kattints a VIDEÓRA: http://www.youtube.com/watch?v=wEk8Wuq9u6I&list=PLpBqJgTiIEqwMaPTbhC-LQsD5EdAo_mzG
Más-kor
Ne hagyj magamra, Istenem,
szeress, mint harmatcsepp a rózsát,
feltépték elgennyedt sebem,
bíbor vetésem letarolták.
Fekete tájban jár az éjszaka,
egymást zabálják fenn a csillagok.
Fekete tájban jár az éjszaka,
hazátlanok közt hontalan vagyok.
Táj gesztenyékkel című kötetből - 1998
Füzesi Magda (1952) - Kárpátalja
A Fölszállott a páva tehetségkutató műsor nézettsége másfél milliót közelíti. A Duna TV esetében még soha nem mértek ilyen jó eredményt, ami Sebő Ferenc Kossuth díjas népzenekutató szerint cáfolja, hogy az emberek csak a kereskedelmi adók szellemileg olcsó termékeire kíváncsiak. A Hagyományok Háza mára nagyon fontos intézménnyé vált, archívumában pótolhatatlan kincseket őriz, melynek digitalizálására sajnos alig jut pénz. A leépítések súlyos károkat okozhatnak itt is és a Zenetudományi Intézetben is. Sebő szerint a jelenlegi elitnek teljesen közömbös a társadalom műveltsége, s ezen belül a zenei műveltség. Záborszky Kálmán Liszt-díjas karnagy szerint nagy veszély, ha egy fiatal nem kap időben zenei nevelést, de legalább ilyen káros, ha a személyiséget romboló, ízléstelen zenén nő fel. A médiából sugárzó „ellenszél” miatt a társadalom nagy tömegei oly mértékben eltávolodtak a kodályi eszméktől, hogy a pedagógusok és gyakorló muzsikusok legteljesebb összefogására van szükség az ország lelki-szellemi talpra állítására. Szabó Dénes Kossuth-díjas zenepedagógus szerint a Horn-kormány „reformjai” az új iskolarendszerből gyakorlatilag száműzték a Kodály-módszert. A döntéshozók úgy tettek, mintha Magyarországon sosem működött volna ének-zenei általános iskola, pedig akkoriban is legalább 200 ilyen intézmény volt. Az új oktatási tervezetben végre ismét megjelent az ének-zene tagozatos általános iskola modellje. Magyar Nemzet
kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=qWqK7KenJnQ
Szőlössy Tibor:
Kárpátaljai Miatyánk
(Técső) Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, bocsáss meg nékünk, mert kételkedtünk. Nem abban, hogy vagy-e egyáltalán, hanem azért, hogy oly messzire kerülvén egymástól ki mertük mondani, meg mertük kérdezni egymástól és magunktól: Atyánk, miért hagytál el minket? Miért csuktad össze pilláidat ránk letekintvén, megfosztva minket hitet éltető szemeid fényétől és melegétől? Bocsásd meg, mert mi hagytunk el Téged. Te ezt tudod, de lelki megnyugtatásunkért, gyónásként hadd mondjuk:
Atyánk, a sátán kerített hatalmába minket, elrabolta mindenünket, egyik kezünkben kenyeret tartottunk, a másikkal fedelet magunk és szeretteink fölé - ennyit hagyott meg nekünk. Gyarló emberként féltünk imára kulcsolni kezeinket, mert elejtvén valamelyiket - megsemmisülünk. Szenteltessék meg a Te neved, mert reménytelenségbe tiport évtizedeinkben neveddel tettük elviselhetővé testi-lelki fájdalmainkat, vágyva-remélve országod eljöttét.
Ne vádolj minket türelmetlenséggel, de legyen meg a Te akaratod már ma, amint a mennyekben, úgy a földön is. A mindenség végtelenjében földi létünk. pillanatnyi: add meg hát Atyánk, hogy élni akarásunkat a Te akaratod tegye elviselhetővé. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma és holnap is.
Add, hogy búzánkat anyaföldünkbe vethessük, kenyerünket anyanyelvünkön nevezhessük. Adj biztató kitartást, hogy ne süllyedjünk a napi küzdelmek kilátástalanságába, hogy feléd fordíthassuk kérges tenyerünket és érdes lelkünket, hogy legyen bátorságunk és időnk Téged kérni: bocsásd meg vétkeinket, taníts meg újra, hogy őszintén valljuk és tegyük: mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. Mi, akik végigszenvedtük a poklok éveit, hova vétkek kényszerítettek vétkezni, kérünk: adj erőt és időt megbocsátani embereknek, nemzeteknek, évtizedeknek.
És ne vígy minket a kísértésbe, hogy elégedettek legyünk magunkkal, ne engedd, hogy sanyargatóink szenvedéseit látva-hallva, a bosszú bódulatába zárkózva kárörvendjünk. Szabadíts meg a gonosztól, mely itt van közöttünk felöltvén az anyagiasság és önimádat csábító palástját.
Bízva és reménykedve fordulunk most és mindig Hozzád: tarts meg szülőföldünkön, emelj fel magadhoz, add meg Atyánk, hogy kegyességed tanúi és részesei legyünk, mert Tiéd az Ország, a Hatalom és a Dicsőség most és mindörökké.
Ámen
Forrás: VEZESS! 1995/20.
Kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=TFTFR3FHkvw
kattints a VIDEÓRA: https://www.youtube.com/watch?v=Vob9RW18-XI
Homoródremete olyan a napokban, mint egy békebeli karácsonyi képeslap. Az érintetlen hó elpihen az ágakon, befedi a patakmedret is. A gondosan sepert, kétlépésnyi ösvény felé lábnyomok vezetnek: a kultúrház ablakain meglibbent a függöny: éreztük, várnak a felnőtt betlehemezők mellett a gyermekek is. Olyan híres volt a remetei betlehemes játék, hogy 1943-ban Benedek András hosszú tanulmányt írt róla a Magyarságtudományban. Két éve újra betlehemeznek Homoródremetében. Benedek Andrástól tudjuk: „Az erős és mély vallásossághoz bizonyos missziós öntudat is társul: a remetei betlehemesek – főként a múltban – többnapos vándorútra indultak a szomszédos falvak templom nélkül szűkölködő katolikusaihoz, mintegy megújítva a betlehemezés ősi értelmét. Szívesen fogadták azonban a szomszédos unitárius falukban, Keményfalván, Almáson is.” A helybéli öregek még mesélnek a sokszereplős régi játékról. Nyolc-tíz pásztort emlegetnek – tudtuk meg Gáspár Csabától, aki a jelenlegi csoport szíve-mozgatója. Felesége tanítónő, és mert nem sikerült a régi betlehemes eredetijére bukkanniuk, ezért az iskolában használatos szövegkönyvet használják. Mi a pásztorjelenet kosztümös próbáját láthattuk a borókákkal ékesített színtéren. Nagy élmény, hogy nem (csak) gyermekek, hanem meglett férfiak és asszonyok-lányok játsszák. A játékot kellő komolysággal, sőt liturgikus igénnyel adják elő, együttérzést keltve, amely ugyanakkor a hitbéli megerősítést szolgálja. A csillagénekes furulyaszava mellett indulnak a betlehemezők. „Hesska, hé, hé…” szólnak szerre a pásztorok: Bandi, János, Marci. Miközben elköltik az estebédet, az ősi Megváltó-jóslaton évődnek: „Ha eljönne mihozzánk”. A kultúrház kályhájában duruzsolt a tűz, miközben a pásztornép egy kis pihenőre ledőlt. Aztán énekkel mondja Gábriel arkangyal a betlehemi éjszaka történetét. Láthattuk-hallhattuk, milyen, ha „paradicsom közepén a magyarok ünnepelnek”. Értesítenek arról is: „támadt a világ sebeire ír”. Mária régi altatódala elérzékenyít egy pillanatra, és a pásztorokkal azt is elképzeljük, milyen lenne,ha „Erdélyországban, Remete kis faluban jött volna a világra” az Üdvözítő. Nem kemény szalmaszál lenne a vánkosa! A jászolbölcső körül áldást kérő és Jézusnak szép nótát zengő pásztoroknak elhisszük: Isten fia a földre költözött. Erre a karácsonyi ünnepkörre felettébb igaz a fenti állítás: a kárpátaljai születésű Kiss Albert Homoródszentmártonban szolgáló református lelkészt láthatjuk József szerepében. A Magyarországról hazatelepült és Homoródremetében otthonra talált Gáspár család apraja-nagyja részt vállalt a betlehemes játékból – ők szintén reformátusok. A helybéli katolikus férfiakkal és asszonyokkal-lányokkal a remetei katolikus templomban is bemutatták a születéstörténetet, és a homoródszentmártoni református egyházközség gyülekezeti termében is láthatták az előadást. Molnár Melinda székelyhon.ro
Küzdelem Nehéz páncél szorítja lelkem, mégis futnom kell rendületlen. Vagyok, kit megvert a bíbor átok, hogy keressem a szabadságot. Éget a nap, tépnek az ágak, az erdőn bősz vadak tanyáznak. S bár vízesés dübörög bennem, szomjan halok e küzdelemben. Füzesi Magda: Biztató című kötetből, Intermix kiadó, Ungvár-Budapest, 1992 KárpátaljaMa
Kattints a VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=MVorHpc_j-s