Undi Mariska (1877-1959) festőművész munkáiból

Hat gyerekes győri családból származott, édesanyja figyelt fel lánya tehetségére, és ezért eladták a házukat, hogy Budapestre költözhessenek, ahol a kislány megfelelő oktatásban részesülhet. 

Ugyanígy gondoskodott többi gyermeke taníttatásáról, a család minden vagyonát erre költötte.
Mariska a budapesti Képzőművészeti Akadémián Székely Bertalan tanítványaként (regionális érdekesség a festő szadai műhelye) tanult. 

Itt ismerkedett meg Kriesch Laurával, a festő Körösfői-Kriesch Aladár testvérével, s rajta keresztül került kapcsolatba a gödöllői művészteleppel.

1904-ben Angliába és Franciaországba ment tanulmányútra, az angol Art Nouveau és az Arts and Crafts mozgalom nagy hatással volt rá, később Nagybányán tökéletesítette festészetét. 

A gödöllőiek tevékenységével Körösfői munkáit látva ismerkedett meg, s korai korszakára nagy hatással volt a műhelyhez fűződő szoros kapcsolata. Ekkor ébredt föl népművészeti érdeklődése; székely motívumokat gyűjtött, melyek rajzokként és tanulmányokban, elemzésekben is napvilágot láttak.

1913-ban kinevezték a fővárosi Iparrajziskola tanárává.

Undi Mariska független művész volt, aki szinte minden műfajban felvette a versenyt a Gödöllői művésztelep vezető mestereivel.

Falképeket festett, üvegfestményeket, kiváló enteriőröket, játékokat tervezett. A gödöllői művésztelephez tartozott, szőnyeget is tervezett a műhely számára.

Saját műhelyét 1924-ben nyitotta meg Magna Ungaria néven. Érdekelte a népművészet, gyűjtőutakat tett Matyófölfön, Kalotaszegen és a Sárközben, a magyar népi hímzésekről Magyar hímvarró művészet címen könyvet adott ki 160 rajzzal és 107 fényképpel (1934), a tízkötetes Magyar Kincsesláda című sorozatában pedig népművészeti gyűjteményét adta közre (1937), amelynek köteteiben igyekezett megőrizni a népművészet eredeti technikáit és a feledésbe merült régi motívumokat. 

Egyik legnagyobb megbízatása a budapesti Tűzoltó utcai kórház és a Dózsa György úti Népszálló freskóinak és faliképeinek elkészítése volt. (1919 és 1911). 

Meseillusztrációi közül kiemelkedik a Régen c. mesekönyv, de több tankönyvet is illusztrált.

Az 1930-as években folytatta néprajzi gyűjtő tevékenységét és pedagógia munkásságát. Művészeti hagyatékát a Gödöllői Városi Múzeum 1995-ben vásárolta meg.

kattints a képekre - érdemes!

Benczúr Gyula (1844-1920) - festőművész munkáiból

Korának egyik legnagyobb festője. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. 19. századi magyar akadémikus történeti festészet kiemelkedő alakja. 

Pályájának korai szakaszát a biedermeier stílusú arcképek, a romantikus életképek, illetve a Karl von Piloty festészetének hatását magukon viselő történelmi tárgyú képek jellemzik. 

Első sikerét Hunyadi László búcsúja című képével érte el 1866-ban. 1875-ben a történelmi festészeti verseny nyertese lett 
Vajk megkeresztelése című képével. 

Utolsó alkotói korszakát a monumentális történelmi kompozíciók jellemzik. A millenniumra 1896-ban megfestett Budavár visszavétele című műve a műfaj egyik legjelentősebb alkotása. 1900-ban a párizsi világkiállításon első díjat nyert.

kattints a képekre - érdemes!