1956-os emlékhelyek itthon és a nagyvilágban - 1956-os emlékmű - Nyíregyháza - Alföld

1956-os emlékhelyek itthon és a nagyvilágban - Melocco Miklós - Hullócsillag - Mansfeld Péter-dombormű - Budai vár - Budapest

Kövér László: Olyan kampány elé nézünk, amilyen még nem volt

                        A választási kampányról és a jövő évi költségvetésről is beszélt Kövér László házelnök keddi, egri sajtótájékoztatóján. A jövő évi költségvetés tükrözi az elmúlt három év erőfeszítéseit, egyértelmű sikerként könyvelhető el, hogy semmire nincs kevesebb pénz, mint az előző esztendőkben – jelentette ki Kövér László. Az Országgyűlés elnöke kiemelte: az egészségügyre több mint tíz, az oktatásügyre tizenkettő, a közbiztonságra hat, gazdaságfejlesztésre hét, felzárkóztatásra csaknem tíz százalékkal több forrás jut a következő évben. „Az elvégzett munka tudatában a kormánypártok bizakodással tekinthetnek a következő fél évre. Az embereknek van okuk, hogy ismét megbízzanak bennünket az ország négyévnyi kormányzásával” – tette hozzá. Kövér László ugyanakkor hangsúlyozta: nagyon meg kell küzdeni a választási kampányban, mert „olyan kampány elé nézünk, amilyen Magyarországon még nem volt”. Szavai szerint öt hónappal a választások előtt már minden a kampányról szól, kötelező tehát az összegzés. A kormányzati ciklusra visszatekintve úgy fogalmazott, hogy 2010 az összefogás időszaka volt, sikerült elkerülni a csődöt, pedig „500 milliárd forintos lyukat hagyott hátra a magát szakértőnek nevező Bajnai-kormány”. Mégis működőképes maradt az ország, ami komoly erőfeszítéseket igényelt az emberektől és a cégektől is. Kövér László emlékeztetett: a Fidesz 2002-ben „már megszenvedte az óvatlanságát, nem volt felkészülve a durva, mocskolódó kampányra. Akkor is bizakodó volt a hangulat, mégis sikerült visszájára fordítania az MSZP-nek. „Ennek a veszélye most is fennáll, azonban lélekben és politikai értelemben is felkészültünk” – mondta.   Az ellenzéknek nincs mondanivalója Kijelentette: „Az ellenzéknek nincs mondanivalója, hiszen nagyon nehéz egy kormány gazdaságpolitikáján fogást találni, hogyha olyan költségvetést tudunk elfogadni, amely minimum szinten tartást ígér mindenki számára, de a legtöbb területen forrásbővüléssel számol. Az ellenzéknek egyetlen mentsvára van: ha megpróbálja hiszterizálni a hangulatot, ha megpróbál háborús tömegpszichózist teremteni.” „Fontos, hogy nyugodt, higgadt lelkiállapotban álljunk a kampányban a választók elé. Ha nem hagyjuk magunkat belerángatni ebbe a kampányhangulatba, akkor az ország végre egy megkezdett jó utat folytathat” – mondta Kövér László.

Soros kötelék

                                Kérdés: vajon tudták-e hetekkel, hónapokkal ezelőtt Bajnai Gordonék, hogy Gyurcsány mögött is ott áll Soros? Ha tudták, akkor igencsak figyelemre méltó a helyzet. Nem akármilyen harapófogóba került Mesterházy. Úgy látszik, a Soros által erőteljesen befolyásolt nemzetközi pénzvilágnak egyáltalán nincs ínyére a szocialista párt új, fiatal vezérkara, ezért tesznek meg mindent azért, hogy befolyásolják, pontosabban erőteljesen meghatározzák azt a folyamatot, ami jelenleg a baloldali ellenzéki térfélen zajlik. Érdekes, hogy a legutóbbi választások idejére gyakorlatilag megszűnt SZDSZ – hátrahagyva néhány száz milliós tartozást az állami fejlesztési banknál – néhány egykori vezető politikusa a Bajnai-féle pártba tagozódott be, másik része Gyurcsány pártjába, míg a parlagon hagyott Fodor Gábor liberális pártot alapítva igyekezett magának mozgásteret teremteni. Mindezt figyelembe véve mégsem annyira meglepő, hogy a volt SZDSZ-esek egyik része által támogatott Gyurcsány mögé szerveződött Soros a milliárdjaival. Torkos Matild Magyar Nemzet

Heller nem ismeri Európát?

                            Az állandóan "félreértett" Heller a magyarországi rettenetet a svédeknek lefestő egyik szentenciájában azt jelentette ki, hogy a "munka, imádság, nemzet jelzőhármas méreg". Nos, ha ez nem a marginális álláspontok Guiness-rekordja, semmi nem az: Hellerrel szemben minden nemzet óriási többsége szerint a munka, az imádság és a nemzet nemhogy negatív vagy semleges, de kifejezetten pozitív, kívánatos fogalmak. Lovas István Magyar Nemzet

Muszkavezetők, hazaárulók

                  A nemzetközi baloldal magyar ügynökei mindig és mindenütt MAgyarország ellen "fociztak" a két háború között. 1919 "hősei" 1945-ben a Vörös Hadsereg segédeiként tértek vissza, 1956-ban már egy új, részben fiatal muszkavezetőgárda kalauzolta a "testvéri" csapatokat. A közben eltelt évtizedben "Rákosi és bandája" keletre fuvarozta az ország megtermelt javait; 1947-ben a fővárosi tanács díszpolgárrá választotta a Budapestet rommá lövető Sztálint. Ludwig Emil  Magyar Nemzet

Lehallgatási botrány - Orbán leülne a frakcióvezetőkkel

                          Orbán Viktor miniszterelnök az amerikai lehallgatási botránnyal kapcsolatban levélben konzultációra hívta a parlamenti frakciók vezetőit – jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi ülése után tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján. Azt mondta: ha ezek a konzultációk lezárultak, a Fidesz-frakció javaslatot fog tenni egy a lehallgatási botránnyal foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság felállítására. Kocsis felidézte: a közelmúltban nyilvánosságra kerültek az amerikai központi hírszerző ügynökség, a CIA és az amerikai nemzetbiztonsági ügynökség, az NSA közös lehallgatásra szakosodott szervének adatai. Ismertté váltak a lehallgató és átjátszó központok helyszínei, melyek között több európai főváros, köztük Budapest is szerepelt. Az is kiderült, hogy az Egyesült Államok európai vezető politikusokat is lehallgatott. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága kedden a lehallgatási üggyel kapcsolatban a magyarországi szakszolgálatok képviselőinek részvételével tartott zárt ülést. Kocsis, a bizottság tagja azt mondta: az ülésen felmerültek olyan információk, amelyek további vizsgálatot igényelnek, mivel úgy vélik, nemcsak információ-, hanem befolyásszerzésre irányuló törekvések is lehettek a lehallgatások mögött. A bizottsági ülésről konkrétumokat a képviselő nem árult el, mivel a zárt ülésen elhangzott információk minősített adatok, azok államtitoknak számítanak. Azt viszont Kocsis kiemelte, hogy a lehallgatási botrány széles körű kezelést igényel, mivel nemcsak a nemzetbiztonsági, hanem a külügyi és a biztonságpolitikai területet is érinti. Ezért szükséges, hogy egy parlamenti bizottság átfogó vizsgálatot folytasson le – foglalt állást. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA ) kiterjedt titkos adatgyűjtési programjáról Edward Snowden, az NSA egykori informatikusa szivárogtatott ki adatokat. A WikiLeaks a napokban az NSA lehallgató-átjátszó központjainak helyszínét tartalmazó illusztrációs anyagot tett közzé, és az egyik térképen Budapest is szerepel. A hírre reagálva a Külügyminisztérium múlt szerdán közleményben tudatta, Magyarország elvárja, hogy az Egyesült Államok mihamarább tisztázza a helyzetet, és adjon magyarázatot a történtekre. MNO

Salzburgban az illegális utcán alvás büntetését 370-ről tízezer euróra emelték - rövid ellenzéki lapszemle

                                Székely László szerint magát a hajléktalan létformát és az élethelyzetet nem lehet kriminalizálni, viszont a cél mindannyiunk számára közös: lehetőleg a hajléktalanszállókat, a menedékhelyeket vegyék igénybe és a biztonságot válasszák a hajléktalanok, ne az utcát. Népszava   Ausztria nem különbözik Magyarországtól a hajléktalanokkal szembeni bánásmódjában – állítja a Standard. Tíz nappal ezelőtt vette kezdetét az offenzíva, amelynek keretében a bécsi Stadtparkból 25 embert lakoltatott ki a rendőrség. A park megtisztítását a környék lakói sürgették, mert elegük volt a bűzből, az erős alkoholszagból. Salzburgban az illegális utcán alvás büntetését 370-ről tízezer euróra emelték, ami a gyakorlatban kétheti elzárást jelent. Népszabadság

„Idefigyeljetek seggfejek” - a kettős mérce miatt Lovas Istvánnál betelt a pohár

                    Idefigyeljetek seggfejek – kezdi a Magyar Nemzet brüsszeli tudósítója, Lovas István a Magyarországon akkreditált külföldi tudósítókat tömörítő Hungarian International Press Association (HIPA) nevű szervezetnek címzett levelében.   Soha életében nem volt ilyen alpári, mint most, írta maga a szerző, Lovas István, a Magyar Nemzet brüsszeli tudósítója október 21-én, amikor a címben idézett megszólítással fordult a Magyarországon akkreditált külföldi tudósítókat tömörítő Hungarian International Press Association (HIPA) nevű szervezet tagjaihoz, azaz az összes Magyarországon dolgozó külföldi újságíróhoz, Nick Thorpe BBC tudósító kivételével.  Az összes itt dolgozó külföldi tudósítónak címzett email az „idefigyeljetek seggfejek” megszólítással indul, majd mondanivalóját nyomatékosítva „kibaszott seggfejeknek” is titulálja az itt dolgozó tudósítókat – néhány „ritka és valóban elismerésre méltó kivétellel, mint például a BBC-s Nick Thorpe”. Lovas azért volt felháborodva, mert  a tudósítók elmulasztottak tudósítani a szocialisták gigantikus botrányairól, például a bajai választásról vagy arról, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök szerint az MSZP titkos pénzeket kapott Európán kívülről. Erre példákat is mutat, majd szarevésre szólítja fel külföldi kollégáit a brüsszeli tudósító. A HIPA egyik tagja az atlatszo.hu érdeklődésére megerősítette, hogy az alábbi levelet Lovastól kapták. atlatszo.hu, Patrióta Európa Mozgalom          

Fricz Tamás: A svéd a cél?

                                Eleddig Svédországra úgy tekintettünk, mint egy már-már tökéletes országra. Mintaként, normaként, példaként, célként. Ahol – többek között – a sajtó és a média független, tárgyilagos és nem hazudik (à la Deák Ferenc). A Kobra című kulturális műsoruk Magyarországról szóló része azonban kicsit megrendítheti bennünk ezt a képzetet, miként a jogos és fontos magyar tiltakozásokat követő svéd reakciók is.   Mondjuk ki egyértelműen: a körülbelül 23 perces „dokumentumfilm” (itt ez a műfaji meghatározás erősen vicces) kőkeményen befeketíti hazánkat. Egyszerűen rossz hírünket kelti a svéd emberek körében, rágalmaz. Szélsőjobboldali paramilitáris szervezetek masíroznak a budapesti utcákon, szélsőséges, neonáci zenekarok koncerteznek mindenütt. Az országban félelem uralkodik, tombol az antiszemitizmus (hű, de unalmas már ez a baromság…), melyről „hitelesen” számolnak be az ügyeletes jajongók, köztük természetesen – és ismételten – Heller Ágnes filozófus, a mindenkori „tiszta forrás”. De nem is érdemes a film részleteiben elmerülni, hiszen már a cím mindent elmond: „Milyen állapotban van a kultúra a szélsőjobboldali, nacionalista Magyarországon?” Azért vérlázító mindez, mert a szerkesztőség vezetőinek tudniuk kell, hogy egy ország szélsőjobboldalivá, fasisztává, nácivá minősítésével nagyon sokat ártanak az adott országnak, hiszen rossz hírét viszik a világban. Ez pedig egyszerre okoz konkrét, pénzzel mérhető gazdasági hátrányokat – lásd turizmus, idegenforgalom –, valamint az ország értékalapú leminősítéséhez vezethet. Miért ne hinné el a svéd átlagember azt, amit Magyarországról lát és hall egy – ráadásul – „dokumentumfilmben”? Hiszen a magyar átlagember is a magyar médiából tájékozódik arról, hogy mi történik történetesen Svédországban.   Az érzékeny filozófus Heller Ágnes látható módon nehezen viseli az őt ért kritikákat. Pénteken az ATV Egyenes beszéd című műsorában ugyanis arról beszélt: meg kellene kérdezni Kumin Ferencet, hogy miként egyeztethető össze a szólásszabadsággal, hogy megfeddjen egy állampolgárt, amiért az kifejti a véleményét. Mint ismert: múlt héten, a botrány kirobbanásakor Kumin Ferenc „csupán” néhány kijelentésének pontosítására kérte Heller Ágnest, mert szerinte az több tárgyi tévedést is tartalmazott. Sajnos a nyugati médiavilág objektivitásáról, hűvös tárgyilagosságáról kapcsolatos illúzióink és hiteink az utóbbi években, sőt hónapokban darabokra törnek össze, ráadásul nagymértékben éppen a rólunk, Magyarországról szóló tudósítások és értékelések, elemzések józanítanak ki bennünket a leginkább. A Kobra súlyosan elfogult, torz és hazug képe hazánkról viszont egy lényeges tapasztalattal jár: meg kell védeni magunkat, mert immáron időnként ott is támadnak bennünket, ahonnan a baráti segítséget vártuk volna. A „merjünk kicsik lenni” Kovács László-i életfilozófia végképp használhatatlanná vált; helyette a „merjünk egyenrangúak lenni és megvédeni magunkat” alapállása az egyetlen, ami tartható és életképes. Szerencsére nem is hagytuk magunkat, és ezt jól tettük, mert láthatóan sem Dánia, sem Portugália, sem Finnország, és – minő meglepetés! – Ausztria sem tiltakozott a műsor ellen. Tiltakozott viszont a magyar kormány, Kumin Ferenc államtitkár, a svédországi magyar nagykövet asszony és svédországi magyarok. És az igazi csavar – stílusosan a svédcsavar – itt következett. A svéd közszolgálati csatorna sérelmezte, hogy a magyar nagykövet asszony véleményt formált a műsorról, illetve arra kérte a tévé vezetőjét, hogy keresse fel hivatalában. Azt közölték, hogy ilyen nyomásgyakorlást legutóbb a vasfüggöny lehullása előtt tapasztaltak. A műsor egyik készítője, Kristofer Lundström pedig úgy nyilatkozott, hogy bár jól érezte magát a forgatás alatt Magyarországon, a magyar reakciók miatt nem szívesen tér vissza országunkba… Ezek után a svéd csatorna interjút készített a magyar nagykövettel, s ordító tendenciózussággal arról érdeklődött, hogyan áll a nagykövetünk a sajtószabadsággal, illetve kezdeményez-e Magyarország hivatalos eljárást a svéd kormánnyal szemben… Aranyos, nem? Mi is történik itt valójában? A svéd közszolgálati televízió hazug és előítéletes módon porig alázza Magyarországot (igen, Magyarországot!), förtelmes helynek mutatja be, amely – na igen, már megint – Európa szégyene. Ez ellen természetes módon fellépünk, védjük érdekeinket és becsületünket, mire a svéd csatorna azzal vádol bennünket, hogy nem tiszteljük a sajtószabadságot, és diktatórikus, hidegháborús eszközökkel próbáljuk elhallgattatni az igazság svéd bajnokait. Értik, ugye? Kapunk egy hatalmas pofont az utcán, erre védekezésképpen visszaütünk, minek következtében a támadó garázdasággal és tettlegességgel vádol meg bennünket. Ügyes… És ezen a ponton kell észnél lennünk: a sajtószabadság itt nagyon álságos érv a svédek részéről. A sajtószabadság ugyanis – különösképp a közszolgálati médiában – nem az előítéletesség, a torzítás és a befeketítés szabadsága. Hanem a tárgyilagosságé, sine ira et studio. Éppen ezért nem szabad engednünk, legyen bár szó svéd – mondjuk azért így! – barátainkról. Ha most ugyanis engedünk és meghunyászkodunk – amit biztosan nagyon szeretne sok baloldali Magyarországon –, akkor a továbbiakban még többet megengednek maguknak velünk szemben svédek, és más nyugat-európai barátaink… Szóval ezúttal, e témában nem svéd a cél. Fricz Tamás