Izsó Miklós (1831-1875) - Csokonai Vitéz Mihály szobra - Debrecen - Alföld

Izsó Miklós (1831-1875) - Csokonai Vitéz Mihály szobra - Debrecen - Alföld
 
A 19. századi magyarországi emlékműszobrászat legjelentősebb alkotásai közé tartozik a debreceni Csokonai-emlékszobor.
 
1861-ben a helyi kereskedők, katonák, színészek, tanárok által megalakított, az irodalmi műveltséggel rendelkező, jómódú kereskedő, Csanak József által vezetett debreceni Emlékkert Társulattól kapta a megbízást.
 
A Nagytemplom és a Református Kollégium közötti térben egy olyan szobor-panteont akartak létrehozni, amely Debrecen nevezetes szülötteinek állít emléket – elsőként Csokonai Vitéz Mihálynak.
Bár az 1871-ben felállított Csokonai-szobrot Izsó Miklós fejezte be, a megvalósult emlékmű némileg eltér a terrakotta modelltől.
 
A megrendelők szerint túlságosan csenevésznek hatott Csokonai alakja (a valóságban olyan is volt), ezért a nagyításnál 'vastagítottak' az alakon. Ezt a 'vastagítást' a Müncheni Királyi Bronzöntödében hajtották végre.
Az alkotást 1871. október 11-én avatták fel ünnepélyes keretek között.
 
A terrakotta kismintát a Református Kollégiumban őrzik, de van még egy a Déri Múzeum egyik lépcső feljárójánál, és újabban Karcagon is áll egy másolat belőle; kútszoborként a Csokonai Könyvtár előtt.
 
A szobor már nem az eredeti helyén áll, a tér rendezése során a villamossínek megváltozásával a szobrot is arrébb tették, 1977-78-ban.
 
2012 nyara: örvendetes hír: a kismintát mindenki számára láthatóvá tette a református kollégium. A második emeleten kialakított Csokonai emlékszobában helyezték el.
 
fotó és szöveg: Kotricz Tünde

2021. April 05. 00:00

Gyulai Líviusz (1937-2021) grafikáiból - I. album

Gyulai Líviusz (1937-2021) grafikáiból - I. album
 
Szerelemgyermekként született 1937. december 2-án Baróton, Erdély sajátos hangulatú kistáján.
 
Édesanyja nevelte, azonban 1944-ben a román megszállás ellen menekülnie kellet Magyarországra, gyermekét közeli rokonokra hagyta. 1946-ban végre követhette édesanyját Sopronba. Először állandó látogatója, aztán segítője lett a helyi könyvtárnak. Itt ismerkedett meg Gustav Doré metszeteivel, Verne-illusztrációkkal.
 
Nemsokára az Ágoston Ernő vezette Képzőművészeti körében kezd el rendszeresen rajzolni. 1952-ben a budapesti Képzőművészeti Gimnáziumban folytatja tanulmányait. 1956-ban felvételt nyer a Képzőművészeti Főiskolára, ahol részt vesz a grafikai műhelyének újraépítésében, a litográf műhely helyreállításában. A Főiskolai évek alatt jó barátságot köt Bernáth Auréllel. 1962-ben diplomázik a Főiskola grafika szakán, ahol Kmetty János volt a mestere.
 
Gyulai Líviusz ironikus hangvételű ábrázolásain keresztül, humort lopva a képekbe, letűnt korok mesélőjeként tűnik fel.
 
Látványos, aprólékos rajzú grafikái, amelyekben jól megfér egymás mellett a középkori fametszetek stílusa és a modern montázstechnika is, önálló fantáziavilágot teremtenek és tárnak a néző szemei elé.
 
A régi képeslapokra és századfordulós litográfiákra emlékeztető nyomatokon, egyszerű emberi és állati karaktereket csempész egy-egy történelmi múltú helyszínre.
 
Más képeken fantáziadús karneváli hangulat, olasz rokokó és angol úri társaság, 19. századi kosztümök és szórakozási formák, életöröm és irónia jelenik meg. A pikáns, olykor kissé frivol irodalmi illusztrációkon a megöregedett csábítók, a női kegyek hódolói megmosolyogtató együttérzést váltanak ki, emberi esendőségükre irányítva a figyelmet.
 
Máskor az alakok jól ismert irodalmi szereplők vagy mindennapi mesehősök a maguk feladatával és sorsukkal. A képekben egyszerre van nosztalgikus hangulat és groteszkség.
 
Egy mintának gondolt miliő a maga kis tökéletlenségeivel. Tisztelgése és egy kicsit kifigurázása is egy kornak és életérzésnek, de egyúttal érezhetően valamifajta romantikus vággyal azok után, ráeszmélve saját korunkra és kizökkenve kicsit abból.

2021. March 29. 00:00

A Magyar konyha ínyencségei – Libamáj zsírjában sütve

A Magyar konyha ínyencségei – Libamáj zsírjában sütve
 
Hozzávalók:
80 dkg libamáj
1,6 kg libaháj
10 dkg vöröshagyma
5 dkg fokhagyma
3 szem szegfűszeg
15 szem fekete bors
tej
 
Elkészítés:
A sütés előtt pár órával libamájat beáztatjuk a tejbe, amibe 2-3 gerezd foghagymát teszünk összezúzva. Egy edény aljára libahájat terítünk, erre ráfektetjük a lecsepegtetett májat.
 
Beletesszük a megtisztított és félbevágott vöröshagymát, 3 gerezd fokhagymát és a fűszereket. Betakarjuk a maradék libahájjal és felöntjük a húslevessel.
 
Lefedve, lassan gyöngyöző tűzön a máj nagyságától függően 20-40 percig nagyon lassan forraljuk.
Ekkor a májat kivesszük, és a főzőlevünket - fedő nélkül, forró tűzön - addig forraljuk, míg minden lé el nem párolog, és a háj zsírjára sül.
 
Ezután a zsírt szűrőn keresztül leszűrjük. (Vigyázat! A forró zsír miatt műanyag szűrő nem használható!) Egy szép tál aljára néhány merőkanál libazsírt öntünk, és hideg helyen megdermesztjük.
 
Ráhelyezzük a közben kihűlt libamájat, és óvatosan ráöntjük a többi libazsírt. Újra megdermesztjük.
 
Friss házi kenyérrel, lila hagymával, paradicsommal és paprikával kínáljuk.
 
kattints a képekre - érdemes!

2021. March 25. 00:00

Tölgyessy Artúr (1853-1920) festményeiből

                             

 

Tölgyessy Artúr (1853-1920) festményeiből
 
Középfokú tanulmányokat Szegeden és Budapesten folytatott, Szegeden egy címerfestőnél inaskodott a tanulás helyett,
 
Pesten a Szépművészeti Múzeumba járt másolni a klasszikusok festményeit, a bécsi múzeumokban is szorgalmasan másolt.
 
Felsőfokú képzőművészeti tanulmányait Bécsben és Münchenben végezte. Wagner Sándor volt a mestere.
 
Budapesten telepedett le, közben ellátogatott Belgiumba, Olaszországba és Párizsba, több évig Münchenben alkotott. Budapesten festette hangulati elemekre épített, kiváló megfigyelő- és összefoglaló készségről tanúskodó alföldi és balatoni tájképeit.
 
1875-től nyaranként a Szolnoki Művésztelepen gyűjtött tapasztalatokat, készített vázlatokat képeihez, később a Balaton mellett.
 
Bécsben, Párizsban, Münchenben, majd a Nemzeti Szalonban, mindenütt sikerei voltak. Több képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, de munkáinak nagy többsége magántulajdonba került.

2021. March 19. 00:00

Vadász Endre (1901-1944) festményeiből

Vadász Endre (1901-1944) festményeiből
 
Már tizenhét éves korában karikatúraalbumot rajzolt. A szegedi reálgimnáziumban érettségizett. 1918-19-ben Heller Ödönnél, a szegedi képzőművészeti szabadiskolában tanult.
 
Később Fényes Adolfnál, majd a Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkár osztályában tanult. Mesterei voltak még Zádor István és Olgyai Viktor.
 
1926-27 nyarán Mohácson vezetett a főiskolai tábort, ahol nagy hatással van rá a színes mohácsi népviselet és a dunai táj. Varázslatos festményei ezt az idillt örökítik meg. Itt ismerkedett meg
 
1933-ban és 1935-ben között Nagybányán festett. Gyakori résztvevője volt a Munkácsy-céh, a Szinyei Merse Pál Társaság, az Ernst Múzeum kiállításainak, de részt vett a velencei biennálékon, a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesülete európai és amerikai csoporttárlatain Oslótól Chicagóig, Londontól Clevelandig. Olaj- és temperaképei, akvarelljei, finom vonalú rézkarcai, folthatásokra épített metszetei egyre népszerűbbek kerültek. Számos ex librist is alkotott. A húszas években Olaszországban, majd 1929-ben a Nemes Marcell-féle utazási ösztöndíjjal Párizsban tett tanulmányutat. Itt találkozott a későbbi műveire nagy hatást gyakorló japán fametszetekkel. 1929-ben a barcelonai világkiállításon I. díjat nyert.
 
Számos kiállításon vett részt és sok díjat is nyert.

2021. March 16. 00:00

Őshonos háziállataink - Cikta juh

                       

 

A cikta juh hazánkba a török uralmat követő betelepítések nyomán érkező németajkú lakossággal került be. Magyarországon elsősorban Tolnában és Baranyában tenyésztették. A cikta a rackához hasonlóan kisebb testű, az anyák 40, a kosok 60 kg körüliek. Az anyák szarvatlanok, a kosoknak csak egy része hord könnyű csigás szarvakat. Az állatok teljesen fehérek. Gyapjú- és hústermelő képessége hasonló a cigájáéhoz.

2021. March 16. 00:00

Régi magyar filmcsillagok – Mály Gerő (1884-1952)

Régi magyar filmcsillagok – Mály Gerő (1884-1952)
 
Székudvarhelyen született örmény származású magyar színművész, komikus. Apja tiltása ellenére lett színész.
 
A család Aradon élt, apja itt volt állomásfőnök. Iskoláit itt végezte, egy osztályba járt, s padtársak is voltak Rajnai Gáborral. Együtt lettek színészek, s együtt indultak el Erdélyből Budapestre.
 
Solymosi Elek színiiskolájában tanult, 1903-ban csatlakozott Kárpáthy György társulatához. Tíz évig volt vándorszínész, 1913-ban játszott először Budapesten a Vígszínházban és az Angolparkban.
 
1913-tól 1915-ig a Pesti Színház tagja volt, 1915 és 1920 között játszott az Apolló Színházban, és 1918-tól 1920-ig a Fasor Kabaré tagja is volt.
 
1921-ben a Városi Színház, 1923-ban és 1924-ben a Belvárosi Színház és az Andrássy úti Színház tagja volt. 1924 és 1937 között a Vígszínház tagja volt, de játszott 1927 és 1930 között a Magyar Színházban, 1929-ben és 1931 és 1932 között a Belvárosi Színházban, a Budapest Színházban és a Royal Színházban is.
 
1937-től a Pesti Színházban játszott. 1913-ban szerepelt először filmen. Első hangosfilmje az 1931-ben készült Kék bálvány, utolsó filmje az 1943-ban készült Sári bíró volt.
 
Karakterszerepeket játszott, egyetlen főszerepe sem volt filmen. Emlékezetes szerepe a Légy jó mindhalálig című filmben a pedellus, a Három csengő-ben az inas és a Katyi című filmben a befutott színész inasa.
 
A második világháború alatt átélt borzalmak hatására 1946-ban elhagyta az országot, s az Egyesült Államokba emigrált. Tervei azonban nem sikerültek, egy New York-i magyar étteremben dolgozott, s koldusszegényen halt meg 1952 júliusában.
 
Filmjei
Némafilmek:
 
Házasodik az uram (1913)
Krausz doktor a vérpadon (1913)
Jönnek az oroszok (1914)
Az ezredes (1917)
A mi Budapestünk (1927)
A falu alatt folyik egy patak (1927)
Naftalin (1928)
Vasárnap délután (1929) német film
Melodie de Herzens (Szívek melódiája) (1929) német film
Kacagó asszony (1930)
 
Játékfilmek:
 
Kék bálvány (1931)
Csókolj meg, édes! (1932)
Ida regénye (1934)
Pechmarie (1934) német film
Az új földesúr (1935)
Halló Budapest! (1935)
Édes mostoha (1935)
Lovagias ügy (1935)
Mária nővér (1936)
A méltóságos kisasszony (1936)
Café Moszkva (1936)
Légy jó mindhalálig (1936)
Egy lány elindul (1937)
A férfi mind őrült (1937)
Pesti mese (1937)
Hotel Kikelet (1937)
Szerelemből nősültem (1937)
Családi pótlék (1937)
Az ember néha téved (1937)
Hetenként egyszer láthatom (1937)
Pusztai szél (1937)
Viki (1937)
Torockói menyasszony (1937)
Gyimesi vadvirág (1938)
Rozmaring (1938)
A hölgy egy kissé bogaras (1938)
Cifra nyomorúság (1938)
Süt a nap (1938)
Menschen vom Varieté (A varieté csillagai) (1938) Német-magyar film
Nehéz apának lenni (1938)
Magdát kicsapják (1938)
Szegény gazdagok (1938)
Uz Bence (1938)
Borcsa Amerikában (1938)
Fekete gyémántok (1938)
Elcserélt ember (1938)
Mátyás rendet csinál (1939)
A szerelem nem szégyen (1940)
Hétszilvafa (1940)
Balkezes angyal (1940)
Pénz beszél (1940)
Hazajáró lélek (1940)
Igen vagy nem? (1940)
Kádár kontra Kerekes (1941)
Lesz, ami lesz (1941)
Édes ellenfél (1941)
Ma, tegnap, holnap (1941)
Egy tál lencse (1941)
Európa nem válaszol (1941)
Három csengő (1941)
Havasi napsütés (1941)
Végre! (1941)
Négylovas hintó (1942)
Egy bolond százat csinál (1942)
Pista tekintetes úr (1942)
Negyedíziglen (1942)
Katyi (1942)
Szép csillag (1942)
Fráter Loránd (1942)
Egy szoknya, egy nadrág (1943)
A 28-as (1943)
Anyámasszony katonája (1943)
Jómadár (1943)
Családunk szégyene (1943)
Sári bíró (1943)

2021. March 10. 00:00

Ligeti Miklós (1871-1944) szobraiból

Ligeti Miklós (1871-1944) szobraiból
 
A 19. és 20. század fordulójának egyik legjelesebb magyar impresszionista szobrásza.
 
Strobl Alajos tanítványa volt, majd Nyugatra ment tanulni, Bécsbe és Párizsba, Párizsban a Julian Akadémián tanult festőnek, de mint szobrász alkotott jelentőset. Emlékműveket, portré-szobrokat, zsánereket, épületplasztikákat készített.
 
Munkásságára Rodin művészete volt nagy hatással, a századfordulóhoz közeledve impresszionista jellegű alkotásokkal jelentkezett, márványba faragott vagy bronzba öntött aktkompozícióit és portréit formagazdagság, s sejtelmes fényhatások megjelenítése jellemzi.
 
Az intimebb kisplasztikák mellett nagy szerepe volt az épületdíszítő szobrászatban (pld. Parlament, Adria Biztosító, Gresham-palota).
 
Bánffy Dezső (miniszterelnök) kérésére mintázta meg leghíresebb szobrát, a Városligetben ülő Anonymust (1903).
 
Az 1,9 méter magas alkotást a szolnoki művésztelepen készítette el, és a szobor teljes méretű gipszmintája egészen a Tanácsköztársaság "beköszöntéig" díszítette a telep kertjét. Koncepcióját később így foglalta össze:
 
„Elhagytam minden mellékest és csak az alakra fektettem súlyt, régi olasz, latin leírások alapján az akkori papi öltözékre.
 
Törekedtem az arcot homályba burkolni, és az alakkal kifejezni, amit gondoltam, misztikussá tenni azt, mi titok volt, és marad, a történelmi Gesta Hungarorummal a kézben.”
 
A névtelen jegyzőt és történetírót, akiről semmilyen kép nem maradt fent, szerzetesi ruhában, fejére kámzsát húzva bronzból mintázta meg, a szobor számos kiszögelése révén rejtélyes fény fut végig az alakon.

2021. March 10. 00:00

Alexy Károly (1816-1880) - Pesti Vigadó oszlopainak frizei - Budapest

Alexy Károly (1816-1880) - Pesti Vigadó oszlopainak frizei - Budapest
 
A felvidéki Poprádon született szobrászunk..
 
A bécsi akadémia növendéke volt. 1840-től szerepelt kiállításokon.
1841-től készített kisbronzokat.
 
1844-ben kezdte el híres hadvezérekről készített kisbronz-sorozatát. 1848-ban Batthyány Lajos mellszobrát mintázta meg.
 
Az 1848–49-es szabadságharcban való részvételéért hosszabb várfogságot szenvedett. Kiszabadulása után 1852-ben Londonba emigrált, ahol újból elkészítette Batthyány és Kossuth mellszobrát.
 
1861-ben hazatért, és Pesten dolgozott mint szobrász és rajztanár.
 
A legismertebb munkája a Vigadó épületének homlokzatára készített táncolók reliefje volt.
 
Stílusa átmenetet képvisel a klasszicizmus és a romantika között.

2021. March 09. 00:00

Vörös Géza (1897-1957) festményeiből

Vörös Géza (1897-1957) festményeiből
 
A Képzőművészeti Főiskolán Balló Edénél tanult, majd Szolnokon és Nagybányán dolgozott.
 
1929-től a negyvenes évekig Szentendrén élt. Artisztikus, ám hűvösen megformált dekoratív képei egyaránt vallanak a neoklasszicizmus objektív tárgyszerűségének és az École de Paris elegáns, érzéki festészetének a hatására.
Szentendrén új színnel gazdagodott művészete: szellemes megoldással éles megfigyelőképességről és humorról árulkodott, miközben a korábbi steril színárnyalatokat meleg, puha színskála váltotta fel.

2021. March 09. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

22. oldal/866