„Totálissá válhat a médiaháború, ha a kormány valóban bevezeti az RTL-lel való békülés jegyében az ötszázalékos reklámadót – nyilatkozott a Népszavának Simicska Lajos, a jobboldal legjelentősebb médiatulajdonosa.”
Ez a mondat uralja most a média másik felét. És ez teljesen érthető. Van abban valami végtelenül perverz és borzongató, amikor Simicska Lajos a Népszavában üzen a kormánynak. És ezt ráadásul nem először teszi, emlékezzünk a Hír Tv egyik vezetőjének hosszú népszavás interjújára a közelmúltban.
Egy pillanatra tegyük félre ízlésbéli aggályainkat, és koncentráljunk a lényegre. A lényeg pedig mégis csak az volna, hogy Simicska Lajos megfenyegeti a kormányt, miszerint amennyiben ötszázaléknyi adót kell fizessen médiavállalkozásai után, akkor médiaháborút fog kirobbantani. Ezt pedig nehéz lenne másképpen értelmezni, minthogy az érdekeltségébe tartozó médiumok ezentúl az Orbán-kormány kíméletlen kritikusaivá fognak válni.
Jó. De hogyan?
Sok-sok embert ismerek azokból a lapokból, tévékből, rádiókból. S amióta villog előttem Simicska mondata, ők járnak az eszemben. Mert rendben, értem én, hogy a Magyar Nemzettől már eltávolították az emblematikus újságírókat (Ugró, Ludwig, Lőcsei Gabi, Kő), méghozzá méltatlan módon és méltatlan körülmények között.
Híreink szerint Villányi Károly és D. Horváth Gábor is fizetés nélküli szabadságon van, a kirúgás előszobájában. Rendben. De mi lesz a többiekkel, a maradókkal?
Csermely Péter barátom a jövő héttől felfedezi majd magában a baloldali liberális értékek engesztelhetetlen képviselőjét?
Gajdics Ottó barátom a jövő héten helyet cserél a Hír Tv-ben a Szakonyi Péterrel?
Lukács Csaba barátom ezentúl az erdélyi magyarok honosításának és bevándorlásának harcos ellenzője lesz?
A Célpont stábja rejtett kamerákkal fog a kormánypárti képviselők nyomába eredni, kíméletlenül feltárva esetleges szexuális eltévelyedéseiket?
Körmendy Zsuzsa eztán okos, visszafogott cikkekben fog értekezni Orbán alkalmatlanságáról és arról, hogy mégis csak Gyurcsány az igazi?
A Farkas Boglárka, Rabb Ferenc páros tárgyszerű hűvösséggel fogja beolvasni az RTL Klub-szerű esti híreket?
Császár Attila már hétfőn hosszú interjút fog készíteni az egyesült baloldal kretén veszprémi jelöltjével, Totálkész Zoltánnal arról, hogy csodálatos lenne, ha az állam kivonulna az elemi és a középfokú oktatásból, valamint az egészségügyből?
És mi lesz a Heti Válasszal?
Első körben beiratkoznak a HVG-hez egy gyorstalpalóra, hogy miképpen is kell nagyon gusztustalan, kormánygyalázó címlapokat készíteni?
Borókai Gábor Mészáros Tamás-féle, takonyszerű vezércikkeket fog írni a „jobboldal” antieurópaiságáról és demokráciaellenességéről?
Horkay Hörcher Ferencből ki fog bújni a Balavány György nevű galand?
Leigazoljátok Ugró Miki helyére Hont Andrást? Torkos Matild helyett eztán Papp Réka Kinga fog tényfeltárni?
Az idei füredi hal- és borfesztiválon Szily Lacika vezeti a műsort a Magyar Nemzet színpadon?
A Lánchíd rádió átveszi Bolgár Gyugyót a Klubtól? De legalább ismétli? És Csintalan Sándor ismét meg(vissza)tér az övéihez?
Nevezetteket ismerem. Azt gondolom, velük nehéz lesz mindezt végrehajtani. De még ha sikerülne is: ugyan vajon miféle eredménye lenne ennek? Vagy tényleg azt gondolja Simicska Lajos, hogy a Hír Tv elkötelezett nézői és eddigi drukkerei, a Magyar Nemzet olvasói fejében is végrehajtható ugyanez a fordulat?
Van egy titkom. Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek: nem végrehajtható. Azért nem, kedves Lajos, mert a nézőitek és olvasóitok nem milliárdokért lettek a nézőitek és olvasóitok. Hanem csak úgy. Holmi meggyőződésből. Miképpen médiabirodalmad megmaradt munkatársai is meggyőződésből mondják és írják amit mondanak és amit írnak.
Ehhez képest lesz értelmezendő minden változás.
Te is tudod, én is tudom, kedves Lajos, hogy nélküled már nem lenne Fidesz. Már 94 óta nem lenne. De amit most művelsz, az gyalázatos.
Ha pedig az adó NEM fizetést azonosítod a sajtószabadság és a demokrácia meglétével, akkor végképp elment az eszed, kedves Lajos. Amúgy tényleg: mennyi pénz lenne elég neked? Csak úgy, hozzávetőlegesen? A következő Célpontban mesélhetnél erről is. Vagy legalább a Népszavában, ha már ilyen jóban vagytok.
(Miután megírtam ezt a cikket, a Hír TV, Magyar Nemzet és Lánchíd rádió vezetői egy emberként adták be fel-, illetve lemondásukat, méghozzá lelkiismereti okok miatt.
Nevezettek nagyobb része a barátom. Nem véletlenül. Le a kalappal, Uraim! Respect!)
Magyar Hírlap
"Egészen csak az szabad, ki maga felett egészen uralkodik."
Eötvös József (1813-1871) - író, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy-társaság elnöke
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!
Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket!
Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson!
kattints a VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=PDMepkNRT9k
kattints a VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=hYZiOtEEspY
A Zselic mintegy 1200 km² területű dombság a Dunántúli-dombság déli részén, Somogy és Baranya megye határán. Tengerszint feletti magassága átlag 200-250 méter, magasabb pontjai az északnyugat-délkeleti irányú Duna-Dráva vízválasztó vonalon találhatók. Legmagasabb pontja, a Hollófészek 358 m magas. Számos forrása és patak jellegű vízfolyása van.
Természeti értékeit jelentős mértékben jellegzetes erdőtársulásai adják nagyszámú szubmediterrán flóraelemmel, s a hozzájuk kapcsolódó élővilággal.
Egyik legszebb román-gótikus stílusú műemlékünk. Nagy tömegű tornya, az épület alakja messziről elárulja középkori eredetét.
1236-ban már állt egy templom itt Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelve. A templom a tatárjárás idején 1242 körül elpusztult. IV. Béla király a XIII. sz. közepén Zalánd veszprémi püspöknek adta a falut. Ô kezdte építeni a mai templomot.
A templom védőszentjei, Szent Kozma és Szent Damján keleti, bizánci eredetre utalnak.
A törökdúlás idején a templom leégett, használhatatlanná vált, a lakosság nagy része elmenekült. A templom újjáépítése csak a török megszállás után, 1730 táján kezdődhetett el, megőrizve az épület román és gótikus jellegét. Új barokk oltárt kapott a templom és egy mellékoltárt Jézus megkeresztelésének képével és a két pestis elleni patrónusnak, Szent Sebestyénnek és Rókusnak szobrával.
A templom déli homlokzatán több évszázad stílusát figyelhetjük meg. Egymás mellett láthatjuk a román, a gót és a barokk építészeti formákat. A XIX. sz.-ban a barokk oltár helyére egy egyszerű oltár került. Az 1957-59-es felújítás után újra eredeti szépségében láthatók a szentély ablakai, a templom külső falán pedig a román kori ablaknyílások.
A templom belső, liturgikus terét 1972-ben alakították át. A berendezés tervezője Bardon Alfréd. Az új oltár márványból készült. Egyszerűségével és a felette függő feszülettel a középkort idézi.
A csarodai református templom a Csaroda patak által kialakított kis szigeten áll, a beregi Tiszaháton, az egykor mocsaras, vadvizes területből kiemelkedő szárazulat kisebb magaslatán épült a kicsiny, alig hatszáz lelkes falucska középkori eredetű református temploma.
A 13. század végén épült templom a Káta nemzetséghez köthető. A 16. század folyamán került a reformátusok birtokába. A templom részleges helyreállítására 1901-ben került sor, ekkor konzerválták a szentélyben és a diadalíven előkerült középkori falfestményeket. Nagyobb szabású műemléki kutatásra és helyreállításra 1971-1975 között került sor. Ekkor találták meg és konzerválták az alakos falfestményeket és a népies festés addig letakart nagy felületeit is akkor tették láthatóvá.
A magas, jó arányú templom hangsúlyos része a nyugati homlokzat, amelyen egyetlen kicsiny, félköríves résablak nyílik. Az oromzatot mintegy megkoronázza, az annak folytatásaként égbe törő, tornácos, zsindellyel fedett, karcsú sisakos torony, amelynek falát két szinten ikerablakok törik át.
A szűk toronyban sohasem függött harang, hanem a 18. században a templomtól keletre egyszerű fából ácsolt harangtornyot építettek.
"Fiatalnak lenni annyit jelent, mint várni valamire."
Szerb Antal (1901 – 1945) - író, irodalomtörténész, kritikus, újságíró
"A székelynek még a jó sem kell, ha ráerőszakolják. És a rosszat is elfogadja, ha jól bánnak vele."
"Olyan nép a székely, hogy akkor is érdemes volna őket megszeretni, ha egy szót sem tudnának magyarul. Hát még így, mikor egy szót sem tudnak másképp! "
A mi külön Tündérországunk - Útikép - 1886
Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847 - Budapest, 1910) - író, országgyűlési képviselő
Ha engem bántanak, aránylag könnyen elviselem. Ha az igazságot bántják, nem tudom elviselni, személyemben vagyok érintve.
Hamvas Béla (Eperjes, 1897 – Budapest, 1968) - író, filozófus