Bánáti est Tordán - Délvidék
Új színfolttal gazdagodott az idén a Tordai Művelődési Napok rendezvénysorozata, első ízben szervezték meg a Bánáti estet. Főleg az Észak- és Közép-bánáti szórványtelepülések művelődési egyesületei képviseltették magukat.
A tordai Petőfi Sándor Kultúregyesület szervezői úgy gondolták, meghívják egy közös Bánáti estre a térségből a fellépőket. Arra nem volt lehetőségük, hogy mindegyik egyesület külön-külön, egész esttel mutatkozzon be, ám egy gazdag programmal tűzdelt közös műsort rendeztek.
- Nem csak az a cél, hogy összehozzuk az egyesületeket egy közös műsorra, hanem, hogy társalogjunk, ismerkedjünk egymással, barátkozzunk, hogy az eddigi kapcsolatok még tovább mélyüljenek. Ugyanakkor van nekem egy rejtett szándékom is, hogy ez a rendezvény példa legyen mindenki számára, és ilyen, vagy hasonló műsorral mutatkozzunk be minden településen, ahonnan jöttek a fellépők – hasonlóan, mint ahogy már működik Nyugat-Bácskában. A cél, hogy mutassuk be értékeinket, hagyományainkat Észak- és Közép-Bánátban egy közös műsorral – mondta Dobai János, Torda helyi közösségének elnöke.
A meghívott vendégek között voltak fellépők Törökkanizsáról, Törökbecséről, Magyarcsernyéről, Udvarnokról, Szentmihályról, Magyarittabéről, Nagybecskerekről, Udvarnokról és Muzslyáról, akikhez csatlakoztak még a házigazdák csoportjai.
A vendégek véleménye szerint nagyon nagy lehetőségeket rejt az ilyen közös műsor, hiszen a bánáti hagyományok olyan sokrétűek, ezért fontos, hogy megismerje mindenki a másik egyesület értékeit, és ezt csak ilyen módon tudják megvalósítani, ha bemutatkoznak egymásnak, és a nagyközönségnek. Ugyanakkor a vélemények abban is megegyeztek, hogy a tapasztalatcsere is nagyon fontos mozzanata egy ilyen kapcsolatépítő közös estnek.
Kónya-Kovács Otília
Vajdaság Ma
A drezdai, hirosimai, nagaszaki bombázások gyalázatos sorába tartoznak a benesi dekrétumok is
A Benes-dekrétumok a baloldal diadalmas világrendezői küzdelmeinek, a drezdai, hirosimai, nagaszaki bombázások elvi azonosságának sorába csoportosulnak, amennyiben a szükségesnek és a helyesnek ítélt intézkedések osztályába tartoznak. Csapó Endre Magyar Hírlap, Patrióta Európa Mozgalom
Szanyi kijelentései olyanok, "mintha az anyánkat szidnák" - rövid lapszemle Kárpát-medencei írásokból
Szanyi Tibor határon túli magyarokat érintő kijelentései egyszerre bugyuták, hibásak és sértőek – olvasható Kőszeghy Ferenc, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztőjének vezércikkében. A publicista egy jó tanácsot is adott az MSZP-s politikusnak arra az esetre, ha Kárpátaljára látogatna. Időközben Szanyit sárgarépadíjjal tüntette ki az egyik erdélyi magyar nyelvű hírportál.
Szanyi Tibornak többnyire nem kell a szomszédba látogatnia egy-egy csípős megjegyzésért. A szocialista párt egyik megmondóembere azonban ez alkalommal túllőtt a célon, és nem csupán a határon túli magyarok, hanem feltehetően a párttársak és a jóérzésű baloldali szimpatizánsok körében is kiverte a biztosítékot – olvasható Kőszeghy Elemér, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztőjének vezércikkében.
„A Fidesz–KDNP-frakció Gyulán tartotta meg soros frakcióülését. A korábbi békemenetek szervezői úgy döntöttek, szimpátiatüntetéssel fejezik ki elkötelezettségüket a kormányzó pártok iránt. A baloldal pedig egy ellentüntetés mellett döntött. Eddig a pontig semmi kivetnivaló nincs az eseményekben, mi több: közünk sem sok van hozzájuk. Csakhogy – arra az értesülésre reagálva, miszerint a békemenetesek között sokan vannak partiumiak is – ezen az ellendemonstráción jelentette ki Szanyi Tibor, hogy majd anyanyelvükön, azaz románul köszönti őket” – idézte fel az előzményeket a szerző.
„Bugyuta és sértő kijelentések”
Az ATV-nek adott interjújában aztán tovább fűszerezte mondandóját. Kifejtette: szerinte mindenki, aki Románia állampolgára, az román is egyben. Kijelentései egyszerre bugyuták, hibásak és sértőek – véli Kőszeghy. „Bugyuta, mert direkt vagy tudatlanságból elfeledkezik arról, hogy kétféle nemzet létezik. Egyfelől van a politikai nemzet, ahová nemzetiségtől függetlenül egy ország valamennyi választó és választható állampolgára beletartozik. És van a kulturális nemzet, mely államhatároktól függetlenül, mi több: azokkal dacolva él.”
Szerinte a kijelentés politikai szempontból szarvashiba. Pártja, az MSZP és elnöke, Mesterházy Attila – akinek mellesleg már kora miatt sem lenne oka „meakulpázásra” – épp a napokban és éppen hogy Erdély fővárosában, Kolozsvárott kért elnézést a 2004-es népszavazást megelőző szocialista magatartásért, hirdette meg az új nemzetstratégiát. (Ennek tükrében a pártelnök-választási harcban alulmaradt Szanyi bejelentése akár egy bújtatott bosszú is lehet) – tette hozzá.
Ruszinul kell tanulnia
„Leginkább azonban sértőek Szanyi mondatai. Mi, külhonba rekedt magyarok, már immunissá váltunk arra, ha saját környezeteinkben némi nem éppen szimpatikus jelzővel megspékelve »lemagyaroznak« minket. Azt azonban képtelenek vagyunk mind a mai napig feldolgozni, lenyelni, ha Magyarországon lerománoznak, leszerbeznek, leszlovákoznak, netán leukránoznak bennünket” – olvasható a vezércikkben. „Ez számunkra egyenértékű azzal, mintha az anyánkat szidnák.”
Végezetül a szerző egy jó tanácsot ad Szanyinak. Amennyiben Kárpátaljára utazna, előtte nem feltétlenül kell beletemetkeznie az ukrán nyelvkönyvekbe. Ám ha a magyar mellett mégis meg akar szólalni „külföldiül”, akkor tegye azt II. Rákóczi Ferenc leghűségesebb népének a nyelvén. Ruszinul – zárul az írás.
Sárgarépadíjat adományozott a Transindex
A Transindex február 7-én sárgarépadíjat adott Szanyinak annak kapcsán, hogy „az MSZP-s politikus elefántként viselkedik a határon túli magyarok porcelánboltjában. A barmozástól és románozástól betelt a poharunk.”
Úgy vélik, az, ahogyan Szanyi a dolgokat látja, meglehetősen primitív. „Ha pedig csak poén volt, mi is kísérletet teszünk a humorérzékén, és azon töprengünk, vajon van-e elég fantáziája ahhoz, hogy tudja, milyen ki nem mondott felhasználási javaslattal küldjük neki ezt a román murkot (hogy ő is értse: sárgarépát).”
Kárpáti Igaz Szó, MNO
Magyarország támogatja a székelyeket - Attól függetlenül, hogy a román miniszterelnök mit tűr és mit nem - biztosítani kell a jogállami normákat
Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint Victor Ponta román miniszterelnök "valamit félreért", amikor a székelyzászló-használat ügyével összefüggésben úgy nyilatkozik, Románia nem tűri el, hogy kioktassák.
Románia nem tűr el senkitől leckéket, hogyan alkalmazza a törvényeit - hangoztatta Victor Ponta román miniszterelnök szerdán arra reagálva, hogy Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Székelyföldön dúló "zászlóháború" ellen emelt szót, és azt kérte a román kormánytól, hogy szüntesse be a szimbolikus agressziót az erdélyi magyar közösség ellen.
Victor Ponta szavaira reagálva Németh Zsolt a Fidesz-KDNP gyulai frakcióülésének helyszínén újságíróknak azt mondta: a román miniszterelnök valamit félreért. "Európában amit a törvény nem tilt, azt lehet. Romániában nem tiltja semmilyen törvény a székely zászló használatát. Ilyen értelemben az európai normákat, a jogállami normákat - attól függetlenül, hogy a román miniszterelnök mit tűr és mit nem - biztosítani kell" - nyilatkozta.
Az államtitkár szólt arról is, nagyon örül annak, hogy Romániában most már jobban odafigyelnek a székely zászló ügyére. Ez volt a szándéka a budafoki önkormányzatnak is, amikor úgy döntött, kitűzi a székely zászlót, és kezdeményezi, hogy más helyhatóságok is így tegyenek - fűzte hozzá.
A székelyeknek joguk van ahhoz, hogy használják a székely zászlót - mondta Németh Zsolt, aki bízik abban, hogy a román kormány megérti, ezt lehetővé kell tenni, biztosítani kell a feltételeket.
Megerősítette: Magyarország támogatja a székelyeket ebben az erőfeszítésükben, hiszen a székelyek is magyarok, ugyanakkor a problémát Romániának kell megoldania.
Németh Zsolt részt vett kedden azon az ünnepségen, amelyen a Budafok-Tétény polgármesteri hivatalának falára kitűzték a székely lobogót.
A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: azáltal, hogy Kovászna megye és Hargita megye kormánymegbízottja körlevélben tiltotta meg a székely zászló kitűzését, "szimbolikus agressziónak vagyunk szemtanúi".
MTI, fidesz.hu
Trianon-napján avatják – Turulszobrot állítanak Sepsiszentgyörgyön
Hamarosan új köztéri alkotással gazdagodik Sepsiszentgyörgy, a helyi önkormányzat döntése alapján a Templom és a Kőrösi Csoma Sándor utcák kereszteződésében található sarokház üresen maradt telkére egy turulszobrot állítanak.
Bár a kivitelezéshez szükséges összeget már a tavaly megszavazták, és a költségvetésbe is belefoglalták, a szükséges munkálatok elkezdését az időközben felmerült jogi akadályok miatt kellett elhalasztani. Sárpátki Zoltán csíkszeredai képzőművész személyében kiválasztották a szobrászt is.
Sárpátki Zoltán szobrászművész 1977-ben született Csíkszeredában, 2000-ben szerzett oklevelet a temesvári Nyugati Egyetem szobrászati szakán, időközben pedig ösztöndíjasként a budapesti Képzőművészeti Főiskola előadásait is látogatta. Szobrászaton kívül műemlék-felújítással is foglalkozik, jelenleg Csíkrákoson él. Számos köztéri alkotása közé tartozik a vicei Szent István- és Mikó Bálint-mellszobor, az újtusnádi és csíkszentkirályi Turul-emlékmű, valamint a Pál Gábort, Pázmány Pétert és Tamási Áront ábrázoló domborművek, hogy csak néhányat említsünk.
Az avatóünnepséget remélhetőleg az eredeti tervezet szerint, vagyis június 4-én, a trianoni évfordulón megtartják.
A Sepsiszentgyörgyre megálmodott mű tervrajzának megtekintése után bárki meggyőződhet, hogy felállításával a megyeszékhely egy újabb értékes alkotással gazdagodik.
Bedő Zoltán
Székely Hírmondó
Légy kíváncsi magadra!
Légy kíváncsi magadra! Te egy hihetetlenül értékes mobil vagy. Benned hatalmas értékek vannak, és csak nyomogasd a gombokat, csodálkozzál rá: jé, én ezt is tudom, ehhez is értek, azt is meg tudom tanulni. Most minden, mindenki azt akarja, hogy te figyeljél rá... Én azt akarom, hogy figyeljél önmagadra, és fedezd fel azt a virágot, gyümölcsöt, melyet kis magként beléd rejtett el a teremtő Isten. Böjte Csaba
Az autonómia évének nyilvánította az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a 2013-as esztendőt
Tőkés László EMNT-elnök javaslatát kézfelemeléssel szavazta meg szombaton a Válaszd az életet, válaszd az autonómiát című, Szatmárnémetiben tartott konferencia közel négyszáz fős hallgatósága. A volt püspök arra kérte az autonómia híveit, töltsék meg tartalommal az autonómia évét, szervezzenek rendezvényeket az autonómia szolgálatában.
Tőkés László szerint az egyház nem lehet semleges a közélet, a társadalom, a politika kérdéseiben. Az európai parlamenti képviselő szombaton beszélt erről a szatmárnémeti Láncos templomban, azon a hálaadó istentiszteleten, amelyen a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tíz évvel ezelőtti bővített közgyűlésére emlékeztek.
A konferencián előadóként részt vevő Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke ma már hibának látja, hogy tíz évvel ezelőtt nem alapítottak pártot. Hozzátette, hogy az EMNT tíz évvel ezelőtti zászlóbontásakor még úgy látták, a pártosodó Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) szemben egy igazi, mindenkit befogadó szövetséget kell létrehozni.
A konferencia résztvevői Szatmári nyilatkozat címmel dokumentumot fogadtak el, amelyben kinyilvánították, hogy a cselekvés útját választják az autonómia elérésének érdekében. Leszögezték, hogy a közösség sikeréhez nem csupán Erdélyben, hanem az egész Kárpát-medencében ki kell alakítaniuk az autonómia-központú politikai konszenzust a magyar szervezetek között.
A szatmári nyilatkozatban azt is leszögezték, újra benyújtják a román parlamentben az autonómia törvénytervezeteit, és ha szükséges, több százezer aláírással nyomatékosítják. Ezzel egy időben azonban a parlamenten kívüli jogszerű politikai nyomásgyakorlás eszközeit is szükségesnek tartják.
A konferencia résztvevői a Partiumi Autonómia Tanács megalapításának szándéknyilatkozatát is elfogadták. Szilágyi Ferenc, az EMNT alelnöke előadásában úgy vélte, hogy a Magyarországgal szomszédos régió jobb adottságokkal rendelkezik az autonómia elérésére, mint a Székelyföld, hiszen szervesen kapcsolódik Magyarországhoz.
MTI
A téli esték varázsa a muravidéki Szerdahelyen
Még híre sincs a tavasznak, hó takarja a tájat, a nappalok még mindig rövidek, de ennek az évszaknak is megvan a varázsa, szüleink, nagyszüleink pedig tudnának mesélni arról, hogyan töltötte a falu népe egykor a hosszú estéket.
A hagyományőrző rendezvények sorában Muravidéken a szerdahelyi tökmagköpesztés és tollfosztás felelevenítése egy olyan program, ami megidézi a régi falusi hangulatot, a téli esték varázsát, amikor az emberek egymás társaságában töltötték el az időt, s közben a munka is elvégeztetett.
A nyugodt, lassú élet után sóvárgó mai embernek bizony jót tesz az ilyen társasági találkozás, barátkozás, beszélgetés, egy kis éneklés, táncolás, az a népi egyszerűség, amit mára sajnos elfelejtettünk.
Szerdahelyen a hagyományőrzés mindenki szívügye. A mozgatórugó a helyi Antal Ferenc Művelődési Egyesület tagjai, akik szívvel-lélekkel dolgoznak azon, hogy vidékükön, falujukban a kultúra ápolása mellett a néphagyományok se vesszenek el. Ezért szervezték meg újra hagyományos népi estéjüket, a tökmagköpesztés és tollfosztás bemutatását.
Ahogy az már a korábbi években is lenni szokott, a terem teljesen megtelt. Ki-ki megtalálta a saját társaságát. A már jól ismert arcok üdvözölték egymást, helyiek, szomszédfalubeliek, rokonok, barátok, fiatalok, idősek mind egy helyen.
A vendéglátó helyiek pillanatok alatt megszórták tökmaggal az asztalok közepét, hogy mindenkinek akadjon tennivalója, majd a két leghosszabb asztalnál a tollfosztó asszonyok és a nótázó, tökmagköpesztő férfiak foglaltak helyet. A tökmagot egyébként a kultúregylet idén Domonkosfáról kapta, jövőre viszont már a saját termésüket fogják kimagozni, hiszen erre az évre tökmagültetést is terveznek. A toll, mint mindig, most is helyi, mégpedig Szerdahely utolsó lúdjairól való.
nepujsag.net, Patrióta Európa Mozgalom
Temesvár az Európa Kulturális Fővárosa címre pályázik
A 2013-as év prioritásainak kitűzése és megvitatása céljából január 8-án a Temes megyei képviselőkkel és szenátorokkal tartottak közös gyűlést a Temesvári Polgármesteri Hivatal és a Temes Megyei Tanács elöljárói.
A város egyik fő terve, az Európai Kulturális Főváros cím elnyerése 2020-ban. Az ehhez kapcsolódó befektetéseket és fejlesztéseket már ez évtől be kell indítani. Ezért volt különös jelentősége a megbeszélésnek.
A Kulturális Főváros cím megszerzésének egyik fontos eleme, a kisebbségi közösségek kulturális lehetőségeinek kiszélesítése. Temesvár jó esélyekkel indul, ugyanis erős multikulturális múltra és hagyományra támaszkodhat. A cím elnyerése szempontjából így rendkívül fontos, hogy a mindennapi életben és a kulturális események terén is látható legyen a kisebbségi közösségek, így a magyar közösség jelenléte is.
mediatica.ro, Patrióta Európa Mozgalom
Lezárult a krasznahorkai vár felújításának első szakasza
Lezárult a tavaly tavasszal tűzkárt szenvedett krasznahorkai vár felújítási munkáinak első szakasza, a műemlék minden épületét ideiglenes tető védi már. A vár területén található valamennyi építményt sikerült ideiglenes tetőszerkezettel ellátni, és befejeződött a további munkálatokhoz szükséges állványozás is – tájékoztatta a Szlovák Nemzeti Múzeum sajtószóvivője az MTI-t.
Hozzátette, hogy az eddigi munkálatokkal megteremtették a feltételeket a károsodott falak koronájának felújítását megelőző műemlékvédelmi vizsgálatok elvégzésére. Az alsó és a középső vár építményeit jelenleg könnyű acélszerkezet fedi, amelynek a helyét a felújítás későbbi szakaszában a tartós szerkezet veszi át. A felújítás változatlan tempóban és a tervek szerint folytatódik.
A vár felújítása tavaly novemberben, nyolc hónappal a tűzvész után kezdődött meg. Több hónapnyi késedelmet okozott, hogy a kivitelezésre kiírt közbeszerzési pályázat vesztese megfellebbezte a Szlovák Nemzeti Múzeum döntését.
A nemzeti örökség részét képező 13. századi várban tavaly márciusban két tizenéves dohányzó gyerek figyelmetlensége okozott tüzet. A vár teljes tetőszerkezete leégett, megsérült a várfal egy része, számos műkincs elpusztult. A műtárgyak 90 százalékát sikerült megmenteni, de a kár így is 8 millió euróra tehető.
Bár az anyagi kár túlnyomó részét fedezi a műemlékre kötött biztosítás, a felújításra mégis több gyűjtés indult. A Szlovák Nemzeti Múzeum által kiírt közadakozás számláján január 25-éig mintegy 155 ezer euró gyűlt össze.
MTI, erdely.ma, Patrióta Európa Mozgalom