Udvardi Erzsébet (1929-2013) festményeiből

Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas festőnk.

Szülővárosában, Baján Rudnay Gyulától tanult festeni, majd Budapesten elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát, ahol Bernáth Aurél, Domanovszky Endre, Fónyi Géza és Hincz Gyula voltak a mesterei.

1955 óta kiállító művész. 1960-ban elnyerte a Derkovits-ösztöndíjat.

1958-tól a Balaton mellett, Badacsonytomajban telepedett le, fő ihlető forrása a környező táj, melyről tájképeit és életképeit festette kezdetben posztimpresszionista stílusban, később már a táj és a környezet hangulatait igyekezett megragadni, összefoglalni expresszív szürrealista stílusú festményeken.

Foglalkoztatták őt a biblikus témák, a szentek élete. Köztéri művei gyakran templomokat, kápolnákat, kegyhelyeket díszítenek. 1984-ben ő vállalkozott arra, hogy a tapolcai Szentkút tönkrement

Madonnája helyett új Madonnát fessen. S megfestette úgy a témát, ahogyan az a laikus hívők képzeletében megjelenik. Egyszerre tiszteli a festészet tárgyát és a befogadót is.

Főleg hazai tárlatokon szerepelt, de mind egyéni, mind csoportos kiállítások során bemutatkozott külföldön is (Bécs, Bécsújhely, Boston, Köln, egyéni), (Velence, Párizs, Spoleto, Újdelhi, Lublin, csoportos).

Műveit számos közgyűjtemény őrzi, köztük a Magyar Nemzeti Galéria; Keresztény Múzeum, Esztergom; Magyar Tudományos Akadémia; a szolnoki Damjanich János Múzeum; a székesfehérvári Szent István Király Múzeum.

2017. February 18. 00:00

Kunffy Lajos (1869-1962) festőművész képeiből

Jogi diplomájának megszerzése után Münchenben Hollósy Simonnál, majd Párizsban a Julian Akadémián B. Constant és J. P. Laurens növendékeként festeni tanult.

Párizsban hosszabb ideig állandó műtermet tartott, de a nyarakat mindig Somogytúron töltötte.

A francia becsületrend tulajdonosa volt. Somogyi napfényes tájakat és a somogyi szép életét ábrázoló hangulatos képei közül többet a Magyar Nemzeti Galéria őriz.

Élete utolsó évtizedeit Somogytúron töltötte, ahol szinte haláláig dolgozott, s állandó kiállítója volt a fővárosi tárlatoknak. 1913-ban Párizsban, 1924-ben, 1953-ban és 1960-ban Budapesten volt gyűjteményes kiállítása.

kattints a képekre - érdemes!

2017. February 18. 00:00

Wass Albert a kommunistákról

"Ami ezelőtt a tied volt, az most a másé. Ami azelőtt jó volt, az most rossz. Ami azelőtt okosság volt, az ma lopás, s ami ezelőtt lopás volt, az most törvény. S mindezt együtt úgy hívják, hogy szocializmus."

Elvásik a verescsillag - részlet

Wass Albert (1908-1998) - író, költő

Így vélekedett a nagy író a mai "baloldaliak" elődjeiről, a kommunistákról. Érthető hát, hogy miért is gyűlölik őt oly tántoríthatatlanul és hisztérikusan - ugyanis tükröt tartott eléjük és hazug rendszerük elé.

2017. February 14. 00:00

Egyéb

Régi magyar filmcsillagok - Latabár Kálmán (1902-1970)

Kecskeméten született, Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, ahogy rajongói – főként a gyereknézők – nevezték: a Latyi, a 20. század egyik legnépszerűbb magyar komikusa.

A híres színészdinasztia leszármazottja: dédapja Latabár Endre, nagyapja Latabár Kálmán Árpád, apja id. Latabár Árpád, testvére ifj. Latabár Árpád, akik mindannyian neves színészek voltak. Fia, ifjabb Latabár Kálmán ugyancsak színész lett.

Az ifjú Kálmán az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban érettségizett, majd elvégezte Rákosi Szidi színiiskoláját. 1922-ben a Várszínházban lépett először közönség elé, mint táncos komikus.

Kezdetben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, majd 1927–33 között Árpád öccsével együtt zenés artistaszámokkal turnézott külföldön. Felléptek a világhírű rendező, Max Reinhardt színházában is (A két Ajax; Offenbach: Szép Heléna); Reinhardt a testvérpárt az európai fiatal színésznemzedék legjobbjának tartotta.

A kritikusok Buster Keatonhoz és Chaplinhez hasonlították őket. Hazatérését követően különböző fővárosi zenés színházakhoz szerződött.

Első filmje 1937-ben készült el.

Latabár Kálmán 1945-től mindvégig a Fővárosi Operettszínházban játszott. Máig emlékezeteset alakított Menelaosz (Offenbach: Szép Heléna), Bóni (Kálmán I.: Csárdáskirálynő), Frosch (Strauss: A denevér) és Nyegus (Lehár: A víg özvegy) szerepében.

Kiváló tánctudású komikus volt, akinek rögtönöző és karikírozó készsége féktelen komédiázó kedvvel párosult. Méltatlankodó hanghordozása, félszeg mozgása, virtuóz „ügyetlensége”, egyéni humora óriási népszerűséget szerzett számára.

Árpád testvérével gyakran lépett fel groteszk duettszámokban. Minden szerepére hallatlan gonddal készült; színpadi „rögtönzései” sikerének titka a sokszoros próba, a pontos begyakorlás volt.

Főbb színpadi szerepei:

Bóni (Kálmán I.: Csárdáskirálynő)

Mujkó (Sárközy I.: A szelistyei asszonyok)

Menelaos (Offenbach: Szép Heléna)

Fritz (Jacobi V.: Leányvásár)

Baracs Matyi (Gárdonyi G.: A bor)

Saint Hyphotèse (Hervé: Lili)

Zsupán Kálmán (Kálmán I.: Marica grófnő)

Bumm tábornok (Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő)

Bogdán Szuszik (Miljutyin: Havasi kürt)

Pietro (Suppé: Boccaccio)

Dániel (Barabás–Gádor–Kerekes: Állami Áruház)

Nyegus (Lehár: A víg özvegy)

Frosch (Strauss: A denevér)

Főbb filmszerepei:

Sportszerelem (1936; első filmje) – Cserepes Szigeti

Fizessen, nagysád! (1937) – Bukovác Pál, tornatanár

Pénz áll a házhoz (1939) – Ficek Benő, táncművész

Karosszék (1939)

Cserebere (1940) – Tatár István

Csákó és kalap (1940)

Ismeretlen ellenfél (1940)

Édes ellenfél (1941) – Lacika Ödön

Behajtani tilos (1941) – Mihály

Egy bolond százat csinál (1942) – Dömötör, egy kitalált főúr / Rod Igor Szu Ares gróf (kettős szerepben)

Egy szoknya, egy nadrág (1942) – Sóváry Péter, színész / Ál-dúsgazdag madridi özvegy (kettős szerepben)

Afrikai vőlegény (1944) – Kökény Tóbiás

Könnyű múzsa (1947; nem mutatták be) – Demeter Pál, zeneszerző

Mágnás Miska (1948) – Pixi gróf

Janika (1949) – Fenek Jenő, író-színpadi szerző

Dalolva szép az élet (1950) – Seregély Bálint, bűvész

Civil a pályán (1951) – Karikás

A képzett beteg (1952) – Károly

A selejt bosszúja (1951) – Ede

Péntek 13 (1953) – Ákos

Állami Áruház (1952) – Dániel Károly, az áruház női konfekciójának vezetője

Ifjú szívvel (1953) – Matejka bácsi

Fel a fejjel (1954) – Peti bohóc

Micsoda éjszaka (1958) – Tőrös Antal tanár úr

Nem ér a nevem (1961) – Gyárfás, a SZOT-üdülő kultúrosa

Egyiptomi történet (1963, m.–egyiptomi koprodukció) – Calvarossi, bűvész

Latabár Kálmán-est (1968, TV-show)

Irány Mexikó! (1968) – Csoró

Bözsi és a többiek (I–II., 1969, TV-film)

2017. February 12. 00:00

Egyéb

Konrád Ignác (1894-1969) festő- és szobrászművész lovas képeiből

Konrád Ignác (1894-1969) festő- és szobrászművész képeiből

Konrád Ignác, "a lovak festője". Több éves szobrászati előtanulmányait követően 1912-ben átment a Művészeti Akadémiára(a mai Magyar Képzőművészeti Egyetem), hogy festészetet tanuljon Ferenczy Károly mestertől, melyet 1915-ben a bevonulása miatt elhagyott.

1914-ben önként jelentkezett a frontra. 1916 augusztusában hadifogságba került, Csak 1921-ben térhetett haza. Hazatérése után az Iparművészeti Iskolában kapott egy óradíjas tanári állást.

A megélhetést keresve Alagon telepedett le, ahol a versenylovakat festette és mintázta. Tudását autodidakta módon és a mozgó lovak természet utáni megfigyelésével gyarapította.

1927-ben ment Konrád először Párizsba, Ralph Beaver Strassburger, híres amerikai versenyló-tenyésztő meghívására, hogy megfesse lovait. A megbízás Angliára, Írországra és az Amerikai Egyesült Államokra is szólt.

1936-ban véglegesen visszaköltözött Magyarországra és letelepedett Alagon. Ott festett képeket Festetics hercegnek, melyek a Helikon Kastélyban, Keszthelyen vannak kiállítva.

1941-ben Horthy kormányzó megbízásából festette meg a A reggeli munka Alagon című képét, melyet a Műcsarnok kiállításán is sikerrel mutattak be.

kattints a képekre - érdemes!

2017. February 09. 00:00

Egyéb ,

Gyárfás Jenő (1857-1925) festő-, és grafikusművész munkáiból

Székelyföld szülöttje. Sepsiszentgyörgyi magyar író, festő és grafikus.

Pesten tanult a Mintarajziskolában 1873–1877-ig, mestere Székely Bertalan történeti festő volt.

Rajz- és festői tanulmányait Münchenben folytatta 1877-1880 között, ottani jeles mesterei Wagner Sándor, Dietz és Gabriel von Max. Hamar kitűnt az arcképfestészetben.

Életképeivel Münchenben, Pesten és Bécsben is sikere volt, de vevőre vagy mecénásra nem talált. Megélhetését úgy tudta biztosítani, hogy pesti képes folyóiratok számára készített illusztrációkat.

1882-ben állami ösztöndíjjal eljutott egy rövid itáliai tanulmányútra, de ezután rajztanári állást vállalt szülőhelyén, Sepsiszentgyörgyön, s ezzel a lépésével mintegy kikerült a fővárosi művészeti élet vérkeringéséből.

Írt ódákat, drámákat, románcokat, balladákat, mindezeket maga illusztrálta. Kivette részét az Osztrák–Magyar Monarchia Írásban és Képben című monumentális kiadvány illusztrálásában, továbbá számos díszoklevelet tervezett és festett a különböző ünnepi alkalmakra.

Igen foglalkoztatott festő és grafikus volt Erdélyben. Idősebb korában szembetegség és családi gondok nehezítették életét.

Az akadémikus és történeti festők sorába tartozik, de több is annál, portréin kitűnik jellemábrázoló képessége, tusrajzain finom vonalvezetés, oldottabb festőiség jellemzi.

Nagy festői tehetségről és iskolázottságról számot adó portréi, valamint bibliai, irodalmi, történelmi ihletésű képei és életképei vannak. Fő műve, legszebb alkotása a Tetemrehívás 1883-as végső változata, Arany János azonos című balladájának zárójelenete.

Gyárfás e művét Pesten kezdte el festeni, s Erdélyben fejezte be, de hálából az állami ösztöndíjakért, a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, onnan került aztán a múzeumok szakosodása révén a Magyar Nemzeti Galériába.

Történelmi képei szolgálták a nemzeti tudat ébrentartását (pld. II. Rákóczi Ferenc, Gábor Áron halála a kökösi csatában, Kossuth Lajos), más képei a dualizmus rendszerével való megbékélésre (pl. I. Ferenc József császár, Erzsébet királyné, Deák Ferenc) késztettek.

Alkotói tehetségét azoknak adta vissza, akiktől ő származott. Műveit a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Gyárfás Jenő Képtára és a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.

2017. February 08. 00:00

Mattioni Eszter (1902- 1993) munkáiból

Képzőművész, festő.

Olasz, selyemhernyó-tenyésztési szakértő apját, aki maga is amatőr festő volt, Lombardiából szerződtették Magyarországra. Tolna megyei származású édesanyja Szekszárdon abban az óvodában tanított, amelyet Brunszvik Teréz alapított.

Nagyanyja volt az a Sass Erzsike, akihez Petőfi a Négyökrös szekér című versét írta. Apja korán meghalt; 16 éves korától rokonai taníttatták.

öt évig az Iparművészeti Főiskola grafika szakán, mestere Helbing Ferenc volt, majd hat évig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, Rudnay Gyula tanítványaként.

Nyaranta művésztelepeken dolgozott, 1931-től 1942-ig a Szolnoki művésztelep tagja volt. Aba-Novák Vilmos, Bernáth Aurél, Pátzay Pál stílusa, szemlélete befolyásolta leginkább.

1926-tól kiállító művész.

1937-ben a párizsi világkiállításon bemutatott munkáiért a Diplome d’Honneur díjat, később a Fehér lányok népviseletes festményéért a Szinyei Nagydíjat nyerte el.

1946-ban beválasztották a Szinyei Társaság tagjai közé. 1972-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Legnagyobb gyűjteményes kiállítását 1977-ben a Magyar Nemzeti Galériában rendezték meg. A katalógus 29 beépített és 341 más munkáját sorolta fel.

Budapesten és Szolnokon kívül számos magyarországi településen dolgozott huzamosabban, Szentendrén, Kalotaszegen, Igalon, Sióagárdon és nógrádi falvakban gyűjtött témát, alkotott mozaikterveket.

A magyar népviselet és népművészet, a magyar tájak és virágok látványának, motívumainak egyik legjelentősebb megörökítője volt.

A Rákosi korszakban „klerikális” festőnek bélyegezték („Mattioninál csupa szent van”), szükségben élt. Egyes életrajzírói szerint ő volt a „legkatolikusabb protestáns” festő.

Az 1930-as években Pólya Ivánnal feltalálták és védjegyeztették az ősi mozaik új változatát, amely kezdetben főként színes kőporból és cementből készült.

Később, Pólya korai halála után Mattioni Eszter továbbfejlesztette a hímeskőnek elnevezett eljárást, a témához illeszkedően faragott és vésett nemes, természetes köveket felhasználva.

E művek időálló, beépíthető, vasbeton alapú lapok, melyeket a végső csiszolással és kontúrok bevésésével tesz a művész egyedülállóvá.

2017. February 07. 00:00

József Attila: Reménytelenül - rövidke videó! Elmondja: Latinovits Zoltán

József Attila: Reménytelenül - rövidke videó!

Elmondja: Latinovits Zoltán

"A semmi ágán ül szívem,

kis teste hangtalan vacog,

köréje gyűlnek szeliden

s nézik, nézik a csillagok."

kattints a VIDEÓRA - érdemes!

https://www.youtube.com/watch?v=xOzGwdvXqQE

2017. February 04. 00:00

Videó

Háry Gyula (1864-1946) festőművész képeiből

Tanulmányait Mintarajziskolában Greguss János növendékeként, később Lotz Károly Mesteriskolájában végezte.

Illusztrációval az 1880-as években szerzett hírnevet, művei három évtizedre keresett illusztrátorrá tették.

Számos pályázaton nyert díjakat iparművészeti terveivel. Az 1890-es évektől a Műcsarnok tárlatain olaj- és akvarell-tájképeit állították ki.

Régi budai házakról, terekről, stb. készített utcaképeket, melyeket finom aprólékossággal dolgozott ki.

1900 és 1920 között a rajztanszék adjunktusa és az alakrajz előadója volt a Műegyetemen.

Munkáit a Magyar Nemzeti Galéria és a Történeti Múzeum őrzi.

2017. January 31. 00:00

shagya-arab ló

A shagya-arab őshonos magyar lófajta, amelyet Országgyűlési határozat határozat nyilvánít nemzeti kinccsé. Ez a melegvérű lófajta a bábolnai és a radautzi ménes által tenyésztett arab lófajta és különböző nemzetek zárt törzskönyve alapján továbbtenyésztett változata. A 18. század végétől a hadsereg egyre gyorsabb és jobb lovakat igényelt. A lovaknak nemcsak gyorsnak és kitartónak, hanem elegánsnak is kellett lennie. II. József 1789-ben Bábolna-Banapusztán megalapította a Bábolnai Császári és Királyi Ménest, ahova küllem és teljesítmény szerinti válogatás után kerülhettek be a lovak. 1806-ban a Ferenc császár által kiadott rendeletére "kiváló és nemes" állomány tenyésztése lett a feladat. Báró Csekonics (Csekonits) József méneskapitány elsősorban mezőhegyesi kancákkal, néhány spanyol és egy arab ménnel olyan alapállományt hozott létre, ami megfelelt a kiemelkedő minőségű lóállomány előállítására. 1816-ban született határozat szerint a magas arab vérhányadú bábolnai kancákat csak arab mének fedezhetik, és létrejött a bábolnai arab. 1835-ben érkezett Szíriából Bábolnára a fajta névadója, Shagya Senior. Az 1878. és az 1900. évi párizsi világkiállításokon a shagya-arabok nagy sikert arattak.

2017. January 31. 00:00

Egyéb , Zöld világ