Füzér vára - Északi-középhegység

Arany János - Toldi

                          "Ég a napmelegtől a kopár szik sarja, Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta; Nincs egy árva fűszál a tors közt kelőben, Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben." Toldi - részlet Arany János (1817-1882) - költő  

Orbán Viktor a Magyar Agrárgazdasági Kamaránál

                          A kormány az összes fontos agrárcsatát megnyerte - mondta Orbán Viktor a Magyar Agrárgazdasági Kamarával aláírt szerződést követően.   Az új földtörvény elfogadásával az európai uniós jog sérelme nélkül sikerül megvédeni a magyar termőföldet, az a magyarok kezében fog maradni. A zsebszerződések felszámolásának eszközét szintén megtaláltuk, és a mezőgazdasági hatóság ma már meg tudja védeni a fogyasztókat a rossz minőségű, dömpingáron érkező, egészségtelen élelmiszerekkel szemben. Magyarország egy mezőgazdasági ország, hiszen a magyaroknak a génjeikben van a gazdálkodás, a birtokgondozás, a földhasznosítás minden ösztöne, a magyar gazdavilág pedig ígéretes jövő előtt áll. A kormány vállalja: az agrárkamarával való megegyezés nélkül nem hoz majd lényeges agrárdöntéseket. A magyar föld nyugatról nézve olcsó, zsíros, biztos jövőt jelentő föld. Márpedig ha onnan egyszer idenéznek, és valamit kinéznek maguknak, akkor azt általában igyekeznek meg is szerezni. Erről szólt az elmúlt húsz év. Ezek alapján nem lepődünk meg azon, ha tiltakoznak az új földtörvény ellen olyan országok, amelyek gazdái, tőkebefektetői, spekulánsai kinézték maguknak Magyarországot mint befektetési lehetőséget vagy egyszerűen csak mint a saját nyugati gazdaságaik keleti meghosszabbítási birtoktestét. Mindez ugyanis az új földtörvény hatálybalépése után - hiába szűnik meg a külföldiek termőföld-vásárlási moratóriuma - nem lesz lehetséges. Az új földtörvény a két világháború közötti Magyarország agrárpolitikájának logikájával gondolkodva az akkori kisgazdák javára dönti el a vitát, akik a kis- és középtermelői érdeket képviselték. A kisgazdapárt most viszi győzelemre a létezése óta legfontosabbnak tekintett politikai célkitűzését. A jövőben lesz tulajdoni korlát és birtokkorlát is, a fejlődés iránya pedig a kis- és középbirtokosok megerősítése felé mutat. Ugyanakkor a mezőgazdasági rendszer nem képes bizonyos mértékre visszaszorított, minőségi mintabirtok-kultúrát fenntartó nagybirtoktestek nélkül létezi. Ennek érdekében a jövőben a termőföldek legfeljebb 20 százaléka ilyen birtok lehet, ezek főszabályként állami tulajdonban lesznek. Patrióta Európa Mozgalom  

Fricz Tamás: Vadai nem kicsit, hanem nagyon vad

                                          Azt mondják – talán joggal –, hogy egyre több nő kellene a politikába, a parlamentbe, a közéletbe, mert a nők érzékenyebbek, megértőbbek, érzelmesebbek a kőkemény, érzéketlen, „fatuskó” férfiakkal szemben. És ez valóban így van, hiszen Vadai Ágnes DK-s politikus, képviselő tele van érzelemmel: nem csupán reggel, este meg éjjel gyűlöli Orbán Viktort és kormányát, hanem délben is. Töretlenül, elszántan, fröcsögő módon, levegőt nem véve gyűlöl.   Tette ezt – többek között, de mostanában a legfeltűnőbben – a szerdai Ma reggelben az M1-en, ahol röpke egy perc alatt háromszor mondta el, hogy a korrupt és diktatórikus, egyben rothadt (fejből írom, nem minden keresetlen jelzőre emlékszem) Orbán-rezsimet jövőre el fogják söpörni. Elsöpörni, elsöpörni, elsöpörni – mantrázta. Nehéz volt rábírni, hogy mondjon mást is (abban sem volt sok köszönet).   Rögtön eszembe is jut róla Kim Lane Scheppele asszony, a Princetoni Egyetem alkotmányjogász professzora is, aki viszont, mint legutóbbi cikkéből megtudhattuk, fél a magyaroktól, még ha ajándékot hoznak is. Ebben azt fejtegeti, hogy ha a magyar kormány enged is valamilyen témakörben az EU-nak, akkor sem őszintén teszi, valójában ki akarja játszani unió vezetőit és persze az egész világot. No, e hölgy elvárásainak feleljen meg valaki! Nem könnyű feladvány. Tehát Scheppele asszony is érzelmes, szenzibilis, mert fél, s a félelme mögött persze – unalmasan – már megint az Orbán-kormánnyal szemben totális, mindenoldalúan fejlett és nem lankadó gyűlölet áll. A hölgyek iránti tiszteletem okán nem is akarom folytatni Viviane Reding vagy Neelie Kroes asszonyokkal, mert még félreértenének. Visszatérve az említett interjúra, az újságírók felvetésére, hogy Bajnai ma már – váratlanul – kritikusan szól a 2006. őszi rendőrattakokról, azt mondta Vadai továbbra is indulatosan, hogy ezzel nem ért egyet, mert 2006 őszén a „csőcselék” felgyújtotta a tv-székházat, és a Kossuth téren a csőcselék letáborozott. Tehát a rendőrség jogosan lépett fel az alkotmányos rend megdöntőivel szemben. (Itt jut eszembe Szilvásy, aki egy 2006. október 23-a utáni M1-műsorban öt perc alatt legalább hatszor elmondta, hogy a „csőcselék” „randalírozott” Budapest utcáin – lásd Fidesz-tüntetés békés résztvevői.) Csendben megkérdezném: Vadai szerint először van a következmény, ok meg nincs? Vagy, szóval 2006 ősze úgy kezdődött, hogy a másik (mármint a tüntetők tömege) visszaütött? Akkor tisztázzuk: Gyurcsány és kormánya veszélyeztette az alkotmányos rendet, s ez az őszödi beszédből derült ki. Kiderült, hogy Gyurcsányék a demokrácia és az alkotmányos rend alapbázisát, legfőbb intézményét, a szabad választásokat manipulálták azzal, hogy elhazudták a választók elől a valós gazdasági helyzetet s azt, hogy a kormányuk tehetetlenül és gátlástalanul hazudva „közelről” szemlélte, hogyan megy csődbe az ország, s ez ellen nem tett semmit. Gyurcsány és társai beismerő vallomása hatására az emberek fellázadtak a kormány ellen, mert az veszélyeztette az alkotmányos rendet, a demokráciát és a demokratikus normákat. Kérdezem tisztelettel, Vadai vak és süket ahhoz, hogy észrevegye, hogy a tüntetések és forradalmak azért keletkeznek, jönnek létre, mert az emberek az adott kormányokat tehetetlennek, korruptnak, hazugnak és a nemzetközi szervezetek előtt megalkuvóknak látják? S hogy azt látjuk szerte Európában – Portugáliától Olaszországon át Görögországig –, hogy fellázadnak az emberek a kormányok ellen és törnek-zúznak? S hogy teszik ezt éppen most Törökországban s tették az arab tavasz idején a fiatalok? Vagy tán 1956 sem volt más, mint az antiszemita csőcselék kukaborogatása (igaz, kedves Havas Szófia, ’56-ot gyűlölő volt képviselő asszony)? Sőt, talán a demokráciát követelő társadalom „en bloc” csőcselék? Így van, Ágnes asszony? Ma már éles történelmi fényben látszik: az őszödi beszéd vízválasztó volt, sőt talán tűzválasztó is. Az őszödi beszéd támogatói és az ellenzői között nincs és nem lehet megegyezés. Soha. Vadai pedig csak gyűlöljön tovább nyugodtan (pardon: indulatosan), hisz így szeretni vagy gyűlölni tényleg csak egy nő tud. Bár, ha eszembe jut Joe Esterhas vagy Konrád György, kissé elbizonytalanodom. Fricz Tamás Magyar Nemzet

Az egykor vágyott és áhított amerikai szabadság és demokrácia, mára romokban hever, saját karikatúrája - rövid lapszemle

                      Edward Snowden felfedte személyazonosságát a Guardianben, amely publikálta az általa átadott, az amerikai kormány átfogó lehallgatási programját bizonyító dokumentumokat. A lap egy olyan cikket közölt, amelyben felfedték a Nemzetbiztonsági Ügynökség PRISM nevű programját, mellyel a hírszerzési elemzők hozzá tudnak férni a felhasználók teljes online tevékenységéhez.   Motivációját felfedve Snowden arról beszélt a Guardiannek, hogy a NSA akciója „egzisztenciális fenyegetést jelent a demokráciára nézve”. Barack Obama 2009-es hatalomra kerülésekor még abban reménykedett, hogy lezárják ezeket a programokat, ám azt kellett tapasztalnia, hogy az elnök továbbfejlesztette azokat ahelyett, hogy visszafogta volna. Obama védelmébe vette a lehallgatási akciókat, mert azok a magánszférába való mérsékelt behatolás mellett segítenek a támadások megelőzésében. Magyar Nemzet   Snowden azt állította: munkája során bármihez, akár a fedésben dolgozó titkos ügynökök adataihoz is hozzáférhetett, vagy bárkinek az e-mailjeit olvashatta. Elemzők közül egyre többen vetik fel, hogy a kormány saját politikája üt vissza: a terror elleni harcban alkalmazott külső szerződéses hírszerzési munkatársak tízezrei férnek hozzá titkos adatokhoz. A Snowdenhez hasonló fiatal tehetségek az esetleges túlkapások bizonyítékaihoz játszi könnyedséggel hozzáférnek. - Brüsszelben is felháborodást keltett, hogy napvilágra kerültek az amerikai kormány titkos digitális adatgyűjtési módszerei. „Az adataim az én tulajdonomat képezik, ez az európai adatvédelmi gondolkodás alapja” - szögezte le Manfred Weber, az Európai Néppárt parlamenti frakciójának helyettes vezetője. Viviane Reding alapjogi EU-biztos januárban mutatta be adatvédelmi új javaslatot, amely szerint a cégeknek a személyes adatok feldolgozására kifejezetten engedélyt kellene kérniük az adott polgártól. Az amerikai internetes cégek a washingtoni kormányzat segítségével heves lobbitevékenységbe kezdtek, hogy felvizezzék a tervezetet. Népszabadság  

A nagy logisztikai döntések meghozatala politikai vezetői feladat - rövid lapszemle

                          Kósa Lajos szerint a kormányfő nem az árvízi védekezés szakmai irányítása miatt van jelen a Dunán levonuló árhullámot kísérve a gátakon, hanem azért, hogy személyes tapasztalatai útján hozza meg a védekezéshez szükséges politikai döntéseket, és jelenlétével erőt adjon a védekezésben dolgozóknak. A kormányfő személyes jelenléte üzenet, hogy ez egy fontos ügy, és ez az önkénteseknek is erőt ad. A katasztrófavédelem képviseli a szakmai vonalat, a kormányfőnek az kell tudnia, milyen erőforrásokat kell mozgatni, honnan lehet a védekezéshez szükséges pénzt átcsoportosítani, vagyis „a nagy logisztikai döntések” meghozatala politikai vezetői feladat. Magyar Hírlap   A miniszterelnök a központi kormányzatot képviselte a helyszínen, több esetben így a bürokratikus utat megkerülve, gyorsabban születtek meg a szükséges döntések. Egy ismertebb kormánypárti politikus szerint pont ennek a hiánya okozott problémát a március 15-i hóvihar kezelésekor. index.hu  

Egy hazugságra épített boldogság...

                    Egy hazugságra épített boldogság nem lehet soha igazi boldogság. Wass Albert

Ellenzéki sajtó fanyalgása a sport apropóján, Orbán Viktor tehetségéről és végtelenül nagy sikerességéről - rövid lapszemle

                            Felcsúton jövőre nemzetközi minősítésű stadiont adnak át.Az utánpótlás szintjéről próbálták újjáépíteni és megszerettetni a gyerekekkel és a szülőkkel a labdarúgást. Nagy N. Péter szerint az akadémia önmagában örvendetes, jó, hogy rengeteg gyerek játszik ott, de jellemzően nem onnan nevelték ki a mostani NB I-eseket. A miniszterelnök nemcsak elkötelezettje ennek a játéknak, de érti is. Elképzelhető, hogy Orbán valami tényleg nehezen felfogható helyzetre is nagyon látványos választ ad, ami ha érvényes, fontos is. Valami lényegesre érzett rá, és felkínálja a megoldást is, amely jóval többről szól a futballnál. Orbán politikai elődei és ellenfelei hatalmas vákuumot hagytak, amikor nem vettek tudomást az emberek futballbánatáról. Kuncze Gábor úgy volt a Horn-kormány sporttal foglalkozó belügyminisztere, hogy valószínűleg maga sem tudna semmit megnevezni, amit ebben a minőségében tett. Gyurcsány Ferenc sportminiszterből lett kétciklusos miniszterelnök, de semmi jelét nem adta, hogy lekötné ez a terület. Orbán éppen ellenkezőleg. A férfiak egyik legfontosabb szenvedélyében Orbán Viktor kínál szívmelengető választ. Mint ahogy minden más ügyben – az oktatástól az egészségügyig – itt is az a megoldás, hogy magához kér pénzt és hatalmat, s újraoszt, szervez mindent. A futball nagyon gyorsan mérhető – mint a választásokkal a politika. A hazai meccset, íme, irreálisan rövid idő alatt meg is nyerte Orbán. Mintha ezt próbálnák a mezőgazdasággal is. És általában mindennel, amivel lehet. Iktassuk ki a világot, hozzunk létre megannyi hazai csodát. Ilyen értelemben a Felcsút NB I-be jutása nem groteszk. Így megy az egész országos bajnokság, minden egyes területen. Szinte mindenkitől elvesznek mindent, hogy a nagy kísérletet végrehajtsák. Látható: sok helyen eredménnyel, és az élményekre vágyó nagyközönség rokonszenvétől kísérve. Népszabadság

A Népszabadság leleplezni akart, de végül is csak dicsérni tudott - rövid lapszemle

                            A Puskás Akadémia felvirágzása nem hagyta érintetlenül Felcsút politikai irányítását sem. Orbán Viktort 2010-ig láthatóan nem izgatta különösebben, hogy a települést ki vezeti, ám ahogy az alapítvány vagyona többmilliárdosra nőtt, célszerűnek látszott megerősíteni a kormányfő felcsúti törekvéseit feltétel nélkül támogató helyi politikai erőket.   Mészáros Lőrinc sikeres vállalkozó, a kezében összpontosul a helyi gazdasági és politikai hatalom. Cégei több száz alkalmazottat foglalkoztatnak, s az elmúlt években a környék egyik meghatározó agrárvállalkozójává nőtte ki magát. Elnökként ő irányítja a labdarúgó akadémiát is. Az is igaz hogy sokan kifejezetten szeretik őt a faluban. A felcsútiak többsége elégedett Mészárossal. Bármikor meg lehet keresni őt, akár a legapróbb problémával is, a polgármester igyekszik minél gyorsabban segíteni.  Az is tetszik a helyieknek, hogy Mészáros a magánvagyonából jelentős összegeket áldoz a közösségre. Az óvoda felújításához 40 millió forintot adott. A hamarosan megépülő faluház helyén lévő épület elbontásának közel 30 millió fontos költségét is magára vállalta. Népszabadság

Az MSZP a föld-kérdésben a Horthy-időszak nagybirtok-politikáját képviseli, a kormány pedig az akkori kisgazda, szociáldemokrata ellenzékét - rövid lapszemle

                                    Bitay Márton államtitkár szerint a kabinet deklarálta, hogy a termőterületek nyolcvan százalékán az agrárközéposztályt, a családi, kis- és közepes gazdaságokat kívánja előnyben részesíteni, míg húsz százalékban tudja elképzelni a nagybirtokok részarányát.   Óriási gondot az jelentene, ha a nyolcvan-húsz százalék arányt egyik napról a másikra kívánnák elérni, amikor még az új rendszerek nem tudnák pótolni a kieső régieket. Bitay szerint a tagállami állampolgárokat jogilag nem zárhattuk ki a földszerzésből, de a törvény 37 oldalon át taglalja, hogy az uniós állampolgároknak milyen feltételeknek kell megfelelniük. „Ez olyan akadálypálya, amelyet egykönnyen nem lehet teljesíteni”. Alapvetően azonban a helyben lakók hozzájárulása szükséges a föld megszerzéséhez. „Ennél demokratikusabb rendszert nem tudok elképzelni”. Lázár János szerint az állam kétszázezer hektárnyi területet újraoszt földhaszonbérlet keretében. A meghirdetett földterület eddig hetvenöt cég kezelésében volt. Ők a mai nagybirtokosok. „Nekünk viszont az MSZP-vel szemben az a célunk, hogy ne a nagyvállalkozások, hanem az emberek éljenek meg a földből”. Az MSZP ebben a kérdésben a Horthy-időszak nagybirtok-politikáját képviseli, „mi pedig az akkori kisgazda, szociáldemokrata ellenzékét”. Magyar Hírlap