Magyar színházépületek a Kárpát-medencében - Az egykori Városi Színház épülete - Pozsony - Felvidék

Pozsony legszebb neo-reneszánsz épülete, az egykori Városi Színház 1886-ban épült, az 1776-ban alapított Rendi Színház helyén, Fellner Ferdinánd és Helmer Henrik bécsi építészek tervei alapján.

A színházat a Bánk bán díszelőadásával nyitották meg 1886-ban . A díszelőadáson részt vett a teljes magyar kormány, Tisza Kálmán miniszterelnökkel.

Az ünnepségen Jókai Mór is jelen volt (Lidércfény címmel „prológot” írt ez alkalomra), Erkel Ferenc pedig személyesen vezényelte a Magyar Királyi Opera előadását.

A homlokzaton látható mellszobrokból Katona Józsefé erre az eseményre emlékeztet; a további brüsztökön Liszt Ferenc, Mozart (helyén korábban Kölcsey szobra volt), Goethe, és Shakespeare látható.

A színház előtt áll Tilgner Viktor pozsonyi szobrász Ganümédesz kútja. Zeusz madár alakjában elragadja a szép fiatal Ganümédesz királyfit és felviszi az Olymposzra az istenek gyönyörködtetésére.

kattints a képekre - érdemes!

2016. February 23. 00:00

Egyéb

Árpád-kori templomaink - Szent Mihály római katolikus érseki székesegyház - Gyulafehérvár - Erdély

A gyulafehérvári érseki székesegyház a Szent István király által alapított erdélyi püspökség, majd az 1991-ben érseki tartomány rangjára emelt egyházmegye székhelye.

1991 óta az épület a Gyulafehérvár történelmi központja helyszín részeként a Világörökség javaslati listáján szerepel.

Hunyadi János kormányzó, a nagy törökverő hadvezér és Bocskai István erdélyi fejedelem síremléke is a székesegyházban található.

Az erdélyi püspökség alapítását 1009-ben a pápai legátus látogatásakor véglegesítette a király. Az ókeresztény bazilikák mintájára felépített templom háromhajós volt, főhajója széles, félköríves apszisban zárult.

Ez az első székesegyház valószínűleg a Vata-féle pogánylázadáskor pusztult el. 2011-ben az ásatásokat végző román régésznő kijelentette, hogy ez Erdély legrégebbi temploma.

A második székesegyházat Szent László király idejében kezdték el építeni. A homlokzati részt két torony ékesítette, melyek a mai tornyok második emeletéig értek. A templomból több részlet a mai napig megmaradt, ilyenek a kereszthajók homlokívei, a diadalív, a mellékszentélyek félköríves záródásai és a mellékapszisok keskeny ablakai.

Ebből a templomból származik a sekrestye, a hosszhajó keleti része, az északi előcsarnok és a fejedelmi kapu. A templom a tatárjáráskor pusztult el, amikor az ide menekült lakosságra rágyújtották, boltozatai beszakadtak és a hajók találkozásánál épített központi torony leomlott.

Visszaépítették a kereszthajó és szentély első négyzetét, melyhez karcsú kora gótikus szentélyt építettek. Alig fejeződött be az újjáépítés, amikor 1277-ben a szászok feldúlták és felgyújtották a templomot, miután ismét nagy anyagi áldozatokkal állították helyre.

1439-ben egy török betörés alkalmával a templom ismét károkat szenvedett. Az ekkori helyreállításhoz az esztergomi érsek mellett Hunyadi János is hozzájárult, akinek a nevéhez a szentély gótikus stílusú meghosszabbítása fűződik.

Ő építtette a díszes nyugati főkaput és a két torony közé épített erkélyt, melyet később háromszögű oromfallal zártak le. A nagy hadvezér ekkor hagyta meg, hogy őt is a templomba temessék el.

kattints a képekre - érdemes!

2016. February 23. 00:00

Egyéb , Magyarok a Kárpát-medencében

Sajnos

"A tisztánlátás az élet olyan ajándéka, amely gyakran megkésve érkezik."

Wass Albert (1908-1998) - író, költő

2016. February 23. 00:00

Egyéb

Babits Mihály: Eucharisztia - Egy nagyszerű, költő nagyszerű verse, egy nagyszerű színész tolmácsolásában - VIDEÓ!

[/caption]

Ezt a rövid videót nézzük meg - érdemes!

Babits Mihály: Eucharisztia - Egy nagyszerű, költő nagyszerű verse, egy nagyszerű színész tolmácsolásában - VIDEÓ!

Előadja: Eperjes Károly

kattints a VIDEÓRA - érdemes! http://www.youtube.com/watch?v=d9KKMiP6esA

2016. February 23. 00:00

Videó , Haza és haladás

Árpád-kori templomaink - Görög katolikus körtemplom – Gerény – Kárpátalja

A kárpátaljai középkori templomok egyik kiemelkedő példánya a gerényi rotunda. A körtemplomot valószínűleg a XI. században építették, és a XV. században alakították át. Ekkor épült hozzá egy téglalap alapú hajó. A templom külseje dísztelen, csak néhány román-kori ablak található rajta. Érdekessége, hogy a kör alakú épületnek belül egy hatszög mentén hat félköríves fülkéje van. Felbecsülhetetlen értéke a templombelsőt díszítő középkori freskókban rejlik. Az 1360-as években festett freskókat Drugeth György készítette itáliai mesterekkel. A festmények újszövetségi jeleneteket ábrázolnak: az Angyali üdvözlet, a Háromkirályok látogatása, a Betlehemi gyermekgyilkosságok, a Menekülés Egyiptomba, az Utolsó vacsora, Jézus Pilátus előtt, Jézus a keresztfán, Jézus feltámadása jelenetei láthatóak.

2016. February 22. 00:00

Egyéb , Magyarok a Kárpát-medencében

Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Puskás Tivadar (1844-1893)

[

Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Puskás Tivadar (1844-1893)

Puskás egy ideig Edison munkatársaként is dolgozott, és az ő ötlete volt a telefonközpont bevezetése (1877).

A központ kapcsolótábláján kötik azután össze az egyik telefontulajdonos vezetékét egy másik előfizetőével. Puskás 1878-ban Bostonban megvalósította az első ilyen telefonközpontot.

Majd 1879-ben a párizsi világkiállításon bemutatta találmányát, és az itt aratott siker nyomán kapott megbízást Párizs telefonközpontjának létrehozására.

A budapesti telefonközpont (a világon negyedikként) 1881 május 1-én kezdte meg működését. 1893 február 15-én szólalt meg a világon először a telefonhírmondó, ez a vezetékes hír- és műsorközlő berendezés, mely naponta már műsort is közvetített.

Zseniális találmánya sikerútját már nem élhette meg, mert fiatalon, 1893 március 16-án, 49 éves korában meghalt, magával víve sok-sok tervét, amelyeket - mint az előzőt is - elsősorban a magyarságnak szánta.

Az ő "Beszélő Újságja" adta hírül halálhírét.

kattints a képekre!

2016. February 22. 00:00

Egyéb

Őshonos háziállataink - Magyar parlagi kecske

Honfoglaló elődeink a vándorlásuk során kecskét is magukkal hoztak és az itt élő népek kecskéivel történő keresztezéséből alakult ki az őshonos kecskénk.

Parlaginak nevezik, hiszen nem céltudatos tenyésztői munka eredményeképpen jött létre. A kecsketenyésztésre sokáig rányomta bélyegét az előítélet, a kecsketartást korlátozó rendszabályok.

A 18. században törvénybe foglalták, hogy csak szegény ember tarthat kecskét, vagy az, aki egészségileg rá van szorulva a kecsketej jótékony hatására.

Ezért nevezték a szegény ember tehenének. A törvényi tiltásnak az oka valószínűleg a kecske rendkívüli falánkságában keresendő, hiszen minden növényi eredetű táplálékot megeszik, és ha nagyon elszaporodik, rendkívüli károkat okozhat.

kattints a képekre - érdemes!

2016. February 22. 00:00

Egyéb , Zöld világ

Hungarikumok - Magyar rajzfilm - Magyar népmesék sorozat – Kiskondás

kattints a Videóra és a képekre - érdemes!

http://www.mesek.tv/magyar-nepmesek/magyar-nepmesek-kiskondas.html

2016. February 21. 00:00

Egyéb , Videó

Magyar emlékek a nagyvilágban - Mária Elszenderülése - templom a Cion-hegyen - Jeruzsálem - Izrael - Palesztina

A magyaroknak, Magyarországnak sok száz éves a kapcsolata a Szentfölddel, amelynek jelentős része a mai Izrael területén található.

Az elmúlt évszázadban a magyar egyházak, a magyar kultúra kapcsolatai ismét sokkal intenzívebbé váltak ezzel a történelmi múlttal átitatott várossal.

Jeruzsálem a világ egyik legősibb városa, három vallás szent helye, a műemlékek kimeríthetetlen tárháza, ahol magyar vonatkozású helyből is meglepően sok található.

Ezek egyike a Cion hegyen, az óváros falán kívül álló Dormition (Mária Elszenderülése) templom. Altemplomának közepén az elalvó Mária szobra látható, amelyet körbevesznek az egyes nemzetek kápolnái, köztük Magyarországé is.

Itt, a márvány oltáron „Magyarország kegyeletes hódolata" felirat, alatta a Boldogasszony anyánk könyörgő ének szövege olvasható.

A fali mozaikképek pedig Szent Imrét, Szent Istvánt, Szent Lászlót és Szent Erzsébetet ábrázolják, közöttük Szűz Máriával és a kisded Jézussal.

kattints a képekre - érdemes!

2016. February 21. 00:00

Magyarok a nagyvilágban

Magyar szecesszió remekei - Róth Miksa (1865-1844) - üvegfestő és mozaik művész munkáiból

Apja és nagyapja is üvegesként dolgozott. Apja műhelyében, majd külföldi tanulmányutakon sajátította el az üvegfestés mesterségét.

Önálló „üvegfestészeti műintézet”-ét 1885-ben alapította. „Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Művész Műintézete” 1939-ig működött.

1897-től üvegmozaik készítésével is foglakozott. Munkáját művészi szintre emelte, stílusát kezdetben a historizmus, majd a szecesszió és az art déco illetve ezek ötvözete jellemezte.

Számos hazai és külföldi elismerésben részesült: 1898-ban elsőként neki ítélték az Iparművészeti Állami Aranyérmet, az 1900-as párizsi világkiállításon ezüst, az 1902-es torinói és az 1904-ben St. Louis-i (USA) világkiállításon pedig aranyéremmel tüntették ki.

Idehaza megkapta a Ferenc József Rend lovagi fokozatát. A mozaikkészítés technikájának megújításáért az olasz király aranyérmét nyerte el.

Évtizedeken keresztül a Magyar Iparművészeti Társulat alelnöke (rövid ideig elnöke) volt, számos művész és művészetpártoló egyesületben tevékenykedett.

kattints a képekre - érdemes!

2016. February 19. 00:00

Egyéb ,