Bencsik András: Horthy a lépcsőházban
Horthy betiltotta volna a Jobbikot. Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó idejében Szálasi Ferenc börtönben ült. Rákosi Mátyás is börtönben ült. Nyilasnak és kommunistának a Horthy-korszakban kuss volt.
Az, hogy a szélsőjobboldali Jobbik Horthy-szobrot állíttat Budapesten (magánterületen, egy református gyülekezet lépcsőházában) pontosan olyan történelmi képtelenség, mint a szélsőbal veszettül nácizó, sárga csillagot viselő tagjai, akik ez ellen ordítva tüntetnek. Horthy ugyanis éppen arról ismert, hogy következetesen és mindvégig elutasított minden szélsőséget. Se nácinak, se kommunistának, se anarchistának nem adott teret.
Horthy Miklós kormányzó rehabilitálásával azonban mindmáig adós a politikai centrum, mely feltehetően konfliktuskerülésből azt a téves stratégiát követi, hogy amiről nem beszél, az nincs. Azonban a két világháború közötti magyar életről, a menny- és pokoljárás évtizedeiről nem lehet nem beszélni.
A természet irtózik a vákuumtól, s mivel azok, akiknek történelmi küldetésük volna a két világháború közötti kísérlet értékelése az emberarcú demokrácia megmentését és az ország területi helyreállítását illetően, nem mernek félelem és elfogultság nélkül erről beszélni, hát azok beszélnek róla, akiknek nem kellene.
A Jobbik szíve szerint Szálasi szobrot avatna, de mivel látja, hogy a jobbközép retteg attól, hogy becsületesen megvallja tiszteletét Horthy Miklós iránt, betör e résbe, nagy hangon kisajátítja magának a kormányzó mítoszát, próbálván belőle újnyilast faragni.
Horthy nagyon jó eszköz a Jobbik számára, mert egyfelől elfedi műveletlen szavazóbázisa előtt a Szálasi-kultusz rémes világát, másfelől mert a keresztény középosztály számára – bár az agresszív liberális és filoszemita támadások miatt nem szeret beszélni róla – Horthy Miklós kormányzó példakép, így a bátor és szókimondó politikus szerepében tűnhet fel a legértékesebb választói bázis előtt: „látjátok, a Fidesz nem meri méltatni Horthyt, de a Jobbik meri!”
A Horthy-ellenes baloldali hisztéria egy okos és árnyalt Horthy-ábrázolással leszerelhető volna, hiszen az abszurd és hamis „Horthy-fasizmus” vádját valójában a kommunisták találták ki.
Horthynak nem bűne, hanem végzete volt a második világháború és a német megszállás. John Flournoy Montgomery, az Amerikai Egyesült Államok akkori magyarországi követe meggyőződéssel állította, hogy a náciknak tett magyar engedmények feltétlenül szükségesek és elkerülhetetlenek voltak, és hogy az ország nem rendelkezett valódi politikai mozgástérrel.
Magyarország, a vonakodó csatlós című emlékirataiban így írt erről: „Magyarország hajlott arra, hogy a szövetségesek oldalára álljon, de a körülmények folytán elsősorban nem az volt a kérdés, hogy mit szeretne tenni a nép, hanem az, hogy mit tartottak szükségesnek. A magyarok ma úgy érezhetik, hogy vezetőik hibákat követtek el, és minden bizonnyal követtek is el hibákat, de véleményem szerint függetlenül attól, hogy milyen politikát folytattak egy adott időpontban, az eredmény pontosan ugyanaz lett volna.”
Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó rehabilitálása, emlékművének felállítása a nemzeti középosztályra vár. Ehhez okos és higgadt érvelésre, civilizált vitára lesz szükség. Horthy személye és a trianoni döntés két létező tabu a magyar szellemi közéletben. Ha nem mer beszélni róla a magyar középosztály, beszél róla az alsó népréteg. És abban nem lesz köszönet.
Bencsik András - Demokrata
Reményik Sándor: Nagy magyar télben - részlet
"Nagy magyar télben picike tüzek,
Soh`se volt olyan máglya,
Mintha most ez a sok-sok titkos láng
Összefogna egy láncba...!
Az égig, a csillagos égig érne,
És minden idegen rongy benne égne!"
Nagy magyar télben - részlet
Reményik Sándor (1890-1941) - költő
Reményik Sándor: Úgy fáj már minden
Úgy fáj már minden, minden idebenn:
A szó, s a mozdulat, s a csend is fáj,
Minden, mi általreszket szívemen,
Legyen az ember, muzsika, vagy táj,
Úgy fáj már minden, minden idebenn.
De néha egy-egy halk szó simogat,
S rejtekúton a szívembe talál,
S álomba ringatja a kínokat,
Elaltatja a múltat, s a jövőt.
Pedig be nehéz megtalálni már
Az ösvényt, a szívembe vezetőt.
Reményik Sándor: Úgy fáj már minden - részlet
Unortodoxia!
Nagy nap volt a tegnapi: már Brüsszelben is elismerik, hogy győzött az unortodox gazdaságpolitika! Az Európai Bizottság átfogó őszi gazdasági előrejelzésében „agyondicséri” Magyarországot.
...Hogy jó utat választott a kormány, azt az is mutatja, hogy kilenc év után lekerültünk az uniós szégyenpadról, kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól. No meg visszafizettük a Nemzetközi Valutaalapnak, az IMF-nek a hitelünket, aminek azért van kiemelt jelentősége, mert a szervezet a hitelért cserébe aktívan beleszól a kormányzati elképzelésekbe.
A szocialisták idején Washingtonból diktálták tollba a programokat, legyen szó oktatásról, egészségügyről, nyugdíjakról vagy családtámogatásról.
Csákó Attila
Magyar Hírlap
Lehallgatás: a balliberálisoknak dolgozott az USA?
Balliberális köröknél landolhatott azoknak az Egyesült Államokat érintő lehallgatássorozat részeként gyűjtött információknak egy része, amelyek kapcsán a magyarországi politikai befolyásszerzés gyanúja is felmerült – tudta meg a Magyar Nemzet.
Hazai baloldali és liberális politikai körök is kedvezményezettjei lehettek annak a nemzetközi botrányt kiváltó lehallgatás- és adatgyűjtés-sorozatnak, amelyet az Egyesült Államok nemzetbiztonsági ügynöksége, az NSA Magyarországon folytatott – értesült a Magyar Nemzet.
A lap információi szerint a parlament nemzetbiztonsági bizottságának keddi ülésén a lehallgatási üggyel kapcsolatban említett belföldi befolyásszerzésre irányuló törekvésekkel két ilyen politikai formáció hozható összefüggésbe. A lehallgatások kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök konzultációra hívta a parlamenti pártok frakcióvezetőit. A kormányfőnek ez a döntése a lap nemzetbiztonsági forrásai szerint abból a szempontból is elgondolkodtató, hogy a T. Házban helyet foglaló pártok közül a Gyurcsány nevével fémjelzett Demokratikus Koalíció képviselői, valamint a Bajnai Gordonhoz köthető Párbeszéd Magyarország politikusai nem alkotnak frakciót.
Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja kedden jelentette be, hogy a polgári és katonai titkosszolgálatok főigazgatóval zárt ajtók mögött történt egyeztetés után arra jutottak: a lehallgatások kapcsán nemcsak adat- és információgyűjtésre, hanem a politikai befolyásszerzésre irányuló, kül- és biztonságpolitika területét is érintő gyanú merült fel.
Mint ismeretes: az NSA minden elképzelhető mértéket meghaladó adatgyűjtési programjáról a szervezet egykori informatikusa, Edward Snowden szivárogtatott ki adatokat. Kiderült, hogy a hírszerző ügynökség erre szakosodott szerve európai vezető politikusokat is lehallgatott, a WikiLeaks világhálós portál pedig a múlt héten az NSA lehallgató-átjátszó központjainak helyszínét tartalmazó dokumentumokat tett közzé, melyek egyikén Budapest is szerepel.
Az amerikai diplomácia figyelmét egyébként már korábban felkeltették a magyar belpolitikai események. Fokozott érdeklődést mutattak a balliberális oldalhoz köthető személyek ellen folytatott büntetőeljárások iránt.
Az amerikai külképviselet 2010 után statisztikai adatszolgáltatás címén rendszeresen kért információkat a Legfőbb Ügyészségtől, és kérdéseik főként a politikusokkal szemben folyamatban lévő eljárások részleteire irányultak. A politikai befolyásgyakorlás részének volt tekinthető, hogy a nagykövetség munkatársai 2011 májusában találkozót kezdeményeztek Budai Gyulával. Az akkori elszámoltatási kormánybiztostól korrupciógyanús ügyekről, de főképp Gyurcsány Ferencnek a sukorói kaszinóberuházásban játszott szerepéről próbáltak információkat szerezni.
A velünk egy szövetségi rendszerben lévő nagyhatalomnak a magyar politika befolyásolása érdekében tett lépései közé sorolható az is, hogy Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon a 2010-es kormányváltás óta jelentős összegű amerikai támogatáshoz juthatott. A Heti Válasz számolt be arról, hogy Gyurcsány cégcsoportja sorra nyeri el a külföldi megbízatásokat a Soros György amerikai tőzsdespekuláns érdekeltségébe tartozó alapítványától, míg Bajnai az Együtt–PM vezetőjeként több amerikai szervezet és befolyásos magánszemély támogatását élvezi.
Gyurcsány Ferenc maga is utalt a baloldalt támogató kampánypénzekre, amikor két hete egy pódiumbeszélgetésen az MSZP finanszírozásáról szólva úgy fogalmazott: „én voltam ennek a pártnak az elnöke, sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon, ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk”.
MNO, Patrióta Európa Mozgalom
Lejárt lemezek - Jobb, ha tudjuk, ők ennyire baloldaliak
A tegnap ismertetett, a devizában eladósodottak számára kidolgozott mentőcsomag azokon próbál segíteni, akik az eddig felkínált lehetőségekkel nem tudtak élni. A kilakoltatások leállítása télvíz idejére és az árfolyamgát teljes megnyitása több százezer adóson segíthet, de félő, hogy a devizahitelezés felfutásával kialakult szociális probléma egészét még így sem lehet megoldani.
A javaslat mindenesetre a három felelős, vagyis a túl kockázatos terméket áruló bankok, a korábban ezt tétlenül néző pénzügyi felügyelet révén maga az állam és a hitelfelvevő közötti tehermegosztásra épül – a korábbi mentőcsomagokhoz hasonlóan.
A megoldás nem csak az adósok érdeke: a bankoknál már veszélyesen magas a bedőlt hitelállomány, az állam szempontjából pedig az egész ország gazdasági kilábalását hátráltatja a közel egymillió főt érintő devizacsapda.
Az állítólagos baloldalon most szavazatvásárlást emlegetnek, holott a probléma az általuk vezetett kormányok tétlensége miatt alakulhatott ki, megoldás gyanánt pedig mindössze annyit tettek le az asztalra, hogy „szűk rétegként” próbálták a társadalom előtt beállítani az érintett családok százezreit, szembeállítva a forintban, illetve a devizában eladósodottakat. Jobb, ha tudjuk, ők ennyire baloldaliak.
Szabó Anna
Magyar Nemzet
A magyar közélet legnagyobb sírni való vicce: a maffiabaloldal, mint a magyar demokrácia őre
A diktatúra-hadován pedig már valószínűleg a balliberális célközönség jó része is csak röhög. Egy diktatúrában ritkán visznek pogácsát a kormánypárt székházát elfoglaló huligánoknak, inkább gumilövedékkel vagy viperával kínálnák őket, mint a Gyurcsány-Gergényi-érában. A hídfoglalókat sem jó szóval kérnék föl távozásra, hanem lovasrohammal, füstgránátokkal.
Pilhál Tamás
Magyar Nemzet
Számukra nem is lehet annál bosszantóbb tény, mint az, hogy a Fidesz-KDNP nyolcvanhét hónapja a legerősebb párt, ellenzékben és kormányon is
Nincs abban semmi meglepő, hogy a balliberális ellenzéket hatalmas erők támogatják, „tollal és fegyverrel”, pontosabban fegyver helyett pénzzel. Vissza akarják állítani a demokráciát és a stabilitást, a kiszámíthatóan kamatozó befektetéseket, a jogállamiságnak azt a sajátos formáját, mely a globális érdeket mindig a nemzeti érdek fölé helyezi – mert ez a haladás záloga. Ezek az erők nemzeti kormányt soha, sehol nem támogattak, és mindig megsértődtek, ha a maradi lakosság esetleg nem ismerte fel a jövő egyetlen helyes útját. Egész gondolkodásmódjuk a segélyezés filozófiájára épül, vagyis annyira le kell gyengíteni a helyi ipart és mezőgazdaságot, hogy lényegében mindenki a fejlett államok segélyéből éljen, lehetőleg hitelekkel is megterhelve. Számukra nem is lehet annál bosszantóbb tény, mint az, hogy a Fidesz-KDNP nyolcvanhét hónapja a legerősebb párt, ellenzékben és kormányon is.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Rétvári Bence államtitkár szerint itt az idő, hogy a benesi dekrétumok a történelem szemétdombjára kerüljenek
Az igazságügyi államtitkár szerint a felvidéki magyarság második világháború utáni jogfosztását eredményező 1945-ös Benes-dekrétumok ellentétesek az unió jogával, Szlovákia és Csehország mégis fenntartja őket. Az államtitkár úgy véli, hogy a dekrétumok hátráltatják a visegrádi együttműködést. A politikus szerint ideje, hogy a Benes-dekrétumok a történelem szemétdombjára kerüljenek.
Az 1945-ös kassai kormányprogram nyomán megszületett 143 elnöki rendeletből 13 közvetlenül, 20 közvetve sújtotta a csehszlovákiai magyar és német kisebbséget, a rendelkezések célja pedig elsődlegesen az etnikailag homogén Csehszlovákia létrehozása volt.
A magyar és német nemzetiségűeket egyebek között megfosztották állampolgárságuktól, befagyasztották bankbetéteiket, az állami alkalmazottakat elbocsátották, a hallgatókat kizárták az egyetemekről. A csehszlovákiai kisebbségek elleni támadássorozat része volt a gróf Esterházy János elleni per, melyben „fasizmussal való együttműködés” ürügyével hoztak halálos ítéletet – melyet életfogytiglanra változtattak –, miközben korábban éppen Esterházy volt az egyetlen, aki a szlovák parlamentben tiltakozott a zsidók deportálása ellen.
Horváth Attila jogtörténész előadásában beszélt arról, hogy a Benes-dekrétumok nem csupán jogfosztást jelentettek, de az ingatlan- és részben az ingóvagyontól való megfosztást is, továbbá az érintettek társadalombiztosításának megszüntetését. Ezeknek az elnöki rendeleteknek a következménye az is, hogy a magyar gyermekek négy éven át nem járhattak iskolába.
Ezen a területen a világháború után a népbíráskodás is a magyarság ellen fordult, 75 ezer „háborús bűnöst” találtak a felvidéki magyarok körében – ez egész Európában példátlan arány – az ezen eljárásokban elítéltek egy részének azonban büntetlenséget ígértek a csehszlovák hatóságok, ha áttelepülnek Magyarországra, ismertette a szakember.
Miután a nyugati nagyhatalmak csak a csehszlovákiai németek egyoldalú kitelepítését támogatták, a felvidéki magyarságét nem, a csehszlovák hatóságok kezdeményezésére sor került a szlovák-magyar lakosságcserére, melynek keretében több mint hetvenezer, jobbára módos felvidéki magyart kényszerítettek vagyona hátrahagyásával áttelepülésre. Eközben Magyarországról önként, toborzás hatására költözhettek Csehszlovákiába, akik erre vállalkoztak – mondta Horváth Attila.
Továbbra is születnek bírósági határozatok Szlovákiában a benesi dekrétumok jogfolytonossága alapján, ezt mutatja a szlovák legfelsőbb bíróság álláspontja alapján hozott ítélet.
Hozzátette: a hátrányos megkülönböztetés az 1948-as csehszlovákiai kommunista hatalomátvétellel látszólag véget ért, mindenki egyenlő lett a diktatúrában, ám valójában a magyarok ezután kettős elnyomásban éltek, a kommunista diktatúra mellett az etnikai diszkrimináció is sújtotta őket.
Bár Szlovákia az EU tagja, mégsem érvényesül minden vonatkozásban az unió joga, hiszen a Benes-dekrétumokat nem lehet megszűntnek tekinteni, és így még mindig nincs elégtétel a jogfosztásokért – jelentette ki Horváth Attila.
MTI
Az adófizetők állják az SZDSZ milliárdos tartozását?
A magyar államnak, egy banknak, hazai szolgáltatóknak, önkormányzatoknak és magáncégeknek is tartozik a 2013-ban jogerősen is feloszlott SZDSZ. A párt úgy tartja, ők elszámoltak a hiteleikkel, így kérdéses, hogy a mögöttük hagyott adóhátralékokkal, kölcsönökkel és teljesítetlen közüzemi számlákkal ki fog majd elszámolni. A szabad demokraták volt elnökei eközben bőszen dolgoznak visszatérésükön Bajnaiék és az Orbán-kormány leváltásán ügyködők oldalán.
„Tolvaj libsik ne csalózzanak, főleg ne alaptalanul! Inkább hozzák vissza az időkeréken meg a kakaóbiztos számítógépen elsíbolt lóvét! Vagy fizessék vissza az SZDSZ hiteleit” – így reagált nemrégiben Lukács Zoltán MSZP-s politikus egy Liberálisok-szimpatizánsnak, aki a bajai videó kiszivárgása miatt várt volna Canossa-járást a szocialistáktól. Jelen esetben nem a hangnem a lényeg, hanem az a bizonyos hitel.
Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója már két hete arra szólította fel az SZDSZ egykori elnökeit, Kuncze Gábort, Kóka Jánost és Fodor Gábort, hogy fizessék vissza a Magyar Fejlesztési Banktól irodavásárlásra felvett 415 millió forintot, mely a kamatokkal együtt mára félmilliárd forint fölé duzzadt.
A Fidelitas alelnöke, Falusi Vajk éppen egy héttel ezelőtt a Haza és Haladás Egyesület óbudai székhelyén szeretett volna átadni Bajnaiéknak egy szimbolikus, nagyméretű csekket, de az épületben senkit sem talált. Falusi azt üzente az Együtt–PM-nek, hogy ha már befogadják a „politikai emésztőgödörből szépen lassan visszakapaszkodó volt SZDSZ-es politikusokat”, akkor a megszűnt párt által a magyar adófizetőknek hátrahagyott 500 milliós tartozást is rendezzék egyúttal.
A volt liberális pártot azonban nem csak ez a teher nyomja. A Pécsiholding.hu októberben arról írt, hogy bár Pécsett 2010-ben felmondta a székházhasználatra vonatkozó szerződést a párt, egy év alatt 1,4 millió forintos bérletidíj-tartozást halmoztak fel, amit a mai napig nem törlesztettek. Az ügyben jogerős bírósági ítélet született, amely végrehajtási szakaszba lépett.
A Pestisracok.hu összeállítása szerint a pécsi tartozás és az MFB-hitel csak egy része annak a mintegy 1,2 milliárdos összegnek, melyet az SZDSZ-nek feloszlása után ki kellene egyenlítenie. A cikk kitér arra, hogy a kedvezményes MFB-kölcsönből az előírtnál nagyobb alapterületű ingatlanokat, valamint nem irodaként funkcionáló helyiségeket is vásároltak. Ezek rezsijét máig nem fizették ki. A liberális párt természetesen politikai hirdetéseket is rendelt korábban, a munkát 27 millióért elvégző cég azonban maximum a bíróság által lefoglalt székházépületek elárverezéséből remélhet bevételt.
Az SZDSZ tartozik a biztonsági feladatokért felelős Nemzetközi Testőr Biztonságszolgálati Kft.-nek, és közüzemi hátralékot kellene kiegyenlítenie a Magyar Posta Zrt., a Főtáv Zrt. és az Elmű felé is. A fővárosban a III., VIII.. és a XI. kerületi székházakra szintén több tízmilliós adó- és egyéb hátralékot jegyeztek be.
A magyar adófizetők is a károsultak között?
Összesítve: az SZDSZ tartozik a magyar államnak, a Magyar Fejlesztési Banknak, több szolgáltatónak, egy társasháznak, több piaci cégnek és önkormányzatnak.
MNO