kattints a VIDEÓRA - és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=piCr7DNmPCE&list=PL2BCD21233415D192
Mi az a csalikorsó? Olyan vicces, furfangos edény, melynek célja nem a praktikusság, hanem sokkal inkább a vendégek megtréfálása és a fazekasmester ügyességének bizonyítása.
A képeken rögtön feltűnik, hogy bizony ebből a korsóból nem lehet értelmesen kiönteni a benne levő folyadékot! A nyakán levő lyukakból mindenfelé folyik a bor vagy pálinka, csak a poharakba vagy a szomjas ember szájába nem!
Pedig az lenne a feladat, hogy igyuk ki a benne levő nedűt.
"Csalikorsó vagyok,
Jó bort tartogatok,
Aki megtalálja lyukamat,
Megihatja boromat."
Bizony, a rejtély titka az elsőre csak funkciótlan díszeknek tűnő, a nyélen és a szájon található "rügyek". Más kancsókon is találhatók ilyenek, sőt, néha tényleg ezekből lehet inni.
Itt azonban hiába próbáljuk ezeket a szánkhoz tartani, ha megdöntjük a korsót, ugyanúgy a nyakunkba ömlik a tartalma. Sokan fel is adják a küzdelmet, vagy nem isznak belőle, vagy beletörődnek, hogy a fele bor elvész. Pedig ha megtalálnák a megfelelő lyukakat!
Az ilyen kancsók nagy részének az a titka, hogy bizonyos lyukakat az ujjainkkal be kell fogni és így valamelyik szabadon maradón keresztül ki lehet szívni a korsó tartalmát.
Nem szabad megdönteni, mert akkor vagy leöntjük magunkat vagy a belül található titkos járat a levegőbe kerül. Sokszor egy kéz nem is elég a művelethez, olyan távol helyezkednek el a befogandó lyukak, hogy mindkét kéz ujjaira szükség van.
Az I. kerületben található Szarvas-ház egy különleges, háromszög formájú rokokó épület, ami a XVIII. században épült. Homlokzatán még mindig megvan a névadó egykori Aranyszarvas vendéglő kutyáktól űzött szarvast ábrázoló cégér-domborműve.
Már 1705-ben szerepel egy írásos dokumentumban egy Aranyszarvashoz címzett kocsma. A Várhegy és a Tabán találkozásánál lévő copf sarokház 1810-ben nyerte el mai formáját. Az épület egyike a keveseknek, melyek a régi Tabán városrészből megmaradtak.
A II. világháború után itt nyílt meg Budapest első - és sokáig egyetlen - vadvendéglője. Az épület alatti pincében a 70-es 80-as években egy kedvelt diáktanya, a Szarvas-pince működött, ahol csak bort és zsíros kenyeret lehetett fogyasztani, tangóharmonika zene mellett.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára kedden hivatalába kérette Victor Micula budapesti román nagykövetet – közölte a tárcal.
A közlemény szerint az államtitkár magyarázatot kért Victor Ponta román miniszterelnök egyes – hétfőn a Romania TV esti adásában elhangzott – kijelentéseire, amelyekkel “Magyarországot elfogadhatatlan vádakkal illette”.
E vádak azt mutatják, hogy “a román kormányfő újfent magyarellenes agitációval kívánja elfedni azt a belpolitikai válságot, amelyet kormánya tagjainak sorozatos vád alá helyezése és elítélése okoz” – fogalmaztak.
A tárcánál hangsúlyozták: a Magyarországgal szembeni “román kormányzati kirohanások” már komolyan hátráltatják a magyar-román kétoldalú kapcsolatok és a jószomszédi viszony fejlesztését.
Ennek alapján a magyar kormány kéri, hogy a román állami vezetők a jövőben tartózkodjanak a hasonló nyilatkozatoktól – áll a közleményben.
Victor Ponta hétfőn úgy nyilatkozott, hogy Magyarország provokálja Romániát, miközben az európai országok és az Egyesült Államok részéről “rendszeres bírálatoknak” van kitéve.
A román kormányfő ezzel azokra a kijelentésekre reagált, amelyeket Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete tett a Romania Libera napilapban hétfőn közölt interjúban.
“Azt hiszem, hogy a magyar kormány – a nagykövet ugyanis a kormány játékát űzi – erősen próbál provokálni bennünket. Őket jelenleg egész Európa és Amerika is bírálja az antiszemitizmusukért, a revizionizmusukért, az oroszbarátságukért, a bevándorlók ellen épített kerítésért, és akkor arra tesznek kísérletet, hogy Romániát is belerángassák a botrányba” – jelentette ki Victor Ponta.
Hozzátette: nem kíván bekapcsolódni ebbe a játékba, és azt akarja, hogy a magyar kormány feleljen azért, amit tesz.
Zákonyi Botond nagykövet korábban egyebek között arról beszélt, hogy a kétoldalú kapcsolatok alakulása az infrastrukturális együttműködésektől is függ, de ezen a téren nem létezik “elegendő jóindulat” a román fél részéről.
Példaként említette, hogy a Szeged-Arad gázvezetéken még mindig csak Magyarország felől lehet gázt szállítani Románia felé, és hogy a határon áthaladó tíz út összekapcsolása késik Románia miatt.
A nagykövet kijelentései miatt hétfőn bekérették a román külügyminisztériumhoz Nagy Károly Zoltánt, Magyarország bukaresti nagykövetségének első beosztottját, aki a szabadságát töltő Zákonyi Botondot helyettesíti.
magyartudat.com
"A Jobbik újabb ügyben bizonyítja, hogy teljesen hiteltelen, és lepaktált a szocialistákkal.
Az MSZP és a Jobbik közösen kampányol az aktív, munkaképes férfiak korai nyugdíjazásáért, miközben a nők negyven év munka utáni kedvezményes nyugdíjazását egyikük sem szavazta meg.
Álszent hazug banda mind a Jobbik és a baloldal!"
Kovács András
"Vitam et sanguinem"
"Életünket és vérünket":1741-ben a magyar rendek ezzel biztosították Mária Terézia királynőt hűségükről.
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=bxtJVpKKKek
Fricz Tamás szerint immár nem az a kérdés, hogy a többségi, államalkotó európai nemzetek befogadnak-e kisebb külföldi csoportokat, s ezzel mintegy színesítik országukat, hanem arról, hogy a más kultúrákból érkező embertömegekkel szemben az európaiak egyáltalán meg tudják-e védeni többségüket, akár mennyiségi, akár szellemi, kulturális, vallási értelemben. 2015 nyarán már a tét az: ki fogja meghatározni Európa arculatát húsz-harminc év távlatában?
Napi Gazdaság
Zsellérszülők gyermeke volt. A budapesti Mintarajziskola rendes, 1888-89 között pedig vendéghallgatójaként Székely Bertalan, Lotz Károly, Gregus János növendéke volt.
1894-től ösztöndíjjal Párizsba a Julian Akadémián képezte magát, ahol igen nagy hatást gyakorolt rá Munkácsy Mihály festészete. 1897-ben bejárta Német- és Olaszországot, majd hazatért Hódmezővásárhelyre.
Megélhetési gondokkal küzdött, műteremhez is csak 1903-ban jutott.
1933-34-ben néhány hónapig Szentendrén dolgozott. Műteremben c. képét az 1933. évi Nemzeti Képzőművészeti Kiállítás aranyéremmel tüntette ki. A Képzőművészek Új Társasága (KUT), a Munkácsy Céh, a Magyar Képzőművészek Iparművészek Egyesülete (KÉVE), a Paál László Társaság tagja volt. 1934-ben Hódmezővásárhelyen művészek, írók és műbarátok Tornyai Társaságot alapítottak.
A magyar paraszti sors realista ábrázolójaként kezdetben Munkácsy nyomdokain haladt.
Műveiből többet őriz a Magyar Nemzeti Galéria.
A Mintarajziskolában, majd a bécsi és müncheni akadémián tanult. Később a Benczúr-mesteriskola tagja, illetve tanársegéde lett.
Művészetében Benczúr hatása erősen érezhető. Egyházi tárgyú kompozíciókat, zsánerképeket és portrékat készített.