Több oka is van annak, hogy Henri Malosse Magyarországot választotta úti célul. Az elmúlt időszakban uniós vezető alig látogatott Magyarországra, amit „indokolatlan kiközösítésnek” tart. Nagyon érdeklik azok a nem szokványos megoldások, amelyek lehetővé tették a 2008-2009-ben Görögországhoz hasonló helyzetben lévő Magyarország számára, hogy a társadalmi kohézió fenntartásával zabolázza meg az államadósságot és a költségvetési hiányt.
Különösen szeretné megérteni azokat a megoldásokat amelyeket Magyarország alkalmaz az energiaárak és -függőség, az ifjúsági munkanélküliség terén, a bankszektorban a fogyasztók megvédése érdekében, a kisvállalkozások ösztönzésére a kiskereskedelemben, például a dohánytermékek és a gyógyszertárak esetében.
Igyekszik nem ideológiai alapon vagy arrogáns módon hozzáállni ezekhez a lépésekhez, hanem pragmatikus szempontok alapján vonja majd le a következtetéseket, hogy alkalmazhatóak-e ezek uniós szinten.
Malosse szerint folytatni kell az olyan hagyományostól eltérő gyakorlatokat is, amelyek bizonyítottak a gyakorlatban, és olykor - mint Magyarországon - elősegítették a recesszióból való kilábalást és a foglalkoztatás fenntartását.
A francia politikus támogatja azt a kezdeményezést, hogy el kellene választani a társadalmilag hasznos pénzügyi tevékenységeket a társadalmilag haszontalanoktól.
„Ideje, hogy azokat támogassuk, amelyek fenntartható projekteket finanszíroznak és táplálják a reálgazdaságot. És miért is ne merjük megtiltani azokat, amelyek ártanak, és amelyek már olyan sok áldozat forrásai voltak?" - tette fel a kérdést Malosse.
A francia politikus arra is keresi a választ, hogy a válság kezdete óta milyen tanulságokkal szolgált a gyors nyereség utáni hajsza, amely szerinte számos európai ország gazdaságát süllyesztette a recesszióba, s amelyben kereskedők helyett algoritmusok hajtják végre a tranzakciókat akár a másodperc törtrésze alatt, és egy vállalkozás tőzsdei értékének semmi köze a cég tényleges helyzetéhez.
MHO
Malosse szerint a gazdasági válság a bankok miatt robbant ki, az általuk okozott kárt pedig nem az állampolgároknak vagy a vállalkozásoknak kell megfizetni, így a szektort sújtó adók nem igazságtalanok, hanem teljesen jogosak. Magyarország az elmúlt években olyan úton indult el, amely Európa több országának is követendő példaként szolgálhat.
A kormányt nem kritizálni, hanem dicsérni kellene törekvései miatt, melyek azt a célt szolgálják, hogy az ország gazdasága versenyképesebb legyen.
hirado.hu
kattints a rövid VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=hs1NjePbPho
kattints a rövidke VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=DG8r_016tHA
kattints a rövidke VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=ZkydzbF3GDw
kattints a rövidke VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=elMMJ4JZXs8
Simon Géza magyar–amerikai orvos szerint Amerikában az integráció lényegét, az egymás mellett élés gyakorlatát nem sikerült megoldani, illetve bevezetni. A lakónegyedekben és az iskolákban a fehérek és négerek de facto elkülönítése folytatódik.
Az európai-amerikai középosztály kivonult a külvárosokba; gyerekeiket elkülönített körzeti vagy felekezeti iskolákba küldik. Az afroamerikaiak zöme ma is elkülönített, nagyvárosi szegénynegyedekben él. Iskoláikba jóformán csak feketék járnak.
A sok (pozitív megkülönböztetés) ellenére a neves egyetemek diákságának 2-3 százaléka afroamerikai. A vegyes házasság ritkaság. A feketék politikai és felekezeti vezetői még mindig magukon viselik őseik rabszolga múltjának a terhét, a rendszert hibáztatják, és keveset tesznek, hogy környezetük belső körülményein változtassanak. Az egységesülés két fél kölcsönös hozzájárulása. Ez az eltökéltség nemcsak az európai-amerikaiak többségéből hiányzik, hanem az afroamerikaiak többségéből is.
Népszabadság
Dianne Feinstein, az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának elnöke szerint Barack Obama azon gondolkodik, hogy megtiltja a szövetséges országok vezetőinek lehallgatását, az NSA, hagyjon fel a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap épületének elektronikus megfigyelésével, illetve „fogja vissza” a New York-i ENSZ-székházban folytatott tevékenységét.
John Kerry külügyminiszter elismerte: az NSA néha túlzásokba esett, és ő is azt ígérte, felülvizsgálják ezeket a programokat. Az igazságügyi bizottságban készül egy javaslat, amely beszüntetné a „halászháló” típusú adatgyűjtést. A javaslatnak épp az a két szenátor a szerzője, akik a 2001. szeptember 11-i merénylet után a terrorizmusellenes patriot törvényt írták. A demokrata Patrick Leahy és a republikánus James Sensenbrenner már korábban közölte: ők az említett törvény szerzői, ám az NSA vezetőinek állításával ellentétben szerintük az nem jogosít fel ilyen kiterjedt adatgyűjtésre.
A lehallgatási ügy felderítéséhez segítséget ígért a német kormánynak Edward Snowden, aki moszkvai ideiglenes otthonában találkozott Hans-Christian Ströbelével, a német Zöldek politikusával. A találkozó hírére Hans-Peter Friedrich német belügyminiszter közölte, ha Snowden kész rá, akkor megtalálják a módját, hogy beszélgessenek vele, mert minden adat vagy információ jól jön.
Népszabadság
Snowden a kancellárnak, a főállamügyésznek és a parlament elnökének címzett – levelet adott át Ströbelének. Ezekben magyarázattal szolgál a titkosszolgálatokat leleplező tettéről. „Mint a NSA, a CIA és a DIA technikai szakértője, munkám során a kormány olyan rendszeres törvénysértéseire bukkantam, amelyek erkölcsi kötelességemnek megfelelően cselekvésre késztettek. Nem bűntett az igazságot kimondani”.
Magyar Nemzet
Kőműves Anita szerint az uniós vezetőket és a közvéleményt is inkább az háborította fel, ami a a Google-t is: a megfigyelés mértéke és pimaszsága. Hogy bár egyre több lehallgatási ügyre derül fény, Amerika továbbra is az arcukba vigyorog, és azt mondja, ez így van jól.
Az amerikai hírszerzés technológiában utolérhetetlen, Washington úgy hiszi, nekik mindent szabad: vádemelés nélkül, korlátlan ideig fogságban tartani embereket, vagy ha épp az elnök így tartja helyesnek, hamis bizonyítékok alapján háborút kezdeni.
Sokáig úgy hihettük, George W. Bush távozásával ez megváltozott, ám Edward Snowden dokumentumaiból kiderült, az ellenvetést nem tűrő hozzáállás szemernyit sem módosult. És ez botránkoztatja meg a világot igazán.
Népszabadság
Az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi megállapodás frontális támadás a demokrácia ellen címmel jelent meg vezércikk a Guardianban. George Monbiot szerint az egyezmény révén a nagyvállalatoknak lehetőségük lesz óriási pereket indítaniuk azok ellen a kormányok ellen, amelyek állampolgáraik érdekeit próbálják megvédeni.
Az ausztrál kormány határozott úgy, hogy a cigarettadobozok címkéjén csak elrettentő egészségügyi figyelmeztetéseket lehet feltüntetni, márkanevet nem. A Philip Morris az ausztrál-hongkongi kereskedelmi megállapodásra hivatkozva csikart ki hatalmas kártérítést Ausztráliától.
Több milliárd dollár kompenzációt kellett fizetnie Argentínának is, amely befagyasztotta a túl magas energiaárakat. Egy kanadai vállalat pedig azért nyújtott be keresetet Salvador ellen és követel 315 millió dolláros kártérítést, mert a kormány elállt a vízkészletre potenciálisan veszélyes aranybánya megnyitásának engedélyezésétől.
Mindezek a nagyvállalatok kereskedelmi megállapodásokban foglaltak alapján cselekszenek és perelnek, a peres tárgyalások azonban titkosak, a bírák többsége pedig vállalati jogász. Az ügyben érintett állampolgároknak és közösségeknek ezekben az esetekben nincs jogorvoslati lehetőségük.
Magyar Nemzet
Titus Corlatean szerint a decentralizáció és a régiósítás fontos intézkedés, amelyről a román politikusok szuverén módon döntenek, miután a magyar kisebbséggel is konzultáltak.
Számos elem, amelyet az RMDSZ vezetői autonómiaformaként mutatnak be, valójában nem egyéb, mint a közigazgatási decentralizáció része. Ennek a kétértelműségnek a fenntartása a politikai nyelvezet szintjén okozza a félreértéseket.
Valentin Stan kisebbségkutató, volt diplomata, a Bukaresti Egyetem történészprofesszora szerint ki kell mondani, hogy Magyarország igenis támogathatja a Románia területén élő magyar kisebbséget, beleértve az autonómiatörekvéseket is. Ezt a nemzetközi jog is elismeri.
A trianoni békeszerződés utal a nemzeti kisebbségekről szóló, 1919. decemberi szerződésre, amelyben a román állam vállalta, hogy autonómiát ad a székelyeknek, biztosítja a magyarok vallási, oktatási szabadságát és így tovább.
Népszabadság
Zétényi Zsolt szerint egy nép történelmi szállásterületein élő, de más államok főhatalma alá nagyhatalmi békeparancsokkal odakényszerített tömegei nem kezelhetők ugyanúgy nemzetközi jogilag és politikailag, mint valamely bevándorolt vallási, nyelvi, etnikai kisebbség.
Magyarországnak gyakorolnia kell alaptörvényében és a nemzetközi jogban meghatározott, létező jogosítványait és kötelmeit. A magyar-román alapszerződés szerint a felek a magyarországi román, valamint romániai magyar kisebbség etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának védelme érdekében alkalmazzák az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Biztonsági és Együttműködési Tanács valamennyi érdemleges dokumentumát.
Együttműködnek az előbbi szervezetek nemzeti kisebbségvédő ellenőrző mechanizmusainak működtetésében.
Magyar Hírlap
A marosvásárhelyi rendőrség a gazdasági-kereskedelmi reklámot szabályozó romániai törvényre hivatkozva felszólította az Erdély Magyar Néppártot, az Erdély Magyar Nemzeti Tanácsot és a Magyar Polgári Pártot, hogy távolítsák el helyi székházukról a székely zászlót. A marosvásárhelyi rendőrség parancsnoka szerint a székely lobogó nem létező intézményt reklámoz.
Magyar Nemzet