Orbán Viktor: A kommunisták utódai ott ülnek Brüsszelben

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbán szerint a ravasz kommunisták olyan sokáig voltak Európában, hogy átmenthették a hatalmukat, és összeházasodtak a szélsőliberálisokkal. A kormányfő a The Telegraphnak adott interjút.

 

Orbán Viktor a The Telegraph című tekintélyes brit konzervatív napilapnak adott interjút, amely az újság netes kiadásában jelent meg szombaton. A miniszterelnök kijelentette: sokkal fontosabb, mint valaha, hogy „önállóan megálljunk a saját lábunkon”.

Az interjú elején Orbán a rendszerváltozás körüli évekről és az oxfordi tanulmányi félévről beszélt, később történelmi fejtegetésekbe bocsátkozott. Szerinte kétszáz évig arra törekedtek a magyarok, hogy szorosabbra fonják a köteléket Európával, mondván ez a felzárkózás kulcsa. A válság után azonban Orbán ebben már kevésbé hisz, függetlenként az EU tagállamai sikeresebbek lennének.

A cikk Orbánt David Cameron szövetségeseként állítja be abban, hogy megállítsák a nemzeti függetlenséget felfaló Brüsszelt. Az interjút készítő tudósító, Charles Moore szerint a magyar kormányfő támogatja a brit miniszterelnök törekvéseit az európai szabályok módosítására. Moore idézete szerint Orbán Viktor kijelentette, hogy „végső soron egy új alapszerződésre lesz szükségünk”.

Nagy-Britanniával ellentétben a magyar miniszterelnök nem tudja kizárni Magyarország euróövezeti csatlakozását, de a napilap idézete szerint nem is sürgeti. Hozzátette: meggyőződése szerint addig nem szabad belépni a valutaunióba, amíg a magyar GDP-érték el nem éri a jelenlegi tagországok hazai össztermékének 90 százalékát.

Szerinte olyan sokáig voltak itt a kommunisták, hogy a ravasz vezetők átmenthették a hatalmukat, s rokonsági kapcsolat van a ’68-asok és a kommunisták között, ez pedig már látható a brüsszeli bürokráciában és a sajtóban is. Azt mondja: a kommunizmus örökösei „összeházasodtak” a szélsőliberálisokkal.

 

 

Orbán Viktor véleménye szerint Európa problémáinak gyökere az a tény, hogy „a kommunisták soha nem szenvedtek teljes vereséget”. A kommunizmusnak mint ideológiának „nincs üzenete a jövő számára”, ám a nácizmustól eltérően olyan sokáig dominált, hogy vezetői, akik „nem voltak ostobák”, egész kultúrát teremtettek, amely fenntartotta hatalmukat. Az irigységet tették életérzéssé, emellett „belenevelték” az emberekbe azt a hitet, hogy „bármilyen személyes erőfeszítés nélkül is jogosultak” juttatásokra. Magyarországon a kommunizmus szándékosan lerombolta a személyes felelősségvállalást, és ez összezúzta a középosztályt – mondta a brit lapnak a magyar miniszterelnök.

A kormányfő az interjúban leszögezi, szörnyen szomorú lenne, ha a nemzeti identitástól vagy a családtól meg kellene szabadulni, ez nem volna szabadság. Megfogalmazása szerint a kontinensen több helyütt már úgy gondolják, hogy nem szabad a fiúkat fiúkként, a lányokat lányokként felnevelni.

Orbán szerint bal- és jobboldalon is van Magyarországon 15 százaléknyi szélsőséges: ez több, mint amennyit nyugodtan lehetne szemlélni, de messze nem az emberek többsége.

MTI, MNO, The Telegraph, index

Lehetne közös nevező

                                          Bethlen Istvánnak az össznépi keserűség, a nemzeti szétdaraboltság, a veszteségek káoszából kellett siránkozások, demagógia és a szélsőségek felé sodródás nélkül rátalálni a magyar megújulás útjára. Reményt kellett adni egy egész országnak. Szén-, arany-, réz- és sóbányáinkat, azaz ásványkincseinket adó területeinket szinte teljes egészében elvesztettük. S mégis, paradox módon a húszas években erősebb iparosítás kezdődött el egy rátermett miniszterelnök intézkedései nyomán, mint előtte. Fel kellett zárkózni a Nyugathoz. A bethleni konszolidáció évtizedének második felében, de még a gazdasági világválság előtt Magyarország hetven százalékkal megnövelte ipari termelését. Európa fejlett ipari országai közé kerültünk. Körmendy Zsuzsanna Magyar Nemzet

Milyen uniót akarunk?

                          A mostani gazdasági válság megmutatta, nincs és nem is lehet mindenre egyforma recept. Nyilvánvaló, hogy ugyanaz a gazdaságpolitika nem felel meg az Egyesült Királyságnak, Svédországnak és Magyarországnak. Görögökről, szlovákokról és németekről nem is beszélve. Máté T. Gyula Magyar Hírlap

Régi fényében a Mátyás-templom - a felszentelő ünnepi misét közvetíti a Duna TV

                            Befejeződtek a Budavári Nagyboldogasszony-, közkeletű nevén Mátyás-templom felújítási munkálatai. A 2006 óta tartó rekonstrukciónak köszönhetően a templom újra eredeti fényében pompázik.   Süllei László plébános a felújítás befejezése kapcsán tartott sajtótájékoztatón elmondta, a templom személyes és történelmi emlékeket egyaránt őriz, ezért fontos, hogy visszanyerte régi fényét. Hozzátette: az emberek hite nélkül a templom csupán múzeum, szakrális térré a hívőknek köszönhetően válik. A felújított épületet vasárnap Erdő Péter bíboros szentmisén áldja meg, és felszenteli az új oltárt, amelybe a liturgia keretében elhelyezi Szent István király, Boldog Gizella királyné, Szent Imre herceg és a két vártanú püspök, Szent Gellért és Szent Adalbert ereklyéit, a két mellékoltárba pedig Boldog IV. Károly király és Meszlényi Zoltán vértanú püspök ereklyéje kerül be. „Épített örökségünk kincs, amelyet meg kell becsülnünk” – fogalmazott Halász János kulturális államtitkár. A kormány kiemelten kezelte a korábban megkezdett munkálatokat, amelyek összesen 9,4 milliárd forintba kerültek, ennek az összegnek a felét „a nemzeti összetartozás 2010-ben megalakult kormánya” fizette. A vasárnapi szentmisét a Duna Televízió élőben közvetíti, a Duna World pedig 0 óra 15 perckor megismétli. A Dísz téren kivetítőkön is látható lesz a ceremónia. Magyar Nemzet

Békemenet: találkozzunk október 23.-án - A Békemenet célja a méltóságteljes megemlékezés és a belső támadásokkal szembeni kiállás

                                Okóber 23.-án 14 ókor indul a harmadik Békemenet, amelynek célja elsődlegesen tisztelgés és főhajtás az 1956-os forradalom hősei és mártírjai előtt, valamint a belső támadásokkal szembeni egységes kiállás. A szervezők szerint a békés felvonulásra azért is szükség van, mert veszélyben vannak a Békemenet által fontosnak tartott értékek, többek közt a nemzeti szuverenitás, az összetartás, a humanizmus és a szeretet.   A baloldal először külföldről támadta hazánkat, most pedig belháborút kezdett - mondta a Civil Összefogás Fórum (CÖF) tájékoztatóján Csizmadia László, a szervezet egyik alapítója. Közölte, ismét eljött az idő, hogy felemeljük szavunkat a támadásokkal szemben. Szerinte a Békemenet üzenete a baloldalnak többek közt az, hogy „merjenek kicsik lenni”. Széles Gábor nagyvállalkozó, az Echo Tv és lapunk tulajdonosa arról beszélt, hogy a Békement célja elsődlegesen tisztelgés és főhajtás az 1956-os forradalom hősei és mártírjai előtt, ugyanakkor „nem lehet szó nélkül elmenni amellett, amit a baloldal művel”. Gyalázatnak és megengedhetetlennek nevezte a Szolidaritás rendezvényén történt szobordöntést és úgy vélte: a baloldali politika színvonala rendkívül lesüllyedt, s a történtektől az MSZP-nek markánsan el kellett volna határolódnia. Úgy vélte, ezzel szemben a Békemeneten megmutatják, hogy lehet méltóságteljesen, csendesen ünnepelni. Hozzátette: a Békemenet alkalmat ad arra is, hogy összegezzék az elmúlt három év eredményeit. Úgy fogalmazott: „ma már megállapítható, hogy a miniszterelnök olyan tetteket hajtott végre, amelyekre büszkék lehetünk” a közmunkától kezdve az adósságállomány megállításán át a vidékfejlesztésig. Külön szólt a választási rendszer átalakításáról, amely szerinte alkalmat ad egy tisztulási folyamatra is, például arra, hogy a baloldal kivethesse magából az öt százalékot el nem érő politikai tömörüléseket. Kifejtette, bízik abban, hogy ismét 500-600 ezer ember áll majd ki ezen értékek mellett, s hogy a 2014-es választások után is ez a kormány vezeti az országot. Stefka István, a Magyar Hírlap főszerkesztője úgy fogalmazott: „amikor veszélyben van a nemzet, a magyarság összefog. Így tett 2012 januárjában is az első Békemenet megszervezésekor. Ki kellett állni a kormány mellett, ami sikerült is”. Úgy vélte, ma megint veszélyben a nemzet, mert „egyre többen hiszik el a balliberális erők hazugságait”. Pedig ők írták a Tavares-jelentést, ők szabadították ránk a devizahiteles problémát, ők adósították el az országot, és és az ő kormányzásuk alatt mindvégig emelkedtek a rezsiköltségek - fogalmazott. Hozzátette: a Békemenettel fel szeretnék nyitni az emberek szemét a hazugságokkal szemben. Hangsúlyozta: azokat a kiváltságokat kívánják megvédeni, amelyeket az elmúlt három évben sikerült elérni és külön megemlítette ezek közt az alaptörvényt. Csizmadia László bejelentette, hogy ifj. Lomniczi Zoltánnal elkészítették a Wesselényi-tervet, amely több más mellett megoldás lehet a devizahiteles problémára. Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője szerint a politikában megengedhető, hogy az ellenfelekről rosszat mondjon az ember, ugyanakkor van egy határ, amit senki nem lépphet át. Nem szabad átlépni azt a határt, amely nyíltan, vagy akár szimbolikusan is egy ember elpusztítására szólít fel. A Szolidaritás rendezvényén történt szobordöntésre utalva azt mondta: „Doberman” és társai kinyitottak egy olyan ajtót, amin nem szabad átlépni. Szerinte a béke, az emberség és a humánum nevében kell kimenni az utcára, s részt venni a Békemeneten. Hangsúlyozta azt is: nem ők, a szervezők csinálják a Békemenetet, hanem az a félmillió ember, aki szükségét érzi, hogy részt vegyen rajta. Fritz Tamás, politológus, a CÖF egyik alapítója szerint azért van szükség a Békementre, mert veszélyben vannak a Békemenet által fontosnak tartott értékek, többek közt a nemzeti szuverenitás, az összetartás, a humanizmus és a szeretet. Felidézte: míg a korábbi Békemeneteket az Európai Unió és a nemzetközi szervezetek váratlan és éles külföldi támadásai hívták életre, addig most áttevődött a hangsúly a belső támadásokra. Szerinte „polgárháborús ízű” kampány zajlik, amiben „Bajnai társtettes”, a Békemenet résztvevői ugyanakkor Magyarország és a magyarság egyben tartásáért menetelnek. Bayer Zsolt újságíró szerint a Békemenet egy megkerülhetetlen intézmény és jelenség lett a magyar belpolitikai életben. Úgy vélte, október 23-án miattuk „fog összeállni az egész kis konglomerátum” , „Bajnai Gordon bepuszilt Gyurcsány Ferencnek” és azért állnak majd egy színpadra, mert „meg akarják mutatni, hogy ők is nagyon erősek”. Utalt azokra a korábbi vádakra, amelyek szerint „pénzzel és erőszakkal kényszerítették” az első Békemenet résztvevőit a vonulásra. A baloldal igazmondásáról csak annyit: ezen a héten három napig forgatott Baján. Ezt pedig az ATV úgy tálalta, hogy ő ott kampányolt a Fidesznek. „Ez vérforraló” - fogalmazott. Majd kijelentette: legalább annyian kell részt venniük a Békemeneten, mint az első alkalommal, mert „ebben az országban a normalitást és az élhető életet mi képviseljük”. Bencze Izabella, a CÖF egyik alapítója arról beszélt, hogy október 23.-án a Békemeneten a hazáért, négy nappal később - október 27-én 11 órakor - pedig a nemzetért kell kiállni. Akkorra hirdette meg ugyanis a Székely Nemzeti Tanács a székelyek menetelését „besorolásuk, közigazgatási megsemmisítésük” ellen. Ehhez kapcsolódva vonulásos nagygyűlést szerveznek a Hősök terétől a román nagykövetségig. Csizmadia László végezetül ismertette az útvonalat: a Békemenet a Bem szobortól indul október 23.-án 14 órakor és a Margit híd, Szent István körút, Nyugati tér, Teréz körút, Oktogon, Andrássy út útvonalon a Hősök terére tart.   Orbán Viktor beszédet mond Mint ismeretes Orbán Viktor miniszterelnök október 23-án, a szabadság napján a budapesti Hősök terén mond ünnepi beszédet – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján a nemzeti ünnep eseményei reggel 8 órakor kezdődnek a Hősök terén, ahol katonai tiszteletadás mellett felvonják Magyarország nemzeti lobogóját. A Terror Házánál, a Hősök falánál 15 órakor ünnepélyes gyertyagyújtásra várják az emlékezőket, majd 16 órakor a Hősök terén beszédet mond Orbán Viktor kormányfő. Hunyor Erna Magyar Hírlap  

Orbán Viktor a Hősök terén mond ünnepi beszédet október 23-án

                        Orbán Viktor miniszterelnök október 23-án, a Szabadság napján a budapesti Hősök terén mond ünnepi beszédet - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága hétfőn az MTI-vel. A közlemény szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján, október 23-án a nemzeti ünnep eseményei reggel 8 órakor kezdődnek a Hősök terén, ahol katonai tiszteletadás mellett felvonják Magyarország nemzeti lobogóját. A Terror Házánál, a Hősök falánál 15 órakor ünnepélyes gyertyagyújtásra várják az emlékezőket, majd 16 órakor a Hősök terén beszédet mond Orbán Viktor kormányfő. MTI, fidesz.hu

Kezdődik a rezsiharc

                                  … a Fidesz és a kabinet tudatosan készül arra, hogy a magyar polgárok érdekében hozott intézkedéseit a következő hónapokban lényegében minden fórum előtt meg kell védenie. Rezsiharccal telik a választásig hátralévő időszak – tudtuk meg ezt a minap a miniszterelnöktől is.   S ha az eddigi gyakorlatból indulunk ki, borítékolható, hogy a hazánkban szinte a legnagyobb érdeksérelmet elszenvedő külhoni energiaszolgáltató-tulajdonosok az uniós fővárosban lobbiznak központi beavatkozásért, ahol biztosan meghallgatásra és nyitott fülekre találnak. Ennek következtében pedig megnyílhat az újabb frontvonal Budapest és Brüsszel között. Ugyanakkor érdemes már előre leszögezni, hogy egy ilyen fejlemény bekövetkeztének nem érdemes különösebben nagy jelentőséget tulajdonítani. Míg az eljárás vagy netán a per évekig elhúzódik, addig adott az idő és a lehetőség a hazai energiaszolgáltatás rendbetételére, s emellett már az is látszik, hogy az unió olyan részletkérdésekben kereshet rezsiügyben is fogást hazánkon, amelyek adott esetben viszonylag könnyen teljesíthetők. Nánási Tamás Magyar Nemzet

Víziszony

                      Állampolgári fegyelem és előretekintő ökogondolkodás nélkül elveszhetünk, és ebben semmi pátosz nincs, a jövő nemzedékek ésszerű, takarékos élete nagyrészt a mi döntéseinktől is függ. Ha mindent felélünk, elpazarlunk, elkótyavetyélünk, akkor ők már nem lesznek abban a helyzetben, hogy megváltoztassák a körülményeiket – ezeket a döntéseket nekünk kell meghozni most, az új évezred elején. Szentesi Zöldi László  Magyar Hírlap

Kövér: Nem aludhatunk el, mint 2002-ben

                          Kövér László szerint a Fidesz a 2002-es választások elvesztése után minden meglepetésre felkészült, így még egyszer nem eshet ugyanabba a csapdába, mint akkor, mert az országnak nincsenek újabb elvesztegetni való évei.  A politikus szerint pártja 2002-ben nem volt versenyképes a szocialistákkal az utcai kampányolásban, a hivatalos párttagok száma ugyanis tízezer alatt volt, akiknek csak egy részét tudták mozgósítani. Ez meg is mutatkozott a választások napján, mivel nem tudtak a tízezernél több szavazókör mindegyikébe megfigyelőt küldeni a választások tisztaságának ellenőrzésére. „Megítélésem szerint ez nagyban befolyásolta a végeredményt” – fogalmazott. Kiemelte azt is, hogy ebből a felismerésből és sokkhatásból következően az emberek később maguk szólították meg a Fideszt a polgári körökön keresztül. Kövér László szerint így ma a negyvenezres párttagságnál is többen vannak, akik formalitások nélkül is hajlandók támogatni a kormánypárt kampányát. A közvélemény-kutatások Fidesznek kedvező eredményeire vonatkozó kérdésre azt mondta, „ha ez ismét elaltatja az éberségünket, akkor megérdemeljük a sorsunkat”. Kövér László szerint ez a Fidesz politikusai mellett a szavazóikra is vonatkozik, mert 2002-ben a közvélemény-kutatásokon a Fideszt támogatók közül nagyon sokan otthon maradtak, mivel úgy gondolták, nincs rájuk szükség, illetve a „kisgazdapárt erkölcsi bomlásán bosszankodva” nem voltak hajlandóak a Fideszre szavazni. A házelnök szerint az akkori választások második fordulója megmutatta, hogy többen voltak az ellenfél szavazóinál, csak átaludták az első fordulót. Kövér elmondta, ez komoly lecke volt a Fidesz vezetőinek és szavazóinak egyaránt, „nem beszélve arról a nyolc évről, ami ezután következett, és amit nehéz lesz elfelejteni”. Lánchíd Rádió, MTI, MNO

Az erdélyi gróf nagy műve a Trianon utáni konszolidáció volt

                          Az erdélyi gróf nagy műve a Trianon utáni konszolidáció volt, és Bethlen nem esett semmiféle ideológiai csapdájába, mindig a magyar érdeket tartotta szem előtt. Középen állt, és mint tudjuk, középen állni a legnehezebb, mert arra minden oldalról lőnek. A bel- és külpolitika és a gazdaság stabilizációja nem romantikus, hősi tett, az igazi államférfit a józan mérlegelés és a cselekvés bátorsága egyaránt jellemzi. Szentmihályi Szabó Péter Magyar Hírlap