2014-től minden eddiginél több eszköz áll rendelkezésre a nők és édesanyák megbecsülésére. A gyed extra üzenete, hogy minden élethelyzetben a nők mellett állunk - adta hírül a Fidesz
A diplomás gyed bevezetésével már akkor is támogatjuk az édesanyákat, ha fiatalon alapítanak családot és egyetemi tanulmányaik mellett is gyermeket vállalnak. Az anyáknak lehetőségük lesz arra is, hogy a kisgyermekük nevelése mellett részmunkaidőben vagy teljes munkaidőben dolgozzanak.
Ha az anyák kisgyermekük mellett egy újabb babát szeretnének vállalni, akkor akár dupla juttatásra is jogosultak lesznek.
A munkahelyvédelmi akció által eddig biztosított adókedvezményeket kibővítettük a három vagy több gyermeket nevelő anyák foglalkoztatása érdekében.
Januártól a kis keresetű édesanyák és édesapák jövedelme is emelkedik a kis keresetű családok adócsökkentésének köszönhetően.
Patrióta Európa Mozgalom
kattints a rövid VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=yD1B5RKLEng&feature=youtu.be
“Utolsó szent örökségünk ez, amit senki tőlünk el nem vehet: népművészetünk ősi titka. Isten adta, tündér ihlette, ember álmodta örökség ez, melynek egyetlen tulajdonosa a Magyar, bárhol éljen is.”
Wass Albert (1908-1998) - író, költő
Négy somogyi falu: Buzsák, Tótszentpál, Varjaskér és Táska lakosságának ingekre, párnavégekre és lepedőre dolgozott varrásai, három csoportra oszlik: 1. a fehér, 2. a kék-piros pamuthímzésekre és a 3. színes gyapjúhímzésekre. Most ez utóbbit mutatjuk be.
vilagbiztonsag.hu
A sárközi hímzés főként a női viselethez kötődött. Öt egymástól teljesen eltérő stílusú hímzés alakult ki. A halottas párnavégek, a főkötők, a bíborvégek, az ingujjak és a kendők öt különböző funkcionális tárgycsoportot képviselnek és mindegyikük díszítőstílusa más és más.
A különféle hímzésstílusok a sárközi népviselet különböző ruhadarabjain egymással mégis harmonikus egységet alkottak. Ez jól jellemzi a sárközi népművészeten belül a hímzéskultúra magas színvonalát
Barcza György szerint Magyarország kikerülése az uniós túlzottdeficit-eljárásból sokkal többet jelent annál, hogy az ország megúszta az uniós támogatások elvesztésének veszélyét. A legfontosabb, hogy az ország visszaszerezte költségvetési hitelességét.
A 2006-os hiány két számjegyű lett volna, ha az akkor újraválasztott Gyurcsány-kormány nem kezd már ősszel erőteljes, a rendszerváltás óta csak a Bokros-csomaggal összemérhető megszorításokba. Ennél rosszabbat csak Görögország tud felmutatni az elmúlt évtizedből, így a görög válság 2011-es kirobbanásáig Magyarország költségvetési hitelessége számított a leggyengébbnek Európában. Idén
Magyarország visszaszerezte a szavahihetőségét, így az idei 2,9 és a jövő évi háromszázalékos legfrissebb brüsszeli prognózis ismét elfogadja a magyar előrejelzést. A hitelesség visszaállásának pedig jelentős szerepe van a stabil forintárfolyamban és a rekord alacsony kamatban, amelyek fontos pillérei egy tartós és kiegyensúlyozott gazdasági növekedésnek.
Napi Gazdaság
A magyar polgárok többségét nem érdekli, hogy az MSZP kampányüzemmódba kapcsolt, minél több interjú, cikk, közlemény, sajtótájékoztató, annál kínosabb. Szegény Mesterházy véleménye szerint utópia a baloldali összefogás, és kivételesen igaza is volt.
Mint Ungváry Rudolf nyilatkozta a hét végi Népszavában, a magyar társadalomban „erősebb a rend és a biztonság iránti vágy”. Ez szerinte visszamaradottságunk és „megrekedtségünk” miatt van így, mármint hogy „a magyar lakosság többségének politikai lelkülete alapvetően tekintélyelvű”.
És mi ezzel a baj? ...arról van szó, hogy a magyarok többségének elege lett a balliberális hazudozásból. Az sejthető volt, hogy az SZDSZ csak formálisan szűnt meg, hátrahagyva a milliárdos sarát, és a makacs próbálkozás is érthető, hogy minden bukott politikusuk igyekszik visszaszivárogni valamilyen régi vagy új pártformációba.
Csak az nem világos, hogy a jól megérdemelt közutálat ellenére miért gondolják, hogy a régi szövegek újra eladhatók. ... „ma Magyarországon választási többséget képez az etnonacionalista szemlélet. Ez nem más, mint az a hit, hogy létezne olyasmi, mint »magyarság«, amely a Kárpát-medencében – a politikai határokon átívelően – kulturális és etnikai egységet képez”, írja rólunk a régi szeretettel Magdalena Marsovszky, aki szerint nincs olyan, hogy „magyarság” vagy „németség”, ez a hit a fajelmélet alapja, mely fasizmushoz vezet, a Szent Korona a fasiszta élettér-ideológia jelképe.
Már régen nem tudnak bennünket ilyesmivel feldühíteni, az az idő még az 1990-es évek elején volt, amikor a gyűlölettel párosult ostobaság fájdalmat okozott. A „szakrális máz”, a „vezérigény” monomániás ismételgetése öngyilkos kampányüzemmód, akár Kertész Ákos állításának utólagos és lelkes igenlése, miszerint mi, magyarok tényleg genetikailag kódolt alattvalók volnánk.
Már nem érdekes, felfogtuk, megértettük. Csak az a rejtély, miből gondolják, hogy a folytonos rágalmazás, köpködés, rugdosás népnevelő hatással bír? Hiszen ugyanezt megtették már Rákosi idejében is, eléggé közismert eredménnyel. Rákosi is nehezen boldogult a „tízmillió fasisztával”.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Emlékhangversenyt szerveztek Nyárádszeredában Nagy Ferenc tiszteletére. A szervező Seprődi János Kórusszövetség ezzel is tisztelegni kíván alapítója emlékének.
Idén már harmadszor hívták emlékezni és ünnepelni a kórusokat. A meghívásnak öt együttes tett eleget és vonult fel a kisváros művelődési házának színpadára: a nyárádszeredai Bocskai István Dalkör, a marosvásárhelyi Bernády György Kamarakórus, a jobbágyfalvi Nagy Ferenc Férfikar, a gyergyószentmiklósi Domokos Péter Pál Dalkör és a marosvásárhelyi Cantuale énekegyüttes.
A közel másfél órás előadáson színes repertoárt hallhatott az érdeklődő: volt ott magyar és cseh népdalfeldolgozás, reneszánsz művek, kuruc- és népdalok, valamint régi székely katona- és népdalok, de hallhattunk szemelvényeket di Lasso és Schubert műveiből is. A találkozó végén a csoportok Csíkfalvára utaztak, ahol megkoszorúzták a Nagy Ferenc tiszteletére egy hónapja állított emlékoszlopot és elénekelték A csitári hegyek alatt című kedvenc népdalát.
Nagy Ferenc 1935-ben született a nyárádmenti Búzaházán, tizenhét éves korában már kórust vezetett. Zenetanári diplomát a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián szerzett 1957-ben. Pályafutása, pedagógusi és igazgatói munkája Csíkfalvához kötötte.
1990-ben újraindította a kommunizmus idején kényszerszünetelő Nyárádmenti Kórusszövetséget és kórusmozgalmat, majd 1991-ben megalapította a Seprődi János kórusszövetséget, amely nemsokára nemzetközivé vált, és a Kárpát-medence nyolc országának minden magyarlakta térségéből egybefogta és szervezte a karéneklési mozgalmakat.
Munkásságáért 2006-ban Bartók Béla-díjjal tüntették ki, 2008 januárjában megkapta a Magyar Kultúra Lovagja címet, ugyanazon évben Csíkfalva község díszpolgára címmel is kitüntették. Öt éve távozott el az élők sorából.
Nemcsak tanári, karvezetői és szervezői munkájával érdemelte ki társai tiszteletét, hanem előrelátott a politikában is, olyan dolgokat jósolt meg, amelyek a maguk idején abszurdumnak tűntek, de néhány év múlva valósággá lettek.
A mindenfelől támadott, kijátszott magyarság fegyvere a szervezettség, összefogás lehet – állította, és egyedi ötlettel fogta össze a magyarságot: együtténekléssel. Keze alatt mintegy hétszáz kórus alkotta a nemzetközi szövetséget.
székelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom
Nem jó, hogy Magyarország "egy lábon áll" azáltal, hogy exportja döntően az Európai Unióba irányul, ezért nyitnia kell Ázsia felé - mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök az NHK japán közszolgálati televíziónak adott, pénteken adásba került interjújában, amelyből honlapján részleteket tett közzé a tv-csatorna.
"Az export fontos. Ha megnézik az adatokat, kivitelünk közel 75, majdnem 80 százaléka az Európai Unió országaiba megy, ami nem jó. Úgy értem, jó, de azt jelenti, hogy egy lábon állunk, ami nagyon instabil. Ezért egyértelmű stratégiánk van: nyitni kelet felé" - fogalmazott Orbán.
A magyar kormányfő hivatalos látogatáson tartózkodik Tokióban, ahol útja alatt több kétoldalú - egyebek mellett energetikai és oktatási - megállapodást, illetve magyarországi japán beruházásokat jelentettek be. Az NHK szerint a japán vezetők célja, hogy "megvessék lábukat Kelet-Európában". Az NHK riportere emlékeztetett arra, hogy az EU szabadkereskedelmi tárgyalásokat folytat több ázsiai országgal - köztük Japánnal, amely megállapodás mielőbbi tető alá hozása érdekében való együttműködésről Orbán Viktor és Abe Sindzó japán kormányfő a héten megegyezett -, de Orbán szerint ugyanilyen fontos, hogy az egyes tagállamok egyedül is érvényesítsék érdekeiket.
Egyértelmű stratégiánk van: nyitni kelet felé Az EU nem egy ország. Vannak területek, amelyek az EU kizárólagos jogkörébe tartoznak, például a szabadkereskedelmi egyezmények (megkötése), de Európa nemzetekből áll, és a nemzetek saját gazdaságpolitikát folytatnak, úgyhogy nem várhatunk Brüsszelre vagy bármely más fővárosra, ami nem magyar, hogy tegyen valamit Magyarország érdekében, ahelyett, hogy a magyarok megtennék maguk.
Úgyhogy ha befektetéseket szeretnénk, jobb kapcsolatot, azt kétoldalú alapon kell elérnünk" - közölte Orbán Viktor, hozzátéve, hogy az egész európai gazdaságra jótékony hatással lesz, hogy Budapest javítja kapcsolatait Ázsiával.
Az interjúban az atomenergia is szóba került, mivel Abe növekedési politikájának egy hangsúlyos eleme az atomipari export, Magyarország pedig a paksi erőmű bővítésére készül. Orbán Viktor elmondta: Európában vannak olyan országok, amelyek fel akarják adni az atomenergiát, de Magyarország nem ilyen.
"Ha mi, európaiak versenyezni akarunk az Amerikából vagy más területekről is érkező termék(ek)kel a világpiacon, akkor olcsóbb energiát kell termelnünk a gazdaságunk számára" - mondta Orbán Viktor magyar kormányfő, aki az NHK japán közszolgálati televízió szerint "technológiai segítséget" vár a szigetországtól.
MTI, fidesz.hu