Minden kisebbségben élő európai nemzet, vagy nemzetcsoport számára rendkívül fontos esemény a szeptember 18-i skóciai választás.
Nekünk, magyaroknak is nemzetstratégiai érdekünk, hogy a skótok választás útján elnyerhessék szabadságukat, és a jövőben önállóan kormányozhassák saját életüket!
Ezért osszuk meg - adjuk tovább az anyagot!
Székelyföld támogatja Skóciát!
Magyarország első szabadon választott miniszterelnökének , Antall Józsefnek (1932-1993) a nevét kapta az Európai Parlament brüsszeli székháza új épületének egyik szárnya.
Antallról, aki fiatalon részt vett az 1956-os forradalomban, és jelentős szerepet vállalt az 1989-90-es rendszerváltoztatás előkészítésében is, határainkon túl is elismeréssel nyilatkoztak a politikusok, közéleti személyisége.
Jelentős szerepe volt a Varsói Szerződés és a KGST felszámolásában, a szovjet csapatok 1991-es kivonásában. Miniszterelnöksége alatt tette meg az ország az első lépéseket a NATO- és az EU-tagság irányába.
Munkássága előtt tisztelegve döntött úgy az Európai Parlament elnöksége, hogy az EP egyik új épületét (korábbi D5-öt) Antall Józsefről nevezi el.
Egy másik szárny, (a D4) az NSZK volt egykori kancellárja, Willy Brandt nevét kapta, a két épületrészt az EP fő tömbjével összekötő üvegfolyosó pedig az egyesülő Európa egyik megalapozója, Konrad Adenauer volt német kancellár nevét viseli.
Az Egyesült Államokban, a Kennedy elnök elleni merényletről elhíresült Dallasban található a római katolikus ciszterci rend egyik temploma, amelyhez a magyarországi Bélapátfalva apátsági kolostori temploma szolgált mintául.
Ennek magyarázata, hogy a második világháború után a hazai ciszterci szerzetesek közül a pesszimistábbak a mielőbbi külföldre távozás mellett döntöttek, és az 1947-es („kékcédulás”) választások nyomán az addig derűlátóbb rendtársak közül is számosan követték példájukat. A zirci központú cisztercieket 1950-ben gyakorlatilag feloszlatták, iskoláikat, vagyonukat elvették, ez további egyházi személyek külföldre történő távozását indukálta.
Számosan nyugat-európai testvér-rendházaknál találtak befogadásra, mások az óceánon túl remélték helyzetük megnyugtató alakulását. Utóbbiak az amerikai vándoréveket követően 1954-ben a dallasi püspök meghívására a texasi nagyváros melletti Fort Worthban leltek otthonra és fontos tevékenységre is: segíthették az University of Dallas katolikus egyetem megalapítását (oktató tevékenységüknek már korábban jó híre kelt Amerika-szerte).
Az ott gyökeret vert magyar csoporthoz a további esztendőkben, különösen 1956 után újabb hazai rendtársak csatlakoztak, megerősítve a magyar jelenlétet Dallasban. Munkájukat általános elismerés övezte ennek tudható be, hogy 1961-ben önálló monostort alapíthattak, amely felvette a Dallasi Miasszonyunk Ciszterci Apátság nevet. Ők alapították meg 1962-ben a Cistercian Preparatory School-t, az egykori hazai tanintézeteikre – módszereiben, nevelési elveiben és eredményeiben is - emlékeztető nyolcosztályos, egyetemre előkészítő középiskolát.
Az évtizedek során ide érkezett mintegy félszáz magyar szerzetes időközben templomot kezdett építeni, ehhez a mintát a bélapátfalvai román stílusú templom szolgáltatta, amely nemzetközileg is elismert műemlék és történelmi nevezetesség. A dallasi apátsági templom 1991–92-ben, a középiskola öregdiákjainak adományából épült, tervezője Gary Cunningham, az iskola 1971-ben végzett diákja.
Gróf Esterházy János (1901-1957) előkelő főnemesi családból származott. A család 5000 holdnyi birtokának kilenctizedét veszítette el a trianoni békével Csehszlovákiához csatolt országrészben a földreform miatt. Az 1920-as évek közepén kezdte közéleti pályafutását, a magyarok visszaszorítását is magában foglaló “csehszlovakizmus” ellenzőjeként lépve fel.
Az 1935-ös választásokon Kassáról bekerült a csehszlovák parlamentbe. Önrendelkezési jogot, nemzeti, vallási és kulturális téren a fejlődés biztosítását, Szlovákia és Kárpátalja számára autonómiát követelt. Edvard Benes miniszterséget ajánlott neki, de ő csak úgy vállalta volna el, ha orvosolják a magyarság sérelmeit.
Az első bécsi döntés után, Esterházy János személyesen szlovák területen maradt, és megalapította a Szlovenszkói Magyar Pártot. A hetvenezres magyarság érdekeit védelmezte, és egyben a magyar kormánytól a szlovák lakosság jogainak betartását követelte a visszacsatolt területeken.
Többször tárgyalt a szlovák állam elnökével, Jozef Tisóval a magyar kisebbség jogairól, a szlovák parlamentben ő volt az egyetlen magyar képviselő. És ő volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki a 68/1942-es alkotmányi törvény ellen szavazott, ami a zsidóság kitelepítéséről szólt.
Esterházy János zsidók, csehek, szlovákok, lengyelek százainak segített a szökésben. Magyarország 1944. októberi német megszállása ellen memorandumban tiltakozott. A nácik rövid időre internálták, a Gestapo körözte. Pozsony szovjet megszállását követően a szovjet hatóságok internálták, de 12 nap után szabadlábra helyezték.
Majd Husák utasítására letartóztatták, és átadták a szovjet titkosszolgálatnak. Koholt vádak alapján tíz év szibériai kényszermunkára ítélték. 1949-ben kiadták Csehszlovákiának, ahol már 1947-ben halálra ítélték “a fasizmussal való együttműködése” miatt. Elnöki kegyelemben részesült, és életfogytiglant kapott. Külső segítséggel alkalma lett volna megszökni, de ezt elutasította, mondván hogy nem bűnös, tehát nincs miért szöknie.
Az 1955-ös általános amnesztia során a büntetését 25 évre csökkentették, de ebbe nem számították be a szovjet fogságban eltöltött időt. 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében meghalt. A parancsnok nem adta ki a hamvait a családnak, hanem Prágába szállíttatta. Az urna a Pankrác-i börtön főigazgatóságán került elhelyezésre több éven keresztül (1965-ig), amikor döntés született, hogy 57 más politikai fogoly maradványaival együtt a Motol-i temető közös sírjában helyezzék örök nyugalomra.
1993-ban magyarországi kérésére az orosz legfelsőbb bíróság Esterházy ítéletét semmisnek mondta ki, s rehabilitálta őt. Ez azonban az amúgy EU-hoz tartozó két tagállamban, Csehországban és Szlovákiában mind a mai napig nem történt meg, hivatalosan továbbra is háborús bűnösnek számít.
2011 decemberében a csehországi Politikai Foglyok Konföderációjának (KPV) döntése alapján a kommunizmus áldozatai prágai kegyhelyének központi emlékművére csak két tábla került fel: Esterházy Jánosé és Josef Bryksé. A grófé a csehszlovák börtönben elhunyt politikai foglyok, míg Bryksé a munkatáborokban elhunytak emlékét őrzi.
A sírban nyugvó további ezrek nevei a központi emlékmű körül elhelyezett márványtáblákon sorakoznak. A prágai emlékhelyet a Motol köztemetőben a kilencvenes évek közepén hozták létre azon a helyen, ahol 1954 óta tömegsír volt.
Esterházy táblájának központi elhelyezése szenvedélyes vitát indukált a cseh és – még inkább – a szlovák sajtóban. Az ellenzők főleg azt feszegetik, hogy mi köze Esterházynak a kommunizmussal szembeni ellenálláshoz, és milyen alapon kapott helyet emléktáblája az ellenállás mártírjainak emlékművén.
A Lidové Noviny neves cseh konzervatív napilap helyet adott Bohumil Dolezal politológus írásának is, aki konkrét tényeken és objektív módon mutatja be Esterházy tevékenységét, amely a cseh és a szlovák közvélemény előtt máig szinte ismeretlen.
Lőrinc Celesztin, a Csángó Rádió főszerkesztője Budapestre látogatott. Az MTVA Kós Károly Kollégiumának korábbi díjazottja Jónás István, a Magyar Rádió Nonprofit Zrt. vezérigazgatója meghívására érkezik a fővárosba.
„Jó napot kívánok, itt a moldvai Csángó Rádió, Lőrinc Celesztint hallják." – köszönti hallgatóit minden nap az online rádió főszerkesztője, aki a Bálványosi Nyári Szabadegyetem programjain részt vevő Jónás István, a Magyar Rádió Nonprofit Zrt. vezérigazgatója személyes meghívására érkezett Budapestre. A gyerekkori balesete következtében tolószékbe kényszerült Lőrinc Celesztin régi vágya a földi sugárzású Csángó Rádió létrehozása, amely eddig az anyagi forrás hiánya miatt nem valósulhatott meg.
A csángó újságíró az MTVA gyártóbázisának stúdióit tekinti meg, ahol megismerkedhet a Kossuth Rádió csatorna népszerű adásaival, így a Napközben, a Közelről és a Krónika műsorainak készítésével. A rádióhallgatók több műsorban is beszámolót kapnak a moldvai Csángó Rádió működéséről.
A csángó rádiós több szálon kötődik a közmédiához. Az MTVA Kós Károly Kollégiuma 2013. december 16-án elsőként Lőrinc Celesztinnek adta át a kiváló építész és államférfi tiszteletére alapított Kós Károly Kollégium Média Díját. Az elismerést a díjazott nem tudta személyesen átvenni, a Testületnek skype-on, meleg szavakkal köszönte meg a kitüntetést. A népszerű rádiós megtiszteltetésnek és egyben bátorítónak nevezte jutalmát.
A moldvai csángók első rádiója 2009. november 14-én kezdte meg adását abban a környezetben, ahol egyre ritkább a magyar szó. Öt éve szerte a világon mindenütt követik az adást, és hallgatóinak száma meghaladja a 650.000-et. A Csángó Rádió éjjel-nappal, a nap 24 órájában sugároz, így a világ bármely részén a helyi idők szerinti legkedvezőbb időpontokban hallgatható.
A Csángó Rádió műsoridejének több mint felét a csángó népzene teszi ki, de rendszeresen beszámol a moldvai csángók jeles eseményeiről is. Bátorítások a világ minden részéből érkeznek, így többek között Svédországban, Olaszországban, Ausztráliában és Izraelben élő magyaroktól kap pozitív visszajelzéseket. A Magyar Rádió Nonprofit Zrt. segített a Csángó Rádió zenei állományának bővítésében, de az együttműködés új formáit is tervezik.
Másold be a linket, amelyen elérhető a Csángó Rádió:
http://csangoradio.ro/
Elérhetôség - kapcsolat felvételi lehetőség a rádióval:
Lőrinc Celesztin, a rádió létrehozója, működtetője és szerkesztője
Csíkfalu
Rekecsin község
Bákó megye
Postai irányítószám: 607481
E-mail: office@csangoradio.ro
E-mail: dj_celentano@csangoradio.ro
Messenger cim: csangoradio
Telefon: 0040234251783
Mobil telefon: +40768608326
Tisztelt hallgatók !
Ha támogatni szeretnék a Csángó rádiót akkor a legmegbízhatóbb támogatási lehetőség a szerkesztőség direkt támogatása bankszámlaszámon keresztül a melynek cime:
Lorent Celestin
Comuna Racaciuni
Satul Ciucani
Judetul Bacau
Cod postal 607481 Romania
Bank cime és IBAN száma:
OTP Bacau swift OTPV ROBU
Sucursala Bacau
Str. 9 Mai nr. 82, sc B
IBAN szám: /nr :
FT: RO65OTPV290000130362HU01
RON: RO61OTPV290000130362RO01
USD: RO75OTPV290000130362US01
EUR: RO18OTPV290000130362EU01
Ha az előbbi számlaszámra valamilyen okból nem tudnak támogatást utalni, akkor mint befogadó szervezetet a Szeret-Klézse Alapítvány számláját adjuk meg, a melynek címe:
Fundatia “Siret-Cleja”
Com Cleja, sat Buda, nr 65
Jud Bacau cod postal 607105 Romania
Bank cime és IBAN száma:
OTP Bacău.: swift OTPV ROBU.
Sucursala Bacau
Str. 9 Mai nr. 82, sc. B
IBAN szám/nr:
(RON) Lej: RO96OTPV290000109807RO01
(HUF) Forint: RO03OTPV290000109807HU01
Figyelem!
A támogatási szelvényre kérjük feltüntetni a következőt:
"Támogatás a Csángó Rádió szerkesztőjének, Lőrinc Celesztinek"
Előzetesen kell tájékoztatni Lőrinc Celesztint a 0040 234251783 telefonszámon és a "Szeret-Klézse" Alapítványt a 0040 234 253 269 telefonszámon.
( Félreértések elkerülése érdekében - Az ide ki nem írt más szervezetekkel a szerkesztőség támogatás érdekében nem tart kapcsolatot)
Gróf Esterházy János (1901-1957) előkelő főnemesi családból származott. A család 5000 holdnyi birtokának kilenctizedét veszítette el a trianoni békével Csehszlovákiához csatolt országrészben a földreform miatt. Az 1920-as évek közepén kezdte közéleti pályafutását, a magyarok visszaszorítását is magában foglaló "csehszlovakizmus" ellenzőjeként lépve fel.
Az 1935-ös választásokon Kassáról bekerült a csehszlovák parlamentbe. Önrendelkezési jogot, nemzeti, vallási és kulturális téren a fejlődés biztosítását, Szlovákia és Kárpátalja számára autonómiát követelt. Edvard Benes miniszterséget ajánlott neki, de ő csak úgy vállalta volna el, ha orvosolják a magyarság sérelmeit.
Az első bécsi döntés után, Esterházy János személyesen szlovák területen maradt, és megalapította a Szlovenszkói Magyar Pártot. A hetvenezres magyarság érdekeit védelmezte, és egyben a magyar kormánytól a szlovák lakosság jogainak betartását követelte a visszacsatolt területeken.
Többször tárgyalt a szlovák állam elnökével, Jozef Tisóval a magyar kisebbség jogairól, a szlovák parlamentben ő volt az egyetlen magyar képviselő. És ő volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki a 68/1942-es alkotmányi törvény ellen szavazott, ami a zsidóság kitelepítéséről szólt.
Esterházy János zsidók, csehek, szlovákok, lengyelek százainak segített a szökésben. Magyarország 1944. októberi német megszállása ellen memorandumban tiltakozott. A nácik rövid időre internálták, a Gestapo körözte. Pozsony szovjet megszállását követően a szovjet hatóságok internálták, de 12 nap után szabadlábra helyezték.
Majd Husák utasítására letartóztatták, és átadták a szovjet titkosszolgálatnak. Koholt vádak alapján tíz év szibériai kényszermunkára ítélték. 1949-ben kiadták Csehszlovákiának, ahol már 1947-ben halálra ítélték “a fasizmussal való együttműködése” miatt. Elnöki kegyelemben részesült, és életfogytiglant kapott. Külső segítséggel alkalma lett volna megszökni, de ezt elutasította, mondván hogy nem bűnös, tehát nincs miért szöknie.
Az 1955-ös általános amnesztia során a büntetését 25 évre csökkentették, de ebbe nem számították be a szovjet fogságban eltöltött időt. 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében meghalt. A parancsnok nem adta ki a hamvait a családnak, hanem Prágába szállíttatta. Az urna a Pankrác-i börtön főigazgatóságán került elhelyezésre több éven keresztül (1965-ig), amikor döntés született, hogy 57 más politikai fogoly maradványaival együtt a Motol-i temető közös sírjában helyezzék örök nyugalomra.
1993-ban magyarországi kérésére az orosz legfelsőbb bíróság Esterházy ítéletét semmisnek mondta ki, s rehabilitálta őt. Ez azonban az amúgy EU-hoz tartozó két tagállamban, Csehországban és Szlovákiában mind a mai napig nem történt meg, hivatalosan továbbra is háborús bűnösnek számít. Emlékét a Mírov melletti temetőben jelképes sír őrzi, a környéken élő és távolabbról idelátogató magyarok gyakran felkeresik.
Az anyai ágon lengyel arisztokrata származású Esterházy János bronz mellszobrát, Blaskó János szobrászművész alkotását 2011-ben a varsói Ursynów kerületben lévő Gielniowói Boldog László-templom mellett állították fel.
A szobor Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének adománya, a talapzat az ursynówi önkormányzat támogatásával készült, a templom falán elhelyezett,
Esterházy János életének, tevékenységének lengyel vonatkozásait bemutató kétnyelvű emléktábla költségeit pedig a Lengyel Veteránok és Meghurcoltak Ügyeivel Foglalkozó Hivatal vezetője vállalta.
Esterházy Jánosnak a lengyel menekültek érdekében a második világháború idején kifejtett tevékenységéért, illetve a lengyel emigráns kormány miniszterelnök-helyettesének, Kazimierz Sosnkowski tábornoknak Magyarországon keresztül Nyugatra történt szöktetésében való közreműködéséért 2009 márciusában a Polonia Restituta lengyel posztumusz kitüntetést adományozták.
kattints a VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=I4GjxtQ0M2o
A kalandos sorsú Hudecz László (1893-1958) egy hatgyermekes mérnökcsalád első gyermekeként született Besztercebányán , Felvidéken. A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett 1914-ben, és 1916-ban már a Magyar Királyi Építészkamara tagja volt. Az I. világháborúban orosz fogságba esett, később, 1920-ban kalandos úton Sanghajba szökött, ahol először egy amerikai építőcég alkalmazottjaként megtanult angolul és kínaiul, majd 1925-ben önállósodott.
1942-ben tiszteletbeli konzul lett. Több felekezet templomát is - térítés nélkül - megtervezte Sanghajban. Az 1940-es évek második felében családjával elhagyta Kínát, és Svájcban, Luganóban telepedtek le, onnan Rómába ment, ahol egy különleges feladatot kapott: a Szent Péter sírját kutató nemzetközi csoport tagja lett, így vált szemtanújává annak, hogyan találták meg a Szent Péter földi maradványait tartalmazó urnát.
Később San Fransiscóban leltek új otthonra. Hudecz László amerikai állampolgárként halt meg, hazájától távol, de végső nyughelye a besztercebányai temetőben, a családi kriptában található.
A kínai metropolisban a legszebb épületek “a sanghaji art deco atyjának”, azaz Hudecz Lászlónak a nevéhez fűződnek, az általa ide tervezett épületeket kincsként tartják számon. A műveltebb sanghajiak szerint a népeink között ívelő híd két pillére: Petőfi Szabadság, szerelem című költeményének népszerűsége (ez kötelező olvasmány a kínai iskolákban) és Hudecz építészete.
A Kínai Írószövetség sanghaji tagjai pedig már csak azért is megkülönböztetett figyelemmel fordulnak Magyarország felé, mert székházuk – a város ékköve – egy igazi Hudecz-palota.
A Sanghajnak 65 épületet tervező Hudecz László egykori lakóházát kulturális központtá alakítják. A házon belül helyet kapó Hudecz Múzeum kialakításáról szóló megállapodást a közelmúltban írták alá Sanghajban.