Bohacsek Ede (1889, Karánsebes - Bánság - 1915, Budapest) festőművész képeiből
Bohacsek Ede (1889, Karánsebes - Bánság - 1915, Budapest) festőművész képeiből
Tanulmányait Budapesten végezte, s bár ösztönös alkotó volt, mégsem sorolható a naiv művészek közé.
Főkép törökbálinti tájképein érvényesítette nagy tehetségét, amelynek kifejlesztésében megakadályozta a halál.
Nagyon fiatalon, 28 évesen halt meg.
Érdekesen stilizált szentképeket is festett. 1917-ben Kassákék rendezték meg emlékkiállítását.
Életműve néhány olajképből és rajzokból áll csupán. Nagyobb részük tájkép.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 14. 00:00
Egyéb
,
Cserna-völgye - Bánság
Cserna-völgye - Bánság
A Cserna a Duna bal oldali mellékfolyója Bánságban Krassó-Szörény és Mehedinți megyében.
Neve a „fekete” jelentésű szláv szóból való. Maga a Cserna egy vízkeletből, a Godján-hegység egyik szurdokának fejénél tör elő. Nem sokkal lejjebb az Iván-völgyi-csúcs víztározója gyűjti össze a hegység déli oldalának patakjait, melyek egyike 2070 méteres magasságban ered.
Dél-délnyugati irányban, főként mészkőből álló, látványos képződményekben bővelkedő hegyek között, gyakran igen mély völgyben halad. Vízhozamának 54%-a felszín alatti vizekből származik.
Egy körülbelül 25 kilométeres szakaszon természetes határt alkot Mehedinți és Krassó-Szörény megye között, ez a szakasz 1920 előtt még a Magyar Királyság határa volt.
A Herkulesfürdő fölött épített, 87 hektáros Prisaca víztározó energiáját a város fölött öt kilométerrel egy vízerőmű hasznosítja.
Középső szakaszán partvidékének nagy része a Domogled–Cserna-völgy Nemzeti Parkhoz tartozik. Legfontosabb mellékvize a jobb oldali Belareka, amellyel Csernabesenyőnél egyesül.
Alsó szakasza mentén a rómaiak vízvezetéket építettek, amelyet 1739-ben helyreállítottak. Orsova fölött ömlik a Duna egy hosszan kinyúló öblébe.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 14. 00:00
Kápolna a Bogát-hegyen (721 méter) - Csíkrákos - Székelyföld - Erdély
Kápolna a Bogát-hegyen (721 méter) - Csíkrákos - Székelyföld - Erdély
A Bogát-hegyen áll az 1725-ben épült kápolna, melyet a csíkszépvízi örmény katolikus püspök szentelt Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére.
Története szerint helyén bronzkori település volt. Később, a népvándorlás korában a kitünő megfigyelőponton vár állott, majd a letelepülő rákosiak itt építették fel templomukat, melynek pusztulása után az új templom Göröcsfalván kapott helyet.
A templom helyén kápolna épült, melyet 1574-ben Zabya Péter bővített. Ennek pusztulása után 1725-ben épült a mai kápolna.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 14. 00:00
Újvidék, Pétervárad, Karlóca, Maradék - Délvidék - HD minőségű rövid VIDEÓ!
Újvidék, Pétervárad, Karlóca, Maradék - Délvidék - HD minőségű rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
http://www.youtube.com/watch?v=dREro_8T078
fotón: Karlóca tornyai - Délvidék
2016. April 14. 00:00
Márai Sándor a hazáról
"A haza nem csak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontjai a temetőkben, kenyér és táj, nem. A haza te vagy, szőröstül-bőröstül, testi és lelki mivoltodban; ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összessége életed alkotja. S életed a haza életének egy pillanata is."
Márai Sándor (1900-1989) - író, költő, újságíró
2016. April 14. 00:00
Luther Márton (1483-1546) - a protestáns reformáció szellemi atyja
Luther Márton 1517. október 31-én a hagyomány szerint kiszegezte követeléseit és tanításait a wittenbergi vártemplom kapujára.
"Ha tudnám is, hogy holnap elpusztul a világ, még akkor is ültetnék egy almafát."
Luther Márton (1483-1546) - a protestáns reformáció szellemi atyja
2016. April 13. 00:00
Teleki Pál (1879-1941)
A megveszekedett liberális Nyugattal szemben, ma is ez a feladat, ez a zsinórmérték!
"Amint soha nem volt hódító és elnyomó a patriarchális formákban született Szent István-i gondolat - hanem tartalmilag mindenkor atyai gondoskodás jellemezte - úgy jellemezte mindig a kötelességérzet is.
Annak a kötelességnek az érzete, hogy Európa e részében, amelybe a sors Szent István népét állította, amelyet szervező szeme áttekintett, és ahol keresztény államot alkotott, békét és jólétet teremtsen, kölcsönös megbecsülést hozzon létre.
És ha részletformáiban századról-századra változik is a feladat, a lényeg, az akarat és a becsület ugyanaz marad."
Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész
2016. April 13. 00:00
Rakamazi hajfonatkorong pár - Turulmadaras régészeti lelet
Rakamazi hajfonatkorong pár - Turulmadaras régészeti lelet
A rakamazi hajfonatkorong párt egy helyi óvónő vitte be 1956 május elején a nyíregyházi múzeumba, hozzá pedig egyenest a túróci Tisza-parton való homokkitermelés közben lelt Árpád-kori sírleletekből került.
Magasan képzett szakmai és művészi adottságokkal rendelkező mester, vagy mesterek által készített ötvösmunkáról van szó.
A lányok egy, az asszonyok pedig két korongot viseltek a hajukban. Dienes István a „Honfoglaló magyarok” c. könyvében (Corvina, 1972) ezt írja: „A rakamazi korongpár tökéletes művészettel megkomponált ragadozó madara elkerülhetetlenül hozza emlékezetünkbe az altáji türkök sámánénekének fáradhatatlan égi madarát.
E csodálatos madárról – a Turulról – már Rasidu-d-Din feljegyzi, hogy egyetlen csapással kétszáz más madarat tud leteríteni. Ezért lett a félelmetes lény a hatalom jelképe a sztyeppei előkelők körében. Védencét e madár képes minden bajból kimenteni, s ártástól, rontástól megoltalmazni.
A rakamazi korong Turulja csőrében tarja az örökös jelképet, az életfa leveles ágát.”
A rakamazi turul azonban nem csupán a csőrében tart életfa-ágat, hanem a fejéből, azaz fülének meghosszabbításaként is palmettás ágak nőnek ki, ráadásul ugyanolyanok, mint a csőrében lévő.
Agyából tehát élet, gondolat sarjad, bemutatva, hogy itt egy magasrendű gondolatisággal rendelkező madarat látunk. Az életfa és a turul ilyen módon elválaszthatatlanul összefonódik egymással.
A kora középkorban az előkelő magyar asszonyok legszebb dísze volt a hajfonat végén csüngő díszes korongpár. Lehetséges, hogy éppen azért szerették asszonyaink a turulábrázolásokat, mert ezzel is szerették volna megjeleníteni leendő gyermekük esetleges kiválasztottságának reményét.
Mondhatni: a „szent megtermékenyülést” várták a madár közvetítésével, tehát Isten akaratából. A rakamazi turul karmaiban egy-egy fiókát tart, tehát két lelket szállít, két embernek visz tudást, két embergyermeknek ad kiválasztottságot.
Szinte kizárólag csak a nők viseltek állatábrázolásos ékszereket, ötvösmunkákat – a férfi entitáshoz a növényi ornamentika tartozott. A mai napig összesen egyetlen olyan tarsolylemezt ismerünk, amelyen állatábrázolás van.
Néhány férfi sírban is leltek hajfonatkorongot, de nem azért, mert ők azt viselték, hanem a feltételezések szerint gyászoló kedvesük tette melléjük, hiszen már nem várták az „áldott állapotot” – a szeretett férfi elvesztése után már nem volt kitől.
A turul tehát a lelket közvetíti, s ezzel lehet összefüggésben, ennek lehet továbbélése valamiképp a gyermeket hozó gólya is. Természetes, hogy nem az igazi gyermeket hozza, mármint nem testben.
Az új lelket hozza a madár, ahogy sok török népnél éppen a sasmadár.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 13. 00:00
Ligeti Antal (1823-1890) - festőművész munkáiból
Ligeti Antal (1823-1890) - festőművész munkáiból
Tanulmányait Szathmáry Papp Károlynál kezdte Kolozsváron. 1845-ben mestere tanácsára Itáliába utazott, ahol felkereste a legismertebb magyar tájképfestőt, idősebb Markó Károlyt.
1848-ban részt vett a szabadságharcban, majd a fegyverletételt követően Sopronban bujkált. Itt Hekler Antal néven festett arcképeket, mígnem mecénása, gróf Károlyi István segítségével lehetősége nyílt egy földközi-tengeri utazásra: bejárta Itáliát, Észak-Afrikát, Kis-Ázsiát, és a Szentföldön is hosszabb időt töltött.
Utazása során készített számos tájvázlata alapjául szolgált sok későbbi olajképének. 1861-ben felhagyott az utazásokkal, és a fővárosban telepedett le.
Akadémikus hangvételű tájképeivel rövidesen nagy sikereket aratott. Festményein – korábbi utazásainak színhelyei mellett – gyakran bukkannak fel hazai tájrészletek.
Aktívan részt vett a hazai művészeti élet szervezésében: 1868-ban a Nemzeti Múzeum képtárőre lett, és egyike volt a fiatal Munkácsy támogatóinak is.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 13. 00:00
Az Év Fája - 2014 - A gödöllői vadkörtefa matuzsálem
Az Év Fája - 2014 - A gödöllői vadkörtefa matuzsálem
2014-ben a Mesebeli vén vackorfa, avagy a gödöllői magányos óriás története címmel nevezett fa nyerte, amely a gödöllői Szent István Egyetem botanikus kertjében áll.
A magányos óriás túlélte a dicső szabadságharcot, átvészelte a huszadik század vérzivataros éveit. A helyi legenda szerint Grassalkovich Antal gróf ültette, aki egy szerencsés kimenetelű vadászat után a sebzett vadkan elől egy vadkörtefán talált menedékre.
Hálája jeléül elrendelte, hogy gödöllői birtokán 1000 vadkörtét ültessenek a jeles fa tiszteletére. A huszadik század hajnalán még hét idős példány alatt pihentették a pásztorok nyájaikat, de napjainkban már csak egy túlélője maradt a sokadalomnak…
A sikeres isaszegi csata után nem meglepő, hogy a természethez, a növényekhez gyermekkora óta vonzódó Kossuth Lajos nem a nyüzsgő gödöllői főhadiszálláson, a kastélyban, hanem az akkor már terebélyes vadkörtefa alatt fogalmazta meg a Függetlenségi Nyilatkozatot.
kattints a képekre!
2016. April 13. 00:00