Gyárfás Jenő (1857-1925) festő-, és grafikusművész munkáiból

Székelyföld szülöttje. Sepsiszentgyörgyi magyar író, festő és grafikus.

Pesten tanult a Mintarajziskolában 1873–1877-ig, mestere Székely Bertalan történeti festő volt.

Rajz- és festői tanulmányait Münchenben folytatta 1877-1880 között, ottani jeles mesterei Wagner Sándor, Dietz és Gabriel von Max. Hamar kitűnt az arcképfestészetben.

Életképeivel Münchenben, Pesten és Bécsben is sikere volt, de vevőre vagy mecénásra nem talált. Megélhetését úgy tudta biztosítani, hogy pesti képes folyóiratok számára készített illusztrációkat.

1882-ben állami ösztöndíjjal eljutott egy rövid itáliai tanulmányútra, de ezután rajztanári állást vállalt szülőhelyén, Sepsiszentgyörgyön, s ezzel a lépésével mintegy kikerült a fővárosi művészeti élet vérkeringéséből.

Írt ódákat, drámákat, románcokat, balladákat, mindezeket maga illusztrálta. Kivette részét az Osztrák–Magyar Monarchia Írásban és Képben című monumentális kiadvány illusztrálásában, továbbá számos díszoklevelet tervezett és festett a különböző ünnepi alkalmakra.

Igen foglalkoztatott festő és grafikus volt Erdélyben. Idősebb korában szembetegség és családi gondok nehezítették életét.

Az akadémikus és történeti festők sorába tartozik, de több is annál, portréin kitűnik jellemábrázoló képessége, tusrajzain finom vonalvezetés, oldottabb festőiség jellemzi.

Nagy festői tehetségről és iskolázottságról számot adó portréi, valamint bibliai, irodalmi, történelmi ihletésű képei és életképei vannak. Fő műve, legszebb alkotása a Tetemrehívás 1883-as végső változata, Arany János azonos című balladájának zárójelenete.

Gyárfás e művét Pesten kezdte el festeni, s Erdélyben fejezte be, de hálából az állami ösztöndíjakért, a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, onnan került aztán a múzeumok szakosodása révén a Magyar Nemzeti Galériába.

Történelmi képei szolgálták a nemzeti tudat ébrentartását (pld. II. Rákóczi Ferenc, Gábor Áron halála a kökösi csatában, Kossuth Lajos), más képei a dualizmus rendszerével való megbékélésre (pl. I. Ferenc József császár, Erzsébet királyné, Deák Ferenc) késztettek.

Alkotói tehetségét azoknak adta vissza, akiktől ő származott. Műveit a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Gyárfás Jenő Képtára és a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.

2017. February 08. 00:00

Mattioni Eszter (1902- 1993) munkáiból

Képzőművész, festő.

Olasz, selyemhernyó-tenyésztési szakértő apját, aki maga is amatőr festő volt, Lombardiából szerződtették Magyarországra. Tolna megyei származású édesanyja Szekszárdon abban az óvodában tanított, amelyet Brunszvik Teréz alapított.

Nagyanyja volt az a Sass Erzsike, akihez Petőfi a Négyökrös szekér című versét írta. Apja korán meghalt; 16 éves korától rokonai taníttatták.

öt évig az Iparművészeti Főiskola grafika szakán, mestere Helbing Ferenc volt, majd hat évig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, Rudnay Gyula tanítványaként.

Nyaranta művésztelepeken dolgozott, 1931-től 1942-ig a Szolnoki művésztelep tagja volt. Aba-Novák Vilmos, Bernáth Aurél, Pátzay Pál stílusa, szemlélete befolyásolta leginkább.

1926-tól kiállító művész.

1937-ben a párizsi világkiállításon bemutatott munkáiért a Diplome d’Honneur díjat, később a Fehér lányok népviseletes festményéért a Szinyei Nagydíjat nyerte el.

1946-ban beválasztották a Szinyei Társaság tagjai közé. 1972-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Legnagyobb gyűjteményes kiállítását 1977-ben a Magyar Nemzeti Galériában rendezték meg. A katalógus 29 beépített és 341 más munkáját sorolta fel.

Budapesten és Szolnokon kívül számos magyarországi településen dolgozott huzamosabban, Szentendrén, Kalotaszegen, Igalon, Sióagárdon és nógrádi falvakban gyűjtött témát, alkotott mozaikterveket.

A magyar népviselet és népművészet, a magyar tájak és virágok látványának, motívumainak egyik legjelentősebb megörökítője volt.

A Rákosi korszakban „klerikális” festőnek bélyegezték („Mattioninál csupa szent van”), szükségben élt. Egyes életrajzírói szerint ő volt a „legkatolikusabb protestáns” festő.

Az 1930-as években Pólya Ivánnal feltalálták és védjegyeztették az ősi mozaik új változatát, amely kezdetben főként színes kőporból és cementből készült.

Később, Pólya korai halála után Mattioni Eszter továbbfejlesztette a hímeskőnek elnevezett eljárást, a témához illeszkedően faragott és vésett nemes, természetes köveket felhasználva.

E művek időálló, beépíthető, vasbeton alapú lapok, melyeket a végső csiszolással és kontúrok bevésésével tesz a művész egyedülállóvá.

2017. February 07. 00:00

József Attila: Reménytelenül - rövidke videó! Elmondja: Latinovits Zoltán

József Attila: Reménytelenül - rövidke videó!

Elmondja: Latinovits Zoltán

"A semmi ágán ül szívem,

kis teste hangtalan vacog,

köréje gyűlnek szeliden

s nézik, nézik a csillagok."

kattints a VIDEÓRA - érdemes!

https://www.youtube.com/watch?v=xOzGwdvXqQE

2017. February 04. 00:00

Videó

Háry Gyula (1864-1946) festőművész képeiből

Tanulmányait Mintarajziskolában Greguss János növendékeként, később Lotz Károly Mesteriskolájában végezte.

Illusztrációval az 1880-as években szerzett hírnevet, művei három évtizedre keresett illusztrátorrá tették.

Számos pályázaton nyert díjakat iparművészeti terveivel. Az 1890-es évektől a Műcsarnok tárlatain olaj- és akvarell-tájképeit állították ki.

Régi budai házakról, terekről, stb. készített utcaképeket, melyeket finom aprólékossággal dolgozott ki.

1900 és 1920 között a rajztanszék adjunktusa és az alakrajz előadója volt a Műegyetemen.

Munkáit a Magyar Nemzeti Galéria és a Történeti Múzeum őrzi.

2017. January 31. 00:00

shagya-arab ló

A shagya-arab őshonos magyar lófajta, amelyet Országgyűlési határozat határozat nyilvánít nemzeti kinccsé. Ez a melegvérű lófajta a bábolnai és a radautzi ménes által tenyésztett arab lófajta és különböző nemzetek zárt törzskönyve alapján továbbtenyésztett változata. A 18. század végétől a hadsereg egyre gyorsabb és jobb lovakat igényelt. A lovaknak nemcsak gyorsnak és kitartónak, hanem elegánsnak is kellett lennie. II. József 1789-ben Bábolna-Banapusztán megalapította a Bábolnai Császári és Királyi Ménest, ahova küllem és teljesítmény szerinti válogatás után kerülhettek be a lovak. 1806-ban a Ferenc császár által kiadott rendeletére "kiváló és nemes" állomány tenyésztése lett a feladat. Báró Csekonics (Csekonits) József méneskapitány elsősorban mezőhegyesi kancákkal, néhány spanyol és egy arab ménnel olyan alapállományt hozott létre, ami megfelelt a kiemelkedő minőségű lóállomány előállítására. 1816-ban született határozat szerint a magas arab vérhányadú bábolnai kancákat csak arab mének fedezhetik, és létrejött a bábolnai arab. 1835-ben érkezett Szíriából Bábolnára a fajta névadója, Shagya Senior. Az 1878. és az 1900. évi párizsi világkiállításokon a shagya-arabok nagy sikert arattak.

2017. January 31. 00:00

Egyéb , Zöld világ

Poll Hugó (1867-1931) - Festőművész képeiből

1886-tól Hollósy Simon müncheni magániskolájában, majd Párizsban folytatta tanulmányait.

Főleg plein air táj- és életképeket készített kedvenc technikájával, a pasztellel.

Évekig dolgozott Bretagne-ban és Normandiában, miközben idehaza – a Balatonon és Dömösön – magyar tárgyú képeket festett.

Elnyerte a Képzőművészeti Társulat nagydíját. 1920-ban állami pasztelldíjat kapott.

Párizsban 1905-ben tüntették ki.

A Műcsarnokban állított ki 1907-ben, 1923-ban, 1928-ban.

Művei a Magyar Nemzeti Galériában láthatók, Budapesten.

2017. January 29. 00:00

Szánthó Mária (1897-1998) festőművész képeiből

Festő, a naturalizmus jeles képviselője. Kukán Géza tanítványa.

Kedvelt aktkép festő, 1925-től számos kiállítása volt, valamint 1936-ban gyűjteményes kiállítása nyílt Budapesten.

Muzsikusnak készült, zenéhez tánchoz kapcsolódó témájú képein fellehető Lotz Károly hédonizmusa, Benczúr Gyula életöröme.

Formagazdag nőalakjait idillikus környezetben, lágyan omló drapériák között jeleníti meg. A festői naturalizmus jellegzetes és következetes képviselője.

Rendkívüli művészi tehetségével mind hazai, mind nemzetközi sikert, elismerést, tiszteletet vívott ki.

Festményei ismertek a legjobb galériákban és aukciós házakban, és megbecsült darabjai bármelyik gyűjteménynek.

Képei a világ minden tájára eljutottak.

2017. January 28. 00:00

Ezt soha ne feledd!

A "modern" európai emberek, így a magyarok is, azt gondolják, hogy akkor tökéletes az életük, ha "anyagilag rendben vannak". Már fiatal korban azért tanulnak, szereznek több diplomát, szakmát, hogy kellő képen "gazdagok lehessenek". Csak lazább párkapcsolatokat, vállalnak, de ha össze is kötik az életüket párjukkal, hosszú ideig "nem vállalnak" gyereket, mert majd "mindent meg akarnak adni neki(k)". A végzettségeken túl gyűjtik a pénzt, próbálnak minél többet megszerezni belőle, mert egyből egy "normális" nagy lakást szeretnének, autót, szuper babakocsit, rengeteg játékot, és majdani "jó életet"! Értsd: olyat, amilyet amúgy csak nagyon kevesen érhetnek el, amely idilli élet elérése szinte lehetetlen. Ilyen álmokat kerget a mai európai ember, a mai magyarok , és a már a fiatal magyarok túlnyomó része is, miközben azért arról azért nem mond le hogy addig is amíg nem "áll be ez az állapota, éljen, élvezze az életet"!

Sajnos ez mára szinte általános állapottá, életformává vált. Mire a vágyott javakat, vagy annak egy részét megszerzi a fehér európai, magyar ember, addigra egy megkeseredett, fásult, túlhajtott, keserű, a negyedik X felé járó, boldogtalanná válik. Gyermektelenül, esetleg egy gyermekkel, többnyire elvált állapotban, köddé vált álmokkal.

Soha ne feledd hát!

Ne kergess hiú, a mai világ diktálta álmokat! Boldognak nem azt jelenti, hogy minden tökéletes!

És ha ezt az egyszerű igazságot nem tartod folyamatosan a szemed előtt, mindig boldogtalannak fogod érezni magadat. Még akkor is, ha ne adj' Isten fiatal kori vágyaid egy része beteljesül

fotó: képp Ezt soha ne feledd!

2017. January 28. 00:00

Nincs rovathoz rendelve

Kárpáthy Jenő (1870-1950) festőművész képeiből

Budapesten a Mintarajziskolában Székely Bertalannál, majd Párizsban és Brüsszelben tanult. Két és fél évtizedig Belgiumban élt és állított ki.

Az I. világháború kitörésekor tért haza. 1919-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1924-ben a Műcsarnokban, 1940-ben Debrecenben (Szüle Péterrel) rendezett gyűjteményes kiállítást realisztikus meglátású plein-air képeiből.

Esős idő Dunaföldváron és Tavasz c. festményei a Magyar Nemzeti Galériában vannak.

2017. January 27. 00:00

Innocent Ferenc (1859-1934) festőművész portréiból

A budapesti Mintarajziskolában kezdte művészeti tanulmányait Székely Bertalan irányításával. Járt a bécsi és az antwerpeni

Képzőművészeti Akadémiára, a müncheni akadémián Wagner Sándor volt a mestere.

Rómában és Párizsban is folytatott tanulmányokat. Budapesten rajztanárként tevékenykedett. Eleinte irodalmi

témákra készített festményeket, majd leginkább portrékat, női képmásokat, oltárképeket, templomi mennyezetképeket festett (például Zirc, Gyula).

Müncheni akadémista modorban készült munkái megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában és az esztergomi Keresztény Múzeumban.

2017. January 25. 00:00