A baloldal utolsó reményét is porrá zúzták
Ismételten súlyos vereséget szenvedtek a balliberális erők a hétvégi időközi választásokon, ráadásul a kormánypártok Szendrőn több mint 50 százalékos részvétel mellett szereztek sima abszolút többséget a többi jelölttel szemben, ami a baloldal hónapok óta szajkózott reményét zúzta apró darabokra.
A „kormányváltó” erőknek egyre nehezebb lesz elhitetniük, hogy valóban reális alternatívát nyújtanak a Fidesszel szemben.
A kormánypártok mind Barcson, mind Szendrőn meglehetősen nagy fölénnyel diadalmaskodtak, ami azt mutatja, hogy továbbra sem létezik az a masszív és elkötelezett tömeg, amely az eddigi kormányzással teljes mértékben elégedetlen lenne, és bízna az ellenzéki erőkben.
A Somogy megyei Barcson az MSZP meglehetősen furcsa visszalépését követően az ellenzéki szavazók egy jelölt mellé sorakozhattak föl. A Jobbik politikusa valóban sokkal jobban szerepelt, mint a párt országos átlaga, mivel 31,15 százalékot ért el.
A Fidesz–KDNP jelöltje a településen növelte a 2010-es választáson szerzett szavazati arányát, ami nyilván annak köszönhető, hogy csupán egy kihívóval kellett szembenéznie.
Szendrőn Barccsal ellentétben már ringbe szállt a szocialista párt, azonban a várakozásával ellentétben nagyon komoly pofonba szaladt bele.
A Fidesz jelöltje 52,61, az MSZP-é 22,67, míg a három független jelölt együttesen 22,72 százalékot ért el. A kormánypárt sikerét több dolog növeli: a településen 2010-ben még független polgármestert választottak, akinek még kihívója sem volt, továbbá a részvételi arány elérte az 53,32 százalékot, ami országgyűlési választáson is megfelelő eredménynek számítana.
A baloldal nagy reménye omlott össze
A balliberális ellenzéki erők az utóbbi hónapokban minden egyes vereségük után azt hangsúlyozták, hogy az adott választás eredményét nem lehet mérvadónak tekinteni, mivel országgyűlési választáson lényegesen többen mennének el, és akkor a bizonytalan szavazók preferenciája is megjelenne, ami számukra kedvező lenne. A szendrői választás világosan megmutatta, hogy a Fidesz még magas részvétel mellett is képes sima győzelmet aratni, ráadásul a kormánypárti jelölt összességében több szavazatot kapott, mint a másik négy aspiráns.
A szentendrei, a dunakeszi és a monori időközi választás után az újabb baloldali vereségek egyértelműen azt mutatják, hogy a kormány továbbra is erős legitimációval rendelkezik, ráadásul Szendrőn kimagasló részvétel mellett hódította el az első helyet a Fidesz jelöltje. Az újabb választási bukták vélhetően tovább élezik a baloldalon belüli küzdelmet, ami minden bizonnyal a következő hónapok időközi választásain tovább rontja az ellenzéki pártok győzelmi esélyeit.
mno.hu
Orbán Viktor interjúja a spanyol El Mundo újságnak
A nem vallásos emberek számára is jobb egy olyan társadalom, amely keresztény értékekre épül. Nem Magyarországon komplikált a helyzet, hanem Európában. Magyarországon meglehetősen egyszerű a helyzet: szuverén ország vagyunk, tiszteletben tartjuk az összes európai jogszabályt, de azoknak saját utunkon haladva teszünk eleget - nyilatkozta Orbán Viktor a spanyol lapnak.
Brüsszelben csupán igazságos bánásmódot szeretnénk elérni. Elutasítjuk, hogy bármiféle kettős mércét alkalmazzanak velünk szemben - folytatta.
Az eurózónán belül is különbségek vannak az országok között, különösen abban, hogyan szerezzenek befektetéseket, ezek a különbségek pedig megnehezítik az egység fenntartását. Magyarország - mint eurózónán kívüli ország - ugyanakkor megköveteli, hogy tartsák tiszteletben a válsághelyzetre való reagálásának módját, még abban az esetben is, ha ez a reakció eltér az eurózóna országaiban alkalmazottól.
Európában két nagy tévedés van a kereszténységet illetően. Az egyik az a nézet, amely szerint a kereszténységnek nem volt döntő szerepe a földrész történelmében. Márpedig tisztelnünk kell múltunkat. A másik tévedés pedig az, hogy az európai értékek és intézmények képesek fennmaradni keresztény alapok nélkül. Hisszük, hogy mind az EU, mind annak lakossága számára hasznos lenne megszilárdítani a keresztény gyökereket. Kereszténység nélkül a magyar nemzetnek nem lett volna esélye túlélni az utóbbi ezer évet.
A magyar alkotmány kimondja, hogy fontosak a kisebbségek. Az etnikai kisebbségek az állam konstruktív elemét képezik. Őket ugyanolyan mértékben tiszteljük, mint saját magunkat. A vallási kisebbségek vagy a nem keresztény csoportok védelme biztosított mind egyéni, mind közösségi szinten.
Az alkotmányunk egyik részről a keresztény, másik részről pedig az európai értékeken alapul. Ez az alkotmány olyan értékekre épül, amelyeket a magyarok szükségesnek tartanak, hiszen ez az alkotmány a közjót szolgálja. A magyar alkotmány konstruktív, nem liberális, de nem is konzervatív, olyan értékekre épül, amelyeket a magyarok fontosnak tartanak, ez az alkotmány a közjót szolgálja.
A keresztény értékek egész Európa számára fontosak. Az EU-n belül a keresztények a politikai és közéletben kevésbé aktívak, mint a liberálisok vagy a szocialisták. Sok keresztény ember meg van győződve arról, hogy a kereszténység magánügy. Csakhogy ez nem így van.
Az Isten és a vele való kapcsolatunk valóban magánügyünk, de a kereszténység olyan értékeket, erkölcsi normákat ölel át, amelyekkel összhangban szervezhetjük meg egész életünket.
Egy olyan társadalom, amely keresztény értékeken alapul, még a nem vallásos emberek számára is előnyös, hiszen a közjóra összpontosítja a figyelmet. Mi, keresztények mindig a szabadság hívei vagyunk.
Jó választás a mostani pápa személye, aki Európa számára fontos dologról beszél, arról, hogy a javakat igazságosabban kell elosztani.
A médiatörvénnyel kapcsolatosan is a kettős mérce ellen emeljük fel a szavunkat. Olyan dolgok miatt kritizálnak bennünket, amelyek miatt más országokat nem. A médiatörvényben nincs semmi olyan, ami ne lenne megtalálható az EU más jogszabályaiban is.
Európa már csak ilyen: olykor igazságos, olykor pedig nem.
Patrióta Európa Mozgalom
A válság előtti világ már soha nem tér vissza
Az európai világ soha többé nem lesz olyan, mint a válság előtt – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök Sarlóspusztán, a Fejlődő Vállalkozások Egyesületének gazdasági konferenciáján.
„Az európai ember adja a világ népességének a 8 százalékát, de ez a nyolcszázaléknyi népesség állítja elő a világ GDP-jének a 20-25 százalékát” – mondta Orbán.
„A világ összes szociális kiadásának az 50 százalékát költi el Európa úgy, hogy közben van egy hatalmas adósságállomány, amely folyamatosan nő” – tette hozzá.
„Ha megnézzük a társadalmi és a demográfiai megközelítéseket, akkor világosan látszik, hogy ez nem fog folytatódni, a dolgok meg fognak változni” – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök Sarlóspusztán.
„A kérdés az, hogy van-e egy tervünk, hogy ebben a változásban hol helyezkedjen el Magyarország.”
A miniszterelnök szerint az európai világ soha többé nem lesz olyan, mint a válság előtt. Orbán arról is beszélt, hogy a válság lehetőséget is rejt magában, azt a lehetőséget, amelyet a magyarok megragadhatnak.
„Én innen nézek mindent, mindent magyar szemmel látok, és azt figyelem, hogy ebből milyen kedvező lehetőségek származhatnak a nemzetünk számára, és a hátrányokat próbálom minimálisra csökkenteni.”
Orbán: A magyar válságkezelés sikeres
A miniszterelnök április 20-án a spanyol El Mundónak úgy nyilatkozott, Magyarország megköveteli, hogy tartsák tiszteletben a válságra reagálás módját, még akkor is, ha ez eltér az eurózónában szokásostól. A miniszterelnök felhívja a figyelmet arra, hogy az eurózónán belül is vannak különbségek az egyes országok között, különösen abban, hogyan szerezzenek befektetéseket, ezek a különbségek pedig megnehezítik az egység fenntartását.
Április 19-én Orbán a közrádióban arról beszélt, hogy azért támadják az unióban Magyarországot, hogy nyomás alatt tartsák, és eltérítsék a kormány által képviselt irányvonaltól. Orbán a Kossuth rádióban arról is beszélt, hogy José Manuel Barroso európai bizottsági elnöknek az alkotmánymódosítást érintő felvetései közül a költségvetési hiányfék ügyében nem fog meghátrálni a magyar kabinet. A kormányfő hangsúlyozta, hogy míg a magyar válságkezelés sikeres, az európai nem.
mno.hu
Érettségi nélkül az uniós csúcsposztig - és ők kritizálnak az EP-ben?
Gyenge színvonalú, felkészületlen, félművelt képviselők ülnek az Európai Parlamentben – így kommentálta Tóth Gy. László politológus az Echo Tv Korrektúra című műsorában, hogy tulajdonképpen összehangolt támadás történt Strasbourgban, amikor a magyarországi alkotmányos helyzetről tartottak vitát a szerdai plenáris ülésen.
A politológus szerint a szerdai ülésen semmi új nem hangzott el, mert lényegében az eddig ismert álláspontokat ismételték meg a felszólalók. Tóth Gy. László emlékeztetett, hogy Hannes Swoboda, az európai szocialisták EP-frakciójának vezetője a tomboló magyarországi antiszemitizmusról beszélt, ugyanakkor az osztrák politikus azt elfelejtette megemlíteni, hogy osztrák pártja egyébként szoros viszonyban állt egy olyan szlovák kormánnyal, amelyiknek az egyik kormánypártja szélsőjobboldali volt.
„Ez nem zavarta Swoboda urat, mert anyagilag ez egy rendkívül előnyös együttműködés volt” – tette hozzá.
Tóth Gy. László Viviane Redingről, az igazságügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnökről szólva kijelentette: nincs baj az antropológusokkal, de az, hogy Európa jogi uniós biztosa legyen valaki antropológus végzettséggel, újságírói múlttal, az a vicc kategóriába tartozik.
A politológus szerint Viviane Reding nem ismeri a jogi szövegeket, sem az európai alkotmányokat.
Tovább sorolva Tóth Gy. László röhejesnek nevezte, hogy a pedofíliával vádolt Daniel Cohn-Bendit kritizálja Magyarországot.
A publicista az egyik legfelháborítóbb dolognak azt tartja, hogy az EP elnöke pedig az a Martin Schulz, akinek nincs is érettségije.
echotv.hu
Egy ellenzéki orgánum Bajnai csalódottságáról - rövid lapszemle
Egy hozzá közel álló politikus szerint Bajnai Gordon csalódottságának szűkebb körben már többször hangot adott. Október 23-án úgy gondolta, hogy már tavasszal felléphet az általa kezdeményezett ellenzéki összefogás. Ezzel szemben az MSZP-vel még el sem kezdődtek a komoly tárgyalások az együttműködésről.
Bajnait aggasztja, hogy a baloldal belső problémái miatt állandóan újra kell tervezni mindent. Nem segíti az összefogást és a közös miniszterelnök-jelölt megtalálását, hogy az Együtt 2014-hez is eljutnak azok a hírek, amelyek szerint az MSZP vezetése szükséges rossznak tekinti az együttműködést. Mesterházy Attila egy elnökségi ülésen úgy fogalmazott, hogy Bajnaiék olyanok, mint az SZDSZ-esek, nem kell szeretni őket, de szükség van rájuk.
origo.hu
Ellenzéki beismerés a tarthatatlan "orbáni diktatúra" vád alaptalanságáról, értelmetlenségéről - rövid ellenzéki lapszemle
Széky János, műfordító, publicista, az Élet és Irodalom rovatvezetője szerint sokaknak jólesik indulatból a „diktatúra” és az „önkényuralom” bélyegzőjét ráütni Orbánék kormányzására - de olyan diktatúra a világon nincs, ahol a véderő a hadsereg zsugorított karikatúrája, a belügyminisztérium viccek célpontja, ahol a határokat személyi igazolvánnyal át lehet lépni.
Az ellenzéki sajtó elnököt buktat, a szabad magyar bírák rendre kimutatják az ügyészségi vádak elégtelenségét.
Orbánék regnálására nem lehet ráhúzni a hatalombitorlás sémáját, ami a zsarnoki kormányzás egyik ismérve volna. Nem lehet azt mondani, hogy a nép akarata ellenében cselekszenek. Ellenkezőleg, a demokratikus legitimáció látszólag páratlanul erős.
Ezt még ki lehetne magyarázni az előző kormányok rossz működésével; de azt már nem, hogy a fölény három év rossz kormányzása után is megmaradt.
Népszava
Ellenzéki lapok merengései az MSZP-utálatáról - rövid lapszemle
A választók még mindig az MSZP-t hibáztatják a válságért, a 2010 előtti kormányzásért, így az MSZP számára komoly kockázata van a Bajnai Gordonnal való egyezkedésnek.
A Fidesz Együtt 2014 elleni támadásai az MSZP mozgásterét is szűkítik, sőt a negatív kampány „visszacsorog” a szocialistákra.
Az időközi választások előkészítésében szerepet vállaló szocialista politikus szerint hiába próbáltak mozgósítani, falakba ütköztek. Volt egy nyilvántartásuk a magukat korábban szocialistáknak valló szavazókról, de a kampányban hiába keresték meg őket. Többen lecsapták a telefont, vagy azt közölték, hogy „dacból” is a Fideszre szavaznak.
Hiába sikerült megőriznie az MSZP-nek az irodahálózatát, hiába van sok alapszervezete az országban, elszigeteltek, a korábban szoros kapcsolat a választókkal megszakadt, így a mozgósítás sem megy.
A politikus szerint az is gond, hogy a párt elveszítette azok támogatását, akiknek helyben adnak a szavára.
hvg.hu
Madarasi István önkormányzati képviselő azt panaszolja, hogy sok debreceni hiába utálja a Fideszt, az MSZP-re még mindig nem akarnak szavazni.
Népszabadság
Margaret Thatcher kasszandrai jóslata mára tény: a farok csóválja a kutyát - avagy a pénzhatalom "átírja a demokrácia szabályait"
Howard Davies szerint Margaret Thatcher végsőkig ellenezte a jegybanki függetlenséget, és rendre visszautasította, hogy bízza a Bank of Englandre a kamatok ellenőrzését. Ellenségesen szemlélte az Európai Központi Bank túlzott függetlenségét is. A „felelősséggel senkinek sem tartozó” EKB-t miniszterelnökként elmondott utolsó beszédében is támadta, pontosan megjósolva a „demokratikus deficitből” származó veszélyt, amely ma Európában sokakat aggaszt.
Világ Gazdaság
Eddig már több mint egymillióan álltak ki a rezsicsökkentés mellett
Egymillió-ötvenezer ember mondta azt az elmúlt négy hétben Magyarországon, hogy meg kell védenünk a rezsicsökkentést - közölte Hoppál Péter, a kormánypárt szóvivője.
Elmondta: az elmúlt hetekben nemcsak a szolgáltatók támadták meg a rezsicsökkentés politikáját, hanem „a baloldal is színt vallott, hiszen Bajnai Gordon bejelentette (...), ha hatalomra kerülnének, akkor eltörölnék a rezsicsökkentést".
A magyar emberek azonban ragaszkodnak a közüzemi díjak mérsékléséhez, kitartanak a Fidesz politikája mellett - tette hozzá a szóvivő.
Közölte azt is, hogy aláírásgyűjtésük folytatódik. Hoppál Péter elmondta: március 20. körül, vagyis az akció indulásakor az volt a céljuk, hogy tíz hétig dolgoznak majd a párt aktivistái. Ebből eddig négy hét telt el, és bíznak abban, hogy a következő időszakban is ugyanilyen intenzitással gyűlnek majd az aláírások.
A rezsicsökkentés július 1-jével folytatódik, és "nagyon szeretnénk, ha innen még tovább lehetne lépni" - zárta szavait Hoppál Péter.
MTI, Patrióta Európa Mozgalom, mno.hu, Magyar Hírlap
A hely is meg fog mozdulni
Rácz Ervin írta Erdődről - Partium:
És minekutána könyörögtek, megmozdula a hely, a hol egybegyűltek; és betelének mindnyájan Szent Lélekkel, és az Isten beszédét bátorsággal szólják vala. (Ap. Csel. 4,31)
Sok imádsággal az a baj, hogy erőtelen, következmény nélküli, éppen ezért úgy érezzük, mintha porba hullt volna. Vajon nem azért van ez, mert úgy gondoljuk, hogy az ima egy automata, amit ha megnyomunk szükség idején, segíteni fog nekünk?
Lám az apostolok nemcsak baj esetén nyomták meg a vészcsengőt, hanem egyszerűen a kapcsolatot keresték Főnökükkel, aki nemcsak elküldte őket a szolgálatra, hanem erőt is adott annak elvégzésére.
Megmozdult még a hely is. Nem biztos, hogy egy földrengésre kell nekünk ennél a versnél gondolni. Sokkal inkább üzeni ez azt, hogy a tenni tudó ember imádságát cselekedetek követik.
Őrizkedjünk attól, hogy az összekulcsolt kéz csak látszatkeresztyénséghez vezessen! A környezetünkre lehetünk hatással imádságos életünkkel. Böjte Csaba szokta mondani azt, hogy kezdj el jót cselekedni és láthatod, sokan csatlakoznak hozzád. A hely is meg fog mozdulni.
Beteltek Szentlélekkel. Itt most a telitettségre szeretném tenni a hangsúlyt. Az imádságos ember szívében az Úr teljes hatalmat igényel. Nem lehet félig-meddig, ímmel-ámmal, félgőzzel az Urat követni, mert aki félig az Úré, félig az Ördögé.
Bátran szólták Isten Igéjét. Nem újdonság az, ha a Krisztus követő valamilyen közösségben elkezd beszélni a benne élő reménységről, kinevetik, hátrányt szenved, lenézik. Azt, aki Istennel kapcsolatban van, nem bátortalanítja el, hanem szívvel elhiszi, szájával megvallja, hogy Jézus Krisztus Úr. Ámen!
refszatmar.eu
Áldott hetet mindenkinek!
Töhötöm