Bekeményítettünk: a magyar kormány és a Magyar Nemzeti Bank elhatározott szándéka, hogy Magyarországon tartsa a Munkácsy-trilógiát

                        A sajtóban megjelent, elsősorban Pákh Imre műgyűjtő nyilatkozatait idéző információkkal ellentétben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményében leszögezi le, hogy továbbra is elkötelezett amellett, hogy Munkácsy Mihály Golgota című képe is állami tulajdonba kerüljön, biztosítva ezzel a trilógia egyben maradását és épségét. A jegybank szerint a kép tulajdonosától származó ultimátumok nem segítik a megegyezést.   A közlemény hangsúlyozza: nem felel meg a valóságnak Pákh Imre azon állítása, mely szerint az Magyar Nemzeti Bank alelnökének és kollégáinak a kép megvásárlásáról vételi szerződést és a banki utalási bizonylatot bemutatta. „A valóság ezzel szemben az, hogy a jegybank által ismert utolsó ismert összeg 1988-ból származik, akkor Bereczki Csaba Gyula vásárolta meg 47 500 dollárért, ehhez képest a Pákh Imre által hivatkozott tízmilliós érték ennek több mint 210-szerese. Ilyen mértékű értéknövekedés még a műtárgypiacon is legalábbis szokatlan” – fogalmaz a közleményben az MNB, majd felidézi: Pákh Imre már többször adott egyoldalúan határidőt, amihez a kép elszállítását kötötte – utoljára tavaly júniusban –, míg nyilatkozataiban folyamatosan a trilógia egyben tartásának fontosságát hangsúlyozta. Elindították Munkácsy Mihály Golgota című festményének védési eljárását – közölte a Miniszterelnökség. A Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank elkötelezte magát amellett, hogy állami tulajdonba kerüljön a műalkotás és együtt maradjon a trilógia, de a tulajdonos Pákh Imre nem fogadta el a jegybank által kínált hatmillió dolláros vételárat. Erre lépte a Miniszterelnökség azt, hogy kezdeményezte a Golgota védetté nyilvánítását, ami azzal jár, hogy végleges kiviteli tilalom vonatkozik a műre és a tulajdonos köteles bejelenteni, ha máshová viszi a festményt. Ha pedig el kívánja adni, az államot elővásárlási jog illeti meg. A Miniszterelnökség azt közölte, hogy a kormány azt kívánja elérni, hogy „nemzeti festészetünk kiemelkedő alkotása magyar érdekkőrben maradjon”. Az eljárás nem akadályozza meg a tulajdonost abban, hogy a képet értékesítse, a védetté nyilvánításnak ilyen célja nincs – írták. Pákh vasárnap közölte az MTI-vel, hogy elviszi a debreceni Déri Múzeumból a Golgotát, a Krisztus-trilógia egyik darabját. A műért az MNB 6 millió dollárt ajánlott, de a műgyűjtő 9 milliót szeretne kapni érte.

Én Magyarország férfias felvirulása után sóvárgok

                                "Én Magyarország férfias felvirulása után sóvárgok. Minden, bármi hasznos legyen is egyébiránt, mi e végcélhoz nem vezet, nem közelít, nem elégíti ki lelkem szomját." Széchenyi István (1791-1860) - politikus, író, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere

Nem Magyarországon van antidemokrácia, hanem Amerika méri a számára "kellemetlen szövetségeseit" kettős mércével - rövidke lapszemle

                        Törcsi Péter alapjogi kutatási igazgató szerint az Egyesült Államok kongresszusának európai ügyekkel is foglalkozó albizottságában megrendezett meghallgatás megtörte azt az egyoldalúságot, ami eddig az ilyen és viták hangvételét jellemezte. A meghallgatást a republikánus Rohrabacher képviselő, az albizottság elnöke a következő mondatokkal zárta: „Jóformán semmilyen bizonyíték nem merült itt ma fel, amely alátámasztaná az Orbán-kormánnyal szemben megfogalmazott vádak valóságtartalmát. Amit ehelyett kaptunk, azok politikailag motivált, kettős mércén alapuló állítások.Törcsi szerint ha egyszer végre érvényesül a „Hallgattassék meg a másik fél” elve, és a döntéshozók egy része valós ismeretekkel – vagy legalább ismeretekkel – bír Magyarországról, az „antidemokrácia” félmondatos vádjai már egyáltalán nem meggyőzőek. Napi Gazdaság

Matolcsy György zseniális - már nem gúnyolódnak rajta, és ellenfelei is átvették módszereit - rövidke ellenzéki lapszemle

                    Orbán Viktor szerint a jegybank nélkül nem érhettük volna el a mostani gazdasági sikereket. Nagyon nehéz volt, hogy Matolcsy Györgyöt a kormányzati munkája helyett jegybankelnöknek kérjék fel, de az idő ezt a döntést igazolta. Matolcsyt az ország legkreatívabb közgazdászának nevezte. Akik gúnyosan tettek megjegyzést unortodox módszereinkre, ma már tisztelettel érdeklődnek a recept iránt. Olyan adórendszer nincs, amely minden szempontból igazságos. Orbán szerint aki belátható időn belül hozzányúl a mostani adórendszerhez, az sikertelenné teszi a gazdaságot, ezért ezt az adórendszert meg kell védeni. Matolcsy György szerint a válságkezelésre szoruló európai uniós országok makrogazdasági számait figyelembe véve Magyarország hajtotta végre a legsikeresebb válságkezelést, az ország minden makrogazdasági mutatóban sikeres. Ez különösen annak köszönhető, hogy megtaláltuk a saját utunkat, új gazdaságfilozófiát, új gazdasági képletet vezettek be. hvg.hu

Ma már nem lenne előnyös hazánk számára az euró bevezetése - rövidke lapszemle

                    Orbán Viktor miniszterelnök szerint korábban vonzó és logikus gondolatnak tűnt, hogy feladva a saját valutánkat csatlakozzunk a biztonságos eurózónához. Ez az ábránd a 2008-as gazdasági válság kirobbanása és kiszélesedése után semmivé foszlott, mert az eurózóna kezelte a legsutábban a válság által felszínre dobott problémákat. Márpedig ilyen pénzügyi válságok bármikor előfordulhatnak, akár sorozatban is. Ha a kormány megfelelő pénzügyi, a nemzeti bank pedig jó minőségű monetáris politikát folytat, akkor a nemzeti valuta egy tízmilliós országban kifejezetten erőforrást jelent. Napi Gazdaság

Zempléni szigethegység - Ahol a Bodrog születik - Északi-középhegység - Felvidék - HD minőségű rövid VIDEÓ!

                      Ismerjük meg Kárpát-hazánkat! Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket! Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson! kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=OOqC5kRfgAE

Az irodalom hazatalál – ez a címe annak a rendezvénysorozatnak, amelynek keretében kortárs magyar szerzők szülőhelyein és fontos helyszínein forgat kisfilmeket a Litera irodalmi portál. A legutóbbi alkalommal Dragomán György József Attila-díjas írót, az egyik legnépszerűbb kortárs – több mint harminc nyelvre lefordított – szerzőt kísérték el szülővárosába, Marosvásárhelyre a szervezők, ahol e hét szerda estéjén várta telt házas közönség.   A Litera, a Világháló-Irodalom Alapítvány és a Látó szépirodalmi folyóirat közös estjére a G Caféban került sor. Az estet Szabó Róbert Csaba, a Látó szerkesztője vezette fel, aki elmondta: nagy öröm és megtiszteltetés számukra, hogy amikor valaki színvonalas irodalmi estet szeretne szervezni Marosvásárhelyen, a Látót és a G Cafét keresi meg először.   – Amikor Bartis Attila irodalmi estjét láttuk vendégül, kiderült: az ugyancsak marosvásárhelyi születésű szerző harminc éve nem járt szülővárosában. A családjával 1988-ban emigráló Dragomán Györgynek nem kellett ennyit várnia: a kétezres évek közepén a Félszigeten volt már szerzői estje. Reméljük, hogy az irodalom valóban hazatalál – mondta Szabó Róbert Csaba, majd Nagy Gabriella a Litera programsorozata kapcsán hozzátette, Az irodalom hazatalál projektet 2011-ben találták ki, akkor Szálinger Balázst kísérték el.     Hirdetés   Végül Dragomán György beszélgetőpartnere, Csutak Gabi vette át a szót. Az írói léttel, az egykori Marosvásárhellyel, a kitelepedés kényszerével, a számos fordítással, a három regénnyel (A pusztítás könyve, A fehér király, Máglya), a népszerűséggel kapcsolatos, sztorikban nem szűkölködő, jó hangulatú beszélgetés során elhangzott: Dragomán György egy képzeletbeli Marosvásárhelyt teremtett magának, egy igazi autonóm világot. Íróvá válása is akkor kezdődött, amikor 1988-ban búcsúzni, majd emigrálni kellett.   – Meg kell tanulni jól emlékezni. De mikor emlékszünk jól? Ez az a kérdés, amely a kezdetben is foglalkoztatott. Mert néha rosszul emlékezni jobb, mit jól emlékezni. Apám is írt és közölt az Igaz Szóban. Sokat beszélt arról a regényéről, amit végül sohasem írt meg. Amikor A pusztítás könyvét írtam, valószínűleg ennek a hatására döntöttem el, hogy nem szólok senkinek róla, csak ha elkészültem vele. Elég nehéz volt, mert vagy hat évig írtam. Nem is szoktam belőle felolvasni. Azt a regényt akartam megírni, amit ő nem írt meg. Neki ajánlottam.   Ami az egyetemi éveket illeti, teljes bizonyossággal tudtam, hogy olyan filozófus akarok lenni, aki regényeket ír. A szabadságról akartam elméleteket gyártani, de ezt végül nem tudtam megtenni. Otthagytam a filozófiát, és megírtam a könyvet. A szabadság és a diktatúra viszonya azonban azóta is fontos téma a könyveimben. A második kötetnek, A fehér királynak már minden részletét közöltem írás közben. Többé nem vagyok hajlandó félni, azóta mindent közlök, amit leírok. Ha regény készül. Arról úgyis csak akkor vevődik észre regény mivolta, amikor már bekötve megjelent. Nagyon empirista vagyok, érdekel az idő, a pillanatok és azok felépítettsége.   A regény minden egyes szövege önálló novellaként is olvasható, de a szövegek hálószerűen utalnak egymásra. Nem vagyok módszeres író, cédulákra jegyzetelek, ezen cédulákra írt történetek közül sok bekerült A fehér királyba. A koncepció számomra elsősorban technikai nézőpont. Képeket látok, ezekből lesznek a történetek, közöttük sok olyan, amelyek számomra is meglepetést jelentenek. Én azt tanácsolom, hogy aki írni szeretne, próbáljon meg fordítani előtte. Én is konzultálok a fordítóimmal, vannak dolgok, amiket meg kell magyarázni. Sok mindent, amit leírok, a magyarországi olvasók sem értenek. Például: kalorifer.   Beleragadtam a nyolcvanas évek marosvásárhelyi gyereknyelvébe, és erre csak utólag jöttem rá. De nem változtattam semmit, pedig azóta is mindenféle tárgyról kérdezgetnek. De a fordítás nem emiatt rettenetesen nehéz dolog, egy jó szövegnek az idegen kifejezésektől függetlenül is működnie kell. A legnehezebb a ritmus kialakítása, hogy a kötet más nyelven is olyannak tűnjön, mint az eredeti, mintha azon a nyelven is én írtam volna. Iszonyatos munkát végeznek a fordítók, hiszen nagyon fontos, hogy a mondat éle ugyanolyan legyen – mondta a felolvasásokkal színesített beszélgetés során Dragomán György, aki köteteinek népszerűsége kapcsán elárulta: jó látni, hogy az emberek szeretik, tudják szeretni a könyveit. A szerzőről

Félni nem kell, de óvatosnak lenni igen

                              "Félni nem kell, de óvatosnak lenni igen." Teller Ede (1908-2003) - világhírű atomfizikus

Németh László

                                  "A jóságot azért nem veszik észre az emberek, mert átlátszó, mint a víz és a levegő; csak ha fogy, az vevődik észre." Németh László (1901-1975) - Kossuth-díjas magyar író, esszéista, drámaíró

Márai Sándor

                                  "Nincs titkosabb és nemesebb ajándék az életben, mint a szűkszavú, megértő, türelmes és áldozatkész barátság." Márai Sándor (1900-1989) - író, költő