Magyar emlékek a nagyvilágban - A Mikes Kelemen emlékek - Törökország

 

Halálának 250. évfordulója közeledtével utcát neveztek el Mikes Kelemenről (1690-1761) a magyar prózairodalom kimagasló alakjáról, Rákóczi Ferenc száműzetésének krónikásáról Rodostóban.

 

A Márvány-tengerparti török város volt a “nagyságos fejedelem” és kuruc társai bujdosásának végállomása. Rodostó (Tekirdag) közgyűlése a Magyar-Török Baráti Társaság kezdeményezésére a Rákóczi Múzeum mögötti utcát nevezte el Mikesről.

 

A délkelet-erdélyi Zágonban született Mikes Kelemen tanulmányait a kolozsvári jezsuita kollégiumban végezte 1700 és 1707 között, itt alapozta meg latin műveltségét. Tizenhét évesen került a fejedelem szolgálatába, akit elkísért lengyel, francia majd török földre is, végig kitartott mellette az emigrációban.

 

Rodostóban francia nyelven megjelent jelentős műveket fordított magyarra, és itt írta fiktív leveleit képzeletbeli nénje, P. E. grófnő számára Konstantinápolyba. A Törökországi levelek címmel 1794-ben megjelent Leveleskönyvet később török és több más idegen nyelvre is lefordították.

 

A Leveleskönyv – irodalmi értékén túl – a bujdosó magyarok rodostói életének hű krónikája is.

 

Mikes 1761. október 2-án hunyt el pestisben. Halálának 250-ik évfordulója közeledtével nemcsak az utcát nevezték el róla, de a török posta emlékbélyeget is adott ki a tiszteletére, borítékkal és bélyegzéssel egészítve ki a baráti gesztust.

 

kattints a képekre - érdemes!

Határkerülés, a spirituális és a praktikus szövetsége

 

A húsvéti határkerülés egy olyan esemény, amely a népi ősi hit és a vallás békepaktuma nyomán jött létre. Az egyház felismerte, hogy a népi hagyományra spirituális tartalmat építhet, és egy nagyszerű egységben a világi és a vallásos tartalom kiegészíti egymást.

 

A határkerülés jóval megelőzte a kereszténység vagy a katolikus egyház által kezdeményezett határkerülést. Az egyház „betársult” és épített a korábbi hagyományokra.

 

Székelyföldön és a Kárpát-medence főleg katolikusok által lakott falvaiban mindmáig létezik a hagyomány. A kommunista időkben mindenféle vallásos rendezvényt próbáltak korlátozni, főleg a nyilvános, a templom falait, illetve a vártemplomok kőfalait elhagyó eseményeket, mint például az úrnapi kikerülést, vagy a búcsúkat is, és a húsvéti határkerülést is.

 

1990-ben újraindult a húsvéti határkerülés szokása is. Kivonult a pappal az élen a keresztalja, az egész falu, és újra megáldották a határt, és azóta például Csíkban, Gyergyóban minden évben megtartják ezt az ősi szertartást.

 

Minden ilyen ünnepi megnyilvánulás a népi kultúra és a vallásos élet egyfajta békés egyezsége, mivel ennek a két szellemi intézménynek az összefogásából jöttek létre. Ebben a paktumban nagyon jól érvényesül a népi pragmatika egyik alapelve: „imádkozzál és dolgozzál!"

 

Vagyis, nem az alamizsnára nyújtott kéz segítségével valósíthatod meg léted, nemcsak kérsz, követelsz, hanem cselekszel is érte.

 

Mélyen benne van az emberi lény kettőssége: az én létfenntartásom fontos – a földet számba kell venni, meg kell művelni, ugyanakkor nem feledkezek meg, hogy felsőbbrendű erők is közreműködnek ebben, és a termény és földjeim védelmére segítségüket, áldásukat kérem.

 

Az európai határkerülés hagyományának időzítése egybeesett húsvéttal. Tudatosan mindig vittek magukkal fiatalokat, barkákat szúrtak le a falu határainak topográfiai pontjain, vagy képletesen megvesszőzték őket.

 

A barka elhárító eszköz, határvédő szerepe volt. A fiatalok vesszőzése pedig beavatási szertartás, így tudatták velük, hogy melyek a közösség földterületének határai, a dűlők nevei, hisz ők lettek a későbbi örökösök..

 

kattints a képekre - érdemes!

Wagner Nándor (1922-1997) szobrász talán legismertebb műve a Filozófiai Kert, a világvallások reprezentánsaival a Gellérthegyen - Budapest.

 

A szoborcsoport tagjai: Ábrahám, Ehnaton, Jézus, Buddha, Lao-ce egy körív öt pontján, valamint Assisi Szent Ferenc, Bódhidharma, Gandhi, egy, a körhöz kapcsolódó egyenlő oldalú háromszög oldalán.

 

kattints a képekre - érdemes!

Magyar emlékek a nagyvilágban - Székelykapu és emlékpark – Wellington - Új-Zéland

 

Az új-zélandi Wellingtonban a Csendes-óceán déli részén fekvő szigetország egyetlen magyar emlékhelye, a város egyik központi parkjában felállított gyönyörűen faragott, eredeti székelykapu – a magyar kormány ajándéka – és egy kétméteres kopjafa, emlékeztetőül mindazokra, akik életüket áldozták a magyar szabadságért.

 

A kapu valóban Erdélyben készült, a székelyudvarhelyi Kisgyörgy Imre és családja dolgozott rajta, a magyar címer mellé rávésve Erdély címerét is.

 

A kopjafát Tóth Róbert faragta remekbe. Az emlékhely körül a magyar tájakra jellemző fákat és bokrokat ültettek, az így létrejött ligetben – amely azóta a Magyar Millennium Park nevet viseli – megörökítették annak a mintegy kétszáz újzélandi magyarnak a nevét is, akik – néhai Szentirmay Pál tiszteletbeli konzullal az élen – hozzájárultak hazánk emlékének méltó megőrzéséhez a Föld másik oldalán.

 

kattints a képekre - érdemes!

Wass Albert: Üzenet haza - VIDEÓ!

Elmondja: Sinkovits Imre

 

kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!

https://www.youtube.com/watch?v=SosD_fdUIvs

Magyar lófajták - Magyar hidegvérű ló

 

A magyar hidegvérű a Magyarországon törvényileg védett lófajták közé tartozik. A hidegvérű ló erősen eltér melegvérű társaitól. Erősebb a csontozata, nagyobb az izomtömege, lassabb a mozgása; egészében hidegebb, hűvösebb a vérmérséklete.

 

Hidegvérű lovak valószínűleg már a honfoglalás korában is éltek a Kárpát-medencében, de nagyobb mértékű elterjedésük az 1880-as évekre tehető.

 

Kereskedés révén kerültek a Kárpát-medencébe hidegvérűek Ausztriából. Két tájfajta alakult ki, Vas megyében a nagyobb termetű pinkafői, Zala megyében a kitartóbb muraközi ló terjedt el.

 

A szervezett tenyésztés csak a 1913-ban elején indult meg - Belga hidegvérűekkel keresztezték az állományt, így javították a küllemi hibákat. A második világháború után az igásállomány pótlására Belgiumból és Franciaországból hoztak ardenni méneket, amelyeket kereszteztek a legjobb típusú kancákkal.

 

Az első törzstenyészet Szentegáton alakult meg 1952-ben. A fajtakialakító keresztezés nyomán jött létre a magyar hidegvérű, amely 1953-ban államilag elismert fajta lett.

 

A magyar hidegvérű lovat kizárólag munkalónak tenyésztették. Így alakult ki a nagy testtömegű, de szilárd szervezetű, mozgékony, hosszabb távra is jól ügető magyar hidegvérű fajta.

 

Jóindulatú, barátkozó természetű, tanulékony. Bottal mért marmagassága méneknél 153-165 cm, kancáknál 150-160 cm. Színe lehet pej, szürke, sárga, fekete és a deres szín különböző változatai.