A nap verse - Kecskés Béla: Kitéphetetlenül
Kitéphetetlenül
Faként, kitéphetetlenül állok a földemben.
Várom a szép, a jó időket,
szegülve vak viharok ellen.
Ősz zúg, de zöld anyanyelvemet
nem felejtem.
Tíz körömmel kapaszkodom a földemben,
a földemben.
Forrás: Kecskés Béla - Pattog a rozsda című kötete, Galéria kiadó, Ungvár-Budapest, 1992
KárpátaljaMa
Nagy Versmondás Csíkszeredában
Több száz iskolás szavalta el egyszerre Arany János a Szondi két apródja című versét a csíkszeredai Szabadság téren. A Nagy Versmondás elnevezésű villámcsődület több éves hagyományra tekint vissza Magyarországon, ezúttal a szavalási mozgalmat Székelyföld nagyobb városaiban is megszervezték.
Így visszhangozhattak Arany János a balladájának sorai a csíkszeredai Szabadság téren. A Nagy Versmondás elnevezésű mozgalomban több száz iskolás vett részt, hogy közösen szavalják el a nagy magyar költő versét.
A Nagy Versmondás mozgalom hat éve indult útjára Magyarországon, kezdeményezője Fűzfa Balázs, a Nyugat-magyarországi Egyetem irodalomtanára volt. A szavalási mozgalmat Székelyföld nagyobb városaiban is megszervezték.
Szeredában a szabadtéri közös szavalás házigazdája és szervezője a Kájoni János Megyei Könyvtár volt.
A közös szavalásban nemcsak a város iskoláinak tanulói, hanem környékbeli községek tanintézményeinek diákjai is részt vettek.
Barabás Hajnal
csikitvonline.ro, erdely.ma, Patrióta Európa Mozgalom
Pieninek - A Magurán túl, a gorálok földjén
Kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=TDNfMkonmGA&feature=plcp
Királykő-hegység - VIDEÓ!
Kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=o-UJz0wtBkY&feature=plcp
Nagykő-havas - A hétfalusi csángók bércein - Erdély - HD minőségű rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=vzYEcZyr5gk&feature=plcp
Zoboralja - A csitári hegyek alatt - Felvidék - HD minőségű rövid VIDEÓ!
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!
Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket!
Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson!
kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=S8kZc1eGDQk&feature=plcp
Az autonómia a megoldás! - több ezren vettek részt a sepsiszentgyörgyi autonómia-tüntetésen
A sepsiszentgyörgyi autonómia-tüntetésen elfogadott nyilatkozat
Mi, Románia és az egyesülő Európa szabad polgárai, élve gyülekezési és szabad véleményformálási jogunkkal, az eljövendő nemzedékek iránti felelősségünk tudatában, közös akaratunk megerősítése képpen ma, 2012. november 24-én Sepsiszentgyörgyön ismételten és elkötelezetten hitet teszünk az erdélyi magyar közösségünk és Székelyföld önrendelkezése mellett.
Nincs további huszonkét évünk várni arra, hogy Bukarestben rendeződjenek közös dolgaink. Mondjuk ki: az elmúlt évtizedek keserű tapasztalata az, hogy a központosított hatalom nekünk eddig több problémát okozott, mint ahányat megoldott!
Elég volt a tétlen csodavárásból!
Elegünk lett a fejünk fölött köttetett háttéralkukból!
Elegünk lett abból, hogy korrupt politikusok elprédálják gyermekeink jövőjét! Elegünk van abból, hogy a mindenkori kormányok hibás döntéseinek árát mi fizetjük meg!
Elegünk van abból, hogy belső Anyaországunknak, Székelyföldnek még a puszta létét is tagadják!
Székelyföld élt, él és élni akar.
Ezért gyűltünk ma össze.
Őseinktől örökül kapott szülőföldünkön otthon akarjuk érezni magunkat. Ez a mi jussunk. Ragaszkodunk hozzá.
Szabadon akarjuk használni anyanyelvünket, nemzeti szimbólumainkat. Székelyföldön legyen a magyar is hivatalos nyelv. Jogunk van hozzá.
Önálló oktatást akarunk a bölcsődétől az egyetemig. Legyen jogunk hozzá!
Azt akarjuk, hogy a mi adónkat itt költsük el Székelyföld fejlesztésére, népének épülésére. Legyen jogunk hozzá!
Azt akarjuk, hogy természeti kincseinkkel mi gazdálkodjunk, ne idegenek prédálják el, és nekünk csak a tájsebek gyógyítása maradjon. Legyen jogunk hozzá!
Azt akarjuk, hogy dolgainkat nem ismerő kormányhelytartó ne akadályozhassa értékmegőrző és értékteremtő munkánkat.
Azt akarjuk, hogy saját dolgainkban mi dönthessünk.
Autonómiát akarunk. Mert az autonómia a megoldás. Szavatolja ünnepeink méltóságát, lehetővé teszi a dolgos hétköznapok eredményességét és megmutatja a jövő biztonságát.
Ebből nem engedünk. Küzdelmünket békés, demokratikus eszközökkel mindaddig folytatjuk, míg célunkat el nem érjük.
Önmagunkban, egyen-egyenként nem fogunk sikert elérni. Mindenkire szükség van.
Szólítjuk egyházainkat! Hitünk megtartó ereje, a keresztény értékvilág évezredes iránytűnk.
Szólítjuk a mindennapjainkat otthonosabbá tevő civil szervezeteinket! Újra kell építenünk közösségeinket.
Szólítjuk írástudóinkat, tudósainkat és művészeinket! Az erdélyi kultúra egyediségére méltán lehetünk büszkék.
Szólítjuk politikusainkat! Az erdélyi magyarság egyértelmű akaratának eleget téve dolgozzanak ki egy közös cselekvési tervet az autonómia elérése érdekében. És attól el ne térjenek, jussanak akármelyik magyar párt színeiben mandátumhoz a törvényhozásban.
Szólítjuk az időseket! Bölcsességükre és tapasztalatukra építhetünk.
Szólítjuk ifjainkat! Alkotó lendületük előre visz.
Szólítjuk magyar szórványközösségeinket. Székelyföld – a belső anyaország – nem feledkezik meg róluk.
Idézzük Erdély szellemiségét! Küzdelmünk saját autonómiánkért része annak, hogy Erdélyt Bukarest önkényeskedő beleszólása nélkül akarjuk. Ezért partneri együttműködést keresünk az Erdély méltóságát visszakérő románsággal !
Ha egymillió aláírást kell összegyűjteni, hogy Európa végre felfigyeljen ügyünkre, összegyűjtjük.
Ha százezer aláírás kell ahhoz, hogy a Románia Parlamentjébe választott képviselők számára nyomatékot adjunk jogos követeléseinknek, összegyűjtjük.
Ha tüntetéseken kell kiáltanunk ismét és ismét autonómiára hívó szavunkat, akkor újra és újra utcára vonulunk. Nem mások ellenében, hanem azért, mert igazunk van.
A nemzeti autonómiánk apostolát, Kós Károlyt idézzük: „Dolgoznunk kell, ha élni akarunk, és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk”.
Hittel és alázattal, felelősséget vállalva és az önrendelkezés iránt elkötelezetten fogunk dolgozni: örökségünk megóvása, jelenünk jobbítása és jövőnk biztosítása érdekében.
Isten minket úgy segéljen!
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Toró T. Tibor, Erdélyi Magyar Néppárt
Izsák Balázs, Székely Nemzeti Tanács
A nap verse - Füzesi Magda: Tegnap még...
Tegnap még...
Tegnap még térdig ért a nyár,
belegázoltam: égetett.
Mára megfagyott a határ,
konok szél zúg a fák felett.
A föld testén avar feszül,
rejtőznek benne bogarak
és hiszik rendületlenül,
hogy a füvek kihajtanak.
Kis cinke leng az ágakon,
szemében a nap áttelel.
Lelke a költővel rokon:
csak énekel, csak énekel
Füzesi Magda 1952. május 3-án született a beregszászi járási Nagyberegen. Költő, újságíró. Középiskolai tanulmányait Nagyberegen végezte.
Első verse 1967-ben jelent meg, azóta folyamatosan publikál. Írásai számos magyarországi lapban és antológiában láttak napvilágot, verseit közölték orosz, illetve ukrán fordításban is.
A Forrás Stúdió alapító tagja, 1971-től a József Attila Irodalmi Stúdió (1980-tól József Attila Alkotóközösség), 1986 novemberétől az Ukrajnai írószövetség, 1991-től a Magyar írószövetség tagja.
Veres Péter - festő, grafikus Csonkapapi, 1943-ban született
1964-68 – Ungvári Iparművészeti Szakközépiskolát végezte
Kárpátalja.ma, Patrióta Európa Mozgalom
Irodalmi est Nagyszőlősön
A Háló Kárpátaljai Megyei Katolikus Egyesület szervezésében irodalmi estre került sor november 18-án, vasárnap Nagyszőlősön a Háló Közösségi Központjában, melynek előadója Kacsur András, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színésze volt, aki kedves istenes verseiből hozott egy csokorra valót a közönség számára.
Az előadást Nánásy Magdolna, a Háló kárpátaljai régiófelelőse nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy a Háló célja az, hogy a szétszóródott magyarságot közelebb hozza egymáshoz, kapcsolataikat építse, s közelebb hozza Istenhez.
A közel egy éves a Közösségi Központ a nagyon nehezen megmozdítható nagyszőlősieknek és Nagyszőlős környékieknek próbál olyan, kicsit csábítóbb programokat szervezni, amelyek közelebb hozzák a közösséget kereső embereket egymáshoz. Olyanok eseményeket kínál amely más megközelítéssel tárja a részt vevők elé az irodalmat, mint ahogyan az az irodalomórákon történik, ahol kötelezően meg kell hallgatni a verseket. Ezeken az alkalmakon viszont valóban közelebb kerülhet mindenki a lírához, az epikához, vagy más műfajokhoz, s olyan igazi irodalmi élményben részesülhet, amit máshol nem tapasztalhatna meg.
Kárpátalja.ma, Patrióta Európa Mozgalom
Incze Ferenc alkotásai Gyergyószentmiklóson
A Incze Ferenc hagyatéka hazaérkezett. A közelgő Szent Miklós-napok egyik fénypontja lesz, hogy a Tarisznyás Márton Múzeumban néhány alkotását közszemlére teszik.
Incze Ferenc festőművész 1910-ben született Gyergyószentmiklóson, egyéves korától viszont Szebenben nevelkedett, ott is járt iskolába, majd Budapesten végzett főiskolát. Később visszatért Szebenbe, illetve rövid ideig Bukarestben tartózkodott. 1939-ben költözött Kolozsvárra, ahol haláláig, 1988-ig élt.
A Salvador Dalí-stílusú festményeket alkotó művésznek nem volt szoros kapcsolata szülővárosával addig, amíg az 1970-es években felfedezik Nyugaton mint eredeti, komoly kifejező erővel rendelkező festőt. „Igazából egyedüli a XX. században, akit a párizsi Független Szalonban ezüstéremmel díjaznak. Ezt követően 1982-ben volt Szentmiklóson kiállítása” – mondta az igazgató, majd az akkori egyeztetésekre is kitért, melyek jegyzőkönyveit a festőművész életéről megjelent kötet is őrzi. Ezt a kötetet is bemutatják a kiállítás megnyitóján.
A városra, a Tarisznyás Márton Múzeumra a művész hagyatékát Polonyi Jolán, Incze Ferenc nevelt lánya bízta. „Incze Ferenc a maga művészetével rendszerellenes volt, és az, hogy hazakerüljenek alkotásai szülővárosába, 1982–1990 között egy halott ügy volt. Utánajárás, rengeteg egyeztetés előzte meg azt, hogy az örökösökkel szerződést tudjunk aláírni.
Így született meg harminc év után Incze Ferenc festőművész álma, hagyatékának Szentmiklósra kerülése. Egyelőre letétben van a hagyaték, az örökösök feltétele az, hogy állandó kiállítás nyíljon az alkotásokból. Remélhetőleg ez 2012–2015-ig megvalósul. Ehhez arra van szükség, hogy a volt tüdőkórházat átalakítsák galériává, és ott egy állandó kiállítást rendezzenek be.
szekelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom