A Szent Jobb körmenet
A Szent Jobb nemzeti és keresztény ereklye, - Szent István király természetes úton mumifikálódott jobb keze. Az ereklyét a budapesti Szent István-bazilikában lévő Szent Jobb-kápolnában őrzik.
A szent Jobb körmenet története: Mária Terézia hosszadalmas diplomáciai tárgyalások után Raguzából visszaszerezte a Szent Jobbot, melyet nagy pompával Budára szállították. Itt az Ereklyét az Angolkisasszonyok gondjaira bízta a királynő, ezzel együtt elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-ának megünneplését. Az 1800-as évek elejétől a budavári palota Zsigmond-kápolnájában az udvari vár plébános gondjaira volt bízva, ahol 1944-ig volt látható.
A Bach korszaktól 1944-ig minden év augusztus 20-án a Budavári Palota Udvari Várplébániájától a Nagyboldogasszony templomig haladt a menet. A II. világháború után az Amerikai Katonai Misszió három tagja hozta vissza Magyarországra, az 1945. augusztus 20-i körmenetre. Ekkor a pesti Ferences templomtól a Bazilikáig vonult a több százezres körmenet.
Ezt követően még kétszer tartottak körmenetet Budapest utcáin Mindszenty József bíboros hercegprímás vezetésével, majd 1948-tól negyven éves kényszerű szünet következett.
Ausztria és a Magyar Királyság közötti történelmi határ a Duna és a Morva összefolyásánál - Dévény - Felvidék
A Dévényi vár – a szabadság nemzeti szimbóluma - A történelmi Magyarország nyugati kapuja
Ausztria és a Magyar Királyság közötti történelmi határ a Duna és a Morva összefolyásánál - Dévény - Felvidék
Magyar emlékek a nagyvilágban - Stein Aurél (1862-1943) emlékek - Delhi - India - Kabul - Afganisztán
Az indiai Nemzeti Múzeum emeletén több termet töltenek meg azok a páratlan leletek, amelyeket Stein Aurél (1862-1943) adományozott a delhi intézménynek. A világhírű magyar Ázsia-kutató három expedíciójának anyagából állította össze a gyűjteményt.
1900-1901-ben Kelet-Turkesztán kietlen tájain folytatott régészeti ásatásokat, 1906-1909-ben a Takla-Makán sivatagban és a Tarim folyó mentén végzett kutatásokat.
1913 és 1916 között Turkesztántól a Góbi-sivatagig 18 ezer kilométert megtéve tárta fel Belső-Ázsia műemlékeit, rendkívül gazdag régészeti és művészettörténeti anyaggal gazdagítva a tudományt. Ezen kívül Indiában – kiváltképp Kasmírban – végzett archeológiai, valamint irodalomtörténeti és nyelvészeti kutatásokat.
A delhi múzeum látogatóit a Stein-gyűjtemény bejáratánál elhelyezett portré és életrajz tájékoztatja arról, hogy a közép-ázsiai anyag a magyar tudóstól származik. Stein munkáját már hosszú életében komoly nemzetközi elismerés övezte, 1912-ben a brit uralkodó lovaggá ütötte, számos akadémia és tudományos társaság választotta tagjává, az Oxfordi és a Cambridge-i Egyetem pedig díszdoktorává.
A műveinek egy részét magyarul író régész, nyelvész, történész, egyetemi tanár, az MTA külső tagja, az ázsiai Selyemút városainak kutatásának szentelte életét. Több expedíciója során derített fényt többek között Perzsia, Irak és Szíria vidékein Nagy Sándor indiai hadjáratainak pontos helyszíneire és körülményeire.
1943-ban, afgán útja során Kabulban hunyt el. A kutató – akinek sírja az afgán főváros angol temetőjében található – sohasem feledkezett meg magyarországi kötődéséről, felbecsülhetetlen értékű könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiára hagyományozta, a Stein-könyvtár ma az Akadémiai Könyvtár Keleti Gyűjteményének részét képez.
1. kép felirata: Magyar emlékek a nagyvilágban - Stein Aurél (1862-1943) adományozta páratlan leletek gyűjteményes kiállítása a Nemzeti Múzeumban - Delhi - India
2. Kép felirata: Magyar emlékek a nagyvilágban - Stein Aurél (1862-1943) adományozta páratlan leletek gyűjteményes kiállítása a Nemzeti Múzeumban - Delhi - India + az kiállítás egyik termében láthatjuk a magyar tudós portréját
3. kép felirata: Magyar emlékek a nagyvilágban - Stein Aurél (1862-1943) sírja - Kabul - Afganisztán
A magyar felderítő zászlóalj Kabulban szolgált békefenntartó katonái a tudós iránti tisztelettől vezérelve úgy döntöttek, hogy saját költségükön, egy helyi mesteremberrel helyreállíttatják az igen rossz állapotban meglelt síremléket. A sír felújításáért az MTA elnöke zászlószalagot adományozott a honvéd alakulatnak.
Református templom - Csetfalva - Kárpátalja
Református templom - Csetfalva - Kárpátalja
Csetfalva színmagyar kis falu a Tiszaháton.
Szép fatornyos református temploma egyedülálló. A templom a falusi templomépítészet szép példája. A XV. században épült gótikus stílusban, valószínűleg egy tatárjárás utáni, XIII. századi kis templom átépítésével.
A kazettás mennyezeteket Asztalos Sándor Ferenc készítette a XVIII század közepén. A négy fiatornyos zsindelyes harangtorony 1796-ban épült.
Csetfalván született Móricz Zsigmond édesanyja, az író is többször járt a faluban. A Tisza szabályozással foglalatoskodó gróf Széchenyi István 1847-ben járt itt, mivel gőzöse megfeneklett a Tiszán.
A főút mellett Szent István emlékhelyet alakítottak ki a kereszténység felvételének 1000. évfordulójára. A faluban sokan foglalkoznak falusi turizmussal.
A csoda mozgatója a falu első cigány polgármestere, Bogdán László - rövid lapszemle
Cserdi cigány többségű falu lakói hoztak adományt - egy tonna, saját termesztésű zöldséget - budapesti rászorulóknak. Baranyában a környék legrosszabb hírű falujából pár év alatt messze földön híres, irigyelt település lett.
Olyan hely, ahol mindenki akar és tud is dolgozni. Olyan hely, ahol magyarok, cigányok közösen újították fel egymás házait. Olyan hely, ahol a jó tanuló és templomba járó gyerekek ötvenezer forint jutalmat kapnak. Olyan hely, ahol mintaszerű biogazdálkodás folyik. A csoda mozgatója a falu első cigány polgármestere, Bogdán László.
hir24.hu
Magyar népi díszítések - Sárközi főkötőhímzés - Tard - Dunántúl
A hímzést a főkötő kerek fenéklapján kör alakban, oldalain pedig széles sávban helyezték el. A mintát fehér pamutfonallal varrt egyszerű rozetták kettős sora alkotja, melyeknek hátterét széles fekete vagy sötétbarna szőrfonalból varrt hurokhálóval töltötték ki.
Néha szerény piros keresztöltéses sorok is tagolják. A fekete alapú fehér fonallal finoman kivarrt régi sárközi, gömöri és torockói főkötők nyers ellenpárja.
Déry Tibor a tollforgatók felelőtlenségéről
"Az igazi írót felháborítja "az a példátlan henyeség, elképesztő gondatlanság, könnyelműség és felelőtlenség, amellyel - az újságírókon, sőt, írókon kezdve - mindazok bánnak a nyelvvel, akiket mesterségük vagy hivataluk közéleti szereplésre, a nyilvánosság előtti írásbeli vagy szóbeli gondolatközlésre jogosít fel.
Ennek a tollforgató elitnek tulajdonítom, hogy a világnak alig van még egy olyan nemzete, amelynek értelmisége oly rosszul bírná, oly hibásan használná, oly erőtlenül forgatná a maga nyelvét, mint a magyar polgárság a miénket, megfertőzve mindazokat, akik vele érintkezésbe kerülnek, s megrontva a maga és más gondolkodását."
1947
Déry Tibor (1894-1977) - író
Kosztolányi Dezső a tudományos nyelvről
"Tudósaink kötelessége, hogy tudományos szavainkat fémjelezzék, s abban a harcban, melyet vállaltunk, az élen vezérkedjenek."
Kosztolányi Dezső - Nyelv és lélek
Bessenyei György: a magyar nyelv, és a tudományok elsajátításának a kapcsolatáról
"... soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta.
Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem...tsupán idegen nyelven soha még egy Nemzet is e földön, a maga Anya nyelvét meg vetvén - böltsességre, tudományokra nem emeltethetett"
Magyarság - részlet - 1781
Bessenyei György (1747-1811) - író, költő, a magyar felvilágosodás egyik meghatározó egyénisége
"Ha egy nemzet nem képes a tudományoknak anyanyelven való birtokba vételére, menthetetlenül lemarad a haladottabbakhoz képest."
Ezért, a tudományok magyar nyelvének megteremtéséért javasolta Bessenyei egy a tudományok nyelvét fejlesztő társaság létrehozását. (Jámbor szándék, 1781).
Ötven évvel később sikerült a Magyar Tudós Társaságot (a MTA ősét) létrehozni. Ez rövid idő alatt igen sok eredményt ért el, főleg a szakszótárai révén. Számtani, bölcsészeti, törvénytudományi, mezőgazdasági, vadászati, törvényszéki, jogtudományi, kereskedői, bányászati, orvosi, műszótárak valamint német-magyar szótárak jelentek meg.
Szlovákia és a jogállamiság - két, egymást kizáró fogalom
Malina Hedviget a legújabb orvos szakértői jelentés szerint sem bántalmazták 2006. augusztus 25-én - a nyitrai fiatal nő, akinek fotója bejárta a világot, csak kitalálta a támadást az orvos szerint. Immár két orvos állítja: Malina Hedvig az adott napon nem szenvedett semmilyen sérülést. Mindezek után vélhetően érthető, miért döntött úgy az immár kétgyermekes asszony, hogy felveszi a magyar állampolgárságot, elhagyja Szlovákiát és januárban családjával Győrbe költözik.
Boris Lisánsky kassai ortopéd orvost a Hedvig elleni vizsgálatot vezető ugyancsak kassai ügyész, Katarína Sonderlich Roskoványi október végén bízta meg az új szakértői jelentés kidolgozásával. A szakértő szinte teljes mértékben azonosult kollégája, Peter Labaš véleményével: kizárja az agyrázkódást és azt is, hogy Malina Hedvig bármilyen sérülést szenvedett volna az említett napon.
Hedvig ügyvédje, Roman Kvasnica szerint érthetetlen, hogy a Komenský Egyetem Orvosi Kara után a főügyészség beéri egy ortopéd szakorvos véleményével, aki minden gátlás nélkül mer nyilatkozni neurológiai és traumatológiai kérdésekről.
Mindezek után vélhetően érthető, miért döntött úgy az immár kétgyermekes Malina Hedvig, hogy felveszi a magyar állampolgárságot, elhagyja Szlovákiát és januárban családjával Győrbe költözik.
"Kényszer hatása alatt döntöttem, a szlovák hatóságok kényszerítek arra, hogy elhagyjam az otthonomat, mert itt már nem élhetek szabadon" - mondta tavaly decemberben a nő, aki a magyar nagykövetségtől kért segítséget. "Elmondtam nekik, hogy az utolsó menedékemet, az otthonom biztonságát is elvették tőlem, ezért nincs maradásunk. Megértették az indítékaimat és nagyon segítőkészek voltak" - mondta. Hozzátette: férje szlovák nemzetiségű, ezért ő szlovák állampolgár marad, gyermekeik viszont magyar állampolgárok.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az esettel kapcsolatban tavaly, az év végén közölte: Magyarország természetes kötelességét teljesíti azzal, hogy a magyar állampolgárság és a magyarországi letelepedés által menedéket biztosít Malina Hedvignek és családjának. Magyarország minden magyarnak hazája, és így megbecsüléssel fogadja Malina Hedviget - hangsúlyozta.
Malina Hedvig nehéz döntése ugyanakkor önmagában vádirat a szlovák politika és hatósági zaklatás embertelenségével szemben - írta közleményében Semjén Zsolt.
MKL, MHO, Patrióta Európa Mozgalom