Ellopták Mátyás király nagyméretű köztéri mellszobrát a délvidéki Kishegyesen

                          Vasárnap az esti órákban eddig ismeretlen tettesek ellopták Mátyás király mellszobrát a kishegyesi iskola és a római katolikus templom közötti szoborparkból. A szobrot Simor Márton magyarországi szobrászművész adományozta Kishegyesnek 2009-ben. Nem hivatalos információk szerint a rendőrség már vasárnap este 22 óra körül elvégezte a helyszínelést.   Az eset érdekessége - ami lehet akár véletlen egybeesés is - hogy a viszonylag nagyméretű bronzszobrot Mátyás király neve napján, és amennyiben pontosak a történelmi feljegyzések, egy nappal a születésnapját követően lopták el. A szoborparkban Mátyás király szobrán, pontosabban már csak annak talapzatán kívül Guyon Richárd honvédtábornok mellszobra található még. A faluban egyébként az utóbbi időben megszaporodtak a lopások, egy héttel ezelőtt pedig rablótámadás is történt, amikor egy idős asszonyt éjszaka kiraboltak. VajdaságMa, Patrióta Európa Mozgalom

Bujáki népviselet - Északi-középhegység

Elkergették a telet a kárpátaljai Makkosjánosiban

                            Nagyböjt első vasárnapja előtti szombaton tartotta IV. Farsangi Hagyományőrző Találkozóját a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Középszintű Szervezete. A makkosjánosi Találka vendéglőben nagyon sokan összegyűltek a Beregszászi járás falvaiból és Beregszászból.   Dr. Póka Ferenc beregszászi magyar konzul köszöntő-beszédében elmondta: „Mindnyájan nagyon jól tudjuk, hogy értéket a szorgos munka teremt, ezt ebben a közösségben nem kell hangsúlyoznom. Az a szorgos munka, amely Istennek, embernek tetszik. De ideje van a szórakozásnak, ideje van a pihenésnek, a tradíció ápolásának, az ilyen összejöveteleknek, amelyek tágabb, szűkebb közösségünkben erősítik a kapcsolatokat, barátságokat…” Az ünnepi műsor fellépői között a nagyvőfélyként ismert, Makkosjánosiban élő Fazekas Attila viccekkel, alkalmi rigmusokkal, anekdotákkal „dobta fel” a hangulatot. A hagyományos farsangi lakodalmas szokásokat ügyesen mutatta be a zápszonyi kultúrház Dávid Lívia művészeti vezető által felkészített folklórcsoportja. Igazi meglepetés volt a badalói Szoboszlay Csilla énekművész fellépése, aki népszerű sanzonokat és operettrészleteket énekelt. A guti Peres Dóra népdalokat adott elő, majd következett a hamisítatlan magyar népzenét játszó Kokas Banda, amely a farsangra való tekintettel ezúttal kissé elkalandozott a könnyű műfajok irányába is. A Kokas Banda által muzsikált táncház és a vacsora után a kaszonyi Szatmáry család húzta a talpalávalót, a hangulat pedig olyan fergetegesre sikeredett, hogy a társaság majdhogynem kirúgta a Találka csárda oldalát. karpatalja.ma

Az RMDSZ megtagadta a székely zászlót - most is cserben hagyta a saját népe érdekeit

                              Az RMDSZ  nem csupán megtagadta a székely zászlót, de a demokratikus tüntetés létjogosultságát is kétségbe vonta, és a „kis lépések politikája” nevében ismét visszavonulót fújt.   Jelzésértékű, hogy az RMDSZ csak akkor tartja fontosnak a székely zászlót, ha Kelemen Hunor elnök kizárólag a szövetség fényezéseként, olcsó PR-fogásként átadhatja a lobogót Crin Antonescunak, hogy a „magyarbarát” liberális pártelnök aztán megalázó reakcióval válaszoljon. Az RMDSZ ismét a kettős kommunikációt alkalmazta: kifelé saját eltökéltségét, vélt erejét próbálta mutatni, befelé, saját választóinak pedig ismét az arrogáns mindentudó pózolása jutott. Felhívjuk a március 10-re Marosvásárhelyre tervezett békés autonómiatüntetés ellen ágáló Markó Béla, az RMDSZ árnyékelnökének figyelmét, hogy az utcai demonstráció a közösségi igény kifejezési eszközeként a demokratikus jogállamiság egyik alapköve, amelynek az érdekérvényesítésben játszott szerepét és jogosultságát csak a legvadabb diktatúrákban kérdőjelezik meg. Markó Bélának és az RMDSZ vezetőinek tudomásul kell venniük, hogy a „hagyjuk az RMDSZ-re, hogy apránként dolgozzon az autonómiáért” doktrína nevében munkálkodásuk az elmúlt két évtizedben semmivel nem vitt minket közelebb sem a Székelyföld területi autonómiájához, sem az erdélyi magyar közösség kulturális autonómiájához, ahhoz viszont elég volt, hogy elterelje a nemzetközi közvélemény figyelmét helyzetünk megoldatlanságáról. Arra is emlékeztetnénk őket – köztük Verestóy Attila szenátort, aki provokációnak minősítette a tervezett demonstrációt –, hogy a hatalom a világon sehol sem nyújtott át ezüsttálcán semmiféle önrendelkezést az azt igénylő közösségnek, és egyetlen nemzeti közösség sem kapott alanyi jogon autonómiát, amelynek kivívása mindenütt hosszú és néha kilátástalannak tűnő vitákkal járt.   Az RMDSZ kettős mércéjét jelzi, hogy a tüntetést nem tekinti az autonómiaharc elemének, viszont amikor saját képviselőinek tisztségből való elmozdításáról, esetleg bebörtönzésének lehetőségéről van szó, akkor a párt(ön)érdeket a közösségi jogok védelmének ürügyén nem habozik az utcára vinni az embereket, ahogyan történt ez 2009-ben Csíkszeredában. Sokat elárul az RMDSZ általában csak a választási kampányokban fellángoló autonómiapártiságáról az, hogy vezetőik szerint a demokratikus érdekérvényesítés és a közösségi igény kifejezésének természetes módja, a békés tüntetés ellehetetleníti a politikai érdekérvényesítést. Ez a magatartás inkább tűnik egy örökkévalónak és megkérdőjelezhetetlennek vélt hegemóniájához foggal-körömmel ragaszkodó szűk érdekcsoport változásokkal szembeni ellenállásának. Megerősíti azt az egyre inkább terjedő benyomást, hogy egy húsz év alatt választói bázisának kétharmadát elveszítő alakulat kizárólag a bizonytalan állapotok fenntartásában, a zavarosban való halászatban érdekelt, elvakultságában és saját hatalmi érdekeinek előtérbe tolásával pedig alapvető demokratikus gyakorlatok létjogosultságát is megkérdőjelezi. Leszögezzük, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt társszervezőként teljes mellszélességgel támogatja a március 10-re Marosvásárhelyre tervezett tüntetést, és arra buzdítja az embereket, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a rendezvényen. Toró T. Tibor Erdélyi Magyar Néppárt elnöke ErdélyMa, MTI, Patrióta Európa Mozgalom

"Az RMDSZ megtagadta a székely zászlót"

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megtagadta a székely zászlót – jelentette ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke az MTI-hez vasárnap eljuttatott állásfoglalásában. Tetszik a cikk? Ossza meg ismerőseivel is!   0   Az EMNP vezetője arra reagált, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök szombaton bejelentette: az RMDSZ nem vesz részt a Székelyföldnek területi autonómiát követelő március 10-ei marosvásárhelyi tüntetésen, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az EMNP kezdeményezett a Székely Szabadság Napja elnevezéssel. „Az RMDSZ nem lesz az SZNT vagy az EMNP utánfutója.” Ezt a tüntetést nem ők szervezték, ezért nem vesznek részt rajta – mondta az RMDSZ elnöke. Hozzátette, hogy egy ilyen megmozdulás nem segíti, hanem rontja Székelyföld autonómiájának esélyeit.   Toró T. Tibor úgy vélekedett, hogy az RMDSZ nem csupán megtagadta a székely zászlót, hanem a demokratikus tüntetés létjogosultságát is kétségbe vonta, és a „kis lépések politikája” nevében „ismét visszavonulót fújt”. Kifejtette: az utcai demonstráció a demokratikus jogállamiság egyik alapköve, amelynek az érdekérvényesítésben játszott szerepét és jogosultságát „csak a legvadabb diktatúrákban kérdőjelezik meg”.   Az EMNP elnöke szerint a kis lépések politikája két évtized alatt nem vitte közelebb a magyar közösséget sem a Székelyföld területi autonómiájához, sem a kulturális autonómiájához. „Sokat elárul az RMDSZ-nek általában csak a választási kampányokban fellángoló autonómiapártiságáról az, hogy vezetői szerint a demokratikus érdekérvényesítés és a közösségi igény kifejezésének természetes módja, a békés tüntetés ellehetetleníti a politikai érdekérvényesítést” – fogalmazott állásfoglalásában Toró T. Tibor.   Úgy vélekedett: az RMDSZ ezzel saját hatalmi érdekeit helyezi előtérbe, hiszen az autonómiatüntetést ellenző szövetség nem habozott utcára vinni az embereket, amikor saját tisztségviselőinek elmozdításáról volt szó. Az Erdélyi Magyar Néppárt mint társszervező arra buzdítja az embereket, hogy minél többen vegyenek részt a rendezvényen – írta az EMNP elnöke.

Csíki farsangtemetési kalendárium

                          Idén korán elkezdődött a nagyböjt időszaka, február 12-ére esett húshagyó kedd. Csíkcsicsóban tartották 12 hagyományőrző csoport részvételével a megyei farsangbúcsúztatót. A találkozó lényege az volt, hogy ösztönözze a szokás fennmaradását, azért szervezték,  hogy a részt vevő csoportok otthon is be tudják mutatni a téltemető rítust. Alábbi összeállításunkban azzal foglalkozunk, hogy kik és mikor temetik Csíkban a telet. Csíkcsicsóban 12 hagyományőrző csoport vett részt a télbúcsúztatón. A szentegyházi csapat bemutatta az ördögbetlehemest. A csapatok délben indultak a kijelölt útvonalak bejárására. Alszegen a csíkszentsimoni és gyergyóremetei hagyományőrzők "alakoskodását" láthatták, a Petőfi negyedben pedig a szárhegyiek „temettek”. Újfaluba a csobotfalviakat é s borzsovaiakat osztották, Oltfalván pedig a csíkszentkirályi csapat vonult fel. Középtízen a kászoni, a csíkszentdomokosi és az alsósófalvi farsangtemetők hagyományos játékait láthatták, végül, Felszegen a csíkmenasági és gyergyóditrói téltemető szokásokba nyerhetnek betekintést. A csapatokat a faluvégekre autóbusszal szállították ki, és onnan jöttek vissza a központ felé, ahol a tél és a mulatozás végét jelképező bábukat égették el. A Hajdúságból érkezett vendégekkel közösen búcsúztatták idén a farsangot a csobotfalviak.  Csíkborzsovában is eltemették a telet. Csíkmenaságon a Jászapáti testvértelepülésről érkező vendégekkel közösen tartották a télbúcsúztatót. Menaságon a település központjában tartották a szokásos „zsidóvecsernyét”.  A menasági kultúrotthonban a gyerekeket várták, számukra minden farsangfarkán szénabált rendeznek. Csíkszentkirályon idén a falurészek nem külön-külön temették a farsangot, hanem közösen. Itt a bábuégetés mellett, ahogy Gál Mária kultúrfelelőstől megtudtuk, kiértékelőt is tartottak. Tréfásan, rímbe szedve dolgozták fel az elmúlt évben történt, közösségüket érintő eseményeket. Csíkszentdomokoson az előző években húshagyó kedden temették a farsangot, de idéntől előhozták vasárnapra, hogy az iskolások is bekapcsolódhassanak. Vasárnap  szentmisét követően vonulnak fel a hagyományőrzők, hogy jelképesen „vezessék ki” a telet a falujukból. Kászonaltízen húshagyó kedden szokták „a bikát megütni”. Ezúttal is így történt: a  misét követően indultak útjukra a hagyományőrzők. szekelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom

József Attila múzsái

Maroshévíziek kitüntették Kövér László házelnököt

                      Urmánczy Nándor-emlékdíjat kapott Kövér László. A házelnöknek az erdélyi születésű politikus munkásságát és emlékét ápoló maroshévízi egyesület ítélte oda az elismerést. Czirják Károly elnök a döntést azzal indokolta, hogy Kövér László azon magyar politikusok egyike, akiről úgy érezték, hogy sokat tesz Erdélyért és az ott élő magyarságért. mno.hu, szekelyhon.ro

Kövér bírálja az RMDSZ vezetőségét

                              Egyre mélyül a szakadék az erdélyi magyar közösség és annak vezetői között – vélekedett a házelnök. A decemberi romániai választások eredménye az utolsó utáni figyelmeztetés, mondta Kövér László.   „Vannak olyan magyar politikai vezetők, akiknek az az egzisztenciális és politikai érdekük, hogy az általuk vezetett közösség kizárólag őket tartsa viszonyítási pontnak, vagyis hogy minél teljesebb legyen a befolyásuk, így ugyanis nagyobb a súlyuk a belpolitikai küzdelmeikben. Ez némely esetben olyan törekvésekre készteti őket, hogy a demokrácia keretei között a saját közösségük fölött meglehetősen erős diktatúrát, hegemóniát gyakoroljanak, ami szintén a nemzet szétfoszlásához, leépüléséhez vezet” – vélekedett Kövér, ennek legékesebb bizonyítékaként pedig a legutóbbi romániai parlamenti választást említette. „Huszonkét év elvtelen, az alapvető kérdéseket mindig zárójelbe helyező, a mindennapi egzisztenciára koncentráló elitpolitizálásának az eredményeképpen kevesebb magyar szavazott a választásokon arányait tekintve, mint román” – példázta az Országgyűlés elnöke, jelezve, hogy a rendszerváltás kezdetén ez még éppen fordítva volt. Ráadásul – hívta fel a figyelmet – e magyarok egy jelentős része is román pártokra adta voksát, vagyis „kezd mélyülni a szakadék a még legerősebb, legkompaktabb határon túli magyar közösség, az erdélyi magyarság és annak vezetői között, aminek beláthatatlan következményei vannak”. „A mostani romániai választási eredmény az utolsó utáni figyelmeztetés, hogy valamin változtatni kell” – összegezte álláspontját Kövér László.   A nemzetpolitikáról szólva a házelnök úgy fogalmazott, „a nemzet nem egy történelmi baleset következménye, hanem a Jóisten teremtette olyan közösségek, amelyekben egy sajátlagos gondolkodásmód, kultúra kiformálódik”, és ahol az emberek otthon érezhetik magukat. „Ha a nemzet elvész, akkor a civilizáció számolódik fel, mégis vannak, akiknek az a céljuk, hogy a nemzeteket mint az ő profitmaximalizálási szempontjaikat gátló tényezőket eltöröljék” – hangsúlyozta Kövér László. szekelyhon.ro

Rozsnyói-hegyek - Pásztortüzek Gömörben - Felvidék - HD minőségű rövid VIDEÓ!