Magyar népi díszítések - Kalotaszegi hímzés - Erdély
Kalotaszeg az erdélyi magyarság hímzésekben leggazdagabb vidéke a sokféle hímzőtechnikát, a hímzett holmi mennyiségét és a hímzés kivitelezését illetően.
Noha intenzíven szőnek is, mellette mégis virágzik többféle hímzés is: a „fehéres” vagy szálvonásos, vagdalásos, lapos öltéses - kétféle változatban is; a szálán varrott öltés és az „írásos” (írásos öltés) egyaránt.
Készítenek ezek mellett rececsipkét, darázsolást, gyöngyhímzést, a mellre valókon szűcshímzést, az ujjasokon géphímzést. Nem minden községben varrnak egyforma intenzitással. A bánffyhunyadiak munkái választékos gazdagságukkal kiemelkednek.
Némely községben bizonyos hímzésféleségeket nem varrtak - ott a hangsúly a szőttesek készítésére helyezték. A hímzést az ágyi ruhára és abroszokra varrták többségében, de került kendőre, női és férfiingekre, kötényekre, szoknyákra, pendelyekre is.
Magyar népi díszítések - Göcseji hímzés - Dunántúl
Göcsej a Dunántúl nyugati részén található. Zala megye legtöbbet emlegetett földrajzi-néprajzi tája.
A Zalai-dombvidék része, azon belül is a Nyugat-Zalai-dombsághoz tartozik. A Göcsej hivatalos neve Közép-Zalai-dombság.
Göcsejhez tartozó települések közül néhány: Kustánszeg, Becsvölgye, Gellénháza, Dobronhegy, Lickóvadamos, Csonkahegyhát. Milejszeg, Nagylengyel.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Szent Erzsébet székesegyház Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéje - Bogota - Kolumbia
Kolumbiában, a bogotai Szent Erzsébet székesegyház patrónája II. Endre magyar király leánya, Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231), akinek egyik ereklyéje ma is a spanyol koloniális barokkot idéző, múlt században épült székesegyház kincstárának féltett relikviája.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Mindszenty József emléktáblája - Bogota - Kolumbia
Kolumbia fővárosának székesegyházában avatták fel azt a márványtáblát, amely Mindszenty József emlékét örökíti meg. A hányatott életű főpap nem sokkal halála előtt celebrált misét Bogotában.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Mindszenty József-szobor - New Brunswick - USA
A világban szerteszét élő magyarok - mint sorozatunkból is kitűnik - számos helyen szoborral, táblával igyekeznek új hazájukban is népszerűsíteni nemzetünk nagyjait, megőrizni emléküket. A XX. század harmadik harmadában a legtöbbször talán Mindszenty József nevét és alakját örökítették meg. Az amerikai magyarság egyik központjában, New Brunswickben, a róla elnevezett téren állították fel Mindszenty impozáns szobrát. Nagyobb ünnepeinken itt tartják hagyományos találkozóikat a New Jersey államban élő magyarok.
A Csehimindszenten Pehm József néven született Mindszentyt (1892-1975) 1915-ben szentelték pappá, 1944-ben nevezte ki a pápa veszprémi megyés püspökké. Ő és főpaptársai tiltakoztak a zsidóüldöző intézkedések ellen, amikor pedig a szovjet csapatok megjelentek Kelet-Magyarországon, memorandumban sürgették, hogy az ország többi része ne váljon csatatérré. Válaszul a nyilasok 1944 novemberében letartóztatták Mindszentyt.
A háború után a pápa esztergomi érsekké, majd bíborossá nevezte ki, aki egyre mélyebb konfliktusba került az új hatalommal is. Különösen az egyház jogainak és tevékenységének korlátozásai ellen tiltakozott, mígnem az Államvédelmi Hatóság 1948 végén koholt vádakkal letartóztatta.
1949-ben látványos kirakatperben életfogytiglani fegyházra ítélték. Később enyhítették fogsága körülményeit, de csak 1956-ban, a felkelők szabadították ki.
A szovjet tankok bevonulásának napján, november 4-én az amerikai követségre menekült, ahol 15 évet töltött önkéntes száműzetésben. A magyar szervek, Washington és a Vatikán közötti hosszú alkudozás eredményeképpen Mindszenty József 1971 szeptemberében elhagyhatta az országot, haláláig Ausztriában élt.
Ausztriai mariazelli “ideiglenes" sírjából 1990-es teljes rehabilitációját követően hozták haza, hamvait az esztergomi bazilikában helyezték örök nyugalomra.
magyaremlek.nolblog.hu
Magyar emlékek a nagyvilágban - Kétnyelvű bronztábla a magyar határnyitás történelmi jelentőségéről és dátumáról - A szövetségi törvényhozás, a Reichstag épületének falán - Berlin - Németország
Az 1980-as évek végére Magyarország jutott a legmesszebbre a szocialista táboron belül korábban megkérdőjelezhetetlen blokkfegyelem béklyóinak lazításában. A kedvező nemzetközi légkörben a diplomáciai kapcsolatok felvétele Dél-Koreával megelőzte a magyar vezetés még nagyobb vállalkozását: a műszaki zár felszámolását nyugati határunkon.
A hidegháború éveiben kialakított műszaki határzár ugyanis nemcsak fizikailag, de morálisan is elavult, a világútlevéllel rendelkező magyarok többsége számára nem maradt jelentősége. Más kelet-közép-európai országok, mindenekelőtt az NDK vezetőit viszont rendkívül érzékenyen érintette, hogy állampolgáraik esetleg errefelé nyugatra távozhatnak, értelmetlenné téve így a keletnémet rendszer “büszkeségét", a berlini falat. A Honecker-féle kormányzat aggodalmait igazolta, hogy 1989 nyarán valóban mind többen próbáltak meg élni a lehetőséggel, vagy pedig megtagadva a hazatérést, magyarországi menekülttáborokban telepedtek le.
Magyarország akkor félretolta a magyar-NDK szerződés titkos, hazazsuppolási záradékát, a keletnémet állampolgárokat pedig “nagykorúsította": megengedte, hogy NDK-útlevelükkel bármely országba eltávozzanak, ha az hajlandó fogadni, illetve átengedni őket.
A budapesti döntést szeptember 10-én este, A Hét tévéműsorban jelentették be , hogy megnyitjuk a nyugati határunkat a kelet-németek számára is. Már éjfélkor NDK-s rendszámú autók ezrei sorakoztak az osztrák határon, majd indultak az NSZK felé.
Két hónapra rá ledőlt a német fővárost megosztó betonépítmény, egy év múlva pedig egyesült Németország. Berlinben, a szövetségi törvényhozásnak otthont adó Reichstag épületének északi falán kétnyelvű bronztábla örökíti meg a jeles dátumot és a két nép barátságát az egységesülő, demokratikus Európában.
Német részről azóta is úgy emlegetik Magyarország történelmi gesztusát, mint az első kő kiemelését a berlini falból. (Genscher egykori külügyminiszter a 2000-es hannoveri expó magyar pavilonjának a vendégkönyvébe is azt írta: “Sohasem feledjük, ami 1989-ben történt.")
Magyar emlékek a nagyvilágban - József Attila-emléktábla - Párizs - Franciaország
A XX. század első felének egyik legnagyobb magyar költője – számos irodalmár kortársához hasonlóan – lehetőséget kapott a sorstól arra, hogy a világkultúra központjában, a francia fővárosban pallérozza tudását.
József Attila (1905-1937) a tanulmányait 1924-ben kezdte meg a Szegedi Egyetem magyar–francia szakán. Innen tanácsolta el őt Horger Antal professzor a Tiszta szívvel című verse miatt. 1925-ben Bécsbe, majd 1926-ban Párizsba, a Sorbonne-ra ment tanulni, miután ígéretesen induló költészetének támogatói ehhez hozzásegítették. Néhány versét közreadták a kinti újságok is. Párizsi szálláshelyének falán tábla örökíti meg emlékét.
Miért utálják Önt Orbán miniszterelnök úr? - Európai Parlament - Strasbourg 2013. 07. 02 - rövid VIDEÓ!
Kattints a rövid videóra
http://www.youtube.com/watch?v=ymMXnVo6FXg
Bayer Zsolt: Gyávák
Itt állunk a Kúria döntésével, árván. Árván, egyedül, csalódottan. Mert hát lássuk be: mindenhol másképpen van. A szintúgy uniós tagállam Horvátország például meglépte, amit meg kell lépni. A horvát kereskedelmi bíróság elítélt nyolc bankot, amelyek az indoklás szerint a devizahitelezéssel egyszerűen becsapták ügyfeleiket. Az egyik horvát illetékes egyebek mellett a következőket jelentette ki: „Az országban túl nagy piaci koncentráció alakult ki: a bankok egymás között megállapodnak, és ez az alapvető probléma. Mert ha egymásnak konkurenciát jelentenének, akkor nemigen történhetne meg, hogy folyamatosan emelik a kamatokat, és ebből fedezik a rossz hitelkihelyezéseket. Ha ez így van, akkor Horvátországban csődöt mondtak a fogyasztóvédelmi rendszerek.”
Az illetékes véleménye szerint mindezért együttesen felelős a pénzügyminisztérium, a horvát nemzeti bank és a versenyhivatal. A horvát bíróság döntése szerint a szóban forgó devizahiteleket a FELVÉTEL NAPJÁN ÉRVÉNYES ÁRFOLYAMRA KELL ÁTVÁLTANI, ÉS EZ A HORVÁT KUNÁBAN SZÁMON TARTOTT ÖSSZEG JELENTI A TÖRZSTŐKÉT, NEM PEDIG AZ AKTUÁLIS ÁRFOLYAMON SZÁMÍTOTT ÉRTÉK. Az uniós tagállam Horvátország bíróságának döntése után nem történt katasztrófa, nem dőlt be a kuna, nem tört ki a háború, és nem vonult be Horvátországba az unió egyesített hadereje. Mindenki hallgat, a bankok fellebbeztek, várjuk a jogerős bírói döntést.
Most borítékolom, hogy a horvát legfelsőbb bírói szerv pontosan ugyanígy fog dönteni, és a jogerős döntés után sem történik semmi. A bankok lenyelik uzsoráskodásuk, gazemberségük következményeit, a horvát hitelesek pedig fellélegeznek. De lássuk, mi történt a szintén uniós Romániában!
„Romániában egy 2010-ben elfogadott sürgősségi rendelet tette lehetővé a végtörlesztést a hitelesek számára, egyben azt, hogy kedvezőbb kamatfeltételek mellett újrafinanszírozhassák hitelüket. Ezt a rendeletet módosítaná a törvénytervezet úgy, hogy a devizahitelesek lejben fizethessék vissza tartozásukat azon a devizaárfolyamon, amelyen a hitelt annak idején felvették. Arra a kérdésre, hogy vajon hogyan fognak reagálni a bankok, ha törvénnyel akarnak a hitelszerződéseikben garantáltnál lényegesen kedvezőtlenebb feltételeket rájuk kényszeríteni, Szabó Ödön azt mondta: ha józanul mérlegelnek, nekik is érdekük lehet ez a megoldás.”
Ez történt Romániában. És nem dőlt össze a világ, nem vonultak be a kéksisakosok, de még a lej sem szakadt be, pedig Románia felett jelenleg ugyanúgy az IMF gyakorol gyámságot, mint tette ezt mifelettünk 2010-ig.
Ehhez képest a Kúria jogegységi határozata egy gyáva, semmire sem jó és ostoba döntés. De a hangsúlyt mégis csak a gyávára helyezem. Mert hát amit azonnal és határozottan meg mert lépni a horvát és a román bíróság, azt természetesen képtelen meglépni a magyar.
Mintha valami delejes álomban ringatózva csak azt tartaná itt szem előtt bíróság és ellenzék egyaránt, hogy minekünk mindig, minden körülmények között fizetnünk kell mindenkinek. Uzsorát, rossz terméket, hibás terméket, aljas és becstelen kamatemeléseket, árfolyamkockázatokat – mindent. És az MSZP-nek a Kúria semmirevaló és gyáva döntése után természetesen van pofája a nyilvánosság elé állni azzal a hihetetlenül vérlázító dumával, miszerint a kormány nem halogathatja tovább az érdemi lépéseket a devizahitelesek ügyében.
Lássuk csak, hogy is kezdődött ez az egész?
Úgy kezdődött, hogy 2002-ben Medgyessy Péter kijelentette: „Mindent, ami az Orbán-kormány idején jó és bevált, azt továbbvisznek, csak még jobban kibővítik.” És kijelentette azt is, hogy ebbe a körbe tartozik a kedvezményes lakáshitelezés államilag garantált rendszere.
Aztán megnyerték a választásokat, és első körben szüntették meg a kedvezményes lakáshitelezést. És jött helyette a devizahitel. A devizahitel, amelyet hatalmas propagandával, pénzt nem kímélő reklámhadjárattal ajánlottak a bankok a hitelfelvevők figyelmébe, majd egy ponton túl a hazai bankok egyszerűen nem is adtak forinthitelt.
Közölték, hogy az márpedig nincs. Ez a tény, akkor is, ha most, utólag, megpróbálják az egészet letagadni. S persze a devizahitelek mellett ott volt a sokkal magasabb kamatozású forinthitel –legalább papíron. S vajon miért is volt ennyivel magasabb a forinthitel kamata? Azért, mert a Magyar Nemzeti Bank „minden erejével küzdött az infláció ellen”. S a liberális mantra szerint az infláció ellen magas kamatokkal kell küzdeni. Ezért volt Magyarországon a legmagasabb jegybanki alapkamat mellett az unió egyik legmagasabb inflációja.
Igen: az egész helyzetért egyetemleges felelősség terheli a Simor András vezette Magyar Nemzeti Bankot. A Magyar Szocialista Pártot és koalíciós partnerét, a liberálisokat. Továbbá az akkori PSZÁF-ot.
Most a folyamatosan csökkenő alapkamat mellett negyven éve nem látott mélyponton van az infláció. A szocialisták meg a liberálisok pedig ki merik nyitni a pofájukat. Ez sincs rendjén – de leginkább a Kúria gyáva döntése nincs rendjén. Az viszont biztos, hogy a kormányon a sor. Már megint.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Amerika a náci Németország reinkarnációja - avagy már folyik a harmadik világháború - egy elgondolkodtató vélemény a Pravdából
Washington 12 éve szó szerint az egész világgal hadakozik, a világ egy részét legalábbis igyekszik megnyerni saját ügye kivitelezéséhez. Az elmúlt időszakban megemlíthetjük Afganisztán, Irak, Szomália , Líbia , Pakisztán , Jemen konfliktus helyzetét, de nem utolsó sorban a Szíriában gerjesztett feszültséget, ahol a mai napig is még minden megtörténhet. Az iráni fejleményekkel kapcsolatban Amerika vár és lesben áll a színfalak mögött.
A hadviselés költséges dolog, Obama kormányának azonban semmi sem drága. Az amerikai polgári lakosság zöme ugyan elítéli saját katonái bevetését, ennek ellenére úgy tűnik, valamilyen okok miatt folytatódik a megkezdett stratégia. A háború jelentősen profitorientált “vállalkozás” a katonai, biztonsági háttéripar számára. Az Egyesült Államok hadviselése Izrael érdekeit is szolgálja, a jelenlegi amerikai kormány segítségével megszűnni látszanak az akadályok Ciszjordánia és Dél-Libanon bekebelezésére.
Fontos megemlíteni a legújabb kori technikával vívott háborúk költségeit, amelyek már messze felülmúlják a világháborúkét. Az ország katasztrofális gazdasági helyzete mellett azonban létezik egy másik nagyon lényeges, önpusztító társadalmi probléma: az úgynevezett amerikai önelégült tanításon alapuló hegemónia, amely a demokratikus kapitalizmus eszméit tukmálja az emberiségre. Tanaik végeláthatatlanul szólnak saját rendkívüliségük hangoztatásáról, ennek eredményeképpen saját maguk is elhiszik, hogy a világon nem léteznek ellenségeik.
“A cél szentesíti az eszközt” – tartja a liberális mondás. Az amerikai kormány pontosan ennek megfelelően teszi félre a hagyományokon alapuló erkölcsöt, törvényeit pedig úgy igazítja saját kitűzött céljainak megvalósításához, hogy azok végrehajtása során a kormány feddhetetlen maradjon. A háborús bűnök elkövetőinek gyakorlatilag nincs felelőse. A provokáció kategóriájába tartozó fizikai és lelki kínzások, kémkedések, lehallgatások és még számos alattomos bűncselekmény mind büntetlenül marad. A lista igen hosszú.
Mi történik az Amerikai Egyesült Államokban, ha nem a náci Németország reinkarnációja? A világ “különleges” emberei, a kormány propagandájának köszönhetően, elvesztették realitás érzéküket, a háború objektív megítéléséről, ezen a ponton normál emberi magatartásról már nem beszélhetünk. Alkotmányos jogi civil szerveződések helyenként még erőtlenül hallatják hangjukat, ám a keresztény egyházak asszisztálnak az öldökléshez és bűnözéshez, a katasztrofális méreteket öltött erkölcstelenséghez.
Oroszországnak és Kínának útjában állnak Amerika világuralmi törekvései. Washington NATO erői a volt szovjet utódállamok csatlakozásával bővültek, jelenleg Grúzia, de leginkább Ukrajna felé irányulnak törekvéseik. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a NATO katonai és rakéta bázisokat kíván létrehozni az orosz határok mentén. Oroszország eddig passzívan védte szomszédos országait az amerikai provokációtól. December 12-én azonban, az orosz nemzetgyűlésen Vlagyimir Putyin válaszolt Amerika fenyegetésére: “Senkinek ne legyenek illúziói afelől, hogy Oroszország felett katonai fölényt szerezhet. Tisztában vagyunk mindazzal, ami körülöttünk történik és tudjuk mit kell tennünk.”
Veszélyes korszakát éli meg Amerika a NATO báb államok szövetségével. Oroszországgal és Kínával, valamint szövetségeseivel felvett harc könnyen az emberiség pusztulását eredményezheti.
magyartudat.com