Munkácsy Mihály (1844-1900) négy világhírű festménye

Munkácsy világhírű...

Kidolgozták a Kárpát-haza fejlesztési koncepciót – rövid lapszemle

A Kárpát-medence legyen egy kulturális tér. De egy oktatási térként is kell kezelni: De megfogalmazható az egységes egészségügyi, szociális tér gondolata is; „utalhatok Matolcsy György gondolatára is a Kárpát-medencei gazdasági térről, a Wekerle-terv szellemiségében”.

Régi slágerek - Múlnak a gyermekévek (felújított képpel és hanggal) - előadja: Ihász Gábor

Kós Károly egykori birodalma - A Varjúvár - Sztána - Kalotaszeg - Erdély

Kós Károly egykori birodalma - A Varjúvár - Sztána - Kalotaszeg - Erdély "Szeretném megérni, hogy kicsin-kis portámat olyan rendben lássam, ahogyan én azt elgondoltam magamnak. Legyenek a földek egy tagban, gyümölcsfáim termők, pajtám tele, méhesem népes… Legyen minden gondosan gondozva, tisztán művelve, rendben tartva. Szép legyen és gyönyörű a szemnek is, és azt szeretném, hogy gazdaságom, melynek minden rögét magam szereztem, minden fűjét-fáját magam ültettem, minden épületét magam építettem, így szálljon az én maradékaimra." Kós Károly (Temesvár, 1883 – Kolozsvár, 1977) -  építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus

Zemplényi Tivadar (1864-1917) festményeiből

Zemplényi Tivadar (1864-1917) festményeiből A tanulmányait a budapesti Mintarajziskolában kezdte. Székely Bertalan és Lotz Károly voltak mesterei. Később a Müncheni Képzőművészeti Akadémia növendéke lett. Itthon a szolnoki és a nagybányai művésztelepen dolgozott, majd 1903-tól a Képzőművészeti Főiskolán tanított. Munkássága elismeréseként 1894-ben Ráth-díjat, 1895-ben Műbarátok Köre díjat, 1900-ban Rökk-díjat, majd 1911-ben a Nemzeti Szalon aranyérmét és az állami nagy aranyérmet nyerte el. Kattints a képekre - érdemes!

Szinyák-hegység - Körkép Munkács tájékán - HD minőségű rövid VIDEÓ!

Benedek Elek (1859-1929) - a nagy mesemondó, író és publicista

Pechán József (1875-1922) festményeiből

Pechán József (1875-1922) festményeiből 1891-ben kezdte meg tanulmányait a müncheni Képzőművészeti Akadémián. Utána néhány évig Bécsben élt és alkalmi munkákat vállalt színházaknál, közben karikatúrákat is készített. 1904-ben visszatért Münchenben és Hollósy Simon szabadiskoláját látogatta. 1908-ban már Nagybányán van és Zifferrel ápolt jó kapcsolatot. Megjárta Párizst, majd a kecskeméti művésztelepet is. 1910-ben Budapestre költözött és részt vett a Művészház alapításában és kiállításain (1910, 1912). Szinte az elsők között volt, aki kapcsolatba keült az európai avantgárd mozgalmakkal. Műveinek formavilága Tihanyi Lajos tájképeivel áll rokonságban, később Kernstok hatása is érezhető egyes festményein. kattints a képekre - érdemes!

Pólya Iván (1889-1939) festményeiből

Pólya Iván (1889-1939) festményeiből Előbb szobrászati tanulmányokat folytatott a budapesti Iparművészeti Főiskolán, majd Párizsban már festészetet tanult. Hazatérve éveken át Szolnokon élt, s a művésztelep tagjaként dolgozott. Az I. világháború után Budapestre költözött.

Aranyozott, fúvott, zománcfestéssel díszített üveg dísztál - Budapest - 1880 fotó IMM - Iparművészeti Múzeum - Budapest