Henczné Deák Adrienn (1890-1956) festőművész munkáiból

Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta Bosznay István és Deák Ébner Lajos tanítványaként.

Állatrajzot is tanult Márton Ferenctől. Állatokat ábrázoló képei életművének jelentős, ismert darabjai.

Megválasztották a sárospataki és a jászapáti művésztelep tagjának. 1938-ban Halmos-díjjal tüntették ki.

2017. April 01. 00:00

Mányoki Ádám (1673-1757) festményeiből

Korának legjelentősebb magyar festője. A szokolyai református pap fia – előbb Hamburgban, majd Hannoverben tanult festeni Andreas Scheitz híres német festőtől.

Folytatott tanulmányokat Hollandiában is. 1703–1707 között udvari festő lett Berlinben. Itt főként Frigyes Vilmos trónörököstől kapott megrendeléseket. 1707-ben II. Rákóczi Ferenc szolgálatába állt. A fejedelmet két híres élethű portréja örökítette meg.

A fejedelem Franciaországba távozása után egy ideig még Észak-Lengyelországban élt, kölcsönökkel segítette az elszegényedett bujdosókat.

1724–1731 között Magyarországon élt. Ekkor festette meg – többek között – Ráday Pált és nejét, Kajali Klárát, valamint a Podmaniczky család tagjait.

kattints a képekre - érdemes!

2017. April 01. 00:00

Vidovszky Béla (1883-1973) festőművész munkáiból

Édesapja, Gyoma akkori főjegyzője, Munkácsy Mihály jó barátja volt Békéscsabán.

Középiskolai tanulmányait az evangélikus Rudolf Főgimnáziumban végezte. Tehetsége, gimnáziumi rajztanára, Zvarinyi Lajos kezei alatt bontakozott ki, aki egyben a gimnázium első rajztanára volt.

Első olajképét iskolatársáról, Gyóni Gézáról festette 1902-ben. Ugyanebben az évben iratkozott be a budapesti Mintarajziskolába, ahol Révész Imre, Edvi Illés Aladár voltak mesterei.

1906-ban megszerezte a rajztanári oklevelet, de mint állami ösztöndíjas továbbképzős folytatta tanulmányait Ferenczy Károlynál. Előbb Münchenbe, majd 1908 decemberében Párizsba ment. 1911-ben, hazatérése után a Szolnoki Művésztelepen dolgozott. Itt és a környéken festett tájképei országszerte ismertté tették a nevét.

1913-ban elnyerte az Országos Képzőművészeti Tanács Wahrmann-díját Vacsora után című képével. 1914 tavaszán Herman Lipóttal és Kléh Jánossal Torinóban járt.

1920-ban a Szinyei Társaság alapító tagjai között szerepelt, 1924-ben Budapestre költözött. Műveit a barbizoniak és a nagybányaiak hagyományainak folytatása jellemzi, mindenekelőtt tájképeket és enteriőröket festett.

A két világháború közti magyar képzőművészet ismert és kedvelt festője lett. Közel kétezer képet festett, ezekből húsz a Magyar Nemzeti Galériában, öt az Országházban található.

2017. March 31. 00:00

Papp Lajos (1948) - orvos, író

A magyarok ősi erényeiről és a hazaárulókról - a népszavazás margójára

„A magyarság legfőbb erénye az volt, hogy összetartó volt, szerette egymást, kiállt egymásért, és a legnagyobb bűn a hazaárulás volt, vagy a haza iránti kötelesség megszegése…

A magyar arról ismerszik meg, hogy nem árul hazát, nem gyűlöl, nem bosszúálló, nem gyilkos természetű.

Ezért mindenki, amikor gyűlölettel beszél, tegye fel magának ezt a kérdést: magyar módon viselkedik-e?"

Papp Lajos (1948) - orvos, író

2017. March 31. 00:00

Egyéb , Haza és haladás

Nagybányai festők - Börtsök Samu (1881-1931) munkáiból

[

Nagybányai festők - Börtsök Samu (1881-1931) munkáiból

Joghallgatóként kezdte tanulmányait, majd 1902 és 1908 között a nagybányai szabadiskolában kezdte művészeti pályáját Réti István növendékeként.

Emellett Ferenczy Károly budapesti szabadiskoláját is látogatta, 1906-ban járt tanulmányúton Párizsban, Münchenben és Bécsben is. 1907-től vett részt a Műcsarnok tárlatain. 1908-tól kezdve folyamatosan Nagybányán élt, az elsők közt volt, akik műtermet kaptak a művésztelepen.

1911-től volt ügyvezető elnöke a megalakuló Nagybányai Festők Társaságának (NFT). 1912-ben Réti Istvánnal együtt szerkesztette a jubiláris kiállítás katalógusát, majd 1922-ben Réti kérésére összegyűjtötte a művésztelep tagjainak életrajzi adatait, és ars poeticájuk lényegét.

Több művét a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.

kattints a képekre - érdemes!

2017. March 31. 00:00

Zadravecz István Legyetek ti még ma - ezentúl mindig önérzetes magyarok!

Legyetek ti még ma - ezentúl mindig önérzetes magyarok!

"Ha nem kell nektek Magyarország, úgy elvétetik tőletek. Mert Jézus mondotta: akinek nem kell kincs, Isteni kegyelem, elvétetik tőle és másnak adatik.

Édes Magyarország! Ha nem ébredsz öntudatra, elvétetik tőled minden kincsed és szétdarabolva másoknak adatik át, de akkor már későn tudod meg, hogy miért kiáltoztam így torkom hasadtáig, akkor majd ha hontalanul bujdosol, rugdosva mindenkitől, késő lesz belátni nemes szándékaimat.

Akkor, amidőn a hontalan hazafiak között, lézengő Jeremiásként bolyongok majd egyik romtól a másikig, szavaim már nem támasztják Magyarországot.

Tehát, hogy késő ne legyen, azért legyetek ti még ma - ezentúl mindig önérzetes magyarok!

Amen!"

1919

Zadravecz István (1884-1965) - ferences szerzetes, tábori püspök

2017. March 29. 00:00

Haza és haladás

Kern Hermann Ármin (1838-1912) - festőművész

Kezdetben Karl Rahl bécsi magániskolájában képezte magát, majd Düsseldorfban tanult. Az osztrák és a magyar fővárosban egyaránt dolgozott. Jellegzetes, az akadémizmus és a realizmus formajegyeit együttesen hordozó életképei mellett számos arcképe és néhány murális alkotása is ránk maradt.

2017. March 28. 00:00

Ha boldog akarsz lenni, észreveszed a "jó dolgokat" - és mint nyíló virágért, "lehajolsz" értük!

Az életben a legjobb dolgok ingyen vannak.

grafika: HAMVAI.P.G. FUN CLUB

C:\Users\user\Pictures\képp klklklkl.jpg

2017. March 26. 00:00

Egyéb

Kolozsvári Grandpierre Emil (1907-1992) - író

Így hallgatni: művészet

"Úgy vettem észre, hogy az egyik legértékesebb jótétemény, amit ember embertársának adhat, ha meghallgatja. Nem mindegy, miként.

Együttérzéssel kell figyelni az elbeszélőre, mert aki vall, nem a partner életbölcsességeire és tanácsaira kíváncsi, hanem meg akar könnyebbülni. Így hallgatni: művészet."

Kolozsvári Grandpierre Emil (1907-1992) - író

2017. March 26. 00:00

Egyéb

Tamási Áron mondta

"Az ember a szíve mélyén örökké oda való, ahol született."

Tamási Áron (1887-1966) - író

2017. March 25. 00:00

Magyarok a Kárpát-medencében , Haza és haladás