Lázár Vilmos - aradi vértanú
Október 6 - az aradi vértanúk kivégzésének napja - a magyarok gyásznapja
Kivégzése előtti éjjel írta a feleségének:
"Adj gyermekeink mindegyikének, ha kilép a világba, egy emléket tőlem - előjeléül annak, hogy az, aki becsületesen és tisztán élte egész életét - nyugodtan bír meghalni, ha ártatlanul is, mint én."
Lázár Vilmos (1817-1849) - aradi vértanú
2022. October 06. 00:00
Láhner György - aradi végtanú
Október 6 - az aradi vértanúk kivégzésének napja - a magyarok gyásznapja
Német, a magyar nyelvet csak töri, de az általa szervezett fegyvergyárakban öntött ágyúkon a felirat:
"Ne bántsd a magyart!"
A szemtanúk szerint utolsó estéjén feleségét fogadta, majd fuvolázott, a Lammermoori Lucia című operából a haldokló Edgár búcsúáriáját játszotta.
Láhner György (1795-1949) - aradi vértanú
2022. October 06. 00:00
A liberális diktatúra EU-s vezetője maga buktatta le undorító diktatúrájukat
A liberális diktatúra EU-s vezetője maga buktatta le undorító diktatúrájukat
Az EU áruló vezetői, élükön Leyen-nel egészen idáig azt hazudták, hogy Lengyelországban és Magyarországon nincs demokrácia. Azért folytatják e két ország ellen folyamatosan, egy buldog elszántságával a kötelezettségszegési eljárásokat - nem másért.
Mit tesz Isten, az olasz választások előtt három nappal, Leyen azzal fenyegette meg az olasz választókat, hogy ha "nem jól választanak", és a nemzeti erők, a jobboldal nyerne, akkor attól kezdve Itáliában sem lesz demokrácia, és az EU vezetésének megvannak az eszközei, hogy majd "fellépjenek" ellene!
Ilyen egy demokráciát védő libernyák "demokrata"...
2022. September 24. 00:00
Mészáros László: Édes haza, édes anyanyelv

Az édes anyanyelv – az édesanya-nyelv
Ha a nemzet összetartó elemeit kutatnánk, nyilván a nyelv lenne az első a sorban. Az édes anyanyelv – az édesanya-nyelv.
A magyarság számára a nyelv alapkérdés: a kultúráját is ez adja, a lelkét is ez határozza meg. Mivel álnok, igazságtalan békediktátumok szétszabdalták országunkat, mi, magyarok immár egy „kulturális nemzet” vagyunk, ahol a legfőbb értékünk éppen a nemzet kohézióját jelentő anyanyelv.
Őrizzétek, mint az életet adó lángot! Nyelvünk a legfontosabb közösségképző erőnk, a múltunk, az identitásunk, de a jövőnk záloga is, és nemzeti tudatunk közvetítője.
A nyelvünk nem elválaszt másoktól, inkább erőssé, méltóvá teszi nemzetünket az önálló életre, s így megtartja azt a világ számára.
Jól jegyezzétek meg: Kárpát-hazánkban csak úgy, s csak akkor van létjogosultsága a magyarnak, ha nyelvét megtartva erős nemzet marad. Csak így lehet méltó, hogy más népek fiaival: szerbekkel, románokkal, szlovákokkal, ruszinokkal, cigányokkal, horvátokkal együtt belakja a közös kárpáti hont.
Amelyik világban magyart a magyartól államhatárok választanak el, ahol más népek jogot formálhatnak arra, hogy magyarokat a szülőföldjükön másod-, sőt harmadrendű polgárokká fokozzanak le, ott közös hazánk az édes anyanyelvünk, ott jogaink visszaszerzéséért folytatott küzdelmeink elsőrendű célja az anyanyelv védelme, a kulturális autonómia kiharcolása.
Ne felejtsétek el, hogy csak magyarul „izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája”, miközben minden más nemzet fia is pontosan tudja, hogy a galagonyabokor ősszel piroslik.
Nyelvünk végtelen gazdagsága a nagy lehetőségünk, hogy szépen élhessük meg összetartozásunkat egymással, más népekkel, a világgal, a természettel. A nyelv a közvetítője annak, ahogyan élünk, ahogyan gondolkodunk.
A nyelv - nemzeti lelkünk tükre.
A ránk zúduló kultúrmocsok világában a tisztán beszélt, őrzött nyelv az egyetlen kincsünk, a tiszta forrás. Abban a globalizált világban, amelyben a minden értéket, minden tradíciót szétrágó gondolkodásmód, életideál, beszédmód a meghatározó, ott életet adó oázis, a nemzetet megtartó erő csak az a nyelv lehet, amelyen a költő ilyen hexametereket vethetett papírra:
"Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már,
elfeketült kupacokban a jég elalél, tovatűnik,
buggyan a lé, a csatorna felé fodorul, csereg, árad.
Illan a könnyű derű, belereszket az égi magasság
s boldog vágy veti ingét pírral a reggeli tájra."
Ezzel a gyönyörű anyanyelvvel lehet s kell nemzetet menteni, megtartani, őrizni.
Örökségül - részlet - 2008
Mészáros László - Patrióta Európa Mozgalom - alapítója
2022. September 23. 00:00
A magyar konyha ínyencségei – Nyári töltött káposzta
A magyar konyha ínyencségei – Nyári töltött káposzta
A nyári töltött káposzta, egy valóban egészséges, sovány, könnyű ételünk. Az alapja a kovászolt savanyú káposzta.
1 kg darált hús - sertés, vagy pulyka
őrölt piros paprika kömény
Elkészítés: Egy ötliteres üveg aljába tesszük a kaprot. Erre szorosan rányomkodjuk az apróra vágott, vagy gyalult káposztát. Közben dobunk bele pár babérlevelet, fekete borsot, majd a tetejére nyomkodunk 12-15 külső káposztaleveleket, és némi köménymagot.
Három liternyi vizet felforralunk, három evőkanál sót keverünk bele, és ráöntjük a káposztára, majd egy szelet kovászos kenyeret teszünk a tetejére.
Lefedjük az üveget, és időjárástól függően 3-5 nap alatt lesz belőle kész savanyú káposzta a napon. A kenyeret fél nap után vegyük le róla.
A töltelékhez 1 közepes vöröshagymát apróra vágunk. A rizst bő folyó víz alatt megmossuk. A darált húst egy tálba tesszük, hozzáadjuk a sót (3 dkg), és a fűszereket: frissen darált borsot, köménymagot, pirospaprikát, esetleg egy kevés apróra vágott kaprot, majd a rizst, illetve két marék apróra vágott savanyú káposztát.
Jól összedolgozzuk. A fazék aljára tesszük az apróra vágott káposzta felét, majd egymás mellé helyezzük a töltött káposztákat, végül befedjük a maradék vágott káposztával.
Annyi vizet, illetve káposztalevet öntünk rá, hogy jól ellepje, megsózzuk, majd lassú tűzön főzzük, a forrás után körülbelül egy órát. Mikor már csak húsz percnyi idő van hátra főzésből megszórjuk a tetejét pirospaprikával.
Megkóstoljuk, s ha szükséges utána sózzuk.
Friss házikenyeret adunk hozzá.
kattints a képekre - érdemes!
2022. September 16. 00:00
Bosznay István (1868-1944) festményeiből
A budapesti Rajztanárképzőben végezte tanulmányait Székely Bertalan és Greguss János korrektúráján.
Tanulmányúton járt Németországban, Olaszországban, Angliában és Hollandiában. 1913-ban Kis Aranyérmet kapott Münchenben, 1915-ben állami kis aranyérmet, 1920-ban Wolfner-díjat, 1922-ben Horváth Nándor Balaton-díját nyerte el.
1923-ban állami nagy aranyéremmel tüntették ki. 1910-től Debrecenben működött rajztanárként, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanáraként dolgozott.
1893-tól szerepelt műveivel kiállításokon. A legjelentősebb tárlatokat 1908-ban és 1918-ban a Nemzeti Szalonban, 1924-ben a Műcsarnokban, 1934-ben Velencében rendezte.
Művei megtalálhatóak a Magyar Nemzeti Galériában.
2022. September 15. 00:00
Kossuth Lajos 1848-ról
Kossuth Lajos 1848-ról
Ezredéves történelmünk bizonyságul szolgál, hogy nem vagyunk gyermek nemzet; 1848-i történelmünk bizonyságul szolgál, hogy nem vagyunk elaggott nemzet.
Kossuth Lajos (1802-1894) - államférfi, Magyarország kormányzó-elnöke
2022. September 15. 00:00