Ligeti Miklós (1871-1944) szobraiból

A 19. és 20. század fordulójának egyik legjelesebb magyar impresszionista szobrásza.

Strobl Alajos tanítványa volt, majd Nyugatra ment tanulni, Bécsbe és Párizsba, Párizsban a Julian Akadémián tanult festőnek, de mint szobrász alkotott jelentőset. Emlékműveket, portré-szobrokat, zsánereket, épületplasztikákat készített.

Munkásságára Rodin művészete volt nagy hatással, a századfordulóhoz közeledve impresszionista jellegű alkotásokkal jelentkezett, márványba faragott vagy bronzba öntött aktkompozícióit és portréit formagazdagság, s sejtelmes fényhatások megjelenítése jellemzi.

Az intimebb kisplasztikák mellett nagy szerepe volt az épületdíszítő szobrászatban (pld. Parlament, Adria Biztosító, Gresham-palota).

Bánffy Dezső (miniszterelnök) kérésére mintázta meg leghíresebb szobrát, a Városligetben ülő Anonymust (1903).

Az 1,9 méter magas alkotást a szolnoki művésztelepen készítette el, és a szobor teljes méretű gipszmintája egészen a Tanácsköztársaság "beköszöntéig" díszítette a telep kertjét. Koncepcióját később így foglalta össze:

„Elhagytam minden mellékest és csak az alakra fektettem súlyt, régi olasz, latin leírások alapján az akkori papi öltözékre.

Törekedtem az arcot homályba burkolni, és az alakkal kifejezni, amit gondoltam, misztikussá tenni azt, mi titok volt, és marad, a történelmi Gesta Hungarorummal a kézben.”

A névtelen jegyzőt és történetírót, akiről semmilyen kép nem maradt fent, szerzetesi ruhában, fejére kámzsát húzva bronzból mintázta meg, a szobor számos kiszögelése révén rejtélyes fény fut végig az alakon.

2021. March 10. 00:00

Alexy Károly (1816-1880) - Pesti Vigadó oszlopainak frizei - Budapest

A felvidéki Poprádon született szobrászunk..

A bécsi akadémia növendéke volt. 1840-től szerepelt kiállításokon.

1841-től készített kisbronzokat.

1844-ben kezdte el híres hadvezérekről készített kisbronz-sorozatát. 1848-ban Batthyány Lajos mellszobrát mintázta meg.

Az 1848–49-es szabadságharcban való részvételéért hosszabb várfogságot szenvedett. Kiszabadulása után 1852-ben Londonba emigrált, ahol újból elkészítette Batthyány és Kossuth mellszobrát.

1861-ben hazatért, és Pesten dolgozott mint szobrász és rajztanár.

A legismertebb munkája a Vigadó épületének homlokzatára készített táncolók reliefje volt.

Stílusa átmenetet képvisel a klasszicizmus és a romantika között.

2021. March 09. 00:00

Vörös Géza (1897-1957) festményeiből

A Képzőművészeti Főiskolán Balló Edénél tanult, majd Szolnokon és Nagybányán dolgozott.

1929-től a negyvenes évekig Szentendrén élt. Artisztikus, ám hűvösen megformált dekoratív képei egyaránt vallanak a neoklasszicizmus objektív tárgyszerűségének és az École de Paris elegáns, érzéki festészetének a hatására.

Szentendrén új színnel gazdagodott művészete: szellemes megoldással éles megfigyelőképességről és humorról árulkodott, miközben a korábbi steril színárnyalatokat meleg, puha színskála váltotta fel.

2021. March 09. 00:00

Példaképünk - Liszt Ferenc (1811-1886)

Aki a példaképünk!

"Nem lehet más igényem, csak hogy a művészet és a magyar hon jóakaratú, buzgó szolgája legyek."

Liszt Ferenc (1811-1886) - zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár - A 19. századi romantika legjelentősebb magyar zeneszerzője és minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze a világon

fotón: Barabás Miklós (1810-1898) - Liszt Ferenc - Magyar Nemzeti Múzeum - Budapest

2021. March 04. 00:00

Haza és haladás

Vaszary János (1867-1939) festményeiből

A 19–20. század. fordulóján és a 20. század első harmadában a képzőművészet európai irányait behatóan ismerte, s alkalmazta festészetében, grafikáin, gobelin munkáin.

Összességében leginkább a francia posztimpresszionizmust, art nouveau-t és a hazai nagybányai plein air stílust lelhetjük fel alkotásaiban.

A Mintarajziskolában Székely Bertalannál és Greguss Jánosnál kezdte tanulmányait. 1887 után előbb Münchenben von Hacklnál és von Löfflitznél tanult. Bastien-Lepage francia festő Münchenben kiállított képeinek hatására Párizsba ment, s ott 1899-ben beiratkozott a Julian Akadémiára.

A legnagyobb hatással voltak rá Hollósy Simon és a körülötte csoportosuló nagybányai művésztelep festői, művészete azonban mindvégig francia ihletettségű maradt.

Az első világháború alatt drámai hatású képeket festett a frontokról. 1920-tól tíz éven át a Lyka Károly által újjá szervezett Képzőművészeti Főiskola tanára volt, az 1932-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig, 1923-tól az UME alapító tagja és elnöke, 1924-ben a KÚT (Képzőművészek Új Társasága) egyik alapító tagja.

Kiváló mester volt a főiskolán, oktatta az új stílusirányokat, s maga is mind kipróbálta azokat. Egyéni stílusát mindvégig a lendületes, vázlatos ecsetkezelés jellemezte.

kattints a képekre - érdemes!

2021. March 03. 00:00

Zombory Lajos (1867-1933) festményeiből

Építész és festő. Állatábrázoló művészetével tűnt ki.

Pályáját építési rajzolóként kezdte. Tizenegy évig Lechner Ödön irodájában dolgozott, de önállóan is részt vett s díjat nyert építészeti pályázatokon (szegedi gőzfürdő és kultúrpalota). Tervei szerint épült a szegedi ügyvédi kamara.

A budapesti Mintarajziskola, a Benczúr-mesteriskola növendéke volt, majd 1898-tól 1902-ig Münchenben képezte tovább magát Heinrich von Zügelnél.

Szolnokra költözve a Szolnoki Művésztelep egyik vezető mestere lett. A nyaranta lelátogató Képzőművészeti főiskolások számára állatrajzot oktatott. 1908-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1917-ben az Ernst Múzeumban, 1922-ben a Belvederében, 1930-ban a Műcsarnokban rendezett gyűjteményes kiállításokat.

Több műve található a Magyar Nemzeti Galériában - Budapesten.

2021. February 25. 00:00

Dudits Andor (1866-1944) festményeiből

Művészeti tanulmányait Bécsben kezdte, majd Münchenben folytatta, végül Budapesten, Benczúr mesteriskolájában fejezte be.

Mesterei: Hollósy Simon, Herterich, Liezen Mayer, Benczúr Gyula. Első nagyobb művét a müncheni Glaspalastban állította ki 1890-ben. Ettől az évtől rendszeresen szerepelt a budapesti Műcsarnokban is.

A Benczúr Társaság egyik alapító tagja, később elnöke volt. 1925-től a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanáraként működött. Több állami és egyházi középületbe készített nagyméretű faliképeket.

A többi közt az Országházban, a pécsi egyetemen, az Országos Levéltárban találhatók alkotásai. Több művét őrzik a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében.

Főbb témái: naturalista és akadémista életképek, mozaikképek, oltár és falképek történelmi témákkal.

Főbb művei: Klinische Ambulance (1890), Plénparád (1893), Falkép ciklusok (Pécsi Egyetem, Magyar Országos Levéltár)

2021. February 20. 00:00

Gyurkovits Ferenc (1876 - 1968) festőművész képeiből

A felvidéki Losonc festője.

1894-ben végzte el a Mintarajziskolát, majd 1896-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskolán szerzett oklevelet, ahol mestere Balló Ede volt.

1902-ben a párizsi Julian Akadémián tanult és emellett akttanulmányokat végzett Colarossinál; 1904-ben a müncheni akadémián képezte magát, itt O. Seitz és Defregger voltak a mesterei.

1910-től Losoncon élt. Táj- és zsánerképeket festett, 1917-től állított ki képeit a Műcsarnokban. Az 1920–1930-as években magániskolát működtetett.

2021. February 19. 00:00

Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Körösi Csoma Sándor (Csomakőrös, 1784 – 1842, Dardzsiling- India)

Nyelvtudós, világjáró. Gyalog elindult Ázsiába, hogy a magyarok őshazáját és őstörténeti forrásokat keressen. 20 nyelven beszélt. 16 európai és keleti nyelven állított össze szójegyzéket. Elképzelhetetlen nélkülözések árán, lámakolostorokban tanulta és rakta le a tibeti nyelvészet alapjait. Elkészítette a világ első tibeti nyelvtanát és a tibeti-angol szótárt. A keleti nyelvészet történetében úttörő jelentőségű Calcuttában megjelent két műve: Grammar of the Tibetan Language, és Essays towards a Dictionary Tibetan and English. Halála után jelent meg szanszkrit-tibeti-angol szótára. 1982-ben Budapesten felavatták Európa első buddhista emlékművét, a Csoma-stupát.

2021. February 19. 00:00

Egyéb , Magyarok a Kárpát-medencében

Bocskai István szobra és egy idézetet megörökítő dombormű - Genf - Svájc

A svájci Genf a XVI. század óta a kálvinizmus szellemi fővárosának számít Európa-szerte.

A reformáció nagy alakjait – Kálvint és másokat – monumentális emlékmű örökíti meg az óváros melletti parkban.

A szobrok sorában áll Bocskai István (1557-1606) alakja is. A XVI. század nagy magyar államférfija a protestánsok vallásszabadságát biztosító bécsi béke megkötésével szerzett jogot hogy egy sorba kerüljön Cromwellel, Knoxszal vagy Roger Williams-szel.

Basta császári tábornok erdélyi zsarnokoskodása és II. Rudolf 1604-ben kibocsátott valláskorlátozó törvénye ellen felkelés robbant ki, amelynek Bocskai hajdúival az élére állt.

Még a harcok idején, 1605-ben Bocskai Istvánt a nemesi rendek Erdély és Magyarország fejedelmévé kiáltották ki, ezt a méltóságát az ország egyharmadát meghódított törökök is elismerték. Az 1606 nyarán megkötött bécsi békében Rudolf kénytelen volt újra elfogadni az alkotmányt, megerősíteni a szabad vallásgyakorlás jogát, valamint azt, hogy az erdélyiek maguk választhassák fejedelmüket.

Bocskai biztosította a székelyek előjogait is, a hajdúkat pedig kiemelte a jobbágysorból. A bécsi béke rendelkezéseit Rudolf a törökkel megkötött zsitvatoroki békében is garantálta.

Bocskai Istvánt, mint a nemzeti függetlenség és a vallásszabadság bajnokát ovációval fogadta a kassai országgyűlés 1606. december 13-án – ezt örökíti meg a jeles magyar államférfi genfi szobra melletti dombormű, felette a békekötés szövegéből vett, a vallás gyakorlását szavatoló latin nyelvű idézettel.

Az itt ábrázolt esemény után két héttel azonban a fejedelem váratlanul meghalt. Hívei kancellárját, Kátay Mihályt gyanúsították azzal, hogy megmérgezte, s a feldühödött tömeg a kassai piactéren Kátayt felkoncolta.

2021. February 17. 00:00

Egyéb , Magyarok a nagyvilágban