Magyar emlékek a nagyvilágban - Szent István-lovasszobor - Bamberg - Németország
Magyar emlékek a nagyvilágban - Szent István-lovasszobor - Bamberg - Németország
Kutatók egy jelentős része szerint a bambergi Dóm büszkesége, a város jelképe, a lovasszobor Szent Istvánt ábrázolja.
Magyarázatukat a magyar király Gizella bajor hercegnővel kötött házasságára alapozzák.
Az USA csúnyán elbánik a szövetségesének mondott Európával – rövid lapszemle
Gajdics Ottó újságíró szerint Európának észre kellene vennie, hogy az Egyesült Államok szép lassan ellehetetleníti és kizárja a nagy gazdasági versenyfutásból.
Már az ukrán válság során bevezetett oroszok elleni embargó és a következtében kihirdetett ellenembargó idején elgondolkodtató volt, rendben lévő-e, ha a szankciók következtében az Európai Unió minden tagállama súlyos veszteségeket könyvel el, míg az Egyesült Államok – nevető harmadikként – óriási bevételekre tesz szert Oroszországba irányuló exportjának jelentős növekedéséből.
Miután az amerikai demokráciaexport csúfosan megbukott, az árát ismét Európa fizeti. És most itt van az egész európai járműipart, ettől pedig egy egész kontinens gazdaságát megrengető botrány, szintén a tengerentúlról kirobbantva, ráadásul egy olyan időszakban, amikor nagyon nem mindegy, ki milyen erős pozíciókat foglal el a szabadkereskedelmi egyezmény megkötéséről szóló tárgyalásokon.
Magyar Idők
A jól kitervelt stratégia - Európa muszlimizációja
A jól kitervelt stratégia: Európa muszlimizációja
Napjainkban megkezdődött a megvalósítás első fázisa.
Ezt agyon komolyan kellene venni!
Ez nem vicc, ez nem túlzás, ez a keserű való, és a rémséges jövő - ha nem teszünk azonnal ellene!
A magyarság beleszokott veszélyeztetett helyzetébe
"A magyarság beleszokott veszélyeztetett helyzetébe, mert sohasem csüggedt el, hanem mindig újra ellenszegült a kegyetlen sorsnak, mert politikai küzdelmeit kulturális törekvésekkel nemesítette meg s politikai és gazdasági nyomorúságát a szellem erejével törekedett megszépíteni, - ezért neveztem tragikus nemzetnek."
Klebelsberg Kuno (1875-1932) - jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatási miniszter
Európa keresztény gyökereinek megtagadásának, az ebből következő elgyengülésének és megtámadtatásának napjaiban hónapjaiban, éveiben milyen időszerű...
"Európa új korszak küszöbéhez érkezett, amelyben az egységet sürgető felszólítás korunk egyik legszembetűnőbb jelensége.
Felhívás ez a különböző keresztény egyházakhoz, hogy keressék az egymással való kiengesztelődést."
Szent II. János Pál pápa - Eredeti nevén Karol Józef Wojtyła (1920-2005)
Ravasz László
"Aki nem tudja betölteni azt a helyet, ahol ül s mégis be akarja tölteni, nem tehet mást, mint hogy a fennmaradó ürességet önmagába helyezi el."
Ravasz László (1882-1975) - református püspök
Magyar népviseletek - Ormánsági viselet - Dunántúl
Archív képek szaporcai és kémesi viseletbe öltözött fiatalokról egy népművészeti naptár fotózásához - 1986
Magyar népviseletek - Ormánsági viselet - Dunántúl
forrás Molnár Zsófia
Aki jókedvet ad, jótevőm
"Aki engem kedvetlenít, egy nagy jótól foszt meg: a kedvemtől. S fordítva: aki jókedvet ad, jótevőm."
Titkos napló - részlet
Gárdonyi Géza ('863-1922) - író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus
Meg kell adni a jogot minden országnak, hogy megőrizhesse saját kultúráját és etnikai összetételét – rövidke lapszemle
Kövér László házelnök szerint ebben a nehezen kezelhető migrációs hullámban benne van a lehetősége annak, hogy végre „asztalra tegyük és élére állítsuk az identitáskérdéseket”, és megpróbáljuk rábírni az uniót, hogy ezekkel komolyan foglalkozzon.
Az is lehet egy álláspont – ahogyan Orbán Viktor miniszterelnök is megfogalmazta –, hogy „mindenki úgy teszi tönkre a saját hazáját, életét és gyermekeinek jövőjét, ahogyan szeretné”, ám emellett engedtessék meg a különállás joga, vagyis, hogy „Magyarország ne akarjon öngyilkos lenni semmilyen formában”.
Meg kell adni a jogot minden országnak, hogy megőrizhesse saját kultúráját és etnikai összetételét.
Magyar Hírlap
Történelmi mozaikok a „demokráciára, a népek önrendelkezésére és az emberi jogokra” épülő nyugati álszent, önérdekű hazug politikájáról - rövid lapszemle
Borhi László, az Indiana Egyetem tanára szerint az 1938-as müncheni egyezmény és az első bécsi döntés is azt igazolta, hogy London és Párizs reálpolitikus módon átengedte a térséget a németeknek abban a reményben, hogy a Közép-Európában érvényesülő nagyhatalmi hegemónia egyensúlyt teremt, s így elkerülhető egy újabb véres konfliktus.
Néhány évvel később ugyanezért engedte át a Szovjetuniónak. A kis országok mozgástere – köztük hazánké – 1942-re végzetesen összezsugorodott. A magyar és a román kilépés kikényszerítése leginkább a szövetségesek érdekeit szolgálta.
A németeknek ugyanis csapatokat kellett elvonniuk a partraszállás helyszínéről, hogy engedetlen csatlósaikat megszállják. Feltehetően a szövetségesek így kívánták elősegíteni a második front sikeres megnyitását.
Randolph L. Braham professzor már korábban felvetette, hogy a kiugrásra alapozott hazai politika a feleslegesen nagy kockázat miatt alapvetően hibás volt. Nehéz kimondani, hogy igaza van.
1956-ban az amerikai vezetés tudta, hogy a szovjetek készek fegyverrel megvédeni kelet-európai hadállásaikat. Az USA nyugat-európai szövetségesei sem támogatták volna az erőszakos fellépést.
A brit politika szinte felháborodva fogadta 1956-ot, Bonn és Párizs hivatalos tényezői sem szimpatizáltak velünk különösebben, ezért örültek Washington mérsékelt irányvonalának.
A nyugat-európai fővárosokban sohasem okozott különösebb fejfájást, hogy a kontinens keleti részében kommunista diktatúra van, és szovjet hegemónia érvényesül. 1989-ben sem igen értették, hogy Washington miért akar változtatni ezen a helyzeten.
Az Egyesült Államok, illetve Nyugat-Európa félt a destabilizálódástól. Úgy akarták támogatni a változást, hogy az ne veszélyeztesse a stabilitást, vagyis a kelet-európai szovjet jelenlétet.
Bush 1989. nyári varsói és budapesti látogatásán is a reformkommunistákat favorizálta. Nem kívánták a Varsói Szerződés felmondását sem, hiszen elfogadták azt a moszkvai álláspontot, hogy a keleti tömb az európai stabilitás fontos pillére.
Magyar Idők