Vidám szombat elvtársakkal
A kedves elvtársaimmal beköszönő román vendég személyénél álljunk meg egy pillanatra. A magyarul elmondott három szó (Jó napot kívánok!) szép gesztus, de kár, hogy eddig otthon nem sikerült ezzel megtisztelnie másfél milliónyi magyar ajkú állampolgárát. Helyette az általa vezetett kormány hozott sok magyarellenes intézkedést – igaz, vendéglátója, a lánglelkű Mesterházy szerint amit ő tesz Bukarestben, az nem nacionalizmus, hanem hazafiság.
Ez volt az a pont, amikor kinyílt a bicska a zsebemben. Ez hát az MSZP által (az RMDSZ ministrálásával) Kolozsváron nagy garral beharangozott nemzetpolitikai fordulat – a hazai jobboldalt szemrebbenés nélkül lenácizó szocialistáknak a nyilvánvaló magyargyűlölet –, ha a szomszédból jön és a kisebbségben élő nemzettársaink ellen irányul – mindössze dicséretes hazafiság.
Ha valaki viszont itthon emel szót a saját nemzete mellett, az maga a tömény fasizmus.
Lukács Csaba
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
A nap verse - Füzesi Magda - Uggvár - Kárpátalja: Szerencsefia
Szerencsefia
Jól megfogtam az isten lábát,
mikor e tájra megszülettem!
A gólya, amely itt hagyott,
röhögve suhant el mellettem.
Majd negyven évem elpergettem,
s mikor a sorstól bérem kértem,
az isten, kinek lábát fogtam,
elvágtatott tüzes szekéren.
Igaz, még egyszer rám mosolygott,
mielőtt végleg elhagyott:
jól megfeddte a balga sorsot
s adott egy rozsdás csillagot…
Füzesi Magda: Biztató című kötete - Intermix kiadó - Ungvár-Budapest - 1992
Székelyvarság - Nyirő József, Úz Bence, Tartod vára - VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=ix0KAaqwcGY
Esterházy János (Nyitraújlak, 1901. március 14. – Mírov, Csehszlovákia, 1957. március 8.)
Csehszlovákia legjelentősebb magyar mártír politikusa.
Emberi jellemének, életszemléletének kialakulásában nagy szerep jutott családjának, illetve azoknak a családi tradícióknak, amelyek hosszú évszázadok során jellemző vonásává váltak a történelmi Esterházy családnak.
Az 1938-ban, az első bécsi döntés után, Kassa képviselőjeként a város átadásakor sokak meglepetésére bejelentette, hogy a visszacsatolás ellenére Szlovákiában marad az odaszakadt mintegy 65-70 ezer magyarral vállalva sorsközösséget, bár Magyarországon felsőházi bársonyszék és tárca nélküli miniszteri poszt várt volna rá.
A város átadásakor mondott beszédének első mondataiban nyilvánosan kérte Horthy kormányzótól, hogy tartsák tiszteletben a Magyarországhoz került szlovákok jogait. A Tiso-féle Szlovák állam diktatórikus politikai körülményei között nagy kitartással szervezte meg a magyar néptöredék saját hagyományaira épülő politikai és kulturális életét.
A nagyrészt szórványban élő, alig százezer fős szlovákiai magyarság megmaradásának érdekében kidolgozta az osztályon, felekezeten és fajon felüli nemzeti összefogás programját. Ennek jelmondata a „Magyar Család” összefogása, első konkrét eredménye pedig a „Magyar Ház” program építésének beindulása volt.
A második világháború kirobbanásakor tevékenyen részt vett a lengyelországi menekültek magyarországi befogadásának szervezésében, és írásaiban, nyilatkozataiban a szlovákiai magyarságot a lelkiismeret intő szavának betartására szólította fel.
Egyetlen magyar képviselőként az önállóvá vált Szlovákia parlamentjében (és a parlamenten kívül magánemberként) védelmébe vette az üldözött szlovákiai magyarokat, szlovákokat, cseheket és zsidókat. Mindvégig következetes hirdetője maradt a magyar-szlovák egymásra utaltságnak és sorsközösségnek. („Mi a szlovák népet … mindenkor testvérünknek tekintettük és fogjuk tekinteni a jövőben is. Az ezeréves sorsközösség az Úristen műve volt, és ezt a sorközösséget emberi erő szét nem bonthatja.”)
Sohasem vált az egész államberendezkedést egyre jobban befolyásoló náci ideológia kiszolgálójává.
„A mi jelünk a kereszt, nem pedig a horogkereszt.” – mondotta.
1942. má-jus 15-én, egyedüli képviselőként nem szavazta meg a zsidók deportálásáról szóló 68-as számú törvényt. Nyitraújlaki házában üldözött zsidókat bújtatott. Magyarország 1944-es hitleri megszállása ellen memorandummal tiltakozott, melyet a pozsonyi svájci követségen keresztül juttatott el a szövetséges nagyhatalmakhoz.
Egy ízben nyilvános helyen jelentette ki, hogy az önálló Szlovák állam lényegében egy nagy „svindli”.
Kijelentéseiért feljelentették, megvonták parlamenti mentelmi jogát és képviselõi mandátumát, majd Szlovákiában bíróság elé állították. 1944 karácsonyán Budapesten a nyilasok is letartóztatták és halálosan megfenyegették az őket Esterházy részéről ért éles bírálatért és azért, mivel nem volt hajlandó pártját nyilas párttá átszervezni. A háború vége felé háborúellenes megnyilatkozásaiért a Gestapo is hajtóvadászatot indított ellene.
Menekülve, bujkálva vészelte át a háború utolsó időszakát és bár elmenekülhetett volna, mégis a helyén, Pozsonyban maradt, mint mondta: „Ezen a földön születtem, szívem lelkem gyökere annyira ezen a földön él, hogy itt maradok köztetek, és veletek fogom átélni a rossz napokat is… mert ha másokat maradásra bíztatok, én sem mehetek el innét.”
A háború befejezése után szlovákiai magyar értelmiségiekkel együtt memorandumot készített, amelyben a csehszlovák hatóságok védelmét kérték a magyar lakosság üldözése, kibontakozóban lévő kollektív jogfosztottsága miatt.
A memorandum átadása érdekében kihallgatást kért Gustáv Husák belügyi megbízottól, aki letartóztatta, s átadta őt az NKVD pozsonyi rezidenseinek. Legközelebbi hozzátartozóit, feleségét, gyermekeit soha többé nem láthatta. A szovjet belügyi szervek tíz pozsonyi magyarral együtt 1945 júniusában Moszkvába hurcolták, ahol koholt váddal tíz év javító munkatáborra ítélték. A Gulágok poklát megjáró Esterházy János a sarkkörön túl végzetes tüdőbetegséget kapott, egészségi állapota válságosra fordult.
Közben Pozsonyban 1947. szeptember 16-án – távollétében – a Csehszlovák Köztársaság felbomlasztásának és a fasizmus kiszolgálásának vádjával kötél általi halálra ítélte őt a Pozsonyi Szlovák Nemzeti Bíróság, de később azt életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták.
1957. március 8-án, 56 éves korában halt meg, 12 évnyi, rabságban eltöltött súlyos szenvedés után.
Patrióta Európa Mozgalom
Böjte Csaba a szülői szeretetről
"A szülői szeretet hasonlít leginkább a krisztusi szeretethez: az édesanya nemcsak világra hozza, dajkálja, babusgatja gyermekét, hanem felneveli, feltarisznyálja és útnak indítja. Ha szükséges, beadja a keserű pirulát, szeretettel inti és a helyes irányba terelgeti magzatát…"
Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
Böjte Csaba a szeretetről
A szeretet olyan játék, mint a tenisz: te elütöd a labdát, a másik visszapattintja. Néha elhibázod, néha elhibázza. De újra szerválsz, míg egyre jobban játszol. Az a legcsodálatosabb, ha megtalálod azt, akivel egy életen át játszhatod.
Böjte Csaba
Emlékpark a sztálini terror ártatlan áldozatainak emlékére - Szolyva - Kárpátalja - KÉPGALÉRIÁVAL!
[gallery link="file"] A második világháború végén, 1944 novemberében létesített egykori szolyvai gyűjtőtábor áldozatainak, illetve tágabb értelemben a szovjet megtorlás és a sztálini terror ártatlan áldozatainak emléket állító Szolyvai Emlékpark építése 1990-ben kezdődött. Hivatalos felavatására 1994 novemberében került sor, azóta a Kárpát-medencei magyarság egyik központi kegyeleti helye – zarándokhely. Az első világháborús katonatemetőt is magába foglaló park siratófalán a magyarlakta településekről több ezer elhurcolt és a sztálini lágerekbe odahalt, magyar és német személy neve olvasható. 2008-ban került felavatásra a Mártírok Kápolnája. Minden év novemberében, az elhurcolások évfordulóján a Szolyvai Emlékpark Bizottság a történelmi egyházakkal, valamint magyar és német civil szervezetekkel együtt ökumenikus istentisztelettel egybekötött megemlékezést tart. Bagyinszki Zoltán, Patrióta Európa Mozgalom megjegyzés: a képekre kattintva nagy felbontású kiváló fotókat láthatunk!
Kassa - Felvidék - VIDEÓ!
kattints a rövid VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=iNWolzhVfek
Jónak lenni jó
Azt szeretném megmutatni, hogy jónak lenni jó.
Böjte Csaba
Kampányfilmbotrány: az MSZP nem tekintené magyarnak, de használja Bartókot
Puskás Ferenc világhírű magyar labdarúgó özvegye tiltakozik az MSZP kampányfilmje miatt, amelyet előző nap az RTL Klub kereskedelmi csatorna is kifogásolt szerzői jog-sértés miatt. A Hír TV és a terrorelhárítás felvételeit szintén engedély nélkül használták fel. Bartók Béla szerzői jogainak örököse a film visszavonását követeli.
Puskás Ferencné hétfőn közleményt jelentetett meg: tiltakozik Puskás Ferenc nevének kampánycélú felhasználása ellen, s egyúttal azt kérte, aki teheti, ítélje el és közösítse ki azokat, akik ilyen gátlástalan politikai eszközökkel élnek.
Kifejtette, megdöbbenve értesült arról, hogy az MSZP kampányfilmjében férje nevét és arcképét is felhasználták „mindenfajta hivatalos felhatalmazás, s egyáltalán, erkölcsi alap nélkül”.
Kitért arra, hogy a Magyar Nemzet hétfői száma által is ismertetett propagandaanyagot azok politikai örökösei készíttették, akik miatt férje huszonöt éven át nem térhetett haza, Magyarországra.
A 2006-ban elhunyt labdarúgó özvegye hangsúlyozta, hogy Puskás Ferenc igyekezett magát a lehető legtávolabb tartani a napi politikától. Puskás Ferencné ezért kötelességének érzi „tiltakozni minden hasonló kísérlet ellen, különösen az MSZP mostani váratlan és felháborító akciója ellen” – olvasható közleményében.
Bartók Bélát ne rángassák bele
Bartók Béla szerzői jogainak magyarországi örököse is tiltakozását fejezte ki a kampányfilm miatt. Vásárhelyi Gábor az MSZP elnökének címzett nyílt levelében, azt írta: mély megdöbbenéssel és felháborodással vett tudomást arról, hogy Bartók Béla nevét és fényképét napi politikai érvek alátámasztására használták fel.
Vásárhelyi Gábor azt írta: az a politikai csoportosulás, amely a közelmúltban nyíltan hangoztatta azt a véleményét, hogy a Bartók Béla szülőhelyén élőket nem tekinti automatikusan magyar állampolgárnak – és politikusai ezzel azt mondták ki, ha Bartók Béla ma születne Nagyszentmiklóson, akkor az MSZP szerint nem lenne magyarnak tekinthető –, „akkor se nyúljon a mai határainkon kívül született valóban nagy magyarok nevéhez, ha ez éppen a mai politikai céljainak megfelelne”.
A dokumentumban az áll: Bartók Béla hamvait két fia mindaddig nem hozta haza Magyarországra, „amíg hazájában az önök felvállalt politikai elődpártja által fenntartott diktatúra uralkodott”, és a hamvakat nem a munkásmozgalmi panteonban, hanem a Farkasréti temetőben helyezték végső nyughelyre.
Bartók Bélát életében több alkalommal is próbálták belerángatni a napi politikai élet csatározásaiba, de „ő maga mindig […] távol tartotta magát a napi politikától” – olvasható a levélben, mely így zárul: „határozottan követelem, hogy azt a kampányfilmet, melyben Bartók Béla szerepel, azonnal vonják vissza a nyilvánosság elől!”
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom