Bayer Zsolt: Trafik
Nem tetszik, amit trafikügyben látok. Nem tetszik, mert egyes esetekben felrémlenek az események mögött a szocialisták. Egyszerűbben és érthetőbben mondom, hogy Török Zsolt is megértse: olyan néhány esetben a trafikpályázatok elbírálása, mintha a szocialisták csinálták volna. És mi nem engedhetjük meg magunknak, hogy akár nyomokban is emlékeztessünk a szocialistákra. Az egyszerűen nem fér bele. És azt gondolom, hogy nehezen magyarázható, ha polgármesterek nyerik el a helyi trafikok üzemeltetésének koncessziós jogát, vagy ha egészen nyilvánvaló és egyértelmű, hogy családtagok nyertek „véletlenül”. Nehezen magyarázható, ezért nem is kell magyarázni. Minimum szégyellni kell.
S mindez természetesen nem vonatkozik minden polgármesterre és minden családtagra. Ha egy eldugott falucska polgármestere megnyert egy trafikot, nos, abban nem látok semmi kivetnivalót. De abban igen, ha egy frekventált település első embere vagy rokonsága nyert el több koncessziót. Az védhetetlen – vagy minimum ki kell derüljön, hogy más nem is pályázott, vagy minden más pályázat értékelhetetlen vagy szabálytalan volt. Az megint más eset.
Nos, mindezek leszögezése után azt is rögzítsük, éspedig határozottan, hogy amit az ellenzék művel trafikügyben, az egész egyszerűen elképesztő. Elképesztően aljas és undorító – és ez a kormányzó pártok és a kormány szerencséje. Hogy világos legyen ez is, és hogy Török Zsolt is megértse.
A Népszava tegnap közölt egy összeállítást a „legnagyobb mutyikról”, ebből idézek most néhányat:
„Bácsalmás: Trafikot szerzett Zsigó Róbert Fidesz-szóvivő barátjának anyja, aki a békemenet egyik fő szervezője volt.
Bóly: Trafikot szerzett Tábori Gábor Fidesz-tag, állítólag már februárban közölte a helyi kereskedőkkel, hogy a község két koncessziójából egyet ő fog megszerezni.
Gyöngyös: Négy trafikot szerzett a Franciaországban élő Doros Ákos, Horváth László fideszes országgyűlési képviselő kabinetfőnökének testvére.
Isaszeg: (…) két trafikot szerzett a helyi CBA-üzemeltető
Sopron, Kapuvár: Trafikot szerzett a 23 éves Nyerges Kornél, a kapuvári Fidelitas egyik tagja.”
A polgármester barátjának anyja nem nyerhet trafikot? Vagy egy Fidesz- vagy Fidelitas-tag? Amúgy honnan tudja a Népszava, hogy nevezettek tagjai a pártnak? És a párttagság kizáró ok bármiből is? Esetleg nem szerezhet koncessziót a helyi CBA üzemeltetője, miközben elég életszerű, hogy adott településen éppen a CBA-ban legyen trafik? Esetleg az a tény, hogy valaki 23 éves, kizáró oknak minősül?
Ebből a Népszava-összeállításból derül ki, hogy kik ezek a szocialisták, kicsodákból áll a sajtójuk, és hogy mit művelnek.
Emlékeznek még a nagy „földmutyikra”? Emlékeznek még, hogy országos hírnévre tett szert egy „műkörmös”, aki elrettentő példaként lett bemutatva azt illusztrálandó, micsoda rettenetes dolgokat művel a kormány, hiszen még egy műkörmös is földbérlethez juthat.
Hölgyeim és uraim, az a műkörmös egy aranykalászos gazda volt, aki a szocialista rezsim idején nem jutott földhöz, munkához, és nem segélyért ácsingózott a városháza előtt, hanem kitanulta a műkörmös szakmát, és abból élt.
Aztán, amikor a Fidesz-kormány ezt lehetővé tette, pályázott és nyert. S legjobb tudomásom szerint az őt ért ocsmány és méltánytalan támadások hatására visszaadta földbérletét. Az összes rohadék baloldali politikus és az összes rohadék baloldali újságíró, aki gúnnyal, cinikusan, negatív összefüggésben kimondta és leírta a „műkörmös” fogalmat a földbérletek kapcsán, menjen oda a nevezett polgár portája elé, és térden állva kérjen tőle bocsánatot. És már most látszik, ugyanez lesz a helyzet a nagy „trafikmutyi” sok-sok megnevezett és kipécézett „bűnösével” is.
S a baloldal és az ő sajtója teszi mindezt a Laborc–Portik-üggyel a háta mögött.
S már az a rendőrtiszt is megvan, aki leállíttatta annak idején a Kósa Lajos elleni lejárató kampány ügyében indult nyomozást. Börtönben ül. Mert nyakig benne van a Vizoviczki-ügyben.
Összeáll minden erről az egész maffiáról. Ezek életeket, hazát, jövőt raboltak el, tettek tönkre. Ezeket tényleg ki kell iktatni a politikából és az ország ügyeinek intézéséből, de örökre. És éppen ezért nem engedhetjük meg magunknak a trafikügyeket. Nem éri meg. Nem fér bele. Világos?
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Demagógok és populisták
Nem érdekel, mit hazudoznak a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepén azok, akiknek semmi közük sincs a „baloldalhoz” és a „szegényekhez”, és már a virsli meg a sör sem a régi. Igazi demagógok és populisták szónokolnak abban a hiú reményben, hogy a százszor megtagadott elvek halvány emlékét felébreszthetik abban a korosztályban, amely még képes elhinni, hogy a baloldal most meg összefog és megújul, és visszanyerve a bankok és befektetők bizalmát, visszavezeti (elvezeti, megvezeti) az országot a szocialista kapitalizmus útjára, egy nagyobb IMF-kölcsönnel, amelyet természetesen a következő kormány idején kellene törleszteni.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Kívánságlista - avagy Gyurcsány egy dologban következetes: nemzet- és hazaárulásban
Annál nagyobb abszurditást azonban nehéz lenne elképzelni, mint amikor egy újgazdag milliomos kiáll a pódiumra, és azzal kezdi beszédét, hogy: „Munkát, kenyeret!” Ehhez fogható bohózati jelenetet még abban az ominózus műsorban is csak ritkán sikerült összehozni. Gyurcsány azonban akkor kezdett igazán sziporkázni, amikor arról beszélt: meg kell vonni az egyszerűsített honosítással állampolgárságot szerzett határon túli magyarok szavazati jogát, nem kell bocsánatot kérni 2004-ért, sem 2006 őszéért.
Szabó Palócz Attila
Magyar Hírlap
Élet Simor után
Az MNB előző vezetőségétől azt hallottuk, hogy kockázatos lenne a külföldi példákat követni. Az első eredmények azonban azt mutatják, hogy Simor András volt jegybankelnök és csapata igen rosszul mérte fel a helyzetet. Az új hitelprogramnak köszönhetően ugyanis sorra módosítják felfelé az elemzők a Magyarországra vonatkozó előrejelzéseiket. Akik eddig recessziót vártak idénre, most a bruttó hazai termék (GDP) egyszázalékos növekedését sem tartják kizártnak. Az első eredmények tehát már látszanak.
Nagy Vajda Zsuzsa
Magyar Nemzet
Esterházy-emléktáblát avattak
Esterházy János emléktáblát avattak a dél-lengyelországi Szczawnicában, a településen rendezett magyar hét rendezvénysorozat keretében.
Gyurcsik Iván varsói magyar nagykövet ünnepi beszédében kiemelte: Esterházy János üzenete lengyeleknek, magyaroknak, szlovákoknak egyformán aktuális, s megegyezik a magyar-lengyel barátság évezredes örökségével is - az Istenbe vetett hit, a haza és felebaráti szeretet parancsa, az üldözöttekkel vállalt szolidaritás és a szülőföldhöz kötő hűség minden politikai érdeknél és szövetségnél fontosabb. Ez kell, hogy a mércéje legyen tetteink mozgatórugójának napi feladataink végzése közben is.
A programsorozat részeként a felvidéki mártír politikus életéhez kapcsolódó kiállítást, valamint a második világháború alatt a lengyel menekültek magyarországi tartózkodását bemutató tárlatot is megtekinthetnek az érdeklődők.
Esterházy János (1901-1957) a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként egyedül szavazott a fasiszta szlovák állam törvényhozásában a zsidók deportálása ellen. Ennek ellenére a háború után háborús bűnösnek nyilvánították, és halálra ítélték. Később az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. Esterházy János 1957-ben hunyt el a morvaországi Mírovban, hamvai a Motol temető közös sírjában nyugszanak.
Esterházy Jánosnak a lengyel menekültek érdekében a második világháború idején kifejtett tevékenységéért, illetve a lengyel emigráns kormány miniszterelnök-helyettesének, Kazimierz Sosnkowski tábornoknak Magyarországon keresztül Nyugatra történt szöktetésében való közreműködéséért 2009 márciusában posztumusz a Polonia Restituta lengyel kitüntetést adományozták. 2011 júniusában pedig mellszobrot állítottak emlékére a lengyel főváros Ursynów kerületében.
Magyar Hírlap
Boszorkányok seprűnyélen
Hogy mi folyik az Európa Tanácsban, arról eddig sejtelmünk sem volt. Naivan azt gondoltuk, hogy ez is egy ugyanolyan sóhivatal, mint az EU és egyéb társszervei: néha itt is bizottságosdit játszanak, hogy találjanak az íróasztaluknak némi munkát, és hogy legyen miért felvenni a honoráriumot hó elején. A 47 tagállamot képviselő strasbourgi testületben a lázas munka látszata mögött elképesztő cselszövésekre derült fény a héten – amit külföldi ET-képviselők osztottak meg lapunkkal.
A tanács úgynevezett monitoringbizottságában olyan érdekes döntéseket hoztak, amelynek nyomán akár a megfigyelő státussal rendelkező Kazahsztán is megfigyelheti Magyarországot, de albánok, moldávok, makedónok, törökök és grúzok is jöhetnek Budapestre jogállamiságot ellenőrizni.
Több évig is elmonitoringozgathatnak itt nálunk az európai adófizetők pénzén, és ha nagyon jól viselkedünk, feloldozhatnak minket. Mindezt köszönhetjük – a magyar szocialista frakció tagjain kívül – néhány külföldi matrónának is, akik zsigerből utálják Magyarországot.
Elsőként talán a szorgos svéd Marietta de Pourbaix-Lundint emelném ki, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy Magyar Ügy keletkezzen. A hölgy drága szabadidejében aláírásokat gyűjtögetett, mert úgy látta: veszélybe került nálunk a demokrácia, a sajtó- és vallásszabadság, sőt, az emberi jogokat is lábbal tiporják.
Nem tudni, mennyire volt elfoglalt a képviselőnő 2006 októberében, amikor történt Budapest utcáin egy s más, ami valóban a demokrácia lábbal tiprásának nevezhető, de valószínűleg nem volt éppen aláírásgyűjtő kedvében.
Marietta asszony méltó harcostársat talált magának a luxembourgi Viviane Reding biztos személyében, aki a nyugdíjazás előtti évét arra tette fel, hogy rendíthetetlenül győzködje Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztert arról, hogy Magyarországon megszűnt a jogállamiság, amiért a szavazati jogunk megvonásával fizethetünk, mindezt megspékelve egy kis monitoringgal is.
Mintha mindez nem lenne elég, a miniszter nemrég kapott a nyakába egy harmadik élharcos asszonyságot is a svéd Kerstin Lundgren személyében, aki szintén a nyugdíjazás előtti utolsó éveket kihasználva az Európa Tanács védvonalából nyitott tüzet Magyarországra, és a megfigyeltetésünk érdekében alakított ki egy kis boszorkánykonyhát Strasbourgban.
Ha ezekhez a matrónákhoz hozzátesszük a hazánk ellen Amerikából és a budapesti Nádor utcából is tüzérséget bevető Kim Lane Scheppele profeszszor asszonyt, akkor Navracsics Tibor helyében menekülőre fognám.
Aki látta már ezeket az elszánt nagyasszonyokat, tudhatja, hogy nem tréfálnak. Olyannyira, hogy nekik az sem számított, hogy még nem is készült el a velencei bizottság jogi véleménye a magyar alkotmányról, de már elítélő politikai döntést csikartak ki az ET-ből hazánk megfigyelését szorgalmazva.
Az illetékes monitoringbizottság tagjainak fogalma sem volt arról, hogy miért is kéne olyan fene nagy ellenőrzést elrendelni itt, sőt, szerencsétleneknek le sem fordították a 22 cikkelyes törvénymódosítást, így maximum középfokú angolsággal silabizálgatták a bonyolult paragrafusokat, és néztek nagyokat, mint annak idején Veres János az unió pénzügyminisztereinek Ecofin-ülésein.
A bizottság titkársága pedig feltűnően segítőkésznek mutatkozott Magyarország szégyenpadra kényszerítésében: a német– francia Caroline asszony (immár az ötödik a sorban!) talán még egy kicsit mellé is számolt, hogy az egyetlen szavazatnyi előny kijöjjön a monitoring elrendeléséhez.
Hogy hol lézengett ez idő alatt a szuperbizottság másik fele, erről nincs információ. Ők biztos nem láthatták annyira fenyegetőnek a magyar helyzetet, mint Marietta, Kerstin, Caroline, Reding és Scheppele asszonyok és a magyar szocialisták. Lehet, hogy a távol maradóknak volt igazuk?
Szabó Anna
Magyar Nemzet
Pünkösdkor Csíksomlyóra is a Mátyás Király Mozdony húzza majd a szerelvényt
Országjáró útra indult csütörtök délben a budapesti Nyugati pályaudvarról a Mátyás király mozdony, amelyet Hunyadi Mátyás királlyá választásának 555. évfordulója alkalmából indít el a MÁV.
A mozdony első útján intercity (IC) vonatot továbbít Szolnokon és Debrecenen át Nyíregyházára, majd egy másik IC-vel érkezik vissza Miskolcon keresztül Budapestre. Pénteken már Bukarestig közlekedik.
„Korábban ilyen átjárásra nem volt lehetőség, most azonban egy 2012 decemberében életbe lépett megállapodás szerint a határon nincs szükség mozdonycserére” – mondta el csütörtökön, a mozdony bemutatóján Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Arany és fekete színekben a Mátyás király mozdony
Az arany-fekete színekben felmatricázott Bombardier TRAXX mozdonyon szerepel például a Hunyadi-címer, Mátyás király arcképe és a visegrádi palota is. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infrastruktúráért felelős államtitkára a helyszínen a vasút korszerűsítésének és megújításának fontosságáról beszélt, valamint rámutatott a vasút nemzetközi kapcsolatok ápolását elősegítő funkciójára is.
A mozdony május 17-én különleges körútra is indul: a matricázást finanszírozó Indóház Kiadó és a Kárpáteurópa Utazási Iroda szervezte Csíksomlyó Expressz – Székely Gyors szerelvényét továbbítja a csíksomlyói búcsúra.
A szervezők a mozdonyt díszítő matrica grafikai kivitelezésére tavaly novemberben írtak ki pályázatot, amelyre több mint 50 munka érkezett. A nyertes terveket Dani Richárd készítette el. A MÁV-nak ez a harmadik matricázott mozdonya az Aranycsapat- és a Kandó-mozdony után.
mno.hu
Vajon melyik Ronald Lauder igazi arca?
A hétvégi Zsidó Világkongresszuson kiderülhet, hogy vajon melyik Ronald S. Lauder igazi arca: az amelyik antiszemitizmussal vádolja a jelenlegi kormányt, vagy pedig az, amikor baráti hangvételű levelet írt Orbán Viktornak.
Vajon melyik Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnökének az igazi arca? Az, amikor még januárban egy meglehetősen szívélyes levélben, „megtiszteltetésnek venném, ha elfogadná a meghívást” kitétellel kérte meg Orbán Viktort, hogy tartson előadást a szervezet budapesti ülésén. Vagy pedig az, amelyik április 4-én a Süddeutsche Zeitungnak azt nyilatkozta, hogy a magyar miniszterelnök többek között a szélsőjobbnak megfelelő hangnemben beszél a parlamentben.
Lauder megnyilvánulása gyakorlatilag párhuzamba állítható a többi hazánkról megjelent külföldi elemzéssel, láthatóan hiányzik belőle a tényszerűség és politikailag motiváltnak tűnik, de nézzük a részleteket. A Zsidó Világkongresszus vezetője szerint a jobbközép kormány csak a szavak szintjén lép föl a szélsőségesekkel szemben, miközben éppen a sokat támadott negyedik alkotmánymódosítás alapján lehetett betiltani a nyíltan provokáló motorosok vonulását, vagy a világkongresszus idejére tervezett demonstrációt.
A német lapnak arról is beszélt, hogy ha „a kormány nem lép fel a komolyan a kisebbségek elleni gyűlölet ellen, akkor az továbbterjed, és egyszer nemcsak szavakban, hanem tettekben is meg fog nyilvánulni.” Nehezen elképzelhető, hogy Laudert nem emlékeztetették arra, hogy pontosan az előző szociálliberális kormány idején került sor a cigánygyilkosságokra, amelynek pontos háttere a mai napig nem ismert, valamint a Magyar Gárda létrejöttére.
A Fidesz antiszemitizmussal való revolverezése egyáltalán nem új jelenség, gyakorlatilag a jobbközép párt 1996–97-es megerősödése óta van napirenden a külföldi és a hazai balliberális médiumokban. A tényektől elrugaszkodott vádaskodások azt követően is folytatódtak, hogy éppen az Orbán-kormány volt az, amely 2000-ben hivatalossá tette a holokauszt emléknapot, és létrehozta a Holokauszt Emlékközpontot. Nehezen elképzelhető, hogy mindezekről nem tájékoztatták a Zsidó Világkongresszus vezetőjét.
A májusi budapesti Zsidó Világkongresszuson Laudernak személyesen lesz lehetősége arra, hogy színt valljon a miniszterelnökkel való találkozón. Akkor kiderülhet, melyik az ő igazi arca: az, amelyik a Süddeutsche Zeitung cikkében antiszemitizmussal vádolja a mostani jobbközép kabinetet, vagy pedig az, amikor baráti levélben szólítja meg a miniszterelnököt.
A helyzet nyílt tisztázása mindnyájunk érdeke.
mno.hu
Orbán: Fizessenek a képviselők is!
Orbán Viktor miniszterelnök szerint helytelen és igazságtalan, hogy a képviselőknek nem kell a MÁV egyes gyors- és sebesvonataira pótjegyet váltaniuk. A Kormányzati Információs Központ csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Orbán Viktor utasította a Magyar Államvasutakat felügyelő Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési minisztert, tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a pótjegyekre vonatkozó kedvezményt haladéktalanul megszüntessék. Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője is arra kérte csütörtökön Németh Lászlónét, intézkedjen, hogy az országgyűlési képviselőknek is fizetniük kelljen a MÁV egyes gyorsvonatain a pótjegyekért. A frakcióvezető az M1 Híradójának nyilatkozva csütörtökön azt mondta: egyetért azzal, hogy legyenek olyanok, akiknek nem kell kifizetniük a megtett kilométerek arányában emelkedő pótdíjat, de azt elutasítja, hogy az országgyűlési képviselők is közöttük legyenek. Május 15-étől jön a felár A MÁV csütörtökön közölte honlapján, hogy május 15-étől gyorsvonati felárat vezet be egyes gyors- és sebesvonatokon. Az érintett járatokra kötelező lesz pótjegyet váltani, amely a megtett kilométertől függően 150–795 forintba kerül. Aki Budapest-bérlettel és csatlakozó menetjeggyel utazik, az is köteles az utazás teljes – gyorsvonattal érintett – viszonylatára pótjegyet váltani. A vasúttársaság a pótjegy váltása alól mentesítette mások mellett az országgyűlési és az európai parlamenti képviselőket.
Már a tárgyalás előtt elkészült az ítélet - avagy boszorkányüldözés folyik Magyarország ellen
A jogi érvek helyett előre megírt politikai forgatókönyv alapján döntött az Európa Tanács monitoringbizottsága a Magyarország elleni megfigyelésről – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a bizottság néppárti tagja, Luca Volonte. Közölte: boszorkányüldözés folyik Magyarország ellen, és a magyar alkotmányról úgy szavazott a bizottság, hogy annak tartalmát sok esetben nem is értették a képviselők. Szabó Anna interjúja.
– Az Európa Tanács monitoringbizottságának tagjaként hogyan látja, valóban évekig meg kéne figyeltetni Magyarországot?
– Az utóbbi napokban a strasbourgi monitoringbizottságban egy valódi boszorkányüldözéshez asszisztáltunk, mert olyanok döntöttek az országról, akik nemcsak a nyelvét és gazdag történelmét nem ismerik, hanem nincs is szándékuk meghallgatni azokat a jogi és alkotmányos érveket, amelyek az alkotmány új módosításához vezetnek.
Mélységes előítéletek nyertek bizonyosságot, sok munkatársunk érdemben nem is kívánta meghallgatni az érveket, inkább a pártkötődésekből fakadó feladatukat teljesítették. Olyan színházi előadásnak tűnt, amelyben néhány politikai erő, köztük a szocialisták, a baloldaliak és a liberálisok már előre eldöntötték: Magyarországot bármi áron megbüntetik! Ostoba és politikailag káros álláspont az Európa Tanács egészére nézve, mert nem érveken, hanem ideológiai előítéleteken alapszik.
– Igaz, hogy az eljárás mellett döntő húsz fő csak felületesen vagy egyáltalán nem ismeri Magyarországot és a magyar viszonyokat?
– Azok a kollégák, akiket a magyarországi alkotmánymódosítás értékelésével bíztak meg, csak néhány alkalommal és nagyon rövid ideig tartózkodtak Magyarországon, éppen ezért a svéd liberális Kerstin Lundgren és a cseh konzervatív Jana Fischerová javaslatának sokkal mélyebbnek és átfogóbbnak kellett volna lennie. Az igennel szavazó tagok az előítéletek követését, vagyis a rövidebb utat választották, ami az Európa Tanács hitelessége szempontjából nagyon káros.
– A rövidebb út követése azt jelenti, hogy még arra sem volt idő, hogy a döntés előtt lefordítsák az alkotmánymódosító passzusokat?
– Valóban, nagyon bonyolult lehetett fordítás hiányában szavazni. Az alkotmánymódosításról szóló részekről nem állt rendelkezésre fordítás, még francia nyelven sem volt elérhető, csak angolul, valószínűleg ezért is kerülhetett sor rossz döntésre: a vita és az érvelés alapján Magyarországot vád alá kell helyezni.
– Az ellenünk elhangzott érvek ugyanúgy érvényesek lennének több más uniós ország esetében is. Ezt miért nem vették fontolóra?
– Nem tudom, hány képviselő ismerte azokat az érveket, melyekkel Magyarországot vádolták, a határozat erről szóló része éppen ezért nagyon gyenge. Annál is inkább, mert az elhangzott kritikákat az unió sok más országa ellen is fel lehetett volna hozni. Én magam is elmondtam ebben az ügyben, hogy a Magyarország elleni bírálatokkal ugyanúgy Olaszországot, Németországot és más államokat is lehetne illetni.
– A bizottság tagjainak mindössze egynegyede szavazott a hazánk elleni eljárás megkezdéséről, de ez elegendőnek bizonyult a döntéshez. Azok, akik a megfigyelés mellett szavaztak, milyen alapon tették, hiszen nagy részük csak kevéssé tud angolul, nem jogász végzettségű?
– A monitoringbizottságban alig akad jogász, ezért a konzervatív frakció vezetője ésszerűen azt javasolta, hogy tegyék át a vitát a jogi ügyek bizottságához. A Magyarország elleni előítéletet megerősítette, hogy a javaslatot leszavazták, természetesen ok nélkül.
mno.hu