Magyar emlékek a nagyvilágban - Báthory István-emléktábla – Vilnius - Litvánia

A kis balti államok legdélebbikének, Litvániának a történelmében kiemelkedő szerepet játszott Báthory István (1533-1586), aki erdélyi fejedelemként nyerte el a lengyel királyi trónt, s vele Litvánia nagyfejedelmi címét.

Ez utóbbi minőségében, felségterülete védelmében három sikeres hadjáratot folytatott IV. (Rettegett) Iván cár ellen is, megakadályozva Oroszország terjeszkedését, kijutását a Balti-tengerhez.

Báthory nevét litván földön mégis elsősorban a szellemi élet fejlesztése és az egyház támogatása érdekében hozott intézkedései őrizték meg. 1579-ben kelt alapítólevelével ő emelte egyetemi rangra a vilniusi jezsuita kollégiumot.

Célját abban jelölte meg, hogy a szegényebb diákok is elvégezhessék itt tanulmányaikat, és hogy az egyetem – amely sokáig az egyetlen ilyen rangos tanintézet volt Kelet-Európában – olyan legyen, “akár egy tisztás, ahová mint a jó tudományok vásárára, gyűljenek össze a környező vidék diákjai tudást és katolikus hitet meríteni" – írta alapítólevelében Báthory.

Egyetemi éveik alatt a diákokat felmentették a katonai szolgálat alól, és minden adó és vám fizetésétől. Báthory István döntésére gyönyörű fehér márványtábla emlékeztet a ma tízezer diáknak tudást osztó alma mater belső díszudvarának árkádjai alatt.

A táblát – amely Petras Repsis litván szobrászművész alkotása – 1994-ben, az uralkodó emlékének szentelt magyar-lengyel-litván tudományos konferenciát követően, a résztvevők jelenlétében avatták fel.

A kezdeményezés a Litvániában élő magyarok kis közösségét dicséri. Ők, mintegy százhúszan – többségük még a szovjet időkben, Kárpátaljáról került erre a tájra – 1990-ben alapították meg szövetségüket, amely ugyancsak Báthory István nevét viseli.

kattints a képekre - érdemes!

2016. May 30. 00:00

Magyarok a nagyvilágban

Lotz Károly (1833-1904) festményeiből

A női alak, forma, a test tökéletessége Lotz Károly (1833-1904) festészetében

A külföldön töltött gyermekkor után Marastoni Jakab festőiskolájában kezdte tanulmányait 1848-ban. Később Weber Henrik mellett képezte magát, majd 1852-ben beiratkozott Karl Rahl bécsi festőiskolájába.

Az 1850-es években a bécsi mester mellett számos fal- és mennyezetkép kivitelezésében vett részt. Rendszeres résztvevője volt a bécsi és pesti kiállításoknak, melyeken elsősorban romantikus hangvételű népi életképekkel szerepelt.

Alkotásai sikeresek voltak, közülük több sokszorosításban is megjelent. Eközben murális feladatokon is dolgozott, többek között a Vigadó, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Operaház és az Akadémia belső díszítésén.

A dualizmus korának egyik legkeresettebb dekorátora volt. Stílusa az 1880-as évektől megváltozott, a reneszánsz formajegyekből építkező modora oldottabbá, könnyedebbé vált.

Késői munkáit barokkos hatás jellemezte, sőt ekkor készült alkotásain már a modern művészeti áramlatok, a plein air és a szecesszió stílusjegyei is felfedezhetők.

Festészetében a női alak, forma, a test tökéletessége, de maga a nőiség nagyon fontos, mi több meghatározó téma volt.

kattints a képekre - érdemes!

2016. May 28. 00:00

Egyéb

Palóc falu egykori utcaképe

Malonyai Dezső: A magyar nép művészete - 5. kötet

A palócok művészete

Kiadó: Franklin Társulat - Budapest, 1922. -

15. tábla

2016. May 28. 00:00

Egyéb

Őshonos háziállataink - Magyar lúd

A magyar lúd a házi lúd egy fajtája. Magyarország védett háziállatai közé tartozik.

Sima tollú és fodros tollú változatban tenyésztik. A lúd szinonimája a közismert liba elnevezés.

Egykorú források szerint a házi libák után már a 11. és 12. században egyházi tizedet kellett fizetni. Ekkor az ország minden területén elterjedt a parlagi változata, amelynek ősei valószínűleg Görögország felől érkeztek.

Ebből az állományból alakultak ki a magyar lúd színváltozatai és tájfajtái. A Léva-vidéki lúd a kitűnő minőségű húsáról és májáról volt nevezetes, a makói a májméretéről.

A XX. század elején a magyar parlagi lúd nemesítésére külhoni fajtákat hoztak be az országba. Végül a mai változat a parlagi fajta és e külföldi fajták keresztezéséből jött létre.

kattints a képekre - érdemes!

2016. May 28. 00:00

Egyéb , Zöld világ

Magyar emlékek a nagyvilágban - Mátyás király-dombormű - Bautzen - Németország

A kelet-németországi Bautzen történelmi városmagjához tartozik az Ortenburg-vár, amelynek egy részét annak idején Hunyadi Mátyás építtette újjá.

Kastélytornya azóta is a magyarok királyának nevét viseli, s az ő alakja ékesíti. Az 1486-ban elkészült, a fal síkjából merészen kiemelkedő domborművet Mátyás király egyetlen hiteles ábrázolásának fogadja el a szaktudomány. (A kompozíció fejét annak idején több ízben is Budára szállították, az uralkodó arcvonásait a legtökéletesebben áttéve ott adták meg végső formáját.)

A bautzeni térplasztika másolata megtekinthető például a budavári Hilton Szállón vagy a szeged-alsóvárosi templom oldalbejárata felett.

A krónikások szerint a magyarok királyát a korra jellemző hódító szellemen túl az is sarkallta újabb területek megszerzésére, hogy megerősödve nagyobb eséllyel lépjen fel a Balkánt immár szilárdan kézben tartó oszmán birodalommal szemben.

Mátyás komolyan vette az atyai örökséget, szerette volna megvalósítani Hunyadi János álmát, a török kiűzését Európából.

Ehhez előbb meg kívánta szerezni a német-római trónt. 1463-ban rátette a kezét Boszniára, Morvaország elfoglalása után 1469-ben cseh királlyá koronáztatta magát,

1485-ben bevette Bécset, érzékeny veszteségeket okozott a Habsburgoknak. Azonban Mátyás király 1490-ben trónörökös nélkül meghalt, az utána következő évtizedek magyarországi anarchiája és hanyatlása után érkeztünk el a mohácsi vészhez.

kattints a képekre - érdemes!

2016. May 27. 00:00

Magyarok a nagyvilágban

Magyar emlékek a nagyvilágban - Kubala László-szobor - Camp Nou Stadion - Barcelona - Katalónia - Spanyolország

Katalónia fővárosában 2009 őszén ünnepélyesen leleplezték Kubala Lászlónak (1927-2002), a nagy hírű helyi futballcsapat legendás játékosának két méter magas szobrát.

A spanyol lapok híradása szerint a 100 ezer férőhelyes Camp Nou Stadionban rendezett ünnepségen megjelent a katalán gárda teljes vezérkara, élén Joan Laporta elnökkel, aki beszédében méltatta a magyar születésű csatár érdemeit.

“Az FC Barcelona nagyszerű futballistája most már örökre ott lesz a stadionban” - írta az ABC című napilap.

Az 1,2 méteres talpazatra állított bronzszobor elkészítésére Montserrat Garcia kapott megbízást, akit öt művész közül választottak ki a feladatra, miután a jelölteknek ugyanazon fotó alapján kellett megtervezniük az alkotást.

A szobrot azon szurkolók hozzájárulásából állították fel, akik legkevesebb 15 euróval támogatták az elképzelés megvalósulását.

2016. May 27. 00:00

Magyarok a nagyvilágban

Gyopárt a Hargitáról hozzatok, a székely hősök halhatatlanok! - rövid VIDEÓ! - és a szobor történetének leírása

kattints a VIDEÓRA:

http://www.magyarvagyok.com/videok/1-Zene/3795-Gyopart-a-Hargitarol-hozzatok-a-szekely-hosok-halhatatlanok.html

Székelyudvarhely történelmi centrumában, a Márton Áron téren áll egy világháborús emlékmű, rajta azzal a szoborral, melyet először a helyi népnyelv (majd lassan-lassan mindenki) Vasszékelynek nevezett.

1917 végén állítottak fel egy világháborús emlékművet a székelység anyavárosában, melyet a császári és királyi 82. Székely Gyalogezred azon katonái emlékének szenteltek, akik hősiesen megállították, majd (bár csak ideiglenesen) visszaverték az Ojtozi-szoros környékén a Kárpátokon át a Székelyföldre betörő orosz, majd román csapatokat.

Az eredeti szobor, amelyet a nyolcvankettesek négy katonája alkotott (három székely és egy szász: Herman Ottó szakaszvezető, Rózsa Géza tizedes és Sipos Jenő honvéd faragta - Erdélyi István őrmester tervezte) cerfából készült, majd minden négyzetmilliméterét odaszögezett acélpikkelyekkel borították – innen az eredeti elnevezés: Vasszékely.

A szobor talapzatának egy-egy oldalán feltüntették az ezred egyik, poétikus vénával megáldott zászlósának két-két sorát, a következők szerint:

Észak:

Gyopárt a Hargitáról hozzatok,

a székely hősök halhatatlanok.

Kelet:

Ojtoznál, Volhina síkjain,

s ott lenn Doberdón,

ismeri az ellenség a puskatusom.

Nyugat:

A trón, s a haza védelmében vassá válik a székely,

s hősi, csodás tettét hirdeti a hon, s a világ .

Dél:

Magyar testvéreink, ne féljetek,

míg napkeletnél állanak a székelyek.

2016. May 27. 00:00

Magyarok a Kárpát-medencében

Magyar emlékek a nagyvilágban - Guttmann Béla-szobor és Fehér Miklós-szobor a Benfica stadionjánál - Lisszabon - Portugália

1/ Magyar emlékek a nagyvilágban - Fehér Miklós-szobor a Benfica stadionjánál - Lisszabon - Portugália A portugál Benfica stadionjánál találjuk a 2004-ben tragikus körülmények között elhunyt magyar játékos, Fehér Miklós mellszobrát. Fehér Miklós /Tatabánya, 1979. július 20. – Guimarães, Portugália, 2004. január 25./ magyar válogatott labdarúgó haláláról: Fehér Miklós a hatvanadik percben állt be csereként a Guimaraes-Benfica portugál bajnoki találkozón. A szakadó esőben megrendezett találkozón Fehér nem egészségesen vállalta a játékot – náthával bajlódott már napok óta. A mérkőzés közben egyszer csak megállt, fejét előre hajtotta, majd háta begörnyedt, kezeit térdére támasztotta, majd tehetetlenül esett hátrafelé a fűre. A két csapat játékosai azonnal körbevették, a játékvezető engedélyt adott az orvosi segítségre Már a pályán megpróbálkoztak újraélesztésével, valaki elrohant a mentőért. A pályán tanácstalan játékosokat láthattunk ekkor, néhányan a földre borulva sírtak, majd lementek a pályáról, hiszen a játékvezető félbeszakította a mérkőzés. Fehért azonnal a guimaraesi kórházba szállították, ahol hiába küzdöttek életéért az orvosok, már ők sem tudtak rajta segíteni.

Magyar emlékek a nagyvilágban - Guttmann Béla-szobor a Benfica stadionjánál - Lisszabon - Portugália

A portugál Benfica stadionjánál 2014-ben avatták fel lisszaboni labdarúgóklub egykori magyar sikeredzőjének, Guttmann Bélának (1900-1981) a szobrát.

A 220 centiméter magas bronzalak – Szatmári Juhos László alkotása – a legendás trénert a két megnyert BEK-serleggel a kezében ábrázolja a sportpálya 18-as kapujánál, a 2004-ben tragikus körülmények között elhunyt magyar játékos, Fehér Miklós mellszobra közelében.

A Budapesten született Guttmann Béla játékosként négy alkalommal ölthette magára a címeres mezt, edzői pályafutása során pedig tucatnyi ország 25 csapatnál dolgozott.

Megfordult Ausztriában, Hollandiában, Romániában, Olaszországban, Argentínában, Cipruson, Brazíliában, Uruguayban, Svájcban és Görögországban is, ám legnagyobb sikereit Portugáliában érte el.

Előbb, az 1958/59-es idényben bajnok lett az FC Portóval, de a következő szezonban már a nagy riválist, a Benficát irányította. A lisszaboni együttessel, a „Sasokkal” 1961-ben és 1962-ben megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját, kétszer nyert portugál bajnokságot, egyszer pedig portugál kupát, és ő fedezte fel minden idők egyik legjobb portugál futballistáját, Eusebiót.

Guttmann karrierje csúcsán haraggal távozott Lisszabonból, s bár még 1973-ig aktív volt, portugáliai sikereit nem tudta megismételni. A legenda szerint távozásakor Guttmann megátkozta a Benficát, hogy nélküle száz évig nem nyer európai kupát, és a csapat azóta valóban hét finálét bukott el.

A szoborállítást komoly médiaérdeklődés közepette lebonyolított ünnepségen – amelyet a klub alapításának 110. évfordulóján rendeztek – a szónokok úgy vélekedtek, hogy a szoborral Guttmann Béla végleg visszatért a Benficához.

2016. May 26. 00:00

Magyarok a nagyvilágban

Őshonos háziállataink - Kárpáti borzderes - Erdély

A fajta a Kárpátok karéjában és a hegylábi területeken alakult ki.

A fajta eredete a homályba vész. A mai formáját az 1800-as évek közepére-végére nyerte el. A Kárpátokban jelenlévő mokány, riska, busa marhát svájci borzderes fajtájú szarvasmarhákkal keresztezték, mely az eddig viszonylag heterogén állománynak egységes külsőt kölcsönzött.

Használatán a svájci borzderessel történt keresztezés nem sokat változtatott. Megtartotta primitív ősi jellegét, csak a tejtermelésén javított.

Az időjárás viszontagságaival szemben ellenálló, rideg tartásra alkalmas. A kárpáti borzderes fajta a Kárpát-medencében őshonosnak tekinthető.

Hármas hasznú (tej,hús), valamint igavonásra is használják. Az dőjárás viszontagságaival szemben ellenálló, rideg tartásra alkalmas.

A borzderes könnyen kezelhető szarvasmarha, a Kárpátok néhány eldugott településén még a mai napig végeznek ilyen munkát.

Kis testű, de nem kelti csökött állat benyomását. Marmagassága 110 -135 cm.

Színe a fajtára jellemző, nem egységes, barna és szürke szőrszálak keveréke (jellegzetes deres szín).

Az állatok nagy része rigó szájú, mely a száj és az orr körül húzódó fehér sávot jelenti.

kattints a képekre - érdemes!

2016. May 25. 00:00

Egyéb , Zöld világ

Magyar emlékek a nagyvilágban - Türr István-szobor - Róma - Türr István-emléktábla - Nápoly - Olaszország

Az olasz főváros Gianicolo-dombján áll Türr István (1825-1908) mellszobra.

A bajai születésű, regényes életű katona az 1848-as európai forradalmak “elzúgta" után az olasz függetlenségpártiak oldalán bukkant fel, a piemonti hadseregben őt bízták meg egy magyar légió felállításával is.

1859-től Giuseppe Garibaldi közvetlen környezetében küzdött Itália egyesítéséért és szabadságáért. Egyike volt a legendás “marsalai ezernek", akik elsőként szálltak partra Szicíliában. Garibaldi ezt követően tábornokká, első hadsegédévé, serege főfelügyelőjévé nevezte ki Türrt.

A függetlenségi mozgalom győzelmét követően az olasz királyi hadsereg altábornagyaként diplomáciai missziókat teljesített, a kiegyezés után Budapestnek és Bécsnek is felajánlotta szolgálatait, szerteágazó kapcsolatrendszerét. Magyarország csatornahálózatának bővítésében nevével függ össze a Ferenc-csatorna megépítése az 1870-es években.

Írásaiban a magyar népoktatás fejlesztését is szorgalmazta. A görögök 1867-ben kezdeményezték a Korinthoszi-csatorna építését, majd 1881-ben Türr Istvánt bízták meg a vállalkozás irányításával.

Márvány mellszobrát – Csíkszentmihályi Róbert alkotását – 1999 őszén adta át az olasz főváros közönségének Orbán Viktor miniszterelnök, aki beszédében kiemelte, hogy Türr István számára egész életében egységes gondolatot képezett a nemzet és az európaiság.

2002-ben Nápolyban emléktáblát avattak Türr tiszteletére. Miután Garibaldi déli hadjárata során elfoglalta a várost, a magyar tábornokot nevezte ki Nápoly katonai és politikai kormányzójává.

Az emléktáblát Varga Tamás szobrászművész készítette, avatásán részt vett néhai Mádl Ferenc köztársasági elnök is.

kattints a képekre - érdemes!

2016. May 25. 00:00

Magyarok a nagyvilágban