Öltöztetett Mária-szobor - Barokk római katolikus kegytemplom - Andocs - Dunántúl

                       

Öltöztetett Mária-szobor - Barokk római katolikus kegytemplom - Andocs - Dunántúl
 
Andocs egykori középkori település plébániatemplomát az 1332-1337-es pápai tizedjegyzék említi először.
 
A templom 16. századi átépítése során kapta a terület egyik legszebb hálóboltozatos szentélyét, amely a kolostortemplom legfontosabb eleme.
Szentélyében található a 900 éves öltöztetett Mária szobor, a Fekete Madonna hasonmása.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. February 16. 00:00

Magyar népi díszítések - Sióagárdi hímzés - Dunántúl

                              

A Mezőföld déli csücskén, Tolna megyében fekszik Sióagárd. A hímzés alakulása a viselet fejlődésével követhető nyomon. Négy különválasztható szakaszra osztható: - az 1880-as években a legjellegzetesebb ruhadarabjuk a 6 szeles kendervászonból készült, apró redőkbe szedett ”korcospéntő” volt, melyet fehér díszítőöltéssel erősítettek össze. - az 1889-ből származó bevarrott ujjú, vállfoltos, pálhás női ing kendervászonból, majd gyolcsból készült, gazdagon hímezték fehér lyukhímzéssel. Lányok és fiatal asszonyok viselték pruszlikkal. - az 1908-ban gépi slingelt anyag jelent meg a faluban. Az első világháború után már színes fonállal is varrtak. - a viselet színesedése az 1920-30-as évekre tehető. Anyaga: Fehér sifon vagy vászon. Fonala: Gyöngyfonál, UC hímzőfonál, osztott hímző. Színezése: Piros, bordó, permetkék, sötétebb kék, sötétlila, parasztrózsaszín, narancsos sárga, sötét olajzöld Öltése: Lapos öltés, száröltés, borsólyuk, (a fehérhímzésnél lapos öltés, száröltés, huroköltés, lyukazás) Magyar Nyelv oldal

2016. February 16. 00:00

Késő gótikus vízivár - Kistapolcsány - Felvidék

2016. February 16. 00:00

A magyar konyha ínyencségei – Temesvári sertéstokány

A magyar konyha ínyencségei – Temesvári sertéstokány
 
Hozzávalók:
1 kg sertés lapocka csíkokra vágva
25 dkg zöldbab
30 dkg gomba
10 dkg füstölt húsos szalonna
25 dkg vöröshagyma
4 gerezd fokhagyma
20 dkg paprika
2 db paradicsom
őrölt pirospaprika
3 dl tejföl
1 evőkanál finomliszt
őrölt fekete bors
 
Elkészítése:
A szalonnát kevés olajon zsírjára sütjük, a beledobjuk és megpirítjuk a kockára vágott vöröshagymát. Hozzáadjuk a kockára vágott paprikát és a paradicsomot, és kb 10 percig dinszteljük. Rádobjuk a besózott húst, kevés vizet aláöntve félpuhára pároljuk.
 
Beletesszük a zöldbabot, a gombát és az őrölt piros paprikát. Amikor puha a hús is és a zöldbab is, beletesszük a zúzott fokhagymát, és ízlés szerint borsozzuk. Behabarjuk a liszttel elkevert tejföllel. Forrás után levehetjük a tűzről.
 
Rizzsel, galuskával, vagy tésztával tálaljuk.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. February 13. 00:00

"Soha nem a magunkért való küzdelem a cél

"Soha nem a magunkért való küzdelem a cél, hanem mások szolgálata. 
Ha nem akarunk megbetegedni, nagyon kell egymást szeretnünk. 
A betegségek megelőzésére és gyógyítására egyaránt a szeretet az egyetlen gyógyszer."
 
Papp Lajos (1948) – orvos, író

2016. February 11. 00:00

Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész

"Mindenki felelős Magyarországért, nemcsak azért, mert kevesen vagyunk, – a nagy nemzetek is így tartják.
Mert minden nemzet kicsiny, ha nem érzi át minden egyes tagja ezt a felelősséget és minden nemzet nagy, ha ezt a felelősséget átérzi."
 
Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész

2016. February 09. 00:00

Wass Albert (1908-1998) - író költő

"Az Úristen tudja, mit csinál, kit hova tesz. Ha mindenki ott maradna, ahova való, az emberek nem esnének minduntalan egymás útjába, s békesség lenne mindenütt."
 
Wass Albert (1908-1998) - író költő

2016. February 08. 00:00

„Kinek szívében a haza nem él, az száműzöttnek tekintheti magát mindenhol” - rövid lapszemle

„Kinek szívében a haza nem él, az száműzöttnek tekintheti magát mindenhol” - rövid lapszemle
 
Reformkori nagyjaink liberálisnak tartották magukat. Akkoriban azonban a szabadelvűség nem azt jelentette, mint ma, Kölcsey számára sem.
 
És semmiképpen sem jelentette az alapvető, a hitre épülő, a közösség érdekét, a közjót szem előtt tartó emberi értékek megkérdőjelezését.
 
A jogkiterjesztés igénye a szabadság és egyenlőség keresztény gyökerű elveiből következett, s a testvériség sem lózung volt, hanem valóban komolyan gondolták – az olyan erkölcsi óriások, mint Kölcsey, mindenképpen.
 
„Nem önmagadé vagy, hanem a közösségé.” „Kinek szívében a haza nem él, az száműzöttnek tekintheti magát mindenhol”.
 
„Ki gyermeket nevel, az a hon iránt szent kötelességet teljesít”.
Talita oldal
 
fotón: Kölcsey Ferenc (1790-1838) - költő, politikus és nyelvújító

2016. February 07. 00:00

Pekáry István (1905-1981) festőművész képeiből

Pekáry István (1905-1981) festőművész képeiből
 
A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendéke volt. Sokoldalú munkásságában a táblaképfestés mellett a gobelinszövés , díszlettervezés, freskófestés is helyet kapott.
 
Festészetére tudatos naivitás jellemző, mely meseszerűvé teszi a képeit. A szándékolt primitívség azonban nem a népművészeti ábrázolások felületes hatásából, hanem a népművészet gyökeréig való lehatolásból fakad.
 
A bájos esetlegességeket, az "ügyetlenkedő" formákat a tojásfestésre jellemző ösztönös, csaknem nyers színhasználat élteti.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. February 05. 00:00

A jellegzetes mikszáthi humor

                             

 

"Én nem hiszem például, hogy a paradicsomban a kígyó tanította volna meg Évát az almaevésre, de élek azzal a gyanúperrel, hogy Éva tanította meg a kígyót a sziszegésre és marásra." Mikszáth Kálmán (1847-1910) - író, országgyűlési képviselő

2016. February 05. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

189. oldal/866