Millenniumi-emlékmű - Hősök tere - Városliget - Budapest

Budapest, Budapest, te csodás... Millenniumi-emlékmű - Hősök tere - Városliget A Millenniumi emlékmű avagy Ezredévi emlékmű Budapesten, a városligeti Hősök terén található emlékmű, mely a magyar honfoglalás utolsó mozzanata ezeréves jubileumának állít emléket. Az emlékmű az 1896-os millenniumi ünnepségekre szánt számtalan építészeti és városfejlesztési beruházás (Ferenc József híd, Nagykörút, Millenniumi Földalatti Vasút, Országház, stb.) egyik ékköve, ami azonban a késlekedések miatt csak tíz évvel később, 1906-ra készült el. Tervezője Schickedanz Albert, az eredeti szobrok többsége Zala György munkája volt. Az emlékmű előtt az első világháború után a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság tervezésében 1929-ben felavatták a háborúban elesett hősök emlékkövét. A második világháború után a kommunista rezsim a Habsburg–Lotaringiai-házból származó uralkodók szobrait megsemmisítette, helyükre a különböző magyar nemzeti szabadságküzdelmek vezető alakjainak szobrait tetették. kattints a képekre - érdemes!

Klebelsberg Kuno (1875-1932)

Nem csak Oroszországot, de Európa országait is súlyos gazdasági hátrányok érik

                            Nem csak Oroszországot, de Európa országait is súlyos gazdasági hátrányok érik az amerikai érdekeket szolgáló, amerikai nyomásra bevezetett orosz embargó következtében Mint tudjuk ezeket a szankciókat, arra való hivatkozással vezették be, hogy "az oroszok lelőttek" egy maláj utasszállító gépet. Sajnos a hír igaz: lelőttek egy maláj utasszállítót, de nem az oroszok, hanem az orosz hadseregben már régen nem használt típusú rakétával az ukránok tették ezt a gyalázatot. A szankciókat ettől függetlenül, amerikai nyomásra most hosszabbították meg a "szövetségesek" újabb félévre.  

A magányról

A magányról "Aztán elgondolkozott róla, hogy milyen irtóztató egyedül áll a világban; elítélve büntetlenül, eltaszítva szerettelenül – minden embere fizetett kém, aki az ő kenyerét eszi! – Mennyire nem tartozik senkinek a kerek földön semmivel! Se hálával, se szeretettel, se tisztelettel, se barátsággal. – Neki se adtak ebből semmit." Egy az Isten című regényből Jókai Mór (1825-1904) - író

Hamvas Béla (1897-1968) - Kossuth-díjas magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros

                          "A tiszta szoba a keleti ember mágikus helye, és azt aki a tiszta szobát lakná, azt mindenki úgy tekintené, mint aki eszét vesztette." Hamvas Béla (1897-1968) - Kossuth-díjas magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros  

A PC-diktatúra és az összeesküvés-elmélet

A felcsúti Pancho Aréna a világ legszebb stadionjai között

                      Makovecz Imre épületei - Dobrosi Tamás tanítványával közös munkája - Futballstadion -Felcsút - Dunántúl

Bethlen Gábor

                                    Bethlen Gábor - Erdély fejedelme és Magyarország választott királya - 1580-ban megszületett az erdélyi Marosillye várában, és 1629. november 15.-én - pontosan a 49. születésnapján halt meg - ugyancsak Erdélyben, Gyulafehérváron.

A liberális "demokrácia" gazdasági alapja: a gyengébbek rendíthetetlen következetes gyarmatosítása, a "piaci folyamatok" kihasználása, "felismerése"

                      A liberális "demokrácia" gazdasági alapja: a gyengébbek rendíthetetlen következetes gyarmatosítása, a "piaci folyamatok" kihasználása, "felismerése" karikatúra: Sipos Antal

Czine Mihály (1929-1999) - irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár

                              „Az író egy személyben lehet művész, tudós és politikus, még próféta is. S az írás egyszerre lehet művészet, tudomány és társadalmi tett, s az írásban fogalmazott „szépség-igazság": örök. Az író a maga testben, lélekben vállalt közösségének legtermészetesebben vállalt kifejezője lehet, a politikának távlatot adhat; meglátásaiból és akaratából történelem lesz." Czine Mihály (1929-1999) - irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár