Kodály Zoltán: Esti dal a budai várban - rövid VIDEÓ!
Ezt érdemes megnézni, meghallgatni - gyönyörű, megható!
Kodály Zoltán: Esti dal a budai várban - rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA!
https://www.youtube.com/watch?v=b055cHvLgtk
2017. May 21. 00:00
Parobek Alajos (1896 - 1947) festőművész képeiből
Parobek Alajos (1896 - 1947) festőművész képeiből
Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte. Mestere Réti István volt.
A nagybányai festőiskolában Ferenczy Károly és Thorma János irányításával dolgozott 1914-15-ben.
Tanulmányúton Párizsban és Münchenben járt, ahol a spanyol és a németalföldi mesterek festményeit tanulmányozta.
Tanulmányait befejezve visszatért Szegedre 1924-ben. A Nemzeti Szalonban 1922-ben, az Ernst Múzeumban 1923-ban volt gyűjteményes kiállítása.
Művei a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, a Történeti Múzeumban láthatók.
2017. May 20. 00:00
Teleki Pál "Mi érezzük hivatásunkat a Duna-medencében, úgy is mint magyar hivatást, úgy is mint európai hivatást.
Nincs ez másképpen napjainkban sem!
"Mi érezzük hivatásunkat a Duna-medencében, úgy is mint magyar hivatást, úgy is mint európai hivatást."
Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész
2017. May 20. 00:00
Kiss Bálint (1802-1868) festőművész képeiből
Kiss Bálint (1802-1868) festőművész képeiből
Festőművész, grafikus. Kiss Bálint (1772–1853) református lelkész, történész, pedagógus fia.
Alsóbb iskoláit Debrecenben végezte, majd 1827-ben, Bécsben a képzőművészeti akadémia hallgatója lett, ahol közeli barátságba került Barabás Miklóssal. 1830-ban Szentesen telepedett le, ahol arcképfestésből próbált megélni.
Mivel nem kapott elég megrendelést, vándorolni kezdett az országban, majd 1834-ben Debrecenbe költözött. 1837-ben – feltehetően Barabás Miklós fővárosi sikerének hatására – Pesten telepedett le és néhány rövid tanulmányúttól eltekintve haláláig itt élt.
Hogy megélhetését biztosítani tudja, szinte bármilyen festői munkát elvállalt. Arcképeket, oltárképeket, tájképeket és életképeket is festett. A Nemzeti Színház ismert színészeiről ceruza- és szénrajzokat készített, melyek a Honművész című lapban jelentek meg.
Mint a pesti művészeti élet közismert szereplőjét 1843-ban kinevezték a Magyar Képtár felügyelőjévé és rendezőjévé. Tisztsége ellátása mellett továbbra is szerepelt kiállításokon.
1846-ban állította ki egyik legismertebb művét, a 17. századi eseményt feldolgozó, de a 19. századi jelenre célzó Jablonczay Pethes János búcsúja leányától a leopoldvári börtönben 1674-ben című képét.
A kép nem kiemelkedő művészeti alkotás – ki is érdemelte Henszlmann Imre szigorú bírálatát – a kiállítás látogatói körében azonban nagy sikert aratott.
Feltehetően ez a siker is közrejátszott abban, hogy 1847-ben a Magyar Nemzeti Múzeum képtárának őre és restaurátora lett és ő rendezhette a múzeum első képkiállítását.
1850-ben a szabadságharcban és a forradalom előtti reformmozgalmakban való részvétele miatt elbocsátották, állását 1861-ben kapta vissza.
1853-ban az ő kőnyomatos illusztrációival jelent meg Pesten apja Magyar régiségek című négykötetes őstörténeti műve.
2017. May 17. 00:00
Körösfői-Kriesch Aladár (1863-1920) - A magyar szecessziós művészet kimagasló mestere
Festő- és iparművész. A Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly, Münchenben Liezen-Mayer tanítványa volt.
Eleinte történeti kompozíciókat alkotott (Tordai országgyűlés, II. Rákóczi György halála, Eger ostroma). 1901 után Nagy Sándorral együtt megalapította a gödöllői művésztelepet, ahol az angol preraffaeliták hatására a középkori kézművesség technikai eljárásait kísérelték meg felújítani. Tevékenységük a magyar szecesszió legfontosabb összetevője.
Körösfői készítette az Országház ebédlőtermének freskóit (Bölényvadászat, Halászat a Balatonon a 15. sz.-ban) és a Zeneakadémia falképeit (A művészet forrása, 1907).
Tehetsége e területen bontakozott ki a maga teljességében. Iparművészettel, később szobrászattal is foglalkozott.
Üvegablakokat, gobelinkartonokat, mozaikokat tervezett. Arcképeit a lélekábrázolás finomsága jellemzi
Az Iparművészeti Iskola tanára volt. Számos műve található a Magyar Nemzeti Galériában.
kattints a képekre - érdemes!
2017. May 17. 00:00
Reissmann Károly Miksa (1856-1917) festőművész munkáiból
Reissmann Károly Miksa (1856-1917) festőművész munkáiból
Coburgban, Lipcsében, Münchenben, a berlini Iparművészeti Főiskolán és Bécsben végzett művészeti tanulmányokat.
Tanulmányúton járt Egyiptomban, Palesztinában és Görögországban, ahol több vázlatot készített, melyek alapján később képeket festett.
Hazatérése után 1892-től Budapesten élt.
Műveivel 1893-tól szerepelt a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain.
Az ő kartonjai szolgáltak a Szépművészeti Múzeum román csarnokának, illetve az Országház termei egy részének belső festett ornamentikája alapjául.
Magyar tájképei közül kiemelkedő a régi Tihanyt ábrázoló akvarell-sorozata.
Három képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria. Műveiből a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum rendezett emlékkiállítást 1966-ban.
2017. May 15. 00:00
Nagy írónk, a "mindenkori, és aktuális Jobbikról"
Nagy írónk, a "mindenkori, és aktuális Jobbikról"
„A kommunizmus tragédia, de az igazi ellenfél mindig a nemzeti jelmezbe öltöztetett, képmutató, kapzsi jobboldali.”
Napló -1984
Márai Sándor (1900-1989) - író, költő
2017. May 15. 00:00
Nyugati temető – Az 1944-1945-ös Szerb Vérengzések Magyar Mártírjainak Emlékműve - Temerin - Délvidék
Főhajtás a nemzet mártírjai előtt!
Temerin a "magyar holokauszt egyik színhelye volt!
Soha nem feledkezhetünk meg a "magyarírtásokról"!
Nyugati temető – Az 1944-1945-ös Szerb Vérengzések Magyar Mártírjainak Emlékműve - Temerin - Délvidék
A temerini nagy temetőben, tömegsírban nyugszanak a második világháború utáni magyarellenes megtorlások áldozatai.
Miről tanúskodnak a kőtáblák?
A feltüntetett születési adatok alapján a részben "célzott válogatás alapján" illetve a vaktában lemészároltak átlagéletkora 32 év volt.
Gondoljunk csak végig! A családalapítás és nemzetgyarapítás szempontjából legvitálisabb generációt tizedelték meg.
Az összes áldozat között a legfiatalabb: egy, a legidősebb, kilencvenéves volt.
A tömeggyilkosságokat a legfelsőbb vezetés jóváhagyásával, előre megszervezve követték el. Ezt a tényt a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság által feltárt és feldolgozott dokumentumok egyértelműen alátámasztják.
fotó Bagyinszki Zoltán
kattints a képekre!
2017. May 15. 00:00
Tibor Ernő (1885 - 1945) festőművész képeiből
Tibor Ernő (1885 - 1945) festőművész képeiből
A budapesti Mintarajziskolában Zempélnyi Tivadar a mestere 1904-05-ben, majd a párizsi Julian Akadémiára került.
A kint készült alkotásaiból 1907-ben kiállítást rendezett Nagyváradon. Közeli kapcsolatba került a Holnap-körrel, különösen jó barátságot ápolt Ady Endrével és Dutka Ákossal (portrét is festett róluk).
1908-ban több képpel is szerepelt a Nemzeti Szalonban, majd a tízes évek elejétől kiállított Stockholmban, Göteborgban, Koppenhágában és Németországban is.
A húszas évek elején a nagybányai festőkolónián és a felsőbányai művésztelepen dolgozott, ahol számos plein-air műveket festett. Szülővárosában, Nagyváradon naturalista jellegű életképeket, tájképeket, portrékat és enteriőröket alkotott.
"Nagyvárad festőjének" hívták, hiszen évtizedeken át gazdagon áradó művészete a város és vidékének sajátos szellemiségéből, etnikumából a legtöbbet szívott magába.
A váradi romantikus utcák, terek, a környékbeli hegyek és völgyek, az ott élő népek szokásaival, hagyományaival ihlették meg.
2017. May 14. 00:00
Száz év sem telt még el a világra szóló trianoni igazságtalanság óta, és Apponyi akkori jóslata már most beteljesülni látszik az akkori hóhér nemzetek sorsa felett: a hagyományos Nyugat-Európa végnapjait éli!
Száz év sem telt még el a világra szóló trianoni igazságtalanság óta, és Apponyi akkori jóslata már most beteljesülni látszik az akkori hóhér nemzetek sorsa felett: a hagyományos Nyugat-Európa végnapjait éli!
Így szólt, amikor a magyar delegáció vezetőjeként tudomásul vette Magyarország halálos ítéletét:
"Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját."
Apponyi Albert (1846-1933) - az 1920-as trianoni diktátumot elfogadó párizsi konferencián a magyar delegáció vezetője volt
C:\Users\user\Képek-Archiv\kép Trianon 1920. június 4 - Justice for Hungary - Igazságot Magyarországnak!.jpg
C:\Users\user\Pictures\Szervátiusz Tibor (Kolozsvár, 1937) - Trianon.jpg
C:\Users\user\Pictures\képp Muszlim invázió.jpg
2017. May 12. 00:00