Állítsuk meg Brüsszelt! - Nemzeti Konzultáció
Mi is részt veszünk a konzultációban, mert azzal tevékeny részesei lehetünk a nemzet, az ország érdekeinek védelmében!
Állítsuk meg Brüsszelt! - Nemzeti Konzultáció
fotó Állítsuk meg Brüsszelt! - Nemzeti Konzultáció
2017. April 03. 00:00
Berkes Antal (1874-1938) - festőművész munkáiból
Berkes Antal (1874-1938) - festőművész munkáiból
Az Iparművészeti Főiskolán tanult 1889-től 1894-ig. Először tájképeket festett, aztán áttért a budapesti, majd párizsi és bécsi utcaképek ábrázolására.
Sikere nyomán nagy számban festett hasonló képeket, sokat kísérletezett a fények ábrázolásával a különböző évszakokban és napszakokban.
1903-tól állított ki a Műcsarnokban. 1937-ben Debrecenben volt gyűjteményes kiállítása. 2007-ben a miskolci Herman Ottó Múzeumban volt retrospektív kiállítása „Párizs egy magyar szemével” címmel.
2017. April 03. 00:00
"Az emlék pillangó, mely elrepül; hiába kapkodunk utána, szárnyainak a hamva se marad meg sokáig az ujjaink hegyén." Ambrus Zoltán
"Az emlék pillangó, mely elrepül; hiába kapkodunk utána, szárnyainak a hamva se marad meg sokáig az ujjaink hegyén."
Ambrus Zoltán (1861-1932) - író, kritikus, műfordító
2017. April 03. 00:00
Ambrus Zoltán A bölcs természet úgy rendelte, hogy az anyaság apró hőstetteinek...
"A bölcs természet úgy rendelte, hogy az anyaság apró hőstetteinek, az álmatlan éjszakáknak, a testi fáradságoknak, a szerető türelmességnek legyen egy nagy jutalma: abban az imádathoz hasonló érzésben, mellyel nem a gyermek ragaszkodik anyjához, hanem az anya gyermekéhez.
Mert hisz szeretni sokkal nagyobb boldogság, mint érezni a szeretetet."
Ambrus Zoltán (1861-1932) - író, kritikus, műfordító
2017. April 03. 00:00
"A szeretet nem áldozatvállalás, hanem életszükséglet (nélkülözhetetlen az élethez)." Lázár Ervin (1936-2006) - író, elbeszélő, meseíró
"A szeretet nem áldozatvállalás, hanem életszükséglet (nélkülözhetetlen az élethez)."
Lázár Ervin (1936-2006) - író, elbeszélő, meseíró
2017. April 03. 00:00
Kodály Zoltán Csonka ember az, és üres az élete
"Csonka ember az, és üres az élete - bármily gazdag külsőleg - ha nincs érzéke a művészetekhez."
Kodály Zoltán (1882-1967) - zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató
fotón: A művész-pedagógus gyermekek gyűrűjében Kecskeméten
2017. April 02. 00:00
Henczné Deák Adrienn (1890-1956) festőművész munkáiból
Henczné Deák Adrienn (1890-1956) festőművész munkáiból
Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta Bosznay István és Deák Ébner Lajos tanítványaként.
Állatrajzot is tanult Márton Ferenctől. Állatokat ábrázoló képei életművének jelentős, ismert darabjai.
Megválasztották a sárospataki és a jászapáti művésztelep tagjának. 1938-ban Halmos-díjjal tüntették ki.
2017. April 01. 00:00
Mányoki Ádám (1673-1757) festményeiből
Mányoki Ádám (1673-1757) festményeiből
Korának legjelentősebb magyar festője. A szokolyai református pap fia – előbb Hamburgban, majd Hannoverben tanult festeni Andreas Scheitz híres német festőtől.
Folytatott tanulmányokat Hollandiában is. 1703–1707 között udvari festő lett Berlinben. Itt főként Frigyes Vilmos trónörököstől kapott megrendeléseket. 1707-ben II. Rákóczi Ferenc szolgálatába állt. A fejedelmet két híres élethű portréja örökítette meg.
A fejedelem Franciaországba távozása után egy ideig még Észak-Lengyelországban élt, kölcsönökkel segítette az elszegényedett bujdosókat.
1724–1731 között Magyarországon élt. Ekkor festette meg – többek között – Ráday Pált és nejét, Kajali Klárát, valamint a Podmaniczky család tagjait.
kattints a képekre - érdemes!
2017. April 01. 00:00
Vidovszky Béla (1883-1973) festőművész munkáiból
Vidovszky Béla (1883-1973) festőművész munkáiból
Édesapja, Gyoma akkori főjegyzője, Munkácsy Mihály jó barátja volt Békéscsabán.
Középiskolai tanulmányait az evangélikus Rudolf Főgimnáziumban végezte. Tehetsége, gimnáziumi rajztanára, Zvarinyi Lajos kezei alatt bontakozott ki, aki egyben a gimnázium első rajztanára volt.
Első olajképét iskolatársáról, Gyóni Gézáról festette 1902-ben. Ugyanebben az évben iratkozott be a budapesti Mintarajziskolába, ahol Révész Imre, Edvi Illés Aladár voltak mesterei.
1906-ban megszerezte a rajztanári oklevelet, de mint állami ösztöndíjas továbbképzős folytatta tanulmányait Ferenczy Károlynál. Előbb Münchenbe, majd 1908 decemberében Párizsba ment. 1911-ben, hazatérése után a Szolnoki Művésztelepen dolgozott. Itt és a környéken festett tájképei országszerte ismertté tették a nevét.
1913-ban elnyerte az Országos Képzőművészeti Tanács Wahrmann-díját Vacsora után című képével. 1914 tavaszán Herman Lipóttal és Kléh Jánossal Torinóban járt.
1920-ban a Szinyei Társaság alapító tagjai között szerepelt, 1924-ben Budapestre költözött. Műveit a barbizoniak és a nagybányaiak hagyományainak folytatása jellemzi, mindenekelőtt tájképeket és enteriőröket festett.
A két világháború közti magyar képzőművészet ismert és kedvelt festője lett. Közel kétezer képet festett, ezekből húsz a Magyar Nemzeti Galériában, öt az Országházban található.
2017. March 31. 00:00
Papp Lajos (1948) - orvos, író
A magyarok ősi erényeiről és a hazaárulókról - a népszavazás margójára
„A magyarság legfőbb erénye az volt, hogy összetartó volt, szerette egymást, kiállt egymásért, és a legnagyobb bűn a hazaárulás volt, vagy a haza iránti kötelesség megszegése…
A magyar arról ismerszik meg, hogy nem árul hazát, nem gyűlöl, nem bosszúálló, nem gyilkos természetű.
Ezért mindenki, amikor gyűlölettel beszél, tegye fel magának ezt a kérdést: magyar módon viselkedik-e?"
Papp Lajos (1948) - orvos, író
2017. March 31. 00:00