Makovecz Imre épületei
Nem vagy szabad, míg önmagadért élsz, mert önzésed rabja maradsz Széchenyi István
"Nem vagy szabad, míg önmagadért élsz, mert önzésed rabja maradsz."
Széchenyi István (1791-1860) - politikus, író, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere
Magyar szecesszió építészeti alkotásai - Gellért Szálló és Gyógyfürdő
Kazinczy Ferenc Magyarul és sarkosan fogalmazva: ha nem érted, ne szólj bele
Pósa Lajos - Anyám intése
Pósa Lajos - Anyám intése
El ne add az ősi házat,
El ne add az ősi telket,
Hol a csűrön késő őszig
Gólyamadár kelepelget!
Ha elfáradsz a világban:
Gyere haza megpihenni,
Az öreg fák árnyékában
Szép időkre emlékezni!
Rád nevet, mint hajdanában
A cseresznye, piros alma;
Gyermek leszel újra, fiam,
S belefogsz egy régi dalba.
Szántófölded kenyeret ád,
Az a föld a kalásztermő!
Friss vizet a csörgő patak
Tüzelőnek fát az erdő.
El-elsétálsz a mosolygó
Virágok közt andalogva...
Ugy-e, fiam, hozol majd ki
Egy-egy szálat a síromra?
Gyümölcsfáid oltogatod,
Tisztogatod, nyesegeted,
Ablak alatt a kis kertben
Az utakat rendezgeted.
El ne add az ősi házat,
El ne add az ősi telket,
Hol a csűrön késő őszig
Gólyamadár kelepelget!
fotó: anyám anya, konyha
Nagy Balogh János (1874-1919) festőművész festményeiből
Nagy Balogh János (1874-1919) festőművész
Pályáját szobafestő- és mázolóként kezdte, majd két évig az Iparművészeti Iskola esti tanfolyamának növendéke volt.
1899-ben fél évig a müncheni akadémián Herterichnél aktot rajzolt, nehéz anyagi körülményei miatt azonban kénytelen volt hazatérni.
1915-ben bevonult katonának, és egy súlyos sebesülés következményeként karja megbénult, bal kézzel dolgozott tovább.
Legelső alkotásai még a müncheni életképfestészet hatását s a századforduló éveiben megerősödő szecesszió szimbolizmusát tükrözik, később azonban kifejlesztette a drámai erőt sugárzó, de ugyanakkor megkapóan egyszerű, hiteles formafelépítésen nyugvó önálló stílusát.
Életművében különválasztható az 1908 előtti és az 1908 utántól 1915-ig, bevonulásáig tartó korszak.
Harctéri szolgálata és sebesülése miatt később már csak igen keveset dolgozott. Tematikája nem túl széles, az egy témát bemutató variációk azonban a festői erő és a felépítés egyenes ívű fejlődését mutatják.
Szegényes otthonát megdöbbentő hűséggel megörökítő intérieurök, konyhai csendéletek mellett drámai önarcképek s anyjáról megható portrék sorát festette.
Híres rajzokból és festményekből álló, Millet képeire emlékeztető kubikus-ciklusa a munka egyszerű, de monumentális ábrázolása.
Rembrandt és Frans Hals művészetén kívül a cézanne-i térproblematika is hatott rá.
kattints a képekre - érdemes!
Az idei pünkösdön is a székely himnusztól zengett Csíksomlyó - rövid VIDEÓ!
Az idei pünkösdön is a székely himnusztól zengett Csíksomlyó - rövid VIDEÓ!
kattints a rövid VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=1OCFIdemFlU
Pünkösdi magyar népszokások - Pünkösdi királyválasztás
Pünkösdi magyar népszokások - Pünkösdi királyválasztás
A legjellegzetesebb pünkösdi népszokások egyike az ügyességpróbával egybekötött pünkösdi királyválasztás:
A pünkösdi király vagy királyné választás Európa-szerte elterjedt szokás volt. A pünkösdi királyválasztásról a középkor óta vannak adataink.
Versengés útján választották (lóverseny, bikafékezés, bothúzás, kakasütés), hogy a falu legényi közül ki az az egy, aki egy évig ingyen (vagyis a falu költségére) ihat a kocsmában.
A közmondás is ismert: „Rövid, mint a pünkösdi királyság.”
A cím különös előjogokkal járt. Büszke viselője ingyen ihatott a falu kocsmájában, külön meghívás nélkül részt vehetett a lakodalmakon, mulatságokban, kortársai kötelessége volt minden ellenszolgáltatás nélkül őrizni a jószágait. A szokásnak Jókai Mór Egy magyar nábob című regényében is emléket állít.
Pünkösdkor a legények, fiatal férfiak erőt, ügyességet, gyorsaságot követelő versengés keretében döntötték el, ki közöttük a legrátermettebb.
A többnyire lóversennyel vagy más ügyességi próbával választott pünkösdi király hatalma maximum egy évig tartott.
kattints a képekre – érdemes!