azt is, hogy jövőre választások lesznek Magyarországon, és „a két dolog együtt, a választás meg a gazdasági eredmények megnyugtatják az európai közvéleményt”. „Addig meg ki kell bírni” – mondta.
A saját utunkat járjuk
A magyar és spanyol újságíróknak tartott sajtótájékoztatón Orbán Viktor kifejtette azt is, hogy a siker kérdésével óvatosan kell bánni, de vannak eredményei Magyarországnak, mert például „sok ország esik bele a pénzügyi segélyprogramokba, de mi kiléptünk belőle”.
Hozzátette, hogy Magyarországon csökken az államadósság és a munkanélküliség mértéke, a költségvetés hiánya tavaly két százalék volt, a kormány méltányos közteherviselést vezetett be, és nemzetközi közmegegyezés alakult ki arról, hogy 2013-ban növekedni fog a magyar gazdaság.
„Azért értük el ezeket az eredményeket, mert a saját utunkat jártuk. Ebben érzek keresztény hangulatot is.
A kereszténység egyik központi üzenete úgy hangzik: az igazságot nem lehet diktálni, csak hirdetni lehet. Mi most a magunk igazságát hirdetjük, a saját utunkat járjuk, és reménykedünk abban, hogy egyre több és nagyobb tiszteletet kapunk” – mondta a miniszterelnök, aki a sajtótájékoztató után előadást tartott a Katolikusok a közéletben elnevezésű konferencián Keresztény válasz az Európa előtt álló kihívásokra címmel.
mno.hu
Nyílt levél Európa polgáraihoz
Kedves Barátaink!
Magyarország ellen a 2010-es választások óta tervszerű lejárató hadjárat folyik, melynek keretében nagy példányszámú újságok, televízióműsorok és egyéb médiumok szinte naponta közölnek valótlan és tendenciózusan lejárató híreket. E hírek azt igyekeznek elhitetni a magyar valóságot nem ismerő közvéleménnyel, hogy Magyarországon eltorzult a demokrácia, a kisebbségeket üldözik, a sajtó nem szabad, az egyszerű embereknek félniük kell, tombol az antiszemitizmus és az előítéletesség, s egy szélsőjobboldali elit már a totális diktatúra bevezetésére készül.
Ezek a hírek köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Magyarországon demokrácia van, senkit semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem ér származása miatt, a nyilvánosságban pedig bárki szabadon közzéteheti véleményét. Az új magyar Alaptörvény, mely a kommunista diktatúra felszámolását követően, húsz év késéssel váltotta fel a korábbi, sztálinista gyökerű Alkotmányt, összhangban áll az európai normákkal és a több mint ezer éves magyar államiság legszebb hagyományaival.
Kedves Barátaink!
Egyre növekvő aggodalommal figyeljük ezeket a híreket, mivel a huszadik században nem egy esetben tapasztaltuk, hogy egy-egy bűnösnek kikiáltott ország elleni lejárató médiahadjáratot olykor valóságos katonai intervenció követ. Nem szeretnénk a bűnösnek kikiáltott országok sorsára jutni, ezért arra kérünk benneketeket, hogy személyesen, vagy ha ez nem lehetséges, megbízható emberektől, de minél több forrásból tájékozódjatok a tényleges magyarországi állapotokról.
2010-ben Magyarországon demokratikus választáson az elérhető legnagyobb, kétharmados mandátumfölényt eredményező arányban győzött a jobbközép, konzervatív tábor. E győzelem azért következett be, mert a társadalom túlnyomó többsége megelégelte a posztkommunista szellemiségű baloldali és liberális vezetés kártételeit.
Ezt a hatalmas spirituális változást mi „kétharmados forradalomnak” nevezzük, mert olyan társadalmi fordulatot eredményezett, ami alkotmányos keretek között tette lehetővé az átmeneti, posztkommunista korszak lezárását. E rendkívül ambivalens korszakot egy olyan baloldal uralta, amelynek jelmondata így hangzott: „Lehet, hogy nem erkölcsös, de jogszerű”.
Kedves Barátaink!
Egyre több elszármazott honfitársunk jelzi Németországból, Angliából és más országokból, vagy éppen az Amerikai Egyesült Államokból, hogy szinte naponta kérdezik tőlük, mi történik Magyarországon, mi a magyarázatuk azoknak a rettenetes híreknek, amikről az ottani sajtóból értesülnek.
Nem tudunk ezekre a hazug vádakra minden esetben válaszolni. Részben, mert nem győznénk idővel, részben pedig, mert ezek a médiumok nem hajlandók a mi véleményünknek is teret adni. Tudnotok kell azonban, hogy ez a hadjárat nem Magyarország ellen zajlik.
Ez a hadjárat valójában a nemzetközi médiát uraló baloldali és liberális értelmiség reakciója a magyar választópolgárok által rájuk mért megsemmisítő vereségre, a magyarországi konzervatív forradalomra. A baloldaliak és liberálisok egy esetleg bekövetkező európai léptékű konzervatív fordulattól félnek, ezért szeretnék a magyarországi változás eredményeit megsemmisíteni, ezért indítottak ellenünk lejárató hadjáratot.
Mi ugyanis a legválságosabb időszakban azt mondtuk, „hiszünk a szeretet és az összefogás erejében”. Ez a hit nem csupán arra tett képessé bennünket, hogy húsz év után végleg lezárjuk a posztkommunizmus kaotikus korszakát, de arra is, hogy döntésünk eredményeit megvédjük. Európában szokatlan méretű, félmilliós tömegfelvonulásokon tettünk hitet amellett, hogy az általunk választott kormányt megvédjük a kívülről érkező támadásoktól.
Kedves Barátaink!
Kérjük, higgyétek el, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc népe ma is tudja, milyen hatalmas csodákra képes az igazságos demokrácia, a nemzeti függetlenség, a szorgalmas munka, az egymás iránti türelem és a megértés.
Kérjük, győződjetek meg személyesen állításaink igazságáról!
Kérjük végezetül, tolmácsoljátok az Európai Unió minden polgárának a magyarok üzenetét: „Továbbra is rendületlenül hiszünk a szeretet és az összefogás erejében!”
Budapest, 2013. április
A Civil Összefogás Fórum által kezdeményezett Szellemi Honvédelem mozgalomhoz csatlakozó mintegy 2000 nemzeti érzelmű értelmiségi
A Zentai csata emlékműve - Zenta - Délvidék
A város a török uralom alatt jelentéktelen hely, de egyszerre megtanulják a nevét, amikor híre megy, hogy Savoyai Eugén herceg hadserege Zenta alatt rnegsemmisítő vereséget mért a még mindig tekintélyes katonai erővel rendelkező török seregre, magának a szultánnak, II. Musztafának a szeme láttára.
A Savoyai által vezetett egyesült hadak zentai győzelme 1697. szeptember 11-én világtörténelmi jelentőségű, ugyanis ezzel a győzelemmel szabadult fel majdnem egész Magyarország az oszmán hódítás alól. E csata következménye az 1699-ben megkötött karlócai béke, mellyel lezárul a törökök közép-európai térhódítása.
kattints a képekre!
Kierkegaard, Marx és a három áruló
Nagy talány, hogy miről is tud vitatkozni Heller Ágnes és Bauer Tamás Paul Lendvaival. Illetve, hogy mennyi szót érdemel mindez. De mivel mindenki hosszasan hozta e nagy hírt, mi sem mehetünk el mellette.
Szóval: miről tudnak ezek vitatkozni? Talán, hogy melyikük tud gyalázatosabb hazugságot mondani Magyarországról. Vagy versenyezni abban, hogy ki gyűlöli jobban szülőhazáját. Mindenesetre Bécsig kellett annak menni, ki élőben is meg akarta hallgatni, hogyan válik ismét hazaárulóvá három igencsak kétes megítélésű balliberális (vagy mifene) figura. Nem mellesleg ez ma Gyurcsány Ferenc szellemi holdudvara.
Össze is hordtak hetet-havat. Megmondták a tutit. Volt itt „hidegháborút folytató Orbán”, diktatórikus berendezkedés, vagy éppen „leválthatatlan párt”. „Horthy-rendszerhez hasonlatos” diktatórikus Orbán-rendszer. És persze hülye, becsapott, manipulált, agymosott magyar polgár, aki most is a regnáló kormányra szavazna. Ja és ne feledkezzünk meg a szokásos meséről: sok a rasszista és az antiszemita magyar.
Heller Ágnes múltja és jelene jól ismert. A filozófusasszony, (aki néhai férjét is elárulta, csakhogy mentse a bőrét), gyakorlatilag havonta pocskondiázza Magyarországot.
Máskor pedig a magyar embereket alázza meg, vélt rasszizmusuk miatt, valamelyik európai liberális napilapban. Fel sem lehet már sorolni botrányos megszólalásainak számát. Emlékezetes és említésre méltó viszont, mikor az Európai Parlamentben, szemrebbenés nélkül letagadta a 2006-os rendőrterrort, amiben legkedvesebb ex-miniszterelnöke Gyurcsány felelőssége is felmerült. „Senkit nem lőttek meg” – bagatellizálta a 2006-os politikai rendőrattakot Európa nyilvánossága előtt. Pedig egy filozófus Platón óta az igazságot tartja a legfontosabbnak.
De hát nincs itt min csodálkozni! Milyen filozófus is az, aki Kierkegaard Vagy-vagy című könyvéhez 1978-ban írt előszavában a polgári társadalmak válságáról ír. „Immár majd százötven esztendeje itt helyezkedik a választás: Kierkegaard vagy Marx; vagy-vagy”. – írja.
Szerinte a liberális-polgári demokráciák ideje lejárt, és csak két történelmi választás maradt. Ő pedig – a 70-es években – egyértelműen Marxot választja.
Az 1994-es kiadásban viszont már így szól ugyanennek a könyvnek, ugyanazon előszava: „Én már vagy húsz esztendeje lemondtam némi rezignációval a nagy elbeszélésről, és ezzel (Marx után) Kierkegaard-t választottam”. Ez aztán pálfordulás! Marxistából liberális, majd mára a demokrácia leghangosabb bajnoka. Röhej, egy igazságot kutató filozófustól!
A boszorkány egyébként, ha éppen nem az ország lejáratásán ügyködik, manapság Gyurcsány rendezvényekre jár... Seprű nélkül ugyan, de sokat repül ezért mostanság Budapestre. Folt a zsákját – tartja a mondás.
Az est másik főszereplője, Bauer Tamás, nagy terhet hordoz lelkében. A család és a neveltetés terhét. Apja, Bauer Miklós, az egykori ÁVÓ és ÁVH kínzótisztje volt. A körömletépéseiről volt hírhedt.
Marosán György már 1962-ben „körmös-Bauernek” nevezte egy nyilvános beszédében. Ismert volt továbbá újító szellemisége, kreativitása – mármint a kínzások területén. Például a fejre csöpögő víz, vagy a fejen elhelyezett és gumibottal vert, visszhangzó vödör, melyek őrületet okoznak. Ezek mind az ő szellemi termékei voltak. (Copyright Bauer)
Habár felelősségre sohasem vonták (jellemző a rendszerváltásra) több szemtanú is különösen kegyetlen, szadista emberként jellemezte. Ráadásul megállapítható felelőssége Ries István, egykori igazságügy-miniszter halára kínzásában is. Kíváncsiak vagyunk: járt -e a kis-Bauer apa „dolgozójában”?
Mondják: a gyermek nem felelős apja bűneiért. Mindenesetre olyan nagy feszültség azért nem lehetett közöttük, hisz az emberkínzó Bauer Miklóst saját fia hozta össze Eörsi Mátyás párttársával, a rendszerváltás után, akik ezután közös ügyvédi irodát nyitottak.
Furcsa, ugyanakkor jellemző és jelképes történet ez. Eörsi Mátyás az emberi jogok védelmére létrehozott Európa Tanácsban tevékenykedett Gyurcsány megbízásából, miután közös vállalkozást irányított az embereket kínzó állami terrorszervezet egykori tisztjével. De ez legyen az ő lelkiismeretének problémája.
Bauer Tamás egyébként szintén az MSZMP-ben kezdte politikai karrierjét. Az állampártból az abortuszról vallott megengedő nézetei miatt zárták ki 1974-ben. Szerinte a kádárizmusban túl szigorú volt a terhességmegszakításról szóló törvény. Így lett ő nagy liberális ellenzéki....
A rendszerváltás után szép karriert futott be Bauer a szadeszben. Parlamenti képviselőként jelentős szerepe volt abban, hogy 1994-ben a liberálisok összeborultak az egykori kommunistákkal. Elárulva ezzel a rendszerváltást és a demokráciát.
Bauer Tamás egyébként, amikor éppen nem a szülőhazáját gyalázza, Gyurcsány alelnöke a Demokratikus Koalícióban.
Paul Lendvait, a bécsi rendezvény vendéglátóját, szintén nem kell bemutatni. Orbán-utálatánál csupán a saját kényszeres személyiségzavara a legszembetűnőbb.
Úgy szégyelli, hogy magyarnak született, mint azok a skizofrén emberek, akik egy napon arra ébrednek, hogy férfiből nővé akarnak válni. Vagy fordítva. Aztán milliókat költenek hormonokra és operációkra. Paul Lendvai már évek óta igyekszik átoperáltatni a lelkét. És milliókat költ Ausztriában, Magyarország lejáratására.
Bécsben gyalázkodott most Gyurcsány szellemi holdudvara.
Nem először és valószínűleg nem is utoljára. Jó kis este volt ez, talán csak Gyurcsány udvari bolondja, a bértollnok Debreczeni József hiányzott. De csak egy kicsit...
www.tutiblog.com
Nem a nemzetközi pénztőke szekerét toló huhogóknak lett igazuk - a kormány politikáját a tények igazolják - rövid lapszemle
Egyre inkább bebizonyosodik, nem volt igazuk azoknak, akik azt mondták, Magyarország egy újabb IMF-megállapodás nélkül csak nagyon drágán, vagy sehogy sem képes finanszírozni önmagát a piacon.
Az Államadósságot Kezelő Központ sorozatosan egyre alacsonyabb kamatszinten értékesíti az állampapírokat, óriási érdeklődés mellett.
Az átlagos hozamszint 4,44 százalék volt, alacsonyabb a jegybanki alapkamatnál.
Magyar Nemzet
Féléves mélypontra süllyedt a külföldiek állampapír-állománya, a hozamok sem olyan magasak már, mint néhány hónappal ezelőtt. A nemzetközi intézmények vásárlási kedve valamelyest visszaesett, de a hazai piac felszívja a kieső mennyiséget.
Részben a bankszektor vásárolja a kötvényeket, amelyek korábban a kéthetes jegybanki kötvényeket kedvelték a legjobban. Ám ezek kamata már csak 5 százalékos, a hosszú hozamok ezzel szemben még mindig 6-6,25 százalékon állnak.
Mivel a bankokba még mindig áramlanak be a betétek a forrásoldalon, hitelezni viszont főleg a kereslet hiánya miatt a pénzügyi intézmények nem tudnak, így kénytelenek állampapírokat vásárolni. A másik nagy felvevőpiac a lakosság. A háztartások a csökkenő kamatok ellenére is intenzíven vásárolják az állampapírokat.
Világ Gazdaság
Németországnak is megvilágosult? - rövid lapszemle
Több adót akar kivetni a multinacionális vállalatokra a német pénzügyminiszter. Wolfgang Schäuble szerint nem lehet, hogy az egész államháztartást csak a béreket terhelő adó fizetésre kötelezettek finanszírozzák. Az OECD felmérése alapján a nemzetközi vállalatok forgalmukhoz, nyereségükhöz képest feleannyi adót fizetnek, mint azok a cégek, amelyek csak a hazai piacon működnek.
Magyar Nemzet