A globális hatalmi rendszer mesterségesen felépített hamis konstrukcióit tényleges valóságként mutatják be -rövid lapszemle
Bogár László szerint a kor, amelyben élünk sokkal inkább a „dezinformációs” társadalom nevet viselhetné az információs helyett, hisz gigantikus médiagépezetek dolgoznak azon, hogy a globális hatalmi rendszer mesterségesen felépített hamis konstrukcióit tényleges valóságként mutassák be.
A pénzt egy ellenőrizhetetlen és saját létét is tagadó globális hatalmi rendszer bocsátja ki, és cinikusan jelzi, hogy ha ő ellenőrzi a pénzkibocsátást, akkor nem érdekli, kik hozzák a törvényeket.
Mert a rejtett pénzhatalom urai a pénzkibocsátás szabályozásával egyúttal az egész komplex társadalom-újratermelési folyamatot tartják ellenőrzésük alatt. A pénzkibocsátás globális monopóliumával rendelkező szuperstruktúra olyan feltételekkel teremt pénzt, hogy ez előbb vagy utóbb eladósodáshoz vezessen.
Amikor ez bekövetkezik, akkor az adósságszolgálatával már egyszerűen sakkban tartható az adott emberi közösség.
A szabadság, a szuverenitás és a demokrácia értéktelen színpadi kellékek csupán, a feladatuk csak annyi, hogy a globális színjáték látványtechnikáját hitelesebbé tegyék.
Ha mégsem ezt tennék, netán az adott emberi közösség érdekeit szolgáló saját pénzt bocsátanának ki, akkor a globális pénzhatalmi rendszer azonnal olyan átváltási arányokat hozna létre, amelyek mellett az adott emberi közösség vagy a teljes elzárkózást választja, vagy önmagát semmisíti meg.
Magyar Hírlap
Korábban sohasem tapasztalt egyensúlyi helyzet alakult ki az ország költségvetését illetően - rövid lapszemle
Nyeste Orsolya, az Erste Bank makroelemzője szerint továbbra sem lehet kizárni, hogy a túlzottdeficit-eljárás alól ki lehet kerülni már az év első felében, ugyanis a tavalyi nagyon jó hiányadat, valamint az idei első három hónap költségvetési adatai ezt alátámaszthatják.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint pozitív meglepetést is okozhat a hozamok csökkenése, amivel akár 100 milliárd forinttal is mérséklődhetnek az állami kamatkiadások, ezért jó eséllyel Brüsszel is reálisnak tarthatja a makropályát.
Gárgyán Eszter, a Citi közgazdásza szerint a makropálya több elemében konzervatívnak tekinthető. A döntést azonban politikai alapon hozzák meg, és még olyan tényezők is hatással lehetnek a végkimenetelre, mint az alkotmánymódosítás bizottsági értékelése.
Napi Gazdaság
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke szerint 2012-re korábban sohasem tapasztalt egyensúlyi helyzet alakult ki, s már most valószínűsíthető, hogy 2013-ban is így lesz.
Visszafogták a kiadásokat, miközben a bevételi oldal jelentősen növekedett. Igaz, a beruházások halasztódtak. A strukturális reformok egy része elindult.
Az önkormányzatokat átalakították, ami különösen fontos volt, mivel tarthatatlanná vált az eddigi finanszírozási rendszer. Az önkormányzatok hosszú idő óta először zárták pozitív mérleggel az évet.
Ez a központi költségvetés által átvállalt kiadásoknak és intézkedéseknek köszönhető. De előremutató lépések történtek az egészségügyben és a felsőoktatásban is.
168 óra
Vannak olyan európaiak, akik részére a család, a nemzet és a vallás változatlanul a jövő zálogai - rövid lapszemle
Kövér László szerint vannak olyan európaiak, akik a családot – és vele együtt a nemzetet, valamint a vallást – a múlt részének tartják, s vannak olyan európaiak, akik részére a család, a nemzet és a vallás változatlanul a jövő zálogai.
Európa sorsa a közhiedelem ellenére nem a tőzsdei árfolyamokon múlik, hanem azon, hogy az itt élők vállalják-e a megszületendő gyermekeiket, az utódok pedig milyen közösségekben nőnek fel, és milyen közösségi értékeket sajátítanak el.
Amikor családokról beszélünk, százmilliárdokat mozgató nemzetgazdasági ágazatról, az adófizetők újratermelődéséről és az gyermekek, nyugdíjasok szociális jólétéről van szó.
Magyar Nemzet
Gyimesközéplok - Elvesztettem kis pejlovam - VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=cKgvnIjKIZs
Bayer Zsolt: Levél, nem tudom, kinek - 2. Francia bogár
2. Francia bogár
„Olvasom, hogy a trágya hajdan csemege volt, a hülye csak hüledező, ámuldozó, az együgyű csak egyszerű. Mellesleg hasonló utat tett meg a francia innocent is, mely egykor csak ártatlant jelentett, ma már bárgyút, együgyűt és ostobát is, s épp ellenkező utat tett meg a német schlicht, mely ma egyszerű, de valamikor schlecht volt, rossz. Az aggastyán egy csúfnévből fejlődött ki. (…) Povedati az ószlávban beszélni, a magyarban már az povedál, aki fecseg. Hogy a népek egymással egyebütt is hasonló udvariasságot tanúsítanak, arra még számos példát idézhetnék. A spanyolban hablar: beszélni, de a franciában az hableur már nagyzoló, viszont a francia parler, beszélni a spanyolban már annyi, mint locsogni.”
(Folytatása az előző cikknek )
Kosztolányi sorai ezek is, a Magyar Nyelv című esszéjéből. S a mai olvasó eltöpreng azon, hogy micsoda szimbólum reszket a francia innocent szó jelentésváltozásában. Hogy miképpen lesz az ártatlanságból bárgyúság és ostobaság. S hogy ez a mai világunk esszenciája. S eltöprengeni való az is, hogy mi svábbogárnak nevezzük azt a rusnya férget, a németek viszont francia bogárnak. Tüneményes…
„A trágya hajdan csemege volt”; Európa hajdan a szabadság, boldogság, gazdagság volt. Ideát, a fal mögött. Aztán sajnos szembejött a valóság. Szembejött Meillet professzor úr örök lelke. Meillet professzor úr mentora lett a francia nyelvészek és filológusok egész generációjának, azoknak, akik kortársaink voltak, s Meillet professzor úr nyomán azt gondolhatták, hogy a magyar nyelv alsóbbrendű és felesleges, a magyarnak nincs civilizációs teljesítménye, a magyar irodalom semmirevaló.
Meillet professzor nyomán napjainkig tovább él az antant és a kisantant önfelmentő világmagyarázata.
S íme: így lettünk ismét Európa megvetettjei.
S csak egy pillanatra próbáljuk komolyan venni mindazt, amit ma rólunk sziszegnek s üvöltenek a szellemi nyomorúság önsorsrontó apostolai. Egy pillanatra fogadjuk el, hogy mindenben igazuk van: korlátoztuk az Alkotmánybíróság jogkörét; megnyirbáltuk a sajtószabadságot; megtiltottuk a politikai reklámot a kereskedelmi médiában; jogtalanul nyugdíjba küldtük a bírókat, és a bírósági ügyek áthelyezési jogával ruháztuk fel a Kúria elnökét, miáltal megsértettük a hatalmi ágak szétválasztásának montesquieu-i elvét.
Rendben van. És akkor ez most tényleg fasiszta diktatúra? Náci diktatúra? Egyáltalán: tényleg diktatúra? S ha ez diktatúra, akkor mi a neve az észak-koreai rendszernek? Vagy Kubának? Fel tudja fogni egyáltalán a nyugati újságíróhorda, a nyugati „értelmiség”, és ez a sok itthoni rémalak, hogy miről beszél?
Nem, nem tudja felfogni. Fasizmus, nácizmus, rasszizmus, ennyit tud lihegni, mert hősiességre vágyik egy tökéletesen hőstelen, nyomorult, kisszerű és pitiáner korban. A mai Magyarország fasiszta meg náci diktatúra, vagy csak úgy diktatúra? Istenem, mennyire rátok férne fél év nácizmus, aztán mindjárt utána fél év kommunizmus, csak hogy érezzétek a törődést! Mennyire jót tenne a világról alkotott tévképzeteiteknek, ha egyszer átélnétek mindazt, ami ellen vívjátok békaegér harcotokat!
Azt mondja a Zsidó Világkongresszus elnöke meg alelnöke, hogy azért tartják Budapesten a kongresszusukat, mert Magyarországon a „legaggasztóbb az antiszemitizmus”. Ezt mondják. S még hozzáteszik, hogy azért is, mert Magyarországon él a legnagyobb számú zsidó közösség, és itt virágzik a zsidó közösségi élet és kultúra.
Hát igen. Romániában, Szlovákiában egy szálig kiirtották a zsidóságot az elmondhatatlanul iszonyatos huszadik században. Horthy védte őket 1944-ig, majd megmentette a budapesti zsidóságot. Ennek köszönheti létét a legnagyobb számú zsidó közösség. És ez az iszonyatok és elkövetett rettenetes bűnök ellenére tény.
Mégis: egyedül mirajtunk ég a bélyeg. Ha van az ilyesminek egyáltalán fokmérője, a nácikkal a franciák kollaboráltak a legnagyobb mértékben. Mégis mi vagyunk az „utolsó csatlós”. Persze. A történelmet a győztesek írják. De már olyan régen győztetek. Csak a változatosság kedvéért nem írhatnátok egyszer igazat is?
Franciaországban merényleteket követnek el zsinagógák ellen, a nyílt utcán ölnek meg, vernek meg zsidókat, gyilkolnak meg iskolába igyekvő zsidó gyerekeket. Nálunk egy hülye odalépett egy zsidó rabbihoz az utcán, és azt mondta neki, hogy ő nem szereti a zsidókat. Erre ideszalad a Zsidó Világkongresszus erődemonstrációt tartani, mert nálunk a „legaggasztóbb az antiszemitizmus”.
Áruljátok el: volt már olyan, hogy egyszer, csak egyetlenegyszer életetekben szégyelltétek magatokat?
Mert éppen itt az ideje…
Amúgy: nincs korlátozva az Alkotmánybíróság jogköre. Magyarországon sajtószabadság van. A kereskedelmi médiában a nagy pártok tudnak hirdetni, a kicsik nem, mert nem tudják megfizetni. Ha megtiltják ezekben a politikai reklámokat, az növeli az esélyegyenlőséget a választásokon. A bíróságokon pedig van, ahol évekig tart egy per, máshol pedig unatkoznak, erről szólt az áthelyezési jog felvetése. Ennyit a fasiszta diktatúránkról.
A nyugatról s itthonról lefestett fasiszta diktatúránk pontosan olyan, mint Meillet professzor úr véleménye a nyelvünkről: fizetett politikai gazemberség, amely mögött most a megadóztatott bankok, megadóztatott multik állnak. A Cohn-Bendit-féle idióták pedig azt hiszik, még tart a háborújuk, és a szabadság hőseinek képzelik magukat a trágyadombjukon. A Viviane Reding-féle ostoba technokraták meg nem hisznek semmit sem, csak magasabb polcra akarnak lépni, és együtt úsznak a szennyes árral.
Ennyi maradt mára a büszke Európából.
S maradt még a másodrendűnek tekintett európaiak szemérmetlen kizsákmányolása.
„Van azonban egy lényeges különbség az orosz és a külföldi kizsákmányolók között. Az orosz tudja magáról, hogy igazságtalan, tudatosan marad csirkefogó, mert dúsgazdagon akar élni. A külföldi ezzel szemben teljesen igazságosnak tartja magát, és ebben valahol logikusabb is a gondolkodása az oroszénál, merthogy úgy tartja, jog egyáltalán nem is létezik, hanem csak történelem, azaz a dolgok történelmi menete.”
Ezt Dosztojevszkij írta még 1877-ben, és nekünk üzent vele. S talán azt is említettem már, hogy a történelmet a győztesek írják.
Önmaguknak. Nekünk pedig az lenne a dolgunk, hogy elfogadjuk, kétely és kérdés nélkül, mert a kétely is, a kérdés is: bűn. A „szabadság”, a győztesek szabadságának veszélyeztetése.
„Még a Nagy Péter előtti időkben (…) történt, hogy egy modern gondolkodású moszkvai tiszt francia ruhába bújt és európai szablyát kötött az oldalára. Pontosan a sajátunkkal szembeni megvetéssel kellett kezdenünk. S ha erről a pontról immár két teljes évszázada sem haladtunk sem előre, sem hátra egy tapodtat sem, hát úgy látszik, ezt a hosszú ácsorgási időt szabta ki számunkra a sors.
Ha ugyan nem nevezhetjük elmozdulásnak azt, hogy mind jobban nőtt bennünk önmagunk megvetése, főleg, mikor kezdtük egy kicsit alaposabban megérteni Európát. (…) Európa a mi második hazánk, ezt az elsők között hirdetem és hirdettem mindig is. Európa majdnem olyan fontos mindannyiunk számára, mint Oroszország. (…) Orosznak lenni egyet jelent saját nemzetünk lenézésének elvetésével. (…) Amint önmagunkká válunk, végre emberi arculatot öltünk.
Ledobjuk mostani majompofánkat, szabad lények leszünk, nem pedig rabszolgák vagy lakájok. Akkor majd emberszámba vesznek, nem tekintenek majd hazátlan, nemzetközi csavargónak, az Európa-imádat, a liberalizmus és a szocializmus semmirekellő bugrisainak.”
Semmit, egyetlen szót sem kell hozzátennünk Fjodor Mihajlovics fenti szavaihoz. Csak az orosz helyett a magyart kell használnunk, és helyben is vagyunk.
Hazaérkeztünk.
És az sem árt, ha tudjuk: ez az Európa már nem az 1877-es Európa. Silányabb, butább, vénebb, álságosabb, képmutatóbb, betegebb, önzőbb és mihasznább. Így aztán helyes, ha mindig szem előtt tartjuk a kérdést, vajon mennyire kell nekünk ez az Európa, és vajon milyen áron?
S kik vagyunk mi egyáltalán?
„A nomád a maga ura. »Isten, ne segíts, csak csodálkozz« – mondja a verekedő magyar legény. Beéri, ha az Isten semleges tanú. Múltunkban alig van közös mű, nagyjaink magukban dolgoztak, a többi magyar rendszerint csak ártott nekik. Innen a pártos hírünk. Nemzeti csapásként emlegetjük, hogy magyar a magyart elemészti, a bajban is árt egymásnak. Ennek a széthúzásnak azonban nagyobb a híre, mint a kára. A civódás persze a magyarnak is ártott, de nemzetféltés tette költővé, a nemzethalál volt a múzsája. A magyar mégis él. Sose tanult a múltból, mindenki a maga urának tartja magát, távoli nagy urat: kánt, vezért, királyt még elismer, sőt kíván, de munkatársat nem. A »cimbora« és a »pajtás« szó százszor melegebben süt a magyar nyelvben, mint a sorstárs, néptárs, vagy maga a barát szó.
(…) De a pártoskodás csak addig nem árt neki, amíg hatalmon van. A magyar egyetértés nélkül is jól kormányoz, idegen uralom alatt azonban védtelen. Amíg fajtájából való a kán, a vezér, a király, sose megy szét a nyáj. De idegen népek közt egyszerre lecsúszik a leggyöngébbek közé. A magyar már volt példaadó és uralkodó kisebbség a maga országában, de kifosztott, didergő kisebbség, ha idegen az ura.”
Hát akkor ideje van annak is, hogy Cs. Szabó Lászlót olvassunk, és vegyük komolyan, helyezzük el a magunk korában az olvasottakat. Helyezzük el végre önmagunkat. És eszünkbe se jusson szégyenkezni.
Most nincs miért.
Most másoknak van szégyellnivalójuk. Azt akarják velünk elszégyelltetni. S már megint feláldoznának bennünket, feláldoznának bárkit a saját bűneikért.
De bele fognak pusztulni a hazugságaikba és a gyávaságukba. Nem lesz kár értük.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Magyar állampolgár lett Wass Albert fia
Letette a magyar állampolgársági esküt Wass Miklós, Wass Albert erdélyi magyar író fia szerdán Las Vegasban, Kálmán László Los Angeles-i magyar főkonzul előtt.
Az ünnepélyes eskütételen Kövér László házelnök üdvözletét Potápi Árpád János, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának fideszes elnöke tolmácsolta.
Beszédében kiemelte az esemény szimbolikus jelentőségét, amellyel nemcsak a Wass Albert emléke, hanem az évtizedeken át méltánytalanul hazaárulónak tekintett nyugati magyarság előtt is tisztelegnek. „Magyarország a diaszpóra magyarságára felnéz, fontos szövetségesének tekinti” – mondta a parlamenti bizottsági elnök.
Az ünnepségen a helyi magyarság képviselői mellett részt vett Szabó Sándor, az Amerikai Magyar Református Egyház püspöke is. Az eskütételen, amely egyben kihelyezett konzuli nap is volt, Wass Miklós magyar útlevelet igényelt.
mno.hu
A neoliberális közgazdaságtannak leáldozott - rövid lapszemle
Alapjaiban kérdőjeleződött meg a kapitalizmus legitimációja. A válság következtében olyannyira kiéleződtek a vagyoni különbségek, hogy félő hogy ez a folyamat forradalmi eseményekhez vezet – szögezte le a Corvinus Egyetemen tartott előadásán Stefano Zamagni közgazdász.
A neoliberális közgazdaságtannak leáldozott, a továbblépéshez elengedhetetlen a közösségi és kapcsolati javak számításba vétele.
Magyar Nemzet
A Zamagni-Bruni szerzőpáros úgy látja, hogy még ma is Adam Smith felfogása határozza meg az uralkodó köztudatot: a haszonelvűséget helyezi mindenek elé.
Ez a gazdaságelmélet nem foglalkozik kellő súllyal a klasszikus görög-keresztény közgazdaságtannal, amely szerint a gazdaságban van helye a kölcsönösség elvének, a testvériségnek.
A személy ekkoriban még nem eszközelvű viszonyban élte az életét. Elismerte a másik ember méltóságát és közös hangsúlyt kap a közjóllét, a gazdaság valódi célja, az egyén és a közösség együttes boldogsága. Az Adam Smith vallotta haszonelvűség eszméjével megszületik az önző énközpontú személyiség, aki életében többnyire a magánnyal küszködik.
Vele jön létre az állandósuló elégedetlenség, a teljesíthetetlen vágyak világa, a kínzó frusztráció. Az emberek felteszik a kérdést: egyre többet dolgozom, egyre többet keresek, ám ettől nem leszek boldogabb. Ez a kérdés aláássa a kapitalista rendszer legitimációját.
Több mint elegendő magán- és közvagyonunk van, ám a kapcsolati és közösségi vagyonunk nem elégséges. A világ igenis megváltoztatható. A harmadik szektornak nevezett nonprofit alapítványok egyesületek, szociális vállatok, szövetkezetek szellemében találkozhatunk a kölcsönösséggel, a nagylelkűséggel, az ingyenesség logikájával.
Ma már mindenki tudja, hogy hibás a Kuznets-görbe elve, amely szerint bár jelenleg nőnek az egyenlőtlenségek, a hatékonyság növelésével majd közelítünk az egyenlőséghez.
Nemhogy közelítünk, hanem rohamléptekkel távolodunk attól.
Az elmúlt ezer évben a hatékonyság a tizenháromszorosára, míg az egyenlőtlenség négyszázszorosára nőtt.
Magyar Nemzet
Orbán Viktor az épülő nyíregyházi LEGO-gyárban
A nyíregyházi Lego-gyár az újabb bizonyítéka annak, hogy Magyarország jobban teljesít, mint korábban, és megindul a sikeressé válás útján. Magyarország a Lego mintájára, jóformán teljesen azonos alapelemekből egy külön világot épített mondta a miniszterelnök Nyíregyházán.
Magyarország bizonyos értelemben a vállalathoz hasonló vállalkozásba kezdett 2010-ben. Ez ugyan egyáltalán nem játék, de legalább annyi ötletesség és fantázia kell hozzá, mint ahhoz, hogy Lego-elemekből teljesen felépítsünk egy külön világot.
A magyaroknak arra kellett vállalkozniuk, hogy a rendelkezésre álló 21. századi elemekből gyakorlatilag újjáépítsék Magyarországot, amelyet különböző belső és külső, történelmi, politikai és gazdasági okok a csőd szélére sodortak.
Mi a Lego szellemét követjük, nem azt az utat választottuk, hogy követjük a közismert sablonokat, hanem saját úton indulunk el mind a romok eltakarításában, mind az európai válságkezelésben.
Az elmúlt években az is bizonyossá vált, hogy a magyar emberek képesek olyan színvonalon dolgozni, ami a Lego minőségi követelményeinek megfelel. A magyar munkások képesek világszínvonalon dolgozni.
Amikor egy új beruházás vagy annak egy újabb üteme kezdődik el, akkor a befektetők, a tulajdonosok és a mérnökök mellett a munkásokra is gondolni kell.
Egy nyíregyházi magyar ember képes ugyanolyan világszínvonalon és versenyképesen dolgozni, mint a nálunk szerencsésebb történelemmel rendelkező országok munkásai, ez pedig önbizalmat ad a dolgozóknak.
Ezért nem véletlen, hogy Nyíregyházán tesszük le egy 60 milliárd forintos beruházás időkapszuláját. Az eddig 1200 dolgozót foglalkoztató gyárban további 250 ember számára jön létre munkalehetőség, amiért köszönetet mondunk a Legónak és a magyar embereknek.
A hagyomány és az innováció az, ami közös, mindkét érték egyszerre fontos a Lego és Magyarország számára is. Az ország megújítása is ebben a szellemben kezdődött el, az alaptörvénybe a hagyományok mellett belefoglaltuk a merész újításokat, amelyeket a pénzügyek, a gazdaság és államszervezés terén hajtottunk végre.
Mi azt nem kérdőjelezzük meg, hogy a globalizálódó, 21. századi világnak kompatibilis elemekre kell épülnie, mint a Legonak, de abban is biztosak vagyunk, hogy ez a világ csak akkor működik jól, akkor képes boldogságot adni az embereknek, hogy ha ezekből az egymással mindenkor összeilleszthető elemekből minden ember és minden közösség bátran elkezdi építeni saját műveit és saját világát.
A gazdasági válság erősebben aláhúzta azt a tényt, hogy csak azok a nemzetek tudnak kikeveredni a kátyúból, amelyek valami sajátosat, valami csak rájuk jellemzőt tudnak felmutatni a globális versenyben.
Bízunk abban, hogy a magyarok képesek lesznek megvalósítani saját világukat. Kiemelte, A siker elsősorban az országon múlik.
Magyarország saját lábán áll, nem hitelekből, nem más pénzéből, hanem saját teljesítményéből él, ezért erősebb, mint két-három évvel ezelőtt volt.
A magyaroknak fontosak azok a stratégiai megállapodások, amelyek segítségével elemről-elemre épül fel a magyar gazdaság. Biztosak vagyunk abban, hogy az ilyen megállapodások mindkét fél érdekeit szolgálják.
Patrióta Európa Mozgalom
Orbán Viktor a Magyar Rádióban
Az Európai Parlamentben azért támadnak bennünket, hogy nyomás alatt tartsanak, és eltérítsenek attól a politikai és gazdasági irányvonaltól, amelyet most képviselünk- mondta a miniszterelnök a Magyar Rádióban.
A magyar kormány folyamatosan azt kéri, hogy ha bajuk van, méltóztassanak megjelölni, amit kifogásolnak, konkrétumról azonban sosem beszélnek, amit mondanak, az inkább a vicc kategóriájába tartozik - folytatta.
Azért tartják nyomás alatt Magyarországot, mert rálépett a nagy cégeik lábára, most például a rezsicsökkentéssel, vagyis az egész ügy egyszerű pénzharc.
A Barroso által megjelölt, a negyedik alkotmánymódosítást érintő három kérdés közül egyikben sem osztjuk a bizottsági elnök álláspontját, ám mivel kettőnek nincs jelentősége, semmilyen fájdalmat nem okoz nekünk elfogadni az ő szerintem hibás álláspontját. E két téma egyike a választási kampánykiadások korlátok közé szorítása, amelyről Barroso azt mondja, ez európai ügy is, mert érinti az EP-választásokat, ezért meg kell vizsgálni. Szívesen teszünk egy olyan kivételt, hogy ezek a szabályok ne vonatkozzanak az EP-választásokra.
A másik ilyen kérdés a bírósági ügyek áthelyezése, amelyben ha azt akarják, hogy olyan ügyek, amelyek EU-s ügynek minősülnek, ne legyenek áthelyezhetőek, akkor mi erre is adunk szívesen megoldást.
A harmadik ügyben, a költségvetési hiányfék esetében azonban a magyar kabinet nem fog meghátrálni, le akarja folytatni a vitát, akár az európai bíróság előtt is. Ennek lényege, hogy ne állhasson elő olyan helyzet, hogy bármilyen nemzetközi fejlemény - mondjuk, Magyarországot elmarasztaló ítélet vagy kártérítés - miatt a költségvetési hiány növelésének az árán tegyünk ezeknek eleget. Ilyen esetben a büdzsében meglévő pénzeket kell felhasználni, ha pedig azok nem elegendők, adót kell kivetni - ez szükséges, európai szellemiségű szabály.
Az alaptörvénnyel kapcsolatban több elismerő levelet kaptunk Izraelből és hazai zsidó közösségektől a kisebbségek emberi méltóságát védő új szabályért.
A kormány világossá tette, hogy zéró toleranciát hirdet a faji megkülönböztetés, különösen az antiszemitizmus ellen.
Viviane Reding nem adja meg a magyaroknak a tiszteletet. Nem azért küldték őt oda, hogy sértegessen nemzetállamokat, európai népeket, például a magyarokat, hanem azért, hogy szolgáljon bennünket.
A keddi európai néppárti frakcióülésen kritikát nem, csak kérdéseket kaptunk a képviselőktől. Azok voltak ott többségben, akik elismeréssel adóznak Magyarország teljesítményének. Arra számítunk, hogy a néppárt elutasítja a Magyarországgal szembeni kettős mércét.
Saját gazdasági tudásunkra kell alapozni a politikánkat, és nem pedig Brüsszelből küldött javaslatokra vagy ötletecskékre. Egyébként a magyar gazdaság úgy is tudott volna működni és jól teljesíteni, hogy nem két százalékra megy le a költségvetési hiány, hanem mondjuk, 2,5, vagy 2,7, vagy akár 2,9-re.
Brüsszel azonban rendkívül agresszíven, a Magyarországnak járó támogatások felfüggesztését sem kizárva arra szorította a kormányt, hogy olyan megoldásokat találjon ki, amelyek ugyan nem voltak megszorítások, de javították a büdzsé helyzetét. Ha nem kellett volna a brüsszeli elvárásokat teljesítenünk, akkor már 2012-ben is kisebb lett volna a visszaesés.
Idén megindul a gazdasági növekedés. Míg a magyar válságkezelés sikeres, az európai nem. Folyamatosan csökken az államkötvények kamata, egyre olcsóbban jut pénzhez Magyarország, nem számítunk arra, hogy ez változna.
Idén lesz béremelés, csökken az infláció, egyre több munkahely lesz. A munkának van értelme, ezt egyre többen fogják látni ebben az esztendőben.
Ha a túlzottdeficit-eljárás ügyében a tények alapján születnek döntések, akkor meg kell szüntetni a Magyarország elleni eljárást, ám mivel az országgal szemben rendszeresen kettős mércét alkalmaznak, nem lehet kizárni, hogy bár a tények mellettünk szólnak, mégsem születik számunkra kedvező döntés.
Patrióta Európa Mozgalom
Magyar minta? - 1956, 1989 után most is érdemes figyelni a magyarokra!
A szélfordulást jelzi a magyar kormánnyal egyébként roppant kritikus balközép francia Le Monde múlt hétvégi cikke. A lap nem pusztán a francia nemzeti ikon De Gaulle tábornokkal veti össze Orbán Viktort, de a szuverenitás fogalmát ajánlotta a magyar politika megértéséhez. Mivel a lap szerint Magyarország 1956-ban és 1989-ben is új gondolatok laboratóriuma volt, nem árt figyelni a posztkommunizmus nehézségeivel és a "kapitalizmus kisiklásaival" egyszerre harcoló Budapestre.
Ablonczy Bálint
Heti Válasz