Lovas István: Elhallgatott hírek - Európa békéje komoly veszélyben - egyre rémisztőbb Amerika háborús politikája
November 16-án „Elhallgatott hírek” néven sorozatot indítottam azért, hogy a hazai média hallgatását vagy várható hallgatását áttörjem egyes témákban. Általában két napot várok arra, hogy egy hír megjelenjen nálunk, ami messze több annál, mint ami indokolt lenne a közléshez.
A legfrissebb hallgatások:
1. „Hozzunk létre szövetséget a titkolódzás, a megfigyelés és a cenzúra ellen” címmel szimpóziumot tartott a Centre for Investigative Journalism (a Tényfeltáró Újságírás Központja) Londonban december 5 és 7 között. A világ egyik legcsodálatraméltóbb, legtisztességesebb újságírója és dokumentumfilmese, az ausztrál-brit John Pilger már az első napon mondta el beszédét, amelyben feltette a kérdést, hogy miért lett a nyugati újságírásban a cenzúra és a torzítás a mindennapi gyakorlat része?
Felszólalása Harmadik mondatában azt kérdezte, hogy „A BBC miért lett oly gyakran a ragadozó hatalom szócsöve?” A negyedik mondata így szólt: „A New York Times és a Washington Post miért csapja be olvasóit?”
Pilger felhívja a figyelmet arra, hogy „a világot egy nagyobb háború, akár atomháború kilátása” fenyegeti. A tegnapi idővonalra itt kitett, „Elhallgatott hírek 5”-ben felsorolt három hír közül az elsőre is kitért. (Az amerikai kongresszus december 4-én 411 szavazattal 10 ellenében olyan határozatot fogadott el, amely Oroszország szomszédjai elleni agresszióját ítéli el. Felhívja a NATO-t és az USA szövetségeseit, hogy függesszenek fel mindenfajta katonai együttműködést Oroszországgal.)
Pilger erről a 758-as számú határozatról ezt mondta Londonban: „Dióhéjban az azt jelenti, készüljünk fel háborúra Oroszország ellen”. (Pilger egyébként a világ igen sok helyén volt haditudósító. A hetvenes években kétszer is az „Év újságírója” díjat kapta. Cikkeit és dokumentfilmjeit bátorságáért és igazmondásáért világszerte csodálják.
Aki a december 5-én Londonban elmondott teljes beszédét el akarja olvasni, a kitűnő, nem fősodratú és így nem manipulált amerikai counterpunch.org hírportálon érheti el War by Media and the Triumph of Propaganda /Háború a média segítségével és a propaganda győzelme/ címen itt: http://www.counterpunch.org/…/war-by-media-and-the-triumph…/
2. „Ismét háború Európában? De ne a mi nevünkben!” címmel jelent meg német közéleti személyiségek egész sora aláírásával felhívás politikusokhoz és újságírókhoz. Ebben követelik, hogy ne robbantsanak ki háborút Oroszország ellen az ukrán konfliktus ürügyén.
A aláírók között van Klaus Maria Brandauer szinész-rendező, Roman Herzog volt államelnök, Klaus von Dohnanyi, Hamburg első polgármestere, Lothar de Maziere volt miniszterelnök, Wim Wenders filmrendező, Gerhard Schröder volt kancellár és sokan mások. A nyílt felhívás teljes szövege itt olvasható németül: http://www.russland.ru/wieder-krieg-in-europa-nicht-in-uns…/ A német sajtó általában csak részleteket közöl belőle.
3. Aki csodát szeretne látni, olvassa el az összes kommentárt az amerikai veteránok honlapján, amely arról ad hírt, hogy McCain szenátor Orbán Viktort neofasisztának nevezte. VALAMENNYI amerikai veterán katona kommentárjában Orbán Viktort védi és McCaint támadja, olykor igen erős szavakkal. A kommentárok mennyisége tengernyi. A magát amerikai patriótának nevező Veterans Today annyiban tér el szinte valamennyi nyugati sajtóterméktől, hogy nem törli a szerkesztőségnek nem tetsző kommentárokat.
Az első három kommentár rövidített fordítása: Nep Garcia: Hahaha, a bagoly diktátor hívja a verebet neofasisztának?... Ed Comerford: „Hogy van pofája ennek a cionszolga McCain-nek….”; Nicholas Andrian: Nem akarom elhinni, hogy ez Oroszországgal akar kiállni. Egy atomhatalommal. Amelynek hazafi az elnöke…
Aki nem hiszi a csodát, itt járhat utána: http://www.veteranstoday.com/…/hungary-fuming-after-mccain…/
forrás: Lovas István Facebook
Columbo hadnagy szobra - Budapest
Falk Miksa, a magyar író és politikus dédunokája Peter Falk, néhai amerikai színész szobrot kapott Budapesten az ötödik kerületi Falk Miksa utcában.
Hungarikumok - Magyar nóta - Három a tánc - Jaj, de magas, jaj, de magas - énekel Béres Ferenc - rövid VIDEÓ!
kattints a rövid VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=noNjRNFjC0g
Bayer Zsolt: CBA-bojkott? - Magyarországon akadt néhány kretén, aki bojkottot hirdetett a CBA ellen azzal a felkiáltással, hogy a kormány a magyar céget kívánja helyzetbe hozni
A november végi angliai „fekete pénteken” tömegverekedésekbe torkollott a hisztéria.
A november végi angliai „fekete pénteken” – amikor a globális tőkés piacgazdaság hasznos idiótái, a fogyasztók óriási árengedménnyel jutnak hozzá minden szarhoz, amire amúgy nincs semmi szükségük – tömegverekedésekbe torkollott a hisztéria. Akik látták már, milyen az, amikor a gazda egy fandli kukoricát dob az ólba a disznók elé, pontosan tudja, hogyan zajlott a fekete péntek. Úgy, hogy például egy manchesteri áruházban összeverekedtek az utolsó televíziókészüléken, ami végül ráesett egy nőre és összetört. A nő pedig megsérült.
Tökéletes.
Tömegverekedés mifelénk még nem volt, de egy-egy karácsonyi nagybevásárlás hisztériája már idézi a szép jövőt. S ennek a szép új világnak fényes palotái mindenféle multinacionális áruházláncok. Igen, azok, amelyekben a nyugati áruknál silányabb minőségű áruk vannak a polcokon, mert ide az is jó lesz. Azok, amelyek felvásárolják szerte Európában (főleg Bécsben) az éppen lejárat előtt álló élelmiszereket, amelyeket gyakorlatilag ingyen megkapnak, hiszen odakint meg kell őket semmisíteni elég sok pénzért, ezért az eladó fél annak örül, hogy egyáltalán megszabadul a cucctól. Aztán elhozzák ide, nekünk, és nyolcvanszázalékos áron eladják. Csak ezen brutális hasznot realizálnak.
Ám valami felfoghatatlan oknál fogva a magyarországi multik mégis veszteségesek. Vagy alig-alig realizálnak valamennyi nyereséget, így aztán bár nagyon szomorúak, de egyszerűen nincsenek abban a helyzetben, hogy adót fizessenek. Történik ez egy olyan országban, ahol nagyjából nincs sem olyan nap, sem olyan napszak, hogy ne legyenek tele a multik parkolói, és ne legyen tömeg odabent.
Hogyan lehetséges mindez? És mi lehet az oka annak, hogy miközben ezek a szegény áruházláncok csak veszteséget képesek produkálni mifelénk, mégis ragaszkodnak mihozzánk? Ennyire szeretnek bennünket? De hát azt tanítják nekünk, hogy a tőkének nem nagyon vannak érzelmei, csak érdekei vannak.
Nos, a magyarázat egyszerű. A multik ügyes trükkökkel teszik veszteségessé – legalábbis papíron – vállalkozásaikat. Például úgy, hogy a hozzájuk tartozó valamelyik cégcsoporttal építtetik fel az áruháznak helyet adó épületet. Az építtető eleve horribilis áron dolgozik, majd még ennél horribilisebb áron adja bérbe az épületet. Így az összes haszon elmegy bérleti díjra, leíródik, eltűnik, kimegy az országból, csak hát a bérbeadó ugyanaz, mint a bérlő.
Ez az egyik megoldás.
Az állam pedig áll és néz. És tűrt, mindeddig. És a magyar állam a rendszerváltás évtizedei alatt azt a szívességet is megtette a multiknak, hogy gyakorlatilag a teljes hazai kereskedelmet átengedte nekik. Baldauf László, a CBA tulajdonosa elmondta egy interjúban, hogy Magyarországon a forgalom 65-70 százalékát külföldi, multinacionális cégek üzletláncai bonyolítják. Ez az, ami Nyugaton teljességgel elképzelhetetlen lenne. Ott nagyrészt hazai cégek kezében összpontosul a szolgáltatás és a kereskedelem.
Baldauf így fogalmazott: „Félreértés ne essék, nem a piaci verseny ellen vagyok, mert arra alapvetően szükség van, azonban a hazai állapotok nem egészségesek. Ezért támogatunk minden olyan kezdeményezést, amelynek eredményeként meghatározóvá válnak a magyar tulajdonú vállalkozások, s ennek köszönhetően megerősödhet a kereskedelem, a szolgáltatóipar, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar.” Ezzel minden normális országban egyetértene mindenki. De Magyarországon azonnal akadt néhány kretén, aki bojkottot hirdetett a CBA ellen azzal a felkiáltással, hogy a kormány a CBA-t akarja „helyzetbe hozni” a multinacionális cégek rovására.
Önmagában érthetetlen, hogy például a tervbe vett vasárnapi nyitvatartási tilalom miért kedvez a CBA-nak.
De ami ennél ezerszer fontosabb: mondjuk Manchesterben azok a fogyasztók, akik amúgy képesek összeverni egymást egy rohadt televízióért, gondolkodás nélkül hirdetnének bojkottot bármilyen multi ellen, amelyik a hazai cég rovására próbálna meg terjeszkedni a piacukon.
Mert arrafelé az a módi és az a természetes, hogy a derék brit alattvalók derék brit boltban verjék össze egymást egy-egy gyönyörűséges fekete pénteken. Mifelénk az önmagukat oly nagyon liberálisnak gondoló, „piacbarát” kretének viszont csak úgy tudják elképzelni a szép új világot, hogy a magyarok csak külföldi boltban verhetik össze egymást.
Mert minden más fasizmus.
Ebben a helyzetben pedig nem marad más, mint hazafiként meghirdetni, hogy aki csak teheti, a CBA-üzletekben vásároljon. Ugyanis a tisztességtelen hazaárulókkal szemben ezt kell tenni. Úgyhogy hajrá!
Magyar Hírlap
Rogán Antal napirend előtt: „Mit szól ehhez Goodfriend?” - hirdetnek-e most is tüntetést a "civil" ellenzékiek
Rogán Antal napirend előtt azt tudakolta az ellenzéktől, szerveznek-e most is tüntetéseket, hogy Barack Obama jelentett be internetadót az USA-ban.
– Van egy ország, amelynek első embere azt kezdeményezte, hogy adóztassák meg az internetet. Ez az ország az Amerikai Egyesült Államok, és vezetője Barack Obama – mutatott rá a tengerentúl egyik eseményére Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető napirend előtti felszólalásában.
Mint megjegyezte, ezen a hétvégén viszont mintha elmaradtak volna a szabadság ellen indított támadást kiáltó hangok. Az elmúlt hetekben viszont, amikor a magyar kormány javasolt hasonló törvényt, megszólalt az Európai Bizottság alelnöke és az USA ügyvivője, André Goodfriend is. – Mi a magunk részéről megfontoltuk az emberek véleményét, és visszavontuk a javaslatot – emlékeztetett Rogán.
Egyúttal költői kérdést intézett az ellenzékhez: hirdetnek-e most is tüntetést, megszólal-e az EB alelnöke? Ha nem, és nem szólal meg André Goodfriend sem, szerinte az elmúlt hetek viselkedése nem más, mint képmutatás, ez a magatartás pedig nem szolgál más célt, mint hogy leplezze a Magyarország szuverenitása elleni kísérletet – nem kell itt a vádat megfogalmazni, csak az ítéletet kell közölni, írta le a helyzetet a frakcióvezető. „Láttunk már ilyet, egy másik nagyhatalom részéről” – zárta felszólalását.
Goodfriend Amerika ellen is kimegy tüntetni?
A politikus sajtótájékoztatóján, a parlament ülése előtt is azt mondta: amikor a távközlési adó kiterjesztésének terve komoly vitákat váltott ki Magyarországon, ami utcai demonstrációkhoz is vezetett, amelyekben „az Egyesült Államok ügyvivője is tevékeny szerepet vállalt”, aközben azt olvasni a sajtóban, hogy az Egyesült Államokban Barack Obama az internetadó bevezetését javasolja a távközlési adó kiterjesztésén keresztül.
A Fidesz-frakció ezért „érdeklődéssel kérdezi Mr. Goodfriendet”, kíván-e tüntetni Barack Obama ellen is, és ha igen, ezt milyen formában fogja megvalósítani, „Budapesten vagy esetleg Washingtonban” – közölte.
mti, mno
Orbán Viktor: Goodfriend amerikai ügyvivő ne bújjon diplomáciai mentessége mögé - „álljon ki, legyen férfi”
Az Országgyűlés hétfői ülésnapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) korrupcióval vádolt elnökével, Vida Ildikóval kapcsolatban is intéztek azonnali kérdést a miniszterelnökhöz.
Orbán Viktor egy ellenzéki kérdésre elmondta, az ügy jó irányba halad, a jog tiszta mezejére lehet lépni. Pert kell indítani – közölte, majd hozzátette, ha ezt nem lépi meg a NAV elnöke, le fogja váltani. Kifejtette, ha André Goodfriend bizonyítani tudja a korrupciós vádakat és a bíróság az ő javára ítél, Vida Ildikó börtönbe fog menni, mert – ahogy fogalmazott – ha Magyarországon a jog szerint valakiről kiderül, hogy korrupt, azt nem leváltják, hanem bezárják. De ha az derül ki, hogy az amerikai ügyvivő valótlanságot állított, annak is meglesznek a következményei.
Orbán Viktor felszólította Goodfriendet, hogy ne bújjon diplomáciai mentessége mögé. Minden magyar állampolgár nevében azt kérte a miniszterelnök, hogy az ügyvivő „álljon ki, legyen férfi”.
mti, mno
Nyelvlecke - hogy miért is a világ leggazdagabb nyelve a magyar?
Vegyünk egy konkrét esetet : azt amikor a róka “mozgásban van” – a magyar nyelv nagyon sokszínűen, sokféleképpen képes kifejezni ezt a "cselekvését" úgy, hogy egyben árnyalatokat is fest a mozgás szándékának, irányának, milyenségének, hangulatának, stb. megfelelően.
A több száz ideillő ige közül, vegyünk most egy jó maroknyit:
somfordál, sompolyog, oson, bóklászik, csámborog, settenkedik, sétafikál, sétál, seretepertél, slisszol, slattyog, csalinkázik, becserkész, megközelít, besurran, elinal, eliszkol, aláesik, odaevickél,
visszaérkezik, aláevickél, aláfarol, mögé-, odafészkelődik, visszafurakszik, megfutamodik, elfüstöl, keresztülgázol, végiggrasszál, felgyorsít, utánahág, belehajszol, hancúrozik, áthalad, tovahasít, hengeredik, eléje hentereg,
férkőzik, körüljár, kerülget, kóricál, elkotródik, követ, közelít, kujtorog, poroszkál, portyázik, rajtol, tovarejtőzik, odamerészkedik, lódul, mozdul, nyargal, nyomul, ődöng, őgyeleg, oldalaz, oldalog, kúszik, lassít, mögé óvakodik, lendül, lépdel, lépeget, lódul, lohol, spurizik, surran, sürög, szalad, elszelel, felszívódik,
szökell, szökken, lehuppan, belehúz, mögé igazodik, leimbolyog, utánairamodik, átiszkol, végig kajtárkodik, szembekanyarodik, takarodik, tágul, támad, döcög, dülöngél, előz, utánaered, távozik, tekeredik, tekereg, ténfereg, betör, ugrik, üldöz, utolér, űz, verekszik, elviharzik, felkaptat, felkepeszt, fölékerül, tovakóborol, koslat, kóricál, bekóvályog, közelít, lábal, nekilendül, visszalép, lófrál,
alámerül, felpattan, lepottyan, préselődik, rajtol, odarejtőzik, mellérogy, hazarobog, megrohamoz, átruccan, tovasuhan, belésüpped, rászabadul, szédeleg, elszelel, szökell, eltágul, eltaknyol, rátámad, visz, vonszol, baktat, bandukol, barangol, lődörög, mászkál,
elrohan, rohamoz, elrugaszkodik, biceg, battyog, menekül lopódzik, bitangol, bolyong, botladozik, bucskázik, csámpázik, császkál, csatangol, csörtet, csúszik, cammog, cikázik, vagy éppen lopakodik – hogy csak éppen egy pár igét megemlítsünk, gazdag tárházunkból.
Assisi Szent Ferenc
"Előbb csináld azt, ami szükséges, utána azt, ami lehetséges, és máris azt fogod csinálni, ami lehetetlen."
Assisi Szent Ferenc (1186-1226) - olasz védőszent, a ferences rend megalapítója
A szeretet ereje mindenre képes
" A szeretet ereje mindenre képes, de a szeretet hiánya képtelenné teszi a legjobb szándékot is."
Wass Albert (1908-1998) - író és költő
Fricz Tamás: Viszonyunk Nyugat-Európához és Amerikához
Megértem az indulatainkat, hiszen én is indulatos lettem McCain szenátor Orbán Viktorral kapcsolatos, ordenáré és ostoba szavai miatt, melyekre – természetesen – felkapta a fejét a világsajtó. Sorolhatjuk tovább napestig a negatív jelzőket a szenátorral kapcsolatban, de lássuk be: ezzel nem megyünk semmire.
Helyette vegyünk egy nagy levegőt, gondoljuk át újra Magyarország helyét és szerepét a világban, s ebből kiindulva határozzuk meg a lehetséges nemzetstratégiánkat, illetve Nyugat-Európához és az Egyesült Államokhoz való viszonyunkat.
Már csak azért sem érdemes „rugóznunk” tovább McCain szavain, mert már eddig is alaposan ismerhettük a szenátor alapállását. Ha máskor nem, akkor januárban, amikor egy villámlátogatást tett nálunk, s gyorsan aggódott egy sort a magyar demokráciáért, aggódott Paks és az oroszok melletti elköteleződés miatt, fellépett az akkor még csak felállítani tervezett német megszállási emlékművel szemben, valamint aggódott a közelgő, áprilisi parlamenti választások tisztasága miatt…
Ehhez képest Orbán Viktor „újfasiszta diktátorrá” minősítése már kevés meglepetést okozhatott, bár brutalitásában valóban az eddigi megjegyzésein is túltett.
Mégis, ezek után, lehiggasztva magunkat, válaszolnunk kell az alapkérdésre: mit kezdjünk ezzel a helyzettel? Mit kezdjünk azzal az ordító problémával, hogy a számunkra még a közelmúltban is mintának, követendő modellnek számító Nyugat-Európa, az unió, illetve most már az Egyesült Államok látványos támadást indított ellenünk, amellyel veszélyeztetik szuverenitásunkat, s már-már nyíltan a fennálló Orbán-kormány megdöntésére törnek?
Mi van akkor, ha az általunk ideálisnak, a szabadság és a demokrácia paradicsomának vélt Nyugat ránk mutat és így szól: bűnös vagy, magyar, nem kellesz?! Mi legyen a reakciónk? Forduljunk el Brüsszeltől, Berlintől, Párizstól, Amszterdamtól, Londontól, New Yorktól, Washingtontól, s állítsuk át az iránytűinket Moszkva, Isztambul, Peking, Szingapúr és Hanoi felé? Egyszóval, már megint az Ady által megírt Kompország-dilemmával nézünk szembe, már megint vergődünk, hánykolódunk Nyugat és Kelet között?
Nos, úgy vélem, nem. Nem hánykolódunk, de van néhány jellegzetességünk, ami valóban csak ránk, magyarokra, a magyar nemzetre érvényes jellemző. Amikor a jelenlegi, roppant bonyolult helyzetünkben kitörési stratégiákat dolgozunk ki, néhány dolgot alapul kell vennünk.
A magyar nép Közép-Ázsiából származik, s nem Európából, ám a honfoglalás után Szent István döntésével elköteleztük magunkat Nyugat-Európa mellett. Ez az elköteleződés 1989–1990-ben újra, sokadszor megerősítést nyert, s nyugati szövetségi rendszerek tagjaként (EU, NATO stb.) intézményesedett.
Származásunk, geopolitikai helyzetünk, történelmi konfliktusaink, nagybirodalmi alávetettségeink alapján azonban mi megismertük, illetve értjük a Keletet is. Nem oda tartozunk, de a franciákhoz, angolokhoz, s különösen az amerikaiakhoz képest mi sokkal jobban tudjuk, mi motiválja a nyugat-balkáni népeket, szerbeket, horvátokat, lengyeleket, cseheket, szlovákokat, ismerjük a közép-európai mentalitást, kénytelen-kelletlen megismertük az orosz „medve” lelkét is, s talán a közép- és távol-keleti országokkal is szót tudunk érteni. Tudunk tehát közvetíteni Nyugat és Kelet között, s ez nem szégyen, ez érték. De ettől nem vagyunk keletiek.
Nyugat-Európa és Amerika a mintánk, de nem vagyunk nyugat-európaiak és amerikaiak, vagyis nem vagyunk nyugatiak. És jobb, ha tudjuk: nem is leszünk azok. És ezt el kell fogadnunk, bármit mondanak a balliberális megmondóemberek.
Akkor kik vagyunk? Egy közép-európai nemzet, amelyik, akárcsak az itt élő szláv népek, a nyugati mintákat követi, de velük együtt mégis mindig más marad, mint a Nyugat. Ám mi a közép-európai szlávoktól, baltikumi népektől is eltérünk, amennyiben – túl az ázsiai származásunkon – ezeréves történelmünk nem szól másról, csak a meg- és fennmaradásról, s szuverenitásunk, önállóságunk, függetlenségünk megvédéséről – akár a szláv népekkel szemben is. Ez az alapvető tulajdonságunk, lelki beállítottságunk, s ezt nem érti, vagy nem akarja megérteni a bal- és balliberális oldal.
Önmagával rengeteget vitatkozó, megosztott nép vagyunk, de egyetlen esetben – s akkor igen, kurucos módon! – mindig összefogunk: ha a szabadságunk kerül veszélybe. És ezt kellene megértenie a nagyhatalmaknak, a Nyugatnak, amikor regulázni, alárendelni, irányítani akar bennünket. Mert hogy az nem fog menni. Nem fog menni addig, amíg ebben az országban olyan emberek élnek, beszélnek és írnak, akiket direkt nem sorolok név szerint – pedig szívesen tenném –, mert igaztalanul hagynék ki neveket.
De! Nem szabad, hogy megutáljuk a Nyugatot, mert a Nyugat nem csak McCainekből áll, hanem nagyszerű, szabadságvágyó emberekből, kultúrából, tudásból, humanizmusból és kereszténységből is. Nem szabad tehát, hogy a jelenlegi támadássorozat miatt elvakuljunk, s a fürdővízzel együtt kiöntsük a gyermeket is, akire annyira vágytunk.
Helyette hűvös fejjel tárgyaljunk, vitatkozzunk, egyeztessünk és állapodjunk meg. Egyenrangúként. És éppen ezzel tereljük vissza a nyugatiakat saját maguk gyökereihez, melytől elszakadni látszanak. Mert vegyük észre, éppen azt várják, hogy „barbár módra” reagáljunk, mert akkor rögtön ránk mutathatnának: na lám, megmondtuk, nem közénk valók!
Ne adjuk meg nekik ezt a szívességet. Legyünk észnél!
mno