Ami sohasem múlik el - avagy új testeket öltve éledezik az SZDSZ
Fodor Gábor beköszöntőjében kísérletet tett arra, hogy egymás keblére lökje a liberalizmust és a nemzeti gondolatot, mondván, pártja egyszerre lesz hazafi és szabadelvű. Hogy az új keletű fodori hazafiság milyen forrásokból táplálkozik majd, az rejtély. A szabadelvűség viszont nyilvánvalóan az SZDSZ szellemi és ideológiai eszmerendszere lesz.
Sinkovics Ferenc
Magyar Hírlap
Ez a kettős mérce klasszikus esete
Korábban a nyugati világ egységesen viszonyult bizonyos társadalmi, politikai kérdésekhez. Erre utal a liberális demokrácia általánosan elterjedt eszméje is. Ez a liberalizmus persze nem az, amit mi értünk alatta idehaza. Hanem jogállamiságot, jogbiztonságot, az emberi és állampolgári jogok összességét jelenti. Ezeket az elveket próbálja lefordítani a gyakorlatra a neoliberalizmus. No de hogyan?! Cipruson szembemegy velük, Magyarországra viszont doktriner módon akar ráerőltetni mindent. Ez a kettős mérce klasszikus esete.
Boros Bánk Levente
Magyar Hírlap
Határozatban ítélte el a Magyar Országgyűlés Reding fellépését
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta azt a határozati javaslatot, amellyel a képviselők elfogadhatatlannak nevezik Viviane Reding, az Európai Unió jogi biztosának Tobin-ügyben tett nyilatkozatait.
A Ház 277 igen szavazattal, 53 nem ellenében és 7 tartózkodás mellett döntött az alkotmányügyi bizottság előterjesztésének elfogadásáról. A Fidesz, a KDNP és a Jobbik megszavazta a javaslatot, míg a szocialisták nemmel voksoltak.
Az Országgyűlés határozatával elismerte az ír hatóságok együttműködési készségét, valamint az ír igazságügyi miniszter elkötelezettségét a Tobin-ügy megoldására. Ezzel egy időben ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezték, hogy egy jogerősen elítélt ember elkerülje cselekményének büntetőjogi következményeit a "szabadság, biztonság és igazságosság" térségeként jellemzett Európai Unióban azáltal, hogy az állampolgársága szerinti tagállam nem hajtja végre egy másik uniós ország jogerős bírósági ítéletét.
A Parlament elfogadhatatlannak nevezte emellett, hogy Viviane Reding „tényekkel alá nem támasztott politikai vélekedése alapján” igazolhatónak tartja Írország uniós alapelvet sértő eljárását. A Ház ezért felszólította az uniós biztost, hogy tegyen meg mindent az Európai Unión belüli igazságügyi együttműködés, így a bírósági ítéletek kölcsönös elismerése érdekében.
Az alkotmányügyi bizottság előterjesztése indoklásában emlékeztetett arra, hogy Viviane Reding a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott, március 9-én megjelent interjúban olyan nyilatkozatot tett, amelyben megkérdőjelezi a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét, és érthetőnek nevezi, hogy egy Magyarországon jogerősen elítélt bűnelkövetőt Írország nem ad át a magyar hatóságoknak.
Az ír állampolgárságú Francis Ciarán Tobin 2000. április 9-én Leányfalun halálra gázolt két gyermeket. A magyar bíróság 2002-ben a távollétében három év fogházra ítélte őt. Az ítéletet másodfokon megerősítették, azzal a kiegészítéssel, hogy Tobin a legkorábban 18 hónap letöltése után bocsátható szabadlábra. Tobin 2011. november 9-én saját akaratából őrizetbe vételre jelentkezett Dublinban. Az ír legfelsőbb bíróság 2012 júniusában utasította el végleg a magyar kiadatási kérelmet, és elrendelte a férfi azonnali szabadlábra helyezését.
Navracsics Tibor az idén március 29-én jelentette be, hogy az ír állampolgárságú férfi kész letölteni büntetését, és azt kérte, hogy Budapest garantálja: kérelme esetén Írországban folytathassa Magyarországon megkezdett büntetésének letöltését. A miniszter közölte: arról tájékoztatta ír kollégáját, személyesen garantálja, hogy ha Tobin Magyarországon megkezdi büntetését, kérelme esetén Írországban folytathatja a szabadságvesztés letöltését.
mno.hu
Fricz Tamás: Meddig tart még ez a cirkusz, Európa?
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének monitoring bizottsága előző hét szerdán 21:20 arányban döntött arról, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése a soron következő, júniusi közgyűlésén vegye napirendre a Magyarországgal szembeni monitoring eljárás megindítását.
Az Európa Tanács – mely nem tévesztendő össze az Európai Tanáccsal, mely az Európai Unió egyik fő döntéshozó szerve – jelenleg 47 európai államot tömörít, s ilyen döntésre még nem került sor soha uniós tagállammal szemben. Az Európa Tanács a demokrácia, a jogállam, az emberi és állampolgári jogok helyzetét vizsgálja, s ezek alapján juthat ilyen döntésre, amelyre eddig csak egy-két volt szovjet tagállam esetén került sor.
A döntés tehát súlyos, ugyanakkor viszont szánalmas és nevetséges, s nem feltétlenül ránk, hanem éppen az Európa Tanácsra nézve lesújtó.
Ugyanis vegyük figyelembe, hogyan született ez a példátlan határozat.
Először is, a monitoring bizottság ülésén csak az érintettek fele vett részt, s közöttük egyetlen szavazat döntött a monitoring eljárás megindítása mellett. Így tehát, a döntéshozók negyede szavazta meg az eljárás megindítását, a többi vagy tartózkodott vagy nemmel szavazott.
Másodszor, a 21:20-as arány éppen azt mutatja, hogy a bizottság nem tudott egyértelműen állást foglalni. A magyar jogállammal és a demokrácia állapotával kapcsolatos vélemények totálisan megoszlanak, az egyetlen szavazat, amelyen múlott a döntés, alakulhatott volna másképpen is, ha valaki eljön a bizottsági ülésre vagy éppen távol marad attól. Ez a végtelenül szoros szavazati eredmény éppen azt mutatja, hogy Magyarországról vita van, nem pedig egyértelmű vélemény.
Márpedig egy országgal szembeni monitoring eljárás elindítása valóban komoly és fontos döntés. A határozat viszont éppen azt mutatja, hogy az eljárás megindításához nem adott a konszenzus, s a döntés sokkal inkább Európa megosztottságáról szól, nem pedig Magyarország egyértelmű elítéléséről.
Harmadszor – és ez a legsúlyosabb – a két jelentéstevő közül az egyik, a cseh Jana Fischerová végül lemondott a tisztségéről, mondván, hogy a Magyarországról szóló jelentés túlságosan is elfogult lett, méghozzá negatív értelemben.
Ezek szerint a svéd jelentéstevő asszony, a liberális Kerstin Lundgren véleménye és jelentése vált meghatározóvá. Csendben megkérdezném: hogy is van ez? Hogyan lehetséges, hogy két jelentéstevőt – egy liberálist és egy konzervatívot – kirendelnek Magyarország vizsgálatára, majd az a dolog vége, hogy a jelentésen „eluralkodik” a liberális svéd asszony álláspontja, s a cseh hölgy végül nem tud mást tenni, mint hogy lemond a pozíciójáról? Miféle módon zajlanak ezek a vizsgálatok az Európa Tanácsban? Komolyan lehet venni ezek után egy olyan jelentést, amely a két jelentéstevő közül csak az egyik véleményét tükrözi vissza?
Arról már nem is beszélve, hogy a szerdai ülésen egyfajta „általános” határozatot hoztak Magyarországról, s csak másnap, csütörtökön mentek bele a részletekbe. Ez tényleg elképesztő, állítólag ilyen módon még egyetlen ország esetében sem hoztak döntést a monitoring eljárásról.
A magyar Külügyminisztérium azt is teljes joggal kifogásolta, hogy az Európa Tanács még azelőtt döntött, hogy a Velencei Bizottság, illetve az Európai Bizottság elkészült volna a jelentésével, illetve nem vették figyelembe azt sem, hogy a magyar Országgyűlés jelenleg is dolgozik a negyedik alkotmánymódosítással kapcsolatos jogszabályokon, figyelembe véve az uniótól és máshonnan érkező kritikákat.
Az Európa Tanács döntése – egyetlen liberális svéd asszony véleményén alapulva – elképesztően elhamarkodott, elképesztően rosszul időzített és elképesztően antidemokratikus módon hozott döntés, hiszen hogy lehet a két jelentéstevő közül az egyikük véleményét egy az egyben elfogadni és ráadásul „egészen véletlenül” a liberális véleményt? Nyilvánvaló, hogy új eljárást kellett volna indítani új szakértőkkel, hiszen itt az eredmény 1:1 lett.
De mindez nem számít semmit: Európa egyre inkább lejáratja magát, ahogyan szórakozik Magyarországgal; Európa urai egyre inkább egy elitista, beképzelt, öntelt, gőgös és fölényeskedő társaságnak tűnnek, akiket már nem lehet igazán tisztelni, mert nincs miért.
Lassan kiderül, hogy Európa urainak tényleg addig vagyunk csak jók, amíg végrehajtjuk az utasításaikat és bólogatunk nekik.
Ám egy ilyen modellt negyven év után már nagyon meguntunk. Éppen a nemzetek közötti egyenlőség eszméjének jegyében kapcsolódtunk az unióhoz. Nagy kár lenne, ha ez az eszme illúziónak bizonyulna.
Fricz Tamás
Orbán Viktor pontosan tudja, hogy mit akar, nem árul zsákbamacskát - rövid ellenzéki sajtószemle
Orbán Viktor bilbaói látogatásán arról beszélt, hogy Európát nem csak gazdasági, hanem erkölcsi válság is sújtja. Melyek azok a szavak, amelyeket a brüsszeli technokraták kerülnek? Nos, az elkötelezettség, a becsület, a hazaszeretet, az állhatatosság, a méltóság, az igazságosság.
Népszava
Tamás Ervin szerint Orbán Viktor pontosan tudja, hogy mit akar, nem árul zsákbamacskát; amit a külföldi lapokban kifejtett, azt mondja többé-kevésbé Kötcse óta.
Új világrend közeleg, amelyben más Európát, más Magyarországot képzel el. Kelet az ő számára a hierarchia tiszteletének, a szorgalomnak és a tradíciók ápolásának a bölcsője, ami minket is túllendíthetne az általános dekadencián, szkepszisen, letargián.
Orbán szerint Európa belefulladt a jóléti állam kiépítésébe, a piac fetisizálásába, a globális érdekek, eszmények nemzetek fölé helyezésébe, a hagyományos értékek és a munka tiszteletének háttérbe szorításába, valamint azokba a szabadságjogokba, amelyek az oxigént vonták el az állam elől.
A választói kétharmad nem vég nélküli egyeztetéseket, hanem tetteket követel. Vége az erejükkel visszaélő multik, bankok, a külföldi tőke túlhatalmának. Szót emelünk érdekeinkért, megvédjük szuverenitásunkat.
Munka minden előtt – amelyben a termelés viszi a prímet, nem a szolgáltatás. Mindehhez több lépcsőben, de elszántan kell hozzáigazítani a rokkant ellátástól az oktatásig mindent, amely eddig a restekhez, a naplopókhoz alkalmazkodott.
Mára fölépítette az őáltala elképzelt ország vázát, és igyekszik mindent a kezébe fogni ahhoz, hogy folytathassa. Pont azért nincsenek skrupulusai, mert hiszi, amit csinál. Orbán – bármi történik – szemernyit sem tágíthat víziójától, mert az habitusának, világnézetének, politikájának kereteit adja.
Népszabadság
Ki kell kerülnünk a túlzott deficit-eljárás alól - rövid lapszemle
A folytatólagos megszorítás túlzottan is bevált: a hiány tavaly az Eurostat szerint 1,9 százalék lett. Matolcsy az utolsó csomagot úgy konferálta fel: azért van rá szükség, mert a bizottság nem hisz a kormánynak.
A Népszabadság szerkesztősége szerint az se nagy kérdés, hogy idén sikerül-e a mutatvány. A magyar előrejelzésnél persze lehet rosszabbat adni, de nem lehet olyan számot mondani, amiről lehetetlen lemenni a bűvös határ alá.
Népszabadság
Orbán Viktor szerint Brüsszel rendkívül agresszívan, a Magyarországnak járó támogatások felfüggesztését sem kizárva arra szorította kormányt, hogy olyan megoldásokat találjon ki, amelyek a szükségesnél alacsonyabb szintre vitték le a hiányt.
Ha nem kellet volna a brüsszeli elvárásokat teljesítenünk, akkor már tavaly is kisebb lett volna a visszaesés. Ha a túlzott deficit-eljárás ügyében a tények alapján születnek meg a döntések, akkor meg kell szüntetni a Magyarország elleni eljárást, ám az országgal szemben rendszeresen kettős mércét alkalmaznak.
Magyar Nemzet
Suppan Gergely, a Takarék Bank vezető közgazdásza szerint az Eurostat adatai alapján evidens, hogy ki kell kerülnünk a túlzott deficit-eljárás alól. A bázis nagyon alacsony, vagyis nem fog idén sem 3 százalék fölé emelkedni a hiány.
Világ Gazdaság
A bűnözők nem féltek senkitől és semmitől - rövid lapszemle
Cseh Szakáll Sándor fülöpszállási polgármester szerint mióta az izsáki rendőrök felett a vizsgálat eredményét meg sem várva ítéletet mondott mindenki, érezhető a problémás személyek felbátorodása. Be is szóltak már a többi rendőrnek: „mi lesz minket mikor vertek agyon?”
Senki sem vitatja, hogy ha két rendőr túllépett az arányosságon az intézkedés során, akkor számolni kell a következményeivel. Ám a helyzet megértéséhez ismerni kell a viszonyokat.
Az ősszel, amikor az egyik helyi rendőr, Attila diszkóban szóvá tette a „romániaiak viselkedését”, heves vita alakult ki köztük.
Odakint megvárták és hárman úgy összeverték karókkal, hogy intenzív osztályra került. Ennek az esetnek semmilyen visszhangja nem lett a sajtóban.
Ám az ilyen sérelmek miatt tapintható a feszültség. Mindenki attól tart, a rendőrök tragikus esete után visszavonulót fújnak, a legkeményebb fellépés részükről az lesz, hogy ellenőrzik az áthaladó autók izzókészletét.
Izsákon a „problémásabb elemek” szinte mind Orgoványról és Ágasegyházáról érkeznek. Sok vendégmunkás fordul meg arra, döntő többségük román állampolgárságú magyar. A földeken keresnek munkát, a szezon végén, a távozásuk előtti napokban mindig több a lopás, a betörés. A bűnözők nem féltek senkitől és semmitől, talán egyedül Viktortól, a kemény körzeti megbízottól, az izsáki ügy másik főszereplőjétől.
Magyar Nemzet
Hogy lehetnek ilyen gonoszok az emberek?
Erdei-Árva István írta Szamoskóródról - Partium
Ap Csel 7,57 Felkiáltván pedig nagy fenszóval, füleiket bédugák, és egyakarattal reá rohanának
Egységben az erő – mondjuk ezt sokszor buzdító szándékkal, nemhiába hiszen valóban így van. Ahol az emberek tudnak összefogni, egységesen tenni egy közös célért, ott nagy valószínűséggel el is érik azt.
Azonban nem mindegy, hogy az a bizonyos cél építő vagy romboló szándékú.
A pünkösdi történet azzal kezdődik, hogy a tanítványok „mindnyájan egy akarattal együtt valának (Ap Csel2,1). A tanítványok esetében az egység, vagy másként mondva az egy akarat a Szentlélek kitöltetésének előzménye volt, István vértanú esetében viszont ez a megkövezés előzménye. Nem biztos, hogy minden összefogás egyben jó is, ezt bizonyítja Jézus szenvedéstörténetében is a sokaság: felkiálta az egész sokaság, mondván: Vidd el ezt, és bocsásd el nékünk Barabbást! (Lk 23,18).
Gyermekkorom vallásórái közül ez az egyik legemlékezetesebb történet. Már akkor felmerült bennem a kérdés: hogy lehetnek ilyen gonoszok az emberek?
Ma viszont kevesebb ítélettel és több fájdalommal kérdezem ugyanezt, hiszen nem kell hozzá más csak, hogy bedugjuk fülünket Isten előtt és máris a pusztító tömegben találjuk magunk.
Kérjük Istent, hogy szabadítson meg minket az ilyen süketségtől és tévelygéstől, éppen ezért igyekezzünk megtartani Pál buzdítását: Szüntelen imádkozzatok! Mindenben hálákat adjatok! (1 Thesz 5,17-18). Ámen!
refszatmar.eu
Áldott hetet mindenkinek!
Töhötöm
„Ön nem ugyanazt kritizálja-e Magyarországon, mint, amit Ausztriában maguk is csináltak?”
Szájer József szóvá tette, hogy Ausztriában a Swoboda pártja által vezetett koalíció nemrég egy taxisrendelet kapcsán módosította az alkotmányt, mert nem tetszett neki az alkotmánybíróság döntése. „Ön nem ugyanazt kritizálja-e Magyarországon, mint, amit Ausztriában maguk is csináltak?”
Magyar Nemzet
Megjegyzés: Swoboda az EU szocialista frakciójának a vezetője, a Magyarország elleni hadjárat egyik vezetője
A "felsőbbrendű amerikaiak" kínos pofára esésének esete - rövid lapszemle
Az amerikai nagykövet által személyesen támogatott „Nálunk aztán nem” (Not in Our Town!) nevű amerikai civilt szervezetnek elnöke azzal a céllal látogatott hazánkba, hogy gátat szabjon az úgynevezett gyűlölet-bűncselekményeknek.
Hazánkról is bemutattak egy rövid riportfilmet, amely meglehetősen leegyszerűsítette a dolgokat: masírozott a gárda, s a vidéki cigányság segítségére sietett az értelmiség.
Az amerikai alkotóknak szembesülniük kellett azzal, hogy a megosztott magyar sajtó egységesen és szokatlan erővel mond ellent a dokumentumfilmekben sugárzottaknak. Még a hazai liberális médiumok újságírói, szerkesztői is arra figyelmeztették Washington képviselőit, hogy Magyarországon a cigánykérdés jóval árnyaltabb, mint azt egy másik kontinensről láthatják.
Azt is kifejtették, hogy nem okvetlenül a kisebbségnek van félnivalója, s hogy nem feltétlenül a pár száz főt számoló, már egyébként is betiltott Magyar Gárda az etnikai feszültségek gyökere.
Az amerikaiak a valós ismeretekkel rendelkező magyar újságírók veszélyesen egységes álláspontjára reflektálva azzal zárták le a beszélgetést, hogy a magyar sajtónak mindenképpen küzdenie kell a gyűlölet-bűncselekmények ellen.
Kellemetlen és illetlen kérés egy demokráciában, ha egy másik demokráciából hazánkba érkező látogató vendég megkéri a sajtó munkatársait: ne rögzítsék az adás hanganyagát, s ne írjanak a közöttük folyt beszélgetésről.
Magyar Nemzet